Délmagyarország, 1913. december (2. évfolyam, 280-303. szám)

1913-12-11 / 288. szám

1913, dagyflbar ii. magyar kiadásban esak 3 koronába kerül és a „Hódmezővásárhely" politikai napilap szerkesztőségénél lehet megrendelni Hódmezővásárhelyien. Uj férfidivat. (Saját tudósítónktól. Egyik lapban tanulságos tudósítást olvastam tegnap a (férfidivatról. Megtanultam, ihogy a sötétzöld a divatszin, a kéknek és szürkészöldnek egy sajátsálgos keveréke. Divat a (hosszúszőrű filckalap, a szürke bársicmyhetétas laikikeipő, az .aranygombos sétapálca, a világos selyem ing, h alovány lila mintákkal és a nehéz brokátból való nyakkendő; viszont divatját multa a szikes zsebkendő. Miután ilyeténlképp pompásan tájékozódtam a divatról, elmenteim diivattanuilmíányt csinálni a (Korzóra, Egy öreg ember jött velem szemközt, fölháborítóan diivatélOetnesen 'öltözködve, A kalapja nem volt filcikalap, ellenben zsíros volt és lyukas, a ruhája rongyos volt ós szürke, holott a kék é;s szürkészöld -egy sajátsálgos keveréke a divat, maigykabátja egyáltalában néma volt, se selyem inge, a cipője pedig spárgával volt a lábához erősítve és nyoma se volt a ei:pőn se a lakklnialk, se a szürke toáreonybetétnek. 'Nagyon-nagyon .megharagndtam az öiregre, aki ilyen illetlen>ül divatelleniesen öltözködve járkál az utcáin, de csitítani próbáltam a fölbáborodiásomat. Mikor azonban észrevettem, hagy aranygombos . botja sincs, .nem ,bírtam tovább türtőztetni magamat és megálliitottiaan: .— Mondja csak atyafi, neon tud maga máéiképpen öltözködni? Az öreg szomorúan nézett rám és nagyon sajnált, mert azt hitte, hogy megbolondultam. Megismételtem a kérdezést: — Nem tudja maga, milyen az uj férfidivat? Most már aztán igazán nem tudta szegény, megháborodtam-e vagy csak mókázok és Ikissé indulatosan hagyott faképnél: — Tudja a menydörgö® meny kő! Csüggedés nélkül folytattam a sétát, látni akartam: engedeUmesikédbeik-e az uj divatnak az embereik? (Mondhatom, alaposan kiábrándultam a férfiak divatérzékébőL Láttam felnőtt férfiakat, most télvíz idején mezítláb ődöngeni, láttam olyat, aki nyakkendő nélkül tévedt ki az aszifaltra, láttam olyat, aki arany gombos bot helyett mankóval ment, rettenetes dolgokat láttam ós mélységes szomorúság fogott el. Ez Szeged — gondoltam magamban, ea Szeged, a (balkáni város, a javíthatatlan, A divat müvéstzei az ihlet szent pillanataiban megteremtik a (kéknek s a szürkészöldnek egy sajátságos keverékét, a halovány lila mintákkal ékes iingselymet, a szürke bárÉ'omybetéttel ékített lakkcipőt ós ez a bambán város ahelyett, hagy mohón kapna a művészt divat .szenzációi után — rongyos, fólretaposott ougoscipőben jár, vászoniniget visel, ha egyáltalában inget visel, szürke rongyot hord nadrágnak, egy zsiros posztódárabot kinevez kalapnak és a télikabátja vagy tizesztenidös, vagy ükerciher. (Ez iSzeged, a barbár, ahol az emberek fölkötik magukat, dé nem vesznek sötét 1 ircikát-myakkendŐt ezüst csikókkal ... Ez Szeged, ó, hogy sajnálom a divat hiába fáradó, teremtő zsenijeit. " * aemifaiabniazto X9ZKIAZ9ATAS Csatornáznák a dorozsmai mocsarakat — A műszaki bizottság ülése. — (Saját tudósítónktól.) Szerdán délután öt órakor a város imlüszaki bizottsága Bokor Pál helyettes (polgármester elnöklésével ülést tartott, amelyen a dorozsmai akoltelepek csatornázáísának közegészségügyi szempontokból is különösen fontos és sürgős kérdését tárgyalták. Az ülé/sen részt (vettek: Simkó Ferenc városi mlérnök, az ügy előadója, Turóczy Mihály dr. tiszti főügyész, Back Bernát, Csernovics Agenor, Funák Károly, Ligeti Béla, Lichtenberg Mór, Szíjgyártó Albert és Rósenfeld Nándor bizottsági tagok, Fischof Mór, Pataki Simon, Kónya 'Ferenc pedig, mint az érdekeltségek képviselői jelentek meg. Bokor Pál elnök ismertette általánosságiban az ügyet. Megemlítette, Ihogy áz akoltelepek szennyvize 'levezetésének a terve tiz év óta állandóan tanácskozás tárgya volt. Közegészségügyi szempontokiból is neműsak fontos, de sürgős is az akoltelepek vizének és egyúttal az ártézi kutakból kikerülő fölös