Délmagyarország, 1913. december (2. évfolyam, 280-303. szám)

1913-12-13 / 290. szám

6. DfiLMAGYARORSZXQ 1913. december 13. tak a belfigyminiszternél elért eredfríényrflí, de ez az Őrtesités nem akart megjönni. Délután négy órakor már (hatalmas Közönség lepte el a mozi környékét és az érdeklődők teljesen megtöltötték az előcsarnokot a várótermeket. Félkettőkor rnáfl a „karhatalom" is szép szabiban képviseltette magát. Megjelent Búkor Antal első kerületi rendőrbiztos vezetésével egy csapat rendőr, .akik bementek a mőz'iba és jelentették Bach Antalnak, Ihogy parancsuk van ,a kinema-szKeces előadását megakadályozni. A tulajdonos ezt készséggel vette tudoímásul és kijelentette, (hogy mivel értesítést ire-rn kapott a belügyminiszter döntéséről, •szívesen eleget tesz a hatóság intézkedéséinek. Ezután a közönség tudomására hozták, Ihogy ma nem; adhatják elő a szkeccset, legiio'bb esetben csak ho'lnap, szombaton kerülhet bemutatóra. Az egybegyűltek égy .részié a pénztárnál visszaváltotta jegyét, másik része pedig beletörődött a változhatatlanba fés bement a moziba megnézni az egyszerűi '„uj műsort". Közben a városban ólyan hirek terjedtek el, hogy a szkeccs mégis csak bemutatóra kerül ma este, mert a belügyminiszter 'megadta az engedélyt. Érdeklődtünk az ésjijeli órákban erre vonatkozólag a Korzómozi igazgatóságánál és azt a Ifölvilágosi'tást ktaptuk, Ihogy Budapestről érk-ezett telefonértesítés szerint ma még nem lehet étit Tkikézni tíz ügyiét a bdügymkÁRMérnM. A döntés azonban legkésőbb holnap délélM meg fog történni, mert ekkor jelenhetnek 'mek a Korzó-mozi képviselői a belügymihiszter előtt. Abban az esetben, ha a miniszter megváltoztatja a tanács határozatát, akkor holnap délütán már szerPpettü fog „Az utolsó bohém". Ha -a belügyminiszter Almássy javára döntene, akkor a Korzó-mozi a már régótia hirdetett s lá g-e rd a rabját, A kék egéré fogja előadatni, m-ely talán nem fenyegeti annyira la „Szentivánéji álom" sikerét, mint egy kiin e.m-a-szkeccs. a Bach-féle Feloszlatom Széchényi-tér 6. szám alatt levő óra-, ékszer- és diszmfitárgyakból álló üzletemet. Kérem kirakataim árait megtekinteni. • Bach Antal BIIBBBIIIIBIIIII Szegedi lakástnizériák. — Kevés az egy szoba-konyha. — (Saját tudósítónktól.) Az -olcsó és sziv-reiható rc-géuyek tanúsága szerint az egy szobakonyha az ilyen nagyvárosban, mint -Szeged az, ami a falun az er-dők ölén rejtve meghúzódó, szerény kunyhó, a melyben boldogan elélhetnek az emberi kor legvégső határáig azok, akiknek egyéb dolguk si-mcs, mint hogy szeressék egymást. Egy kicsike szoba, hej — több hogy is lenne! — zengi a kabaré-kupió és á továbbiakban valósággal cs-ábitja az embereket, hogy odahagyják négy-öt szobás, hivalkodó lakásukat és fölcseréljék a boldogság kipróbált, bevált tanyájával: az egy szobával -és egy konyháival. Mielőtt még azonban valaki kárt tenne magában, sietünk a fiöLvilágosltással, hogy nem kell hinn-i sem a szivrebató regényiro-clialómnak, sem a kabarékuplékna-k, mert a szegedi egyszobás lakások túlnyomó többsége távolról sem az, aminek a regényírók festik. Persze, boldog lelhet ezekben is, aki mindenlképen hajlamos a boldogságra, ám nem valószínű, hogy óp ezeknek a lakásoknak a szennye, bűze, homálya és kényelmetlensége azok az elemek, melyek nélkül emberi boldogság meni képzelhető. A valóság épen azt bizonyltja, hogy a szegedi lakásmizériák -dka részint az egy szoba-konyha lakások hiánya, másrészt az, hogy ami egy szobás-lakás Szegeden van, azoknak a túlnyomó része csakugyan dohos, szennyes, bűzös pinceia-kás, ahol boldogság helyett a tuberkulózis bacillu-sai környékezik a soktagu családot. Amíg -nem voltak fényes palotáink, addiig a tehetősebbek panaszkodtak a lakásmizériák miatt, mert a rég;, vizelőtti időkben épült lakások, ha több szobából állottak is, sem komfort, sem pedig higiénikus szempontokból nem feleltek meg az igényeknek. Ahogy aztán egyre-másra épültek a paloták, a két és háromemeletes házak, a 'lakásmizériák szociális jellegű bajjlá kezdtek kialakulni, mert bizony a háromemeletes paloták u-rai nem igen gondoskodtak arról, hogy a szegényebb elemek is hajlékot kapjanak hacsak a földszinten is. Odajutottunk, hogy kisebb lakások, olyanok, amelyek higiénikus szempontokból teljesen kifogástalanok volnának, ma már aligalig vannak Szegeden. A külvárosokban is a -dohos, egészségtelen levegőjű pineelakásokat lakják az emberek, a belvárosban pedig egyszoba-konyha lakást talán nem -is lehet kapni. Még -két szoba, egy konyhából álló lakást is csak al-i-g s amellett lakbér sem mérsékelt, sőt a nagy lakások — előszoba, fürdőszoba, szálén, ebédlő, háló — aránylag még olcsóbbak, mint a kisebb lakások. Pedig a bajon könnyen -lelhet segíteni. B-u dapesten például a -fejlődés iránya ma az, hogy a háziurak a nagy lakásokat átalakítják egy szoba-konyhás lakásokká. A tavaszszal egész utcák minden házában építkezés fog megindulni a fővárosban azzal a céllal, hogy a két-, három-, -négyszobás lakásokat csupa egyszobásakká al-alkitsák át, mert ez igy jövedelm-esehh a háziúrnak. (A -négyszobás lakásért eddig ezer forint bért kapott. Most két-két egyszobás lakás -részére konyhává avatják az előszobát, konyha lesz a cselédszobából is és az egyéb mellékhelyiségek megmaradnak a négy szobás lakás közös használatára. A négy kicsiny lakásért pedig kap a háziúr legalább -ezernégyszáz forintot. Ezért a négyszáz forint többletért zsu-folja tul a házát és kényszerít falanszteri együttélésre négy külön családot. Igy teszi hasznossá hásÉnak minden talpalatnyi helyét a pesti háziu-r, akiről tudva Van, hogy a -lyukas fogát sem hagyja gyümölcsözetlenül. De amig Budapesten ez egészteJusn állapot, mert a -háziúr -egyáltalán nem törődik majd a közegészségügy követelményeivel, ós amig Budapesten ezzel, csak tetéződnek az amúgy is rettenetes laikásmizéri-ák, addig -Szegeden ez igen előnyös és hasznos volna nemcsak a lakosságnak, -de magának a háziúrnak is, anélkül, hogy a higiénikus érdekek veszélyeztetve volnának. Szegeden ugyanis hovatovább annyi -palota épült, hogy nagyobb lakásokat, mivel egyrószűk sokszor hónapokig is üresen áll, olcsóbban kénytelenek kiadni a háziurak, mint amennyi ibért kaphatnánaK értük akkor, ha a palotákhói, de nem is anynyira ezekből, mint inkább négy-öt szobás -lakásokból kevesebb volna. Szegeden tehát célirányos lakáspolitika volna, ha utcákhoszszat egy szoba-konyhás lakásokká alakítanák át a nagyobb lakásokat, de a hatóság őrködne azon, Jiogy az üzleti érdekek ne hatoljanak odáig, áhol az a közegészségügyre már hátrányokkal járna. A királynak tetszett a delegációs viták nivója. (Bécsi munkatársunktól.) A delegátusok ma reggel az udvari ebédről és Krobatin 'lia-dügyintindszter fényes esítégérőH -beszéltek. Mindnyájan örültek, hogy a király olyan pompás színiben volt és hogy olyan friss kedvben beszélgetett a delegátusokkal. Érdekes epizódot beszéltek a cercleről. Stiirgkh gróf osztrák miniszterelnök, amikor a király az osztrák delegáció alelnökével befejezte beszélgetését, egész csoport osztrák delegátust mutatott -be a királynak. Tisza István gróf miniszterelnök egy -darabig csak nézte, nézte, hogy hogyan csoportosítja íStrügklb -gróf az osztrákokat a király köré, végre is odalépett hozzá és tréfásan azt mondotta: — Pardon, excellenciás uram, ha megengedi, most már a magyarok következnek, legalább a kvóta arányában. Erre Stürgkh elmosolyodott, félre állt és a király a magyar delegátusokat szól-itotta. meg. , iv A király a delegátusokkal általában a külügyi vitáról beszélt és rendkívül tetszett neki a magyar delegáció nivós külügyi vitája. Élénken k om-mien tálták a delegátusok, hogy a király Rakovszky Istv-ánmaf nem állt szóba. A munkapárton külön-ben igen örültek annak, hogy a király Andrássy Gyula gróffal ós Apponyi Albert gróffal hosszasan beszélgetett, egészségi állapotúikról és a külső politikai vitáról, különösen pedig a hármasszö vétségről. . j Hazai Samu báró honvédelmi miniszter egy kis csoportban egy ellenzéki képviselővel tréfált és a többi közt azt mondta neki: — Látod, hogy támadjátok a tengerészeti költségvetést a flotta fejlesztése miatt. Pedig fogadom, azt se tudod, hogy mibe kerül egy Dreadnougth. v ' r. < — Hatvan millióba, — felelte az ellenzéki. •„ : — Dehogy, mondta nevetve a honvédelmi miniszter, a vizbe kerül. Eri© az ellenzéki elnevette magát és azt mondta: — Köszönöm, kegyelmes uram, hogv erre megtanítottál,. ..., A. £ ,