Délmagyarország, 1913. december (2. évfolyam, 280-303. szám)

1913-12-03 / 281. szám

6 _ aki betekintést nyernie azokba az ügyekbe, egészen más véleménnyel lenne a hatóság <mü ködése felől. A közigazgatás hivatalos lapja tehát hiven adná vissza a dolgok lényegét, az ügyek állását. Ezzel szemben igaz, hogy ötezer koronánál jéval többe 'kerülne a lajp fönntartása, mert szervezni kellene nemcsak a dologi, hanem a személyi részét is. Egy közigazgatási ember nem igen érne rá .arra, hogy mellékesen még a lap szerkesztésével is foglalkozzék, de azért vannak, akiknek ez ambíciójuk volna. Hogy a tervből lesz-e valami vagy sem, .azt nem -budini most még, mert ezidiőszerinit ott tartunk osak, hogy a tanács felhívta .a szegedi ínyomdiafullajdonosokát, mennyiért állitaniák letliő a vár/os hivatalos .Lapját. BALOGH KAROLY pénzügyi tanácsos. — Hogy a közigazgatási lao létesítésének a terve hogyan került a tanács elé, ennek a története rövidesen a következő: Nemrégen Bárkányi Zoltán dr. községi biró levelet intézett a polgármester úrhoz, amelyben azt ajánlotta, hogy a város alapítson hivatalos lapot és nem titkolta azt sem, hogy ő ennek a lapnak felelősség mellett való szerkesztését ambicionálná. A polgármester ur erre átirt hozzánk, hogy foglalkozzunk a Japaiapitás tervével. Tekintettel arra. hogy ezt már tölbb város megcsinálja, köztük a főváros is, mi is foglalkozni kezdtünk a dologgal. Megjegyzem itt, 'hogv nem most először. A város, mint ilyen, sohasem akart lapot alapítani, eszébe se -jutott volna ez egyik városnak sem, ha 1991-ben meg nem csinálják a Széli Kálmán-féle törvényt, a mely elrendelte, ho_gy a megye, törvényihatóságok hivatalos sajtóorgánumot adjanak ki. Ennek a mintájára kezdtek foglalkozni a dologgal a városok is és közülök több megcsinálta a hivatalos lappt. Mi nem akartuk az ügyet mindjárt a közgyűlés elé vinni. Előbb értesítéseket kértünk Debrecen, Temesvár, Pozsony, Kassa, Pécs városoktól, a melyek hivatalos lapot adnak ki és ezeknek az értesítéseknek az eredményétői akartuk függővé tenni a további lépéséket. Ezek az eredmények kedvezőek. Minthogy azonban Szegeden túlságosan érzékenyek a lapkiadók, még ezután sem akartuk a Közgyűlés elé vinni a tervet, hanem felszólítottuk a lapkiadókat és a nyomdavál'alatokat, tegyenek ajánlatot a városnak, hogv mennyiért hajlandók a hivatalos lapot előáliitani. Eddig van. Én. a magam részéről nem sok jövőt jósolok a tervnek, amelv nagyon is kétséges, bár a véleményem az: hogy egyike volna azon hasznos dolgoknak, amely iha kezdetben talán nem is jelentene sokat, de megfelelő fejlődéssel eredményeket lehetne vele elérni. GAÁL ENDRE DR. kulturtanácsos. — Tizenöt esztendő óta állandóan kisért a lapalapitásii terv, amelyet egyidetlg f alszinen szoktak tartani, azután megint letűnik, hogy újra felszínre kerüljön. Valahányszor ifogilalkozini kezdtünk az ügygyel, miindig az tartotta vissza a tanácsot, hogy minek csináljunk mi konkurrerveiát közpénzekből öt-hat szegedi lapnak, ami mégis kulturát jelent és el kell ismerni, főként a lapoknak tulajdonitható, hogy a kultura olyan kiválóan fejlődött Szegeden rövid idő alatt. De konkurrenoiát csinálna a vámos a nyomdaiparnak, amely szintén .bámulatosan fejlődik. Tudomásom v.ain arról, hogy számos, fővárosi •meg országos egyesület 'Szegeden készítteti a nyomtatványait, mert itt még olcsóbban ősim alják, mint Budapesten. .A városnak semmi esetre sem szabad a nyomdaipar fejlődését megakasztani. Az én véleményem tehát az, hogy a terv nagyon megfontolandó, mieDELMAGYARORSZAG — I . -. .... ........ —-—-lőtt keresztül vinnék. Azzal kel1 számolni, mi a fantosabb: aizók a közérdekek, amelyek a lapallapitás ellen Bízóinak, mert rájuk nézve ez sok sérelmet jelentene, vagy azok, amely >etk.ot a hivatalos lap hivatva volna szolgálni és kielégiteni. Eibbői a szempontból kall! elbírálás állá venni a fcéaidést s azután lehet csak határozni arról, hogy adjon-e ki a város hivatalos lapot, vagy sem. Munkásharcok Fiúméban. — Ezerháromszáz munkást kizártak. — (Saját tudósttónktól.) Alig hat hónappal ezelőtt történt, hogy Whithehead and Co .fiumei torpedógyáT igazgatósága rövid időre kizárta munkásait, mert az egyik osztály személyzete Durks német mérnök ellen fordult, akit vas- és kőszéndarabokkai dobáltak meg úgyannyira, hogy sérülése ssak hosszú idő múlva gyógyult meg. Ez az eset most megismétlődött. A kovács műhely .munkásai már napo-k óta elégedetlenek Suplitt munkavezetővel és tegnap délután, amikor a munkavezető belépett .az osztályba, a munkásuk fütyülni kezdtek, széndarabokat dobáltak ia s ugyancsak megdobálták Hassenteifel mérnököt is, aki azért .ment a rmühelybe, hogv rendet teremtsen. A mérnök jelentést tett az esetről az igazgatóságnak, amely elhatározta, hogy a gyártelep ezerháromszáz munkását kizárja és az üzemet egyelőre megszűnteti. A gyártelep munkásai nagyobbrészt külföldiek és szervezettek, mert a legutóbbi kizárás alkalmával többen beléptek a szakszervezetbe. (Ma délelőtt a munkások .egy Ideiglenes bizottsága jelent meg a .gyáT vezetőségénél, hogy az esetleges békéről tárgyaljanak. A munkások azt állítják, hogy Suplitt velük szemben mindig rosszakaratuan viselkedett. Az elő'mumkás magatartásán, ikivül az ,is bántotta őket, hogy a kavácsmühelyben .egy ujabb rendszerű gépet alkalmaztak, amely a munkásak keresetét jelentékenyen csökkentette. A gyár vezetőségié eddig még nem tett előterjesztésit a munkaadók egyesületének. — Fiúméból jelentik: A Whitehead and Co. torpadágyárban a helyzet változatlan. ,A kizárt munkások .a sztrájktanyón tartózkodnak, itt vitatják meg az eshetőségeket és déliben gyűlést tartattak, amelyen, jelentést tett a sztrájkolok által kiküldött .bizottság az igazgatósággal folytatott tárgyalásról. lA rendet nam •zavarták meg. — Késő éjjel jelentik Fiúmé bál: A munkások küldöttsége estefelé megjelent a tarpedógyór igazgatóságánál és kifejezte a tegnapi incidensen való sajnálkozását. Az igazgató azt válaszolta erre, hogy a gyár holnap megkezdi üzemét és igy munkába állhat mindenki. A gyár senkit sem bocsát el, még azokat sem, akik a tegnapi bajt okozták. Holnap a munkásak munkába álLnak és a gyár megkezdi az üzemet. Orosz föllépés a porta ellen. Párisból jelentik: Az Echo de Paris jc forrásból tudni véli, hogy Oroszország bizonyos garanciákat akar kérni a portától a Dardanellák kérdésében, mintegy viszonzásul azért, mert Konstantinápolyban német Katonai bizottság van. Ha a török kormány vonakodnék tárgyalásba bocsátkozni Oroszországgal, az orosz kormány ragaszkodni fog ahhoz, hogy pontod ifölviilágoditóst kapjon arról, hogy minő hatalommal ruházták föl a német katonai bizottságot. 