Délmagyarország, 1913. december (2. évfolyam, 280-303. szám)

1913-12-14 / 291. szám

1913, december 14. DÉLMAGYARORSZÁG t-1 hírek. Szegedi kalendáriuma AZ IDŐJÁRÁS: A meteorológiai intézet jelentése ÉV • 1 szerint: Változékony idö M JUL I várható lényegtelen hő™ • változással és sok helyütt csapadékkal. — Sürgönyprognózis: Változékony, enyhe, sok helyütt csapadék, — Déli hőmérséklet: 6.2 C volt. V A VÁROSHÁZÁN valamennyi hivatal bon délelőtt nyolc órától 11 óráig van hivatal. A polgármester betegsége miatt nem fogad. A főkapitány fogad 10—11 áráig. A gazdák kongresszusa délelőtt 9 órakor lesz, a közgyűlési teremiben. A TÖRVÉNYSZÉKEN, táblán, a máv. üzletvezetőségnél és a munkásbiztositó-pénztárnál szünetel a munka. A FŐREÁLISKOLÁBAN délelőtt 10 órakor Eötvös ünnepély. AZ ÁLLAMI GYERMEKMENHELYEN délelőtt 8 órától, délután 2 óráig van hivatalos óra. Állandó ügyeletes szolgálat. Betegek látogatás délután 2 órától 3 óráig. AZ 4LLAMI FELSŐKERESKEDELMI vegytani termében délután 2 órakor az ipari és kereskedelmi munkások képzésére előadási tartanak. A KÖZKÓRHÁZBAN: a beteglátogatási idő délután 1—3 óráig tart. VÁROSI SZÍNHÁZ: Délután félnégy órakor .Aranyeső", operett. Este 8 órakor A szentivánéji álom, szinmü. A REFORMÁTUS BÉRPALOTÁBAN délután 4 órakor a Protestáns Nőegyesület közgyűlése. URÁNIA SZÍNHÁZ: Délután 2 órától este 11 óráig: A csoda, romantikus történet 2 felvonásban. VASS-iMOZI: Délután 2 órától kezdve este 11 óráig: A szivek békéje. Dráma 5 felvonásban. KORZÓ MOZI: Az előadások tartanak délután 2 órától kezdve este 11 óráig: A kék egér, bohózat. EDISON-MOZI: Az előadások tartanak délután 2 órától kezdve este 11 óráig: A felhők között, érdekfeszítő detektivdráma 5 felvonásban. Sorok Magyar Gábor szobráról (Saját tudósítónktól.) Néma közöny és a ineg nem értés mindennél kinósabb, keservesebb fájdalma veszi körül Magyar Gábor, a piaristák fenkölt lelkű egykori igazgatójának és tanárának még el sem is készült szobrát. Az a közöny, mely e városban megfojt minden olyan törekvést, amelyhez az egyéni érdekek nem ezer és ezer szálai fűződnek; ez a közöny, amely a minidén nemes ércet befogni szokott platinát helyettesíti, födte be azt a szobrot, -amelyet le sem is leplezhettünk imég. Hát az igaz, e szobor sem ellenzéki, sem kormánypárti tüntetésre nem alkalmas. Ennék a szobornak leleplezését még távoli vonatkozásba sem lehet hoZni, sem az ellenzéki, sem a kormánypárti érzelmekkel. Ennek a készülő szobornak egykori élő alakja, nem voílt sem ellenzéki, sem kormánypárti, mert Magyar Gábor nem volt egyéb, mint magyar piarista pap; semmi egyéb, sem több, sern kevesebb, de az azután szívvel és lélekkel volt és teljesítette ,azt a kötelességét, amelyet vállalt, férfiúi (becsülettel, igaz, őszinte és semmivel sem alknvé erős akarattal. - -Miért, hogy ez a közöny ugy befogta.ezt a szobrot? Miért, hogy nem erős az a művészi kalapács, liogy életre ébressze a jót, mi az emberek lelkében szendereg, tudatossá tenni mindazt a nemest, ami még öntudatlanul szunnyad az -emberek lelkében és lepattogtassa a lelkükre kerülő kemény kérget, hogy érje a fény, a napsugár, a világosság. Miért, hogy Magyar Gábor tanai nem tudtak mélyebb gyökeret verni, ebben a máskülönben igen termékeny, jó, fekete talajban. Öli igen! tudjuk az -okát. Papnak -nem