Délmagyarország, 1913. december (2. évfolyam, 280-303. szám)

1913-12-14 / 291. szám

1913, december 14. DÉLMAGYARORSZÁG t-1 hírek. Szegedi kalendáriuma AZ IDŐJÁRÁS: A meteo­rológiai intézet jelentése ÉV • 1 szerint: Változékony idö M JUL I várható lényegtelen hő­™ • változással és sok helyütt csapadékkal. — Sürgöny­prognózis: Változékony, enyhe, sok helyütt csapadék, — Déli hőmér­séklet: 6.2 C volt. V A VÁROSHÁZÁN valamennyi hivatal bon délelőtt nyolc órától 11 óráig van hi­vatal. A polgármester betegsége miatt nem fogad. A főkapitány fogad 10—11 áráig. A gazdák kongresszusa délelőtt 9 órakor lesz, a közgyűlési teremiben. A TÖRVÉNYSZÉKEN, táblán, a máv. üzletvezetőségnél és a munkásbiztositó-pénz­tárnál szünetel a munka. A FŐREÁLISKOLÁBAN délelőtt 10 órakor Eötvös ünnepély. AZ ÁLLAMI GYERMEKMENHELYEN délelőtt 8 órától, délután 2 óráig van hivata­los óra. Állandó ügyeletes szolgálat. Betegek látogatás délután 2 órától 3 óráig. AZ 4LLAMI FELSŐKERESKEDELMI vegytani termében délután 2 órakor az ipari és kereskedelmi munkások képzésére elő­adási tartanak. A KÖZKÓRHÁZBAN: a beteglátogatási idő délután 1—3 óráig tart. VÁROSI SZÍNHÁZ: Délután félnégy órakor .Aranyeső", operett. Este 8 órakor A szentivánéji álom, szinmü. A REFORMÁTUS BÉRPALOTÁBAN délután 4 órakor a Protestáns Nőegyesület közgyűlése. URÁNIA SZÍNHÁZ: Délután 2 órától este 11 óráig: A csoda, romantikus történet 2 felvonásban. VASS-iMOZI: Délután 2 órától kezdve este 11 óráig: A szivek békéje. Dráma 5 fel­vonásban. KORZÓ MOZI: Az előadások tartanak délután 2 órától kezdve este 11 óráig: A kék egér, bohózat. EDISON-MOZI: Az előadások tartanak délután 2 órától kezdve este 11 óráig: A felhők között, érdekfeszítő detektivdráma 5 felvonásban. Sorok Magyar Gábor szobráról (Saját tudósítónktól.) Néma közöny és a ineg nem értés mindennél kinósabb, keser­vesebb fájdalma veszi körül Magyar Gábor, a piaristák fenkölt lelkű egykori igazgató­jának és tanárának még el sem is készült szobrát. Az a közöny, mely e városban meg­fojt minden olyan törekvést, amelyhez az egyéni érdekek nem ezer és ezer szálai fű­ződnek; ez a közöny, amely a minidén nemes ércet befogni szokott platinát helyettesíti, födte be azt a szobrot, -amelyet le sem is lep­lezhettünk imég. Hát az igaz, e szobor sem el­lenzéki, sem kormánypárti tüntetésre nem al­kalmas. Ennék a szobornak leleplezését még távoli vonatkozásba sem lehet hoZni, sem az ellenzéki, sem a kormánypárti érzelmekkel. Ennek a készülő szobornak egykori élő alak­ja, nem voílt sem ellenzéki, sem kormánypár­ti, mert Magyar Gábor nem volt egyéb, mint magyar piarista pap; semmi egyéb, sem több, sern kevesebb, de az azután szívvel és lélekkel volt és teljesítette ,azt a kötelességét, ame­lyet vállalt, férfiúi (becsülettel, igaz, őszinte és semmivel sem alknvé erős akarattal. - -Miért, hogy ez a közöny ugy befogta.ezt a szobrot? Miért, hogy nem erős az a művé­szi kalapács, liogy életre ébressze a jót, mi az emberek lelkében szendereg, tudatossá tenni mindazt a nemest, ami még öntudatlanul szunnyad az -emberek lelkében és lepattog­tassa a lelkükre kerülő kemény kérget, hogy érje a fény, a napsugár, a világosság. Miért, hogy Magyar Gábor tanai nem tudtak mélyebb gyökeret verni, ebben a más­különben igen termékeny, jó, fekete talajban. Öli igen! tudjuk az -okát. Papnak -nem volt elég pap — a