Délmagyarország, 1913. december (2. évfolyam, 280-303. szám)

1913-12-19 / 295. szám

DÉLMAGYARORSZAG 1913. december 10. Az eszményi nivó hátrányairól. Irta: Maiina Gyula főmérnök. (4.) Az eszményi nivó — e tekintetben tehát nem csak hogy szolgálatot neon tett, hanem h<a meggondolj uk, hogy a/z eszményi nivó érdekéből szorították a Tiszamenti feltöltéseket szegényes kis nyúlgátak méreteire, határozottan meg állapíthatjuk, hogy az eszményi nivó e téren is csak ártott. A Tiszából eredő talaj vizek csökkentése és káros hatásuknak a megszüntetése is megkövetelné tehát, hogy a Tiszamenti vonalat — a már fentebb jelzett mértékűre kiegészítsük, hogy a felsővárosi, régi volt medrek nívóját felébb emeljük, különben is első sorban, hogy a régi szeszgyármentén, a töltést jó széles padkával megerősítsük. Ebből a szempontból a közeli — a Tiszából származó talajvizeik — körzetébe eső házak pincéit vagy magasabbra kellene előírni, vagy pedig azokat a vizet át nem eresztő réteggel kellene — a vizek felifakadása éllen — biztosítani. Minthogy továbbá az árvizek alkalmával a Tiszapart közelében fekvő csatornákba feltétlenül behatol az onnét, eredő talaj viz, különösen h.a azt a csatornát még a talajvíz oda irányítására szolgáló szikkasztókkal is el fogják látni; ennélfogva a város/ a jövő csatornahálózatából mindéin áron ki kellene azokat a csatornákat küszöbölni, amelyek a Tiszából származó talajvizek körzetébe jutnának, nehogy a csatornák vizét oktalanul megszaporítsák olyankor, mikor azt a magas viz ellen kell a Tiszába visszaszivattyuztatnunik és nehogy az oda tódlulás sebességét — a szivattyúzás révén nevelné, — a Tiszától való behatolás utján fellazítsuk és a Tiszából eredő talajvizeket megszaporítsuk. 3. A Szegedre nézve jellemző és legkülönösebb a 3-,ik fajta talajvíz, mely az úgynevezett szökött vizekből ered. Szegeden sok az olyan ház, melynek a pincéje magasabban fekszik ugyan a természetes talajvíznél, de még is gyakran nedves. — Mi ennek az oikla? Egy esetben utána kutatva megbizonyosodtam a felől, hogy a pir.iee egyik rés|zébe, az utca felőil szivárgott — he a viz — az ott lefektetett vízvezeték felől. — A másik részébe pedig a szomszédos közeli pöcegödréből — és a closettenek rosszul elkészített vezetékéből. — Ebből azt következtetem — és sajnos, — nem is igen csalódok, — bogy igen sok Szegeden a hasonló .eset, mert a talajvíz több helyen magasább, mint az átlagos, természetes talajvíz. A vízvezeték az, tiszta ártézi vizet szivárogtat ugyan, de az is csak nedvesít, a pö©egödörbol különösen pedig a szomszéd közeli closettjének rosszul szerelt vezetékéből átszivárgó víz, azonban bizonnyal nem egy helyen szüretlen, piszkos vizet juttat, nemcsak a talajba, hanem a szomszéd pincéjébe is. — Ezek az úgynevezett szökött vizek. Hogy ezeket az eszményi nivó megszüntetni, vagy legalább csökkenteni nem bírja, azt származásukból bárki is következtetheti. Csupán arra kell tehát reámutatnom, hogy az eszményi nivó révén, a magán telkeknél ás az udvaroknál is magasabban fektetett közcsatornákhói záporok alkalmával mint már jeleztük, több helyén .kiárad a szenrnyviz, az eszményi nivé tehát ez uton mesterségesen és veszedelmesen szaporítja a szökött vizeket. Láthatjuk ezekhői, hogy . az eszményi nivó az egyik fajta talajvizét sem csökkenti, hainem miind a 3 fajtát lényegesen szaporítja, illetve elősegíti azok keletkezését. Hogy az eszményi nivó a talajvizekkel járó hátrányokat sem birja megszűntetni, sőt tetemes mértékben szaporítja azokat, azt abból fogjuk megtudni, ha megállapitijuk, hogy miért károsak a talajvizek. E véghői reá kell mutatnom azon közismert tényállásra, hogy a növényi és az állati termékek és hulladékok bomlását; erjedését és roth adását parányi lények, mikroorganismusok okozzák, amelyek egyrésze ártalmas sz «mbar qgésxségér*. Még pedi* áa ártalmasok leginkább a tej, a hus, a vér, vagy más állati hulladék romlásánál. Különösen olyankor teremnek temérdek mennyiségben, mikor azt a nap nem érheti és mikor a homérsók alacsony, mert minden ilyen nyavalyát termelő csirát — a bőséges levegő, meg a napsugár, — feltétlenül elpusztít és megöl. •Ebből következik, hogy a. talajvíz és mi/nden más, zárt helyen megrekedt viz, nem a párolgása által, hanem azért káros az egészségünkre, mert ahová az a viz behatol, a talajnak, vagy a falnak a pórusait betöltötve elzárja azokat és lehetetlenné teszi oda a levegő és a napsugár behatolását ós mert a viz elpárolgása által a hőmérsékletét lehűtve, nagymértékben elősegíti az állati hulladékoknak olyain fojtott bomlását, aimoly az egészségünkre kártékony mikroorgan iamuk buja szaporodását teszi lehetővé. lEz az oka annak, hogy