1913. december 3. Kitépte lovának a nyelvét. — Bestiális városi kocsis. — Előzetes letartóztatásba helyezték. — (Saját tudósítónktól.) Az állatkínzásnak borzalmas formáját eszelte ki Egyházi József szegedi köztisztasági vállalatinál alkalmazott városi kocsis. Vasárnap délelőtt a huszár,laktanyához küldték ki az összegyűlt hulladék és szemét .eilszállitósa véget t. Egyházi kiment kocsijával, amely elé egy ló volt fogva, a .megjelölt helyire és a nedves időben behajtotta a kocsit az ut közepén llévő sártengerbei Itt aztán a .vasládáikba .rakott szemetet .a kocsira ra'kta .és miikor ez teljesen megtelt, akkor hajszolni kezdte a lovát. A ló azonban .a legnagyobb erőfeszítés mellett sem .bírta a nehéz, megterhelt vaSkocsit a sáriból kihúzni. Egyházi jó ideig .nyaggatta a megkínzott állatot, amely minél jobban erőködött, anná! 'inkább belerántotta a kocsit a sárba. Végül ás a kocsis elunta a dolgot] felkapta az ostort és iannaik .nyelével 'teljes erejéből ütlegelte a lovát. Mindez hasztalan volt, mert a ló nem bírta a ikoiesit előhúzni, bár már csak ugy huillötit .róla a verejték és tajtékzott .a szája. Ekkor a bestiális! ember rettenetes .durvaságra szánta rá magát. Neki ugrott a szegény, kifáradt párának, a zahlyával széjjelnyitotta a száját, jobb kezével elkapta a nyelvét, egyet csavart rajta és tövestül kiszakította. A ló az irtózatos fájdalomtól) azon,nal összerogyott, miire Egyházi, ez az emberi mivoltából kivetkőzött gonosztevő, a 'legnagyobb nyugalommal .ott hagyta az állatot az .ut közepén 'és visszament a köztisztasági telepre jelenteni, hogy a loiva nem bírja .a kocsit .kihúzni; .lefeküdt .az utóin, mert ^kiesett a .nyelve." Természetesein a köztisztasági telepem .mindjárt sejtették, hogy miről van szó. A vizsgálat .myomlbain megindult. A helyszínére kiküldték a városi főállatoirvast, aki .megállapította, hogy a lónak a kocsis kitépte a nyelvét. A f őáLLatorvos is csodálkozását fej ezte ki e fölött .a hallatlan kegyetlenség felett, amely talán soha ellő nem fordult még a .kocsis uirak ,.szaktudományában" sem. Először ehhez rettenetes erő kell, másodszor pedig bizonyos .anatómiai ismeret, amelynek a derék Egyházi ugylátszik hír tokában volt, mert csavarás nélkül, nem hirta volna kitépni a ilónaik .a nyelvét. Egyébként a kocsis nem ;is tagadta tettét, amikor a főorvos vallatóra fogta. Azt válaszolta a hozzá intézett kérdésekre, hogy olyan dühös volt, hogy .azt sem tudta, mit csinál, .mert a ló nem akarta húzni a kocsit. A vizsgálat megejtése után, azonnal értesítették az esetről Somogyi Szilveszter dr. főkapitányt, a 'köztisztasági vállalat vezetőjét, akii példásan megbüntette a bestiális kocsist, olyan megtorló intézkedést statuálván, amely ,a jövőben kizárja a hasonló eseteket. Először is nyomban elbocsájtotta állásából, a fizetését 'visszatartotta és mivel igy Egyházi foglalkozás és lakás máikul maradt, a városnak pedig jelentékeny kárt okozott, előzetes letartóztatásba helyeztette. A lovat azonnal él kellett adni — potomáron — a ilémészáxszéknek. A városi közszolgálatban szerencsétlen véget ért párának a húsét, már bizony ára ;ki is mérték a mészárszékiben és a szegény emberek .már .nagyban vásárolják a latsát. Érdekes azonban 'még az és feltétlen meg kell említenünk, hogy a botrányos esetet a legnagyobb titokban tartatták. Az ügyeletes