Délmagyarország, 1913. december (2. évfolyam, 280-303. szám)

1913-12-13 / 290. szám

Sserkesztőség Kárász-utca 9. Telefon-szám: 305. ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre . K24-— félévre . . K 12 — negyedévre K 6'— egy hónapra K 2'— Egyes száa 19 Slléf. ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K 28 — félévre . . K 14.— negyedévre K T— egy hónapra K 2 49 Egyes szása ára 1© BHér. Kiadóhivatal Kárász-utca 9. Telefoíi-száiis: 385. Szeged, 1813. 11. évfolyam 290. szám Szombat december 13 Bent és künn. Pár hét választ el attól, hogy 'bucsut vegyünk ez évtől. Sajnos, ,a természet rendje nem fordul meg ezzel a naptári terminussal, ép ugy, amint nem lesz egy­szerre világos a napkeltével s mint az eső után kisütő nap s a lengedező szél nem szárítja föl egyszerre a sarat. Nem a lezuhogó felhőszakadás a rettenetes, hanem az a rombolás, mely syomában jár; s ép igy az ez évben nya­kunkba zuduló válogatott megsanyargat­tatásoknak visszahatását is csak ezután fogjuk még sinyleni. A változó idő máról-holnapra meg­hozza a fagyot, a nagy hideget, a telet. Igy volt ez minden évben, de az idén különös okunk van arra, hogy a tél küszöbén rettegve gondoljunk a bekö­vetkező időkre. Az idén a nép, a mun­kásosztály ezrei kereset nélkül, a tüzelő anyag és az élelem teljes hiányával men­nek neki a télnek. Egy ácslegény egyik bank fényes ab­lakát e szavakkal verte be: „Ott bent pénz van — és én itt éhezem!" Még nincs itt a tél és ez csak egy ács legény volt! De jön a tél. Fűtetlen, sötét szoba, hiányos ron­gyok, korgó gyomor . . . Félünk, rossz tanácsadó lesz az ennek nyomán született elkeseredettség. Az éhező párisi nép romboló kegyet­lensége, Zola Bermináljának alakjai váj­jon nem elevenednek-e meg! . Egyetlen tél kezdete ilyen félelmetes nem volt még. Nem egy országrész, de az egész ország beteg, nem egy társa­dalmi osztály, de az egész társadalom Ínséget szenved. A gazdag az idei év csapásainak hatása alatt jövedelmei csökkenéséről panaszkodik s emiatt kénytelen beérni egyszerűbb élvezetekikel, melyet még megszerezhet magának. A jómódú ke­vesebb jövedelmei kapcsán csak élet­szükségleteit elégiti ki, az élvezetekről le­mond; de a szegény kisgazda, kinek az ár­vizek termését elvitték, az ipari, a gyári, a gazdasági munkások, kiknek a télire va­lót a nyári kereset biztosítja, teljes nyo­morba jutott az idén. Egyes amerikai magyar lapok szer­kesztőségét halomszámra érkező levelek ostromolják, melyben a tengeren tul való megélhetés felől tudakozódnak százan és ezren honfitársaink közül. Vannak sokan, akik önként jelentkeztek katonai szolgálat­tételre még idő előtt, hogy ruházatuk és kosztjuk meglegyen. Ismerek birtokost, bérlőt, ki tanul­mányút cimén szerzett útlevéllel ment Amerikába vagyonának roncsaival, bogy ott szerezze meg magának a betevő fa­latot. Az arató, a cséplőmunkás három­szoros munka árán alig keresett annyit, amelyből a télen szűkösen megélhet; s keresményének minősége is alárendelt lett a folytonos esőzéseik következtében. Az épitőipar és az ezzel kapcsolatos gyári és ipari üzemek teljesen szüneteltek ,a nyáron, minek kapcsán egymásután buk­tak meg a tégla- és cserépgyárak, ujabb ezer meg ezer munkástól vonván meg a keresetet. Az ország kétharmad részét a katasz­trofális időjárás következményei sújtották, .az árvizek elsodorták a termést, nyomor­ban hagyva a gazdákat s tönkretéve a jö­vő év reménységét is. E vigasznélküli helyzetben áll az egész ország — súlyos világi pénzkrizis közepette — a tél előtt. A kormányt a be nem folyt adók, az el­maradt állami "Bevételek, a fokozott ki­adások, a horribilis hadügyi költségek sú­lyos probléma elé állítják., A társadalom pedig, melynek minden rétegét egyfor­mán sújtotta a balsors, nem képes na­gyobb ,s/egitő akcióra . . . pediig itt a tél! Itt a tél . . . s a szegény embernek nincs keresete, nincs fái'a, nincs lisztje s nincs hitele. Jön a tél és vele jön az a rettenetes kin, amelyet az éhes gyomor s a meggémberedett tagok fájó fázása okoz. Csodálkozbatunk-e maid, ha a nyomorgó nép a korcsmák gőzében ke­res pillanatnyi enyhülést, ott ahol aztán beleesik az ital és étel uzsora körmei közé. Ma a tömegnyomor még nem vető­dött felszinre, ma még csak itt-ott hal­lunk elejtett szókat, csak itt-ott tudunk egyes ebből származó eseteket, még csak egy ablakot zúzott be egy éhező, de a mementónak legyen ez is elég! Az állam és a társadalom együtt, együttes erővel és kölcsönös áldozattal kell, hogy megaka­dályozza azt, hogy nem az ember, de a tömeg ne kiáltsa: „,ott benp pénz van s az én zsebem üres, ott benn pénz van és én didergek, ott benn jólakottak ülnek és én éhezem". A kormány már megindította akció­ját a legérzékenyebben sújtott vidéken a szükséget szenvedők érdekében s főleg az élelem uzsora megszüntetésére szervei, a miniszteri kirendeltségek, felügyelőségek, közvetlen érintkezést keresnek a néppel. Követnie kell a kormány példáját a me­gyei és városi törvényhatóságoknak a társadalmilag szervezett egyesületek­nek. A halálveszedelemben forgó ember­társunknak önként, életünk kockáztatása árán sietünk segítségére s ez a föladatunk most is, mikor nyomorgó embertársaink ezreinek kell a létföltételeket biztosita­nunk. Ennék elmulasztása pótolhatatlan veszteséget okozna és a társadalom egyes osztályai között mérhetetlen ürt támasz­tana. A helyes ut az, ha mindenki a nél­külözhető javait önként fölajánlja azok részére, kiknek semmijük nincsen. Ha a jószándék meg van, a megöl­f dás nehézséget nem okoz, a formát már j könnyű megtalálni a helyes irányú se­' gitségre. Rójjuk tehát le társadalmi kötelezett­ségünk adóját tőlünk télhetőlev minél bő­vebb mértékkel. Kiknek szivük és jobb érzésük tanácsolja ezt, tegvók meg en­nék sugallatára, a ridegebb lelkű ék pedig tegyék meg már önzésből is, hogv nyu­godtabban hajthassák le fejüket, mert a korgó gyomor által hajtott tömeg feltá­madó indulata már féket nem ismer s le­tiporja azokat, kiket ellenségeinek vél — nem kiméivé az ártatlanokat sem, keresz­tül gázol a kötelességét nem teljesítő tár­sadalmi osztályon s jaj a legyőzöttek­nek. 1913. i deieier he is-en. TlSHlii Jegyek kaphatók VARNAY L. KÖNYVKERESKEDÉSÉBEN SZEGEDEN, Kárász-utca 9. Telefon: 81. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents