Délmagyarország, 1913. december (2. évfolyam, 280-303. szám)

1913-12-14 / 291. szám

1913. december 10. DÉLMAGYARORSZÁG 14 nivó a város árvédelmi 'helyzetének többet ártott, mint használt, emlékezetbe kell hoznom, hogy 1879-ben a Tiszamenti Ármentesítés még messze állott a befejezésétől. Nagyon jól, tudhatták tehát, hogy a Tisza ké- \ sőbbi árvizei, a még hátra volt ármentesítés arányában lényegesen emelkedni fognak. Ennek dacára akkor a legfőbb védvonalat, partfalat, meg a tiszaimenti gátat, mégis csupán az 1879. évi árviz színének megfelelően méretezték, sőt két évvel később, mikor 1881. évben az árviz már jelentékenyen túlszárnyalta az 1879. évit, a partfal magasabbra emelése meglehetős ellenzésre talált. Mindez valószinüleg azon okból, hogy az eszményi nivóra is jusson a költségekből. Ez az oka, ihogy ugy a partfal, mint a tiszamenti egyéb védvonal a mai követelményeknek már csak igen szűkösen bir -megfelelni. Bizonnyal többen emlékeznek még u. i. arra, hogy az 1895. évi árvízkor a partfal már elégtelen védelmet nyújtott. Akkor rögtönözve kellett a hid melletti lejárót bevédeni, később pedig magát a partfalat is felmagasítani. 1895. óta sok ármentesítés, és egyéb, az árvizek emelésére szolgáló előzmény történt, az 1895. évben volt árvíznél tehát még jóval magasabbat várihatunk. Ilyen árvizek ellen már a partfal csupán az épített korlátjával együtt nyújt — olyan, amilyen — védelmet. A partfal mellett hosszú ideig szegényes kis feltöltés szolgáltatta a kivánt erősítést, a melyet egyedül a közúti hid, körút és a pénzügyi palotánál most nem régiben terjesztettek ki az utca egész szélességére; de ez által az eredetileg sokkal alacsonyabbra szánt partfal ellenálló képességét nem kis próbára tették. — A Tisza felöli legfőbb védvonalat — tehát még ezen a megrövidített rövid szakaszán sem mondhatjuk teljesen gondmentesnek; egyebütt pedig határozottan szükesen kimértnek kell azt nyilvánítanunk, iha pl. a felsőrakpart feletti keskeny nyúlgátat, vagy a teherpályaudvar körüli védtöltés méreteit és védőképességét összehasonlítjuk a szemközti parton — nagyobb részt szántóföldek védelmére szolgáló — berendezéssel. Az 1895. évi árviz után megejtett vizsgálatból pedig tudjuk, 'hogy a körtöltés sem szolgáltatott gond nélküli védelmet. Ezt — nagy áldozat árán — utólag már jobb helyzetbe hozták, de a tiszamenti legfőbb védvonal nyújtotta biztosítással — véleményem szerint — Szeged városa meg nem elégedhetik. A város árvédelmi helyzete még távolról sem kielégítő. Ezt azért kell az eszményi nivó következményének tulajdonitanunk; -mert fel kell tételeznünk, hogy a város legtöbb védvonalaira csupán azért nem forditottak többet, hogy a rendelkezésre álló költségből, még az eszményi nívónak —- legalább —a legfőbb gerinceit szintén el akarták készíteni. •Ha meggondoljuk, hogy az eszményi nivó kedvéért a város belterületén eszközölt feltöltésekből, a Tiszapartját — legalább az első házsor vonaláig — a O viz felett 11—12 méter magasra is feltölthették volna és azon kivül abból a teherpályaudvar körüli és a többi, ma még gyenge védelem helyett gond nélküli helyzetet lehetett volna teremteni, sőt valószinüleg még a körtöltést is mindenütt —még a vasút keresztezésénél is — gondosan rétegezett, nem szűkes, hanem jó anyagból oly magasra és oly nagy méretűre el lehetett volna készíteni, hogy az minden gongozás nélkül is kellő védelmet nyújtana és hogy mindezt az eszményi nivó akadályozta meg. akkor azt hiszem-, mindenki (belátja, hogy az árvédelmi tekintetben az többet ártott, mint használt. Obstruálni akar-e az ellenzék ? — A delegációs ülésről. — (Saját tudósitónktól.) A magyar -delegáció ellenzéke, melynek szereplése Apponyi, Andrássy, Káröjyi, Vázsonyi -és RakcNfizky beszédeivel komolynak indult, a -tegnapi és mai nap folyamán félreismerhetetlen jeleit mutatja annak, hogy a tárgyalásokat lehetőleg nyújtani igyekszik. Obstrukciós tünetekről talán ma még beszélni nem lehet, de sajátságos, hogy például a mai délutáni, rövid ülésben mindjárt az -elején Károlyi Mihály gróf, a végén pedig az egész ellenzéki csoport a parlamenti méltósággal nem nagyon összeegyeztethető módon vetették föl a határozatképesség kérdését. A végén ugyanis, mikor az-elnök a hadügyi költségvetés feletti szavazást elrendelte, a jelenlevő ellenzéki delegátusok, élükön Hadik Jánossal fölugrottak a -helyükről és sietve a kijárás felé tartottak, miközben Hadik azt kiáltotta: — Nem vagyunk határozatképesek! Ezzel el is hagyták a termet, bár a határozatképesség nyilvánvaló volt, Vojnits István báró kívánságára mégis megolvasták a jelenlevőket és kiderült, hogy a határozatképességen felül, vagyis 34 delegátus van a teremben. Nyilvánvaló, hogy az ellenzék saját érdekei ellen cselekszik, ,ha ilyen aprólékos