szaíbad­gondolkodásnak pedig pap volt. És ezzel meg is vau fejtve a rejtély, amiért Magyar Gábor szobra olyan nehezen boldogul. Pedig min­den igaz embernek érezni kell azt, hogy Sze­ged város társadalmában igen nagy szükség van egy a szertdhuzó társadalmi köröket egyesi tő, kiegyenlitő hatalmas energiára. És ezt az energiát megadná Magyar Gábor, a piarista pap, jóságosan .mosolygó és egykor oly sok mindent -megértő jólelkű ember szob­ra. Érezzük mi mindannyian, -kiik a fejlődő város és vele együtt -fejlődő társadalmának ütőerén tartjuk kezünket, liogy itt szükség volna a város különböző réteigeát egyesítő és megértő, a szertehuzó társa dal mi problémákat áthidaló, igaz ember megértő vezetésére. De sajnos, bármerre is vetjük kutató ;szemün­ket, ez a szertehuzás nem hogy csökkenne, de napról-napra nő. És éppen -azért íközszük­séglet volna Magyar Gábor szobrának fel­építése, azé a papé, akinek szoibra elé eljár­hat imádkozni a város minden polgára, tar­tozzék bár -az bármelyik felekezetihez is. Ezért, hát arra kérnők Szeged város min­den szép és jó -iránt fogékony polgármesterét, alakítsa meg valóban a Magyar Gábor-szo­borbizottságot, d© azoknak a sorálból, kik a tisztelet, a szeretet minden -melegével gondol­nak az egykori papra, akiknek ilelkét hevíti a vágy, hogy az egykor körünkben élt Ma­gyar Gábornak hozzá és nevéhez méltó szob­ra legyen. Hát édes istenem, nem szükséges, hegy ennek a bizottságnak 20 elnöke és ki­lencvenhét választmányi tagja legyen. Még eljiök sem kell. De elnök l-egyen- a szeretet és választmányi tagja a .mindent megértő és; éppen- azért sók -mindent megbocsájtó nemes önzetlenség. Ez irányban indítsa meg polgármeste­rünk e munkát és maga mellett fogja talál­ni azoknak, bár talán kis táborát, kik öhzet­len-ül, de éppen azért nemesebb hevülettel teljesitik azt a munkát, amelyet vállalták. A javaslat és kivitel részleteibe ez idő szerint -bele nem bocsájtkozhatunk, de hogy a szobor jelenlegi tervében a céljának meg nem felel, az bizonyos. Nem mellszobor kell oda, amelyet eldugunk a városnak egy fél­re eső helyén, -d!e életnagyságú, egész szobor, oda a Gizella-térre, oda, hol- !müíkiöd|é.sének majd egész folyamata folyt le. Életnagyságú szobrot Főtisztelendő Ma­gyar Gábornak! Ábrázolja őt a szobor, mint életében -annyi sokszor tette volt, eingulusá­ba dlugott balkezével, amint- jobb kezét az előtte álló kis nébulló fején nyugtatja és mö­-sólyog reá szeretettel, megértéssel. Álljon a szobor és hirdesse a város minden polgárának a;zt az igazságot, hogy emberek vagyunk mindannyian, egyeulőek a szenve­désben és a halálban — kedves; testvéreim értsük meg egymást! Akác. — Pranger főrendiházi tag. A király Pranger Józsefet, az Osztrák-Magyar Bank elnökét magyar főrendiházi taggá nevez­te ki. — A katholikus társadalom és a mun­kátlanság. A következő felhívást kaptuk : nemrég végbement katholikus nagygyűlés annak ideién határozati javaslatot fogadott el, mely szerint az Országos Katholikus Szövetség a keresztényi szeretet nevében kérje meg a főpapi kart, a papságot és az egész katholikus társadalmat, hogy azt munká't, melyet amiugy is él kell végeztetni, ne halassza el, hanem adja a munkátlanok kezébe, hogy segitsen a nyomorgókon, éhe­zőkön. Szent István országának földjét vé­gigsöpörte egy akkora vihar, amelyet keve­set látott az ország. A gazdasági