volt elég pap — a szaíbadgondolkodásnak pedig pap volt. És ezzel meg is vau fejtve a rejtély, amiért Magyar Gábor szobra olyan nehezen boldogul. Pedig minden igaz embernek érezni kell azt, hogy Szeged város társadalmában igen nagy szükség van egy a szertdhuzó társadalmi köröket egyesi tő, kiegyenlitő hatalmas energiára. És ezt az energiát megadná Magyar Gábor, a piarista pap, jóságosan .mosolygó és egykor oly sok mindent -megértő jólelkű ember szobra. Érezzük mi mindannyian, -kiik a fejlődő város és vele együtt -fejlődő társadalmának ütőerén tartjuk kezünket, liogy itt szükség volna a város különböző réteigeát egyesítő és megértő, a szertehuzó társa dal mi problémákat áthidaló, igaz ember megértő vezetésére. De sajnos, bármerre is vetjük kutató ;szemünket, ez a szertehuzás nem hogy csökkenne, de napról-napra nő. És éppen -azért íközszükséglet volna Magyar Gábor szobrának felépítése, azé a papé, akinek szoibra elé eljárhat imádkozni a város minden polgára, tartozzék bár -az bármelyik felekezetihez is. Ezért, hát arra kérnők Szeged város minden szép és jó -iránt fogékony polgármesterét, alakítsa meg valóban a Magyar Gábor-szoborbizottságot, d© azoknak a sorálból, kik a tisztelet, a szeretet minden -melegével gondolnak az egykori papra, akiknek ilelkét hevíti a vágy, hogy az egykor körünkben élt Magyar Gábornak hozzá és nevéhez méltó szobra legyen. Hát édes istenem, nem szükséges, hegy ennek a bizottságnak 20 elnöke és kilencvenhét választmányi tagja legyen. Még eljiök sem kell. De elnök l-egyen- a szeretet és választmányi tagja a .mindent megértő és; éppen- azért sók -mindent megbocsájtó nemes önzetlenség. Ez irányban indítsa meg polgármesterünk e munkát és maga mellett fogja találni azoknak, bár talán kis táborát, kik öhzetlen-ül, de éppen azért nemesebb hevülettel teljesitik azt a munkát, amelyet vállalták. A javaslat és kivitel részleteibe ez idő szerint -bele nem bocsájtkozhatunk, de hogy a szobor jelenlegi tervében a céljának meg nem felel, az bizonyos. Nem mellszobor kell oda, amelyet eldugunk a városnak egy félre eső helyén, -d!e életnagyságú, egész szobor, oda a Gizella-térre, oda, hol- !müíkiöd|é.sének majd egész folyamata folyt le. Életnagyságú szobrot Főtisztelendő Magyar Gábornak! Ábrázolja őt a szobor, mint életében -annyi sokszor tette volt, eingulusába dlugott balkezével, amint- jobb kezét az előtte álló kis nébulló fején nyugtatja és mö-sólyog reá szeretettel, megértéssel. Álljon a szobor és hirdesse a város minden polgárának a;zt az igazságot, hogy emberek vagyunk mindannyian, egyeulőek a szenvedésben és a halálban — kedves; testvéreim értsük meg egymást! Akác. — Pranger főrendiházi tag. A király Pranger Józsefet, az Osztrák-Magyar Bank elnökét magyar főrendiházi taggá nevezte ki. — A katholikus társadalom és a munkátlanság. A következő felhívást kaptuk : nemrég végbement katholikus nagygyűlés annak ideién határozati javaslatot fogadott el, mely szerint az Országos Katholikus Szövetség a keresztényi szeretet nevében kérje meg a főpapi kart, a papságot és az egész katholikus társadalmat, hogy azt munká't, melyet amiugy is él kell végeztetni, ne halassza el, hanem adja a munkátlanok kezébe, hogy segitsen a nyomorgókon, éhezőkön. Szent István országának földjét végigsöpörte egy akkora vihar, amelyet keveset