Délmagyarország, 1913. december (2. évfolyam, 280-303. szám)

1913-12-18 / 294. szám

18. UÉIMAGYAROIRSZÁG 1913. december 17. jelezte, hogy jön az „arany hét", most pedig általános bágyadtság, kihalt, elcsendesedett; üzleti élet jelenti, hogy jön a „fekete karácsony." Ime, négy válasz. Ezekből is láthatjuk, hogy igen egyforma a hangjuk. És ha tizennégy választ adnánk, ha a Kárász-utcai vagy a kisköruti kereskedő avagy iparos szól is, mind egyet mondana. Azt, hogy .nem igen virrad ránk az idén igazi karácsony és hogy nehéz szívvel várjuk az uj esztendőt, sóhajtván, csakhogy túléljük ezt a nagyon tizenhármas, végzetes esztendőt. Viszont azért remélni lehet azt is, hogy valamilyen karácsonyi vásár mégis lesz azért, — karácsony hetében föltétlenül elkövetkezik egy kis nekilendülés. Az eszményi nivó hátrányairól. Irta: Maiina Gyula főmérnök. (3.) Talaj viz Szegeden több okból eredhet, mint másutt; nevezetesen: 1. ElSezör ugy, mint mindenütt, Szegeden is a csapadékvizeknek a föld alá való 'beszivárgásából származik az. IMág pedig a lehullott esőből ós béliéiből annáí több kerül be a főid alá, minél kevesebb folyik el abból, a föld felszínén. Miből következik, hogy az igy képződő talajvíz mennyiségét csökkenthetjük, — a csapadékvizeik — felszíni elvezetésének a gyorsítása, nevezhetjük, azok lassítása, miegrekesztése által. 'Minthogy pedig kétségtelen, hogy az utcáknak a velük szomszédos — telkeknél — magasabbra való töltése megakadályozza a csapadékvizeknek a szabad továbbifolyását — tehát kétségtelen az is, hogy az eszményi nivó — aiz utcáknak feltöltése által nemcsak hogy nem csökkent, hanem ellenkezőleg, lényegesen megszaporítja a város talajvizét. 2. Szegeden lényegesen megszaporítja a talajvizet a Tisza folyó is. — Farkas Árpád megfigyelései ezt ugyan nem tüntetik elő, de ne feledjük, hogy az ő megfigyeléseinek legnagyobb részét állacsony Tisza vízállásoknál, tette. Tudjuk azt, hogy a Tisza medre aliul vízáteresztő homokrétegbe van beágyazva, mely viizvezető réteg a város alatt is elhúzódik; elképzelhetetlen tehát, hogy a Tisza vize oda be ne nyomuljon. Az ekként származó talajvizek azonban csupán a Tisiza legnagyobb árvizei alkalmával bírnak oly magasságot elérni, hogy azt figyelemre kell méltatnunk. Az ilyen talajvízről tudjuk, hogy csak nagyon lassan hír a magasabb ós kötöttebb talajrétegbe a Tiszától messzebbre e'llhatolni. A hol aznbia.n valaha régi medrek voltak, (mint pl. felsőváros egy részén), ott a vizátereaztőréteg vastagabb ós magasabbra ér fel. Ott tehát a Tiszából eredő talajvíz, a folyótól távolabbra eső pontokra is benyomul; ott a régi medrekből is kiáradva a folyótól meszszdbb is jelentkezik. Hogy Szegeden tényleg jelentkezik a Tisza legmagasabb árvizeinél az ilyen talajvíz, azt 1895. évi árvíznél magam is megfigyeltem. Igen jól emlékezem u. i., liogy a felső rakpart legalacsonyabb pontjainál, közvetlen a fal és az akkori járda között a talajvíz az árviz betörésekor ifel'csiLÍogott. Hogy milyen messze hatolt akkor be a Ti szabót származó talajvíz azt, akkor a közeli házak pincéi és kutai megmutatták. Erre vonatkozó megfigyelésiek ismeretlenek ugyan előttem. De azon körülményből, hogy a Stefánia parkban — a talajvíz a fákban és a bokrokban — tudtommal kárt nem igen okoztak —, azt kell következtetnem, hogy az ilyen talajvizek a Tiszától nem messze hatolnak he a város felé. — A Tisza egyéb pontjánál szeraett tapasztalat is a mellett bizonyit, hogy 40—50 m. széles feltöltéssel a fakadó vizeket meglehet szüntetni. Igy van ez pl. Újszegeden is. Köztudomásai u. i., hogy a 70-as években volt árvizek alatt — az akkori gy enge kis véd t öltés mentén félszivárgott vizek Ujsizeged jó részét elárasztották. Később azonban mikor ott a kir. biztosiság a töltést 40—50 m. szélességiben több helyen még ennél is többre megerősítette, mire a szivárgás teljiesen megszűnt. Tudtommal 1895. évben csupán a Réti .János-utca felett gyengének meg maradit töltés mellett bírta már csak az árviz okozta talajvíz felütni magát. — Most inár ott is jó széles padkával; megerősítették a töltést, ott sem kell a Tiszából eredhető talajvíz átszivárságáMtó'i! tartanunk. Kétségtelen tehát, hogy feltöltés által a Tiszából eredő talajvizet csökkenteni lehet. Csakhogy az ilyen célt csupán az a feltöltés szogáljia, amélyet a Tisza illetve régi érmedrek közvetlen közelében alkalmazunk. Az attól több száz méterre eső utca feltöltés ebből a szempontból semmit sem ér, mert oda — kivévén a régi volt medrek környékét — a Tiszából behatoló talajvíz már különben sem bir eljutni. (Folytatása következik.) Mi az igazság Frank József ügyében. — A rendőrség (megállapításai. — (Saját tudósítónktól.) Mai számiunkban részletesen foglalkoztunk Frank József ügyével és minden kommentár nélkül közöltük panaszát, amelyben különféle vádakkal illette a rendőrséget. Jeleztük azonban, hogy az estre más oldalról is rávilágítunk. Frank József vádjai több pontból állanak. Először is azt hangoztatta, hogy sógorát Horvát Ignácot a betörő-hajszában igazságtalanul vitték a detektívek a városházára és a kihágási biró igazságtalanul: Ítélte el csavargásért. Másodszor azt panaszolta, liogy vele is jogtalanul jártak el, mert reggelig a rendőrségen tartották; kalapját és cipőjét elvették, reggel pedig a kihágási bíró 20 koronára ítélte el. Legsúlyosabb vádja a detektívek ellen •az volt, hogy feleségét, aki áldott állapotban van, hasbarugták. Ezt azonban még egyoldalulag sem tudta hizonyitani, mert Erlitz dr. kerületi orvos, akit a feleségéhez látlelet felvétele végett elhivatott, nean vett fel látleletet, mert az "külső sérülést nem tudott megállapítani. A rendőrségről ezekre a vádakra vonatkozólag részletes felvilágosítást kaptunk. A négy betörés tudvalevőleg vasárnap délután majdnem egy időben történt. Természetes, hogy ilyen nagyobb és amellett halmozódó bűncselekmény elkövetése után, azonnal moz gósitották az összes detektiveket, akik nyomban felismerték a helyzetet és megállapitották, hogy a betöréseket csakis a fővárosból lerándult, jólszervezett betörőbanda követhette el. Tehát első feladatuk az volt, hogy lehetőleg megakadályozzák ezeknék az embereknek a Szegedről való eltávozását. Hamarosan nemCsaik a két vasúti állomást, hanem a környékbeli állomásokat is megszállták a rendőrség emberei. Ezenkívül még a bérkocsisoknak is kiadták a rendeletet, hogy ha bárki a közeli falvakba akarja vitetni magát, azonnal