sakkhuzásokkal akar a kormánynak és a többségnek kellemetlenkedni. Ismételjük, hogy nem vesszük obstrukciónak ezt az ellenzéki harcmodort, viszont nem szabad felejteni azt sem, hogy az ellenzékiek közt van olyan áramlat, amely obstruálni kiván! A mai ülésről még -ezeket jelentjük: Tisza István gróf miniszterelnök, mint ismeretes, a delegáció tegnapi ülésének végén arra kérte az ellenzéket, hogy adjon fölvilágosítást arról, mennyi tárgyalási időre van szüksége. E kérésre az ellenzék egy napirend előtti fölszólalásisal és két interpellációval felelt és n-oha ezek az interpellációk érdekesek, kétségtelenül kitűnik az ellenzék eljárásából, hogv a kormánnyal és Tiszta miniszterelnökkel szemben semmiféle előzékenységre nem hajlandó. Már kora délelőtt ott voltak az ellenzékiek a delegáció társalgótermében és arról beszéltek, 'hogv amig parlamenti őrség van a képviselőházban és amig a sérelmeket a kormány nem orvosolja, addig az ellenzék semmiféle méltányosságra és előzékenységre nem kanható. Láng Lajos báró az ülés mesr-nyátása után >hejelentette, hogy Rakovszky -Béla .napirend előtti fölszól alásr a kért engedelmet, a szót megadta neki -s jelentette továbbá, -hogy Károlyi Mihály ós Apponyi Albert interpellálni fognak. Láng Lajos báró: Szíveskedjék fölszól alását rövidre fogni. Rakovszky Béla: Nem arra kértem enged elmet-, -hogy röviden szólalhassak és az elnök ur sem állapitotta meg az időpontot, a mikor a fölszólalást, megengedte. Láng La j os: Kérem én szivesen lecsukom az egyik szememet, de a másikat semmiiesetre sem. (Élénk derültség.) Rakovszky Béla: Két percig tart még az egész beszédem. Láng Lajos báró: Helyes, tudomásul veszem, 'hogy két perc előtt vége tesz -a beszédnek. Rakovszky István: Ez ineni akasztás. (Általános derültség.) Hadik János gróf: Ez előleges oenzuira. Károlyi Mihály gróf: Nem tudja megérteni azt a meleg hangot, amelyet -Berchtold gróf használt Romániával szemben. Nem tudja megérteni, mert Románia ezt -a hangot a mi részünkről eemmiképen sem érdemid meg. Románia a maga terjeszkedését a monarchiának köszönhette, mindazonáltal mégis bizalmatlan irántunk. Ha baja van, ugy Oroszországhoz, vagy Németországhoz fordul, mint legutóbb is a revízió kérdésében és nem mi hozzánk. Amikor a második balkáni háború kiütött, Románia ezer üres v,aggont küldött a határra, illatólag -azért, ho-gy orosz katonákat .szállítson a harctérre. Hogy egyeztethető ez össze Oroszország korrekt és barátságos magatartásával, másrészt pedig Romániának barátságával. Berchtold gróf külügyminiszter azonnal válaszolt Károlyi Mihály -gróf interpellációjára ós kijelentette, hogy a konvencióról szóló hir nem igaz, ezt minden értesülése megcáfolja. Csodálkozik, hogy ilyen gyanúsítás megjelenhetett valamely lapban s örömmel látja, hogy maga Károlyi sem beszélt föltétlen hitelességgel erről a konvencióról. Ilyen szerződés nem létezik. Károlyi Mihály gróf csodálkozik a válaszon, mert nem tartja eléggé precíznek és hézagos voltánál fogva inem is veszi tudomásul. A többség a külügyminiszter válaszát tudomásul vette. Ami ez után történt, az inkább határozatképességre vonatkozott, illetve arra, hogy az ellenzék a vitát minél tovább akarja nyújtani. A bosnyák vasutakról. Az Országos Nemzeti Munkapárt hétfőn este hét órakor értekezletet tart, melyen a bösnyák vasutakról szóló törvényjavaslatot, valamint a horvát pénzügyi egyezmény -meghosszabbitásáről szóló törvényjavaslatot -fogják tárgyalni. Tisza a király előtt. Bécsből jelentik; A király ma délelőtt kilenc órakor Schönbrunnban külön kihallgatáson fogadta Tisza István gróf miniszterelnököt. A miniszterelnök a királynak a folyó ügyekről tett jelentést. Válság a pénzhiány miatt. A Daily Mail konstantinápolyi távirata szerint a pénzszükség Konstantinápoilyban válságok helyzetet teremtett. A tisztviselők junius óta nem kaptak fizetést. Az alsóbbrendű hivatalnokoknak nincs mit enniök. Sokan már nem is járnak hivatalba, mert azt mondják, hogy nem tudják megvenni a vasúti jegyet. Valamennyi hivatalban igen nagy a zavar. Közös miniszteri tanácskozás. A külügyminisztériumban Vasárnap -délelőtt tik zenegy órakor Berchtold Lipót gróf külügyminiszter elnö'klésével közös miniszteri értekezlet lesz, melyen a közös minisztereken kivül részt vesznek magyar részről Tisza István gróf miniszterelnök és Teleszky János pénzügyminiszter, osztrák részről pedig Stiirgkh miniszterelnök és Engel pénzügyminiszter. Az értekezlet kizáróan a jövő költségvetési előirányzat előzetes megvitatásával fog foglalkozni. Karácsonyié hnmk m Aki összes, a drogériában beszerezhető áruit nálam veszi meg, annak két koronán felüli bevásárlásnál tiz százalék engedményt adok ! Széchényi-tér 6. Karácsonyi és Újévi vásár az Angyal-drogériában. Telefon: 523.