a nap sugaraitól elzárt és rosszul szellőztethető, nedves pinoelakások, a legfőbb fészkei valamennyi betegséginek és járványoknak. (Folytatása következik.) színház, művészet. Szinházi műsor: PÉNTEK: Dollérhirálynő, operett. Páros 1/a. * Az ördög. Molnár Ferenc vígjátéka ugy szakgatja a Szemtelen Elzákat, mint egy demi-monde a keztyüt. Ki tudná megmondani, hányadikat láttuk már ma este? Ez a szerep a naivak Waterlooja; sebesültek és szinpadi halottak borítják a szomorú csatatért. A sok hasztalan vergődés után jől esett végre igazi művészt látni azon a helyen, ahol ízlésbeli finomságok készítik elő a sikert és ahol a játék metierje tisztán a belevitt intellektus függvényeként jelentkezik. Nagy Térés fölényes, okossággal játszotta el két nagy jelenését. Igy, ezzel a nüánsszal gondolhatta el ezt a szerepet a frivol beállitások furcsaságain tornászó szerző; igy van egyéni szine és elfogadható veleje annak a fanyar harmóniának, melyet Elza alakja sugároz. A szinház kis közönsége élvezettel tapsolt a mindenképen szerencsés és művészileg színezett megjátszásnak, melyben Nagy Terus ugyanennek a szerepének régebbi fölfogásával szemben igen előnyös módon tett bizonyságot szép fejlődéséről. Kár, hogy a második fölvonásnak azt a jelenetét, melyben Elza a szinen először megjelen, nem játszatják valamivel jobb színészekkel; a kórus tagjainak vergődését halálos kin végignézni. Gömöri ViLma szép formájú művészete mellett Simkó Gizi hangulatos játéka is föltűnést tud kelteni ennek az előadásnak egyébként a teljes megunásig elkoptatott hangulatában. * Nagy Dezső és a társulata. Évekkel ezelőtt Szegeden volt színész Nagy Dezső, aki staggione-társulatot szervezett az idén, amely körül egy kis botránykrónika is kerekedett. Az Országos Szinészegyesület tanácsának legutóbbi ülésén elhatározták, hogy felterjesztést intéznek a kultuszminiszterhez és kérik, hogy Nagy Dezső igazgatói működését szüntesse be, mert nem tett eleget az egyesületi nyugdíjintézettel, valamint tagjaival szemben fönnálló kötelezettségeinek s egyébként is több szabálytalanságot követett el. A Szinészegyesület e közlésével szem ben Nagy Dezső színigazgató most a következőképen védekezik: Valótlanság, hogy az .egyesületi nyugdíj intézettel, valamint tagjaimmal szemben fennálló kötelezettségemnek eleget nem tettem volina. Az egyesületnél személyesen megejtett leszámolás ennek ép ellenkezőjét, bizonyítja. Hogy pedig szabálytalanságot követtem volna el, «b oly rágalom, mely ellem * színészetnél tisztességben, eltöltött 29 éves működésemmel kell védekeznem. Az igazság az, hogy előttem ismeretlen oknál fogva hajszát indítottak ellenem, hogy a tisztességés kötelességtiadástól nagyon távol állé szinés/zegyének a rossz gazdasági viszonyok folytán amiugy is nehéz megélhetést tehetetlenné tették és hogy nemtörődömségükkel! és lelketlenségükkel pártolásra egyáltalán nem érdemes előadásokat teremtettek. Végül igazság az, hogy az egyesület egyodálu információk alapján engem tisztességben megöregedett színészt és családomat télvíz id/ején hajléktalanná tettek, szánkból a falatot kivéve és élvek hosszú során át megkuporigaitcitt garasaimtól megfosztott. Vehetem a koldusbotot, Ez az igazság! * Szigligeti ciklus a Nemzeti Színházban A Nemzeti Szinház Szigligeti Ede születésének százéves fordulója alkalmából márciusban három estére terjedő kis Szigligeti-ciklust rendez. Március hetediklétől három egymás után következő estén szinrekerül Szigligeti Ere két vígjátéka: a Fenn az ernyő, nincsen kas és a Liliom fi és egyik rég nem adott drámája: a Valéria. Az ünnepi Szigiigetielőadásc'kat mind a három estén Herczeg Ferenc alkalmi prológusa fogja bevezetni, amelynek írására a Nemzeti Szinház igazgatója a minap kérte meg az írót, Herczeg Ferenc prológusa drámai formájú lesz, több szereplő lép föl benne és előadáfea bnsz-liuszonöt percig fog tartani. * Egy szerző, két operett. Januárban két uj magyar operett kerül a budapesti közönség el s mindkettőnek szövege ugyanannak az irónak, Bakonyi Károlynak, a mun kája. Az egyik operett a Nemtudomka, a melynek bemutatóját január tizedikére terve zi a Király Szánház, a másik operett A kis király, melynek premierjét január tizenhetedikére tűzte ki a Népopera. A János vitéz szerzője igy egy hétén helül két színháziban fog szerepelni uj darabbal. ír l ti t t • ! % t t l^ihhhhbtlghhe Igazgató VAS SÁNDOR Telefon 11-83 Karácsonyi MŰSORA. 1. Pafhé újság, aktuálitások, 2. Tél az Alpesekben, énekkisérettel. 3-4. A pápa, a Vatikánban felvett eredeti felvétel. 5. A napsugár, remek karácsonyi felvétel. 6. Arbé szigete, énekklsérettel. Rendes helgArak felnőtteknek, diák és gyermekek fél helgárat fizetnék