értesítsék a rendőrséget. Miután a nyomozásnak ezen passzív részét elintézték, az aktiv nyomozás következet; vagyis elkezdték Szegeden keresni a betörőiket. Először is a gyanús helyeket kutatták fel és ezek közé tartozik Frank József lakása is, még pedig a következő okok miatt: Frank Józsefnek az anyósa Kalmár né, Kalmár Jóskának az anyja. Már pedig Kalmáróknál nagyon sokszor találtak nemzetközi szélhámosokat és országos betörőket elrejtve, ezenkívül a jeles famíliának magának is elég baja volt már a rendőrséggél. Kalmár Jóskát, — aki két évvel ezelőtt egy rendőrt mellbesznrt, — hatáság elleni erőszakért el is itélt már a szegedi törvényszók; ezenkívül számtalanszor voltak a rendőrség vendégei utcai botrányok okozásáért. Maga Frank József sem valami ártatlan teremtés; igaz, hogy másfél óv óta becsületes munkával keresi meg a kenyerét, fiatalabb korában azonban, amikor még „működött" négyszer ítélték el, különböző bűncselekmények miatt A detektívek tehát alapos gyanuokök alapján mentek be Frank lakásába. IEISŐ látásra látták a lakásban, hogy ott idegen ember tartózkodik. Igazolni nem tudta magát, Frank József állítását pedig nem találták szavahihetőnek. Igy került Horvát a rendőrségre, ahol kitűnt, hogy körülbelül egy hónap óta tartózkodik Szegeden, munkát azonban sehol' sem vállalt, megélhetési forrásául azt mondta, hogy jövendőbeli anyósa „tartja." Mivel ez nem elég a rendes formákhoz, amelyeket a törvény követel, bent kellett a rendőrségen tartani, személyazonosságának és esetleges „múltjának" megállapításáig. Az uj törvény értelmében pedig csavargásért ítélték el, mert foglalkozása nincs, lakásét nincs és nem is szegedi illetőségű. Alig vitték azonban be a rendőrségre Horvát Ignácot, megjelent a városházán Frank József, az egész Kalmár osaláddal együtt, akik azonnal kiabálni kezdtek, botrányt csaptak és fenyegetőztek „rokonuk" érdekében. Frank József a rendőrség hátsó kapujánál, a Feketesas-utcában hangosan szidni kezdte az egyik detektívet, aki nem akarta, hogy utcai botrány legyen és behúzta a kapu alá. Erre Kalmárék megfogták Frankot és kifelé húzták, miközben Frank szitkolódzott és olyan lármát csapott, hogy az egész utca összeszaladt. Ezért kertült aztán ő is Horvát mellé. Reggel pedig osendháboritásért és botrány okozásáért ítélte cl a kiliágósi biró. A cipőjét és a kalapját a rendőrségen nem is látták és nem is tudjále. hogy anélkül távozott el. Lehet azonbam, hogy azokat a dulakodás közben az utcán hagyta el. Feleségéhez nem nyúlt senki, annak a bántódása csak kieszelt koholmány, mert fel sem tételezhető a detektivekről, akik képzett emberek, hogy egy áldott állapotban lévő asszonyt megrugdossanak, aki különben is mint csak néző szerepelt. Ezt tudtuk meg a rendőrségről. Kommentárt ehhez sem füzünk, de hogy melyik fél a szavahihetőbb, az valószínűleg nem vitás kérdés. FOGAS •sájpsdlái kéjjt&l. Az általam készített * rágásra kitűnően használható a valódi fogaktól fel nem ismertidő, az eredeti fogakat teljesen pótolják. Készitek továboá arany koronákat és levehető arany hidakat jutányos árak mdiett. Vidékiek 12 óra alatt lesznek kidégitm Bármityen javítást 4 óra alatt készitek. f ART A ÁGOSTON fogtechnikus, 1. Ur SZEGED,