látott az ország. A gazdasági válság szélíuvása romokba döntött ezer meg ezer vállalatot, -műhelyt, gyártelepet, tönkretett, kifosztott ezer meg ezer exisztenciát. A rettenetes orkánt a társadalom1 leggyöngébb rétege birja ki legkevésbé s a fagyos szél nyomán a munkátlanságban megdermedt munkáskezekből kihullott a kalapács, meg a szerszám s a munkáscsaládok asztaláról elfogyott a mindennapi kenyér. A katholikus társadalom előtt nem volt idegen soha az ország népessége vagy egyetemességének szociális helyzete. A katholikus lelkek mélyére be van vésve a felebaráti szeretet törvényének imperativuma és mindenkinek fölsajog a lelke, amikor kenyérért kiáltozó munkátlan tömegek rajzanak az -utcán. Az Országos Katholikus Szövetség tehát kérő szóval fordul a . katholikus nagyközönséghez, hogy adjon munkát ű mvtríkátlanófmak. Ezzel nemcsak magának szolgál, hanem eleget tesz az isteni törvénynek, mely kötelességévé teszi mindenkinek, hogy felebarátiát el ne hagyja. Kivált olyankor ne, amikor a bajt nem ők, hanem a rajtuk kivül álló zord gazdasági törvények zúdították rájuk. — Grey-é a jövő! Londonból jelentik: Poütiki körökben sokat beszélnek Lincolshire márki nyilatkozatáról, amelynek nyomán ismét föltámadt az Asquith lemondásáról és az utódiáról szóló hir. A márki a nevezetes nyilatkozatot tegnapelőtt este tette azon a lakomán, amelyet a liberális klub rendezett Bryce Jamesnek, a volt washingtoni angol nagykövetnek tiszteletére és a -meiyen Grey Edvárd elnökölt. Lincolshire márki Qrey Edvárdra mondott pohárköszöntőjében azt mondta, hogy mindenki bizalommal néz amaz idő elé. amikor Greyt a király meghívja a legnagyobb állásra, amit adhat és amit egy alattvaló betölthet. Nem lehetne ezt a föladatot méltóbb emberre ruházni, — úgymond, — mint Grey Edvárdra. — Ingyen kenyeret! Az idők és a korok változhatnak, a nyomor azonban megmarad. A jelszavak átalakulnak, de a lényeg a nyomorral együtt halhatatlan. A rómaiák még panem et circenses-1 követeltek, most már a circensest s-zivesen elengedik és helyét teljes abszolutizmussal elfoglalja: a kenyér, az ingyen-kenyér. Nincs -munka és nincs kereset, -de enni azért kell! A közmondás megcáfolt atott a nyomor -és a munkanélküliség által; minden éhes száj azt kiáltja: aki nem dolgozhat, az legalább egyék. És ilyenkor télen megszállja a társadalmat a kiönyörület és a jobbmóduak megnyitják erszényüket a leghumánusabb oél -érdekében, melyet ez az egy összetett szó fejez ki: ingyen-kenyér. Január 2-án kezdődik meg az árvaház udvarán az ingyen-kenyér kiosztása. A főkapitányi hivatal itt közli azoknak a névsorát, a kik eddig adakoztak: Abonyi Mihály, Aozél Géza, Almássy Endre, ifj. Aign-er József, Arany Károly, Árpád páholy, Baick Bernát, Barta Dezső dr., Beregi Béla, özv. Biedl Adolfmé, Bokor Emil, Bokor János, Bors Mihály, Bach Jenő, Bach Miksa, Bach Antal, Breoher Albert, Buchwald Ármin, Bőhm Sándor, Osányi Sándor, -Clarisse, Cserő Ede dr., Deési -Béla, Deutsoh Lipót, Domán Mihály, íEisenstádter Róbert, Eisenstein Jakab -dr., Eisner Ignác, Englen•der József, Falta Maroel dr., Fogel Ede, Fonyó Soma, F-orbát Leó dr., Fodor Jenő, Goldschmidt György dr., Grüner Géza, bástyái Holtzer Aladár, Holtzer Tivadar, özv. Holtzer Jakabné, Holtzer Emil, Holtzer Gyula dr. H-offmann Ignác, Irátz Béla, Junanovác* i 1