válság szél­íuvása romokba döntött ezer meg ezer vál­lalatot, -műhelyt, gyártelepet, tönkretett, ki­fosztott ezer meg ezer exisztenciát. A rette­netes orkánt a társadalom1 leggyöngébb ré­tege birja ki legkevésbé s a fagyos szél nyo­mán a munkátlanságban megdermedt mun­káskezekből kihullott a kalapács, meg a szerszám s a munkáscsaládok asztaláról el­fogyott a mindennapi kenyér. A katholikus társadalom előtt nem volt idegen soha az ország népessége vagy egyetemességének szociális helyzete. A katholikus lelkek mé­lyére be van vésve a felebaráti szeretet tör­vényének imperativuma és mindenkinek föl­sajog a lelke, amikor kenyérért kiáltozó munkátlan tömegek rajzanak az -utcán. Az Országos Katholikus Szövetség tehát kérő szóval fordul a . katholikus nagyközönség­hez, hogy adjon munkát ű mvtríkátlanófmak. Ezzel nemcsak magának szolgál, hanem ele­get tesz az isteni törvénynek, mely köteles­ségévé teszi mindenkinek, hogy felebarátiát el ne hagyja. Kivált olyankor ne, amikor a bajt nem ők, hanem a rajtuk kivül álló zord gazdasági törvények zúdították rájuk. — Grey-é a jövő! Londonból jelentik: Poütiki körökben sokat beszélnek Lincols­hire márki nyilatkozatáról, amelynek nyo­mán ismét föltámadt az Asquith lemondásá­ról és az utódiáról szóló hir. A márki a ne­vezetes nyilatkozatot tegnapelőtt este tette azon a lakomán, amelyet a liberális klub rendezett Bryce Jamesnek, a volt washing­toni angol nagykövetnek tiszteletére és a -meiyen Grey Edvárd elnökölt. Lincolshire márki Qrey Edvárdra mondott pohárkö­szöntőjében azt mondta, hogy mindenki bi­zalommal néz amaz idő elé. amikor Greyt a király meghívja a legnagyobb állásra, amit adhat és amit egy alattvaló betölthet. Nem lehetne ezt a föladatot méltóbb emberre ru­házni, — úgymond, — mint Grey Edvárdra. — Ingyen kenyeret! Az idők és a korok változhatnak, a nyomor azonban megmarad. A jelszavak átalakulnak, de a lényeg a nyo­morral együtt halhatatlan. A rómaiák még panem et circenses-1 követeltek, most már a circensest s-zivesen elengedik és helyét tel­jes abszolutizmussal elfoglalja: a kenyér, az ingyen-kenyér. Nincs -munka és nincs kere­set, -de enni azért kell! A közmondás meg­cáfolt atott a nyomor -és a munkanélküliség által; minden éhes száj azt kiáltja: aki nem dolgozhat, az legalább egyék. És ilyenkor té­len megszállja a társadalmat a kiönyörület és a jobbmóduak megnyitják erszényüket a leghumánusabb oél -érdekében, melyet ez az egy összetett szó fejez ki: ingyen-kenyér. Január 2-án kezdődik meg az árvaház ud­varán az ingyen-kenyér kiosztása. A főkapi­tányi hivatal itt közli azoknak a névsorát, a kik eddig adakoztak: Abonyi Mihály, Aozél Géza, Almássy Endre, ifj. Aign-er József, Arany Károly, Ár­pád páholy, Baick Bernát, Barta Dezső dr., Beregi Béla, özv. Biedl Adolfmé, Bokor Emil, Bokor János, Bors Mihály, Bach Jenő, Bach Miksa, Bach Antal, Breoher Albert, Buch­wald Ármin, Bőhm Sándor, Osányi Sándor, -Clarisse, Cserő Ede dr., Deési -Béla, Deutsoh Lipót, Domán Mihály, íEisenstádter Róbert, Eisenstein Jakab -dr., Eisner Ignác, Englen­•der József, Falta Maroel dr., Fogel Ede, Fo­nyó Soma, F-orbát Leó dr., Fodor Jenő, Gold­schmidt György dr., Grüner Géza, bástyái Holtzer Aladár, Holtzer Tivadar, özv. Holt­zer Jakabné, Holtzer Emil, Holtzer Gyula dr. H-offmann Ignác, Irátz Béla, Junanovác* i 1

Next

/
Thumbnails
Contents