víznek a levezetése, mert ha a tervet hamarosan nem valósitják meg, az akoltelepek szennyvizének párolgása megfertőzi a levegőt, másrészt pedig a hatóság kénytélen volna elzáratni. az ott ífurt ártézi kutakat is, mert a fölös vizet nem lőhet levezetni. A csatornázásról két terv készült. Az egyiket az Országos Vizépitészeti Igazgatóság készítette, ennek az alapiján 76,000 koronába kerülne a csatorna kiépitése, mely a 'százlábú hidon Imenne keresztül — tehát az államvasutak területén — ,is igy tárgyalásokba' kel lene bocsátkozni u városnak az államvasutakkal, ihogy megengedik-e, és mekkora összegért, a csatornázásnak 'a .százlábú tedorn való (átvezetését. A 'város aztán készíttetett egy tervet a mérnökséggé! is, ez a terv im'ár lényegesen olcsóbb és praktikusabb is. A mérnökség terve szerint mintegy negyvenezer koronából k>i lehet építeni a csatornát, dé akkor nem a százlábú hid alatt vezetnék át, hanem a Matyér szolgálna gvüjtőmedencéiiéül a lefolyó szennyvíznek. Kérte a polgármester a bizottságot, afölött döntsön már most, hogy melyik tervet 'ajánlaná kivitelre. • Ezután Simkó Ferenc 'előadó ismertette részletesen mind a két tervet. Turóczy Mihály dr. tiszti főügyész azt hangoztatta, hogy 'a kérdést sürgősen kell , megoldani, mert ha .hamarosan nem lesz csatorna, 'akkor a lakosság ki van téve annak a veszélynek, Ihogv az ártézi kutakat a hatóság közegészségügyi érdekekből elzáratja. Bokor Pál azt /mondja, hogy máris korlátozták az ártézi kutak szolgáltató képességét, mert a szennyvíz hatalmasan megdagadt. Hosszas vita után a bizottság ugy döntött, hogv a mémökúóg által kéSzitétt Hérv'it ajánlja kivitélre a közgyűlésnek, mert ez a terv nemcsak Ihogy (fele annyiba kerül, mint az Országos Vizépitészeti Igazgatóságé, hanem a megoldása is könnyebb. Megállapodott még a bizottság á csatorna útiránya tekintetében is. Eszerint a csatorna a belvárosi temető (mellett azon a határvonalon épül ki, amely a városi /földek és a magánbirtokok között van. A csatorna körülbelül tiz kilométer hosszú lesz. (—) Zombor költségvetése. Zomborböl jelentik: Zorabon vára? költségelőirányzatát most terjesztette a főszámvevőség' iá 'városi tanács élé. Az előirányzat n vánots 1914. évi szükségletét, 1,161.500 koronára, ,a. fedezetet 764.824 koronára teszi, ugy, hogy 396.673 korona hiány mutatkozik, ami 67 százalékos (a mostanihoz képest 4 százalékkal nagyobb) pófiadó kivetését teszi azükeéjressé. FOGA aéikttl. Az Attilám készített fágásra kitűnően használható s valódi fogaktól lel nem ismerhető, az eredeti fogakat teljesen pótolják. Készitek továboá arany koronákat éa levehető arany hidakat jutányos árak mellett. Vidékiek 12 óm alatt lesznek kielégítve. Bármilyen javítást 4 óra alatt készitek. HÁRTA ÁGOSTON fogtecnaiku* :<igryó~tóca 1. n. SZEGED. SPORT. o A Magyar Kupa körül. Vétkes mulasztás terheli az MiLSz-t a iMaigyar Kupa ügyében tanuisitott Viselkedése miatt. Négyszer nyerték meg — (háromszor az MTK, egyszer az FTC -— s még csalk tervpályázatot sem irtak iki a vándordia elkészitésére, a játéikosoknak járó aranyérmekről nem 'is szólva. Pedig pénz van irá bőven.. Régen öszszerugdalták a kupalharcos csapatok. Ugy látszik; apró-cseprő ügyek mfe'ritik ki az MLSz tevékenységét s csak akkor csináltatja meg a vándordíjat és adja ki az érmeket, ha pörrel kényszerítik rá a győztes csapatok — az MLSz működésének nagyobb dicsőségére. o Újra kikapott Bácska. Az eddigi félelmetes Bácska csiapat ujxia kikapott. A SzAK utáin, az Aradi TE verte meg, még' pedig Szabadkán, a Bácska pályáján. A déli keriiLet,ben oly sok egyesület 'nevezett ezidién a Magyar Kupa küzdelmeire, hogy az előmérkőzések december közepéig elihuzódltiaik. Vasárnap, december 7-én, Szabadkán mérkőzött a Kupáért az Aradi csapat a Bácskával és ami még kevés vidéki csapatnak sikerült: saját otthonában győzte le a szabadkai híres és sok küzdeleimbiein miegedzett egyesületet. Az ATE ,az ősz folyamán folytonos fejlődést mutatott és már ,a Kupa-selej tezőhen a (Szegedi Testigyakorlók Köre éltlen 3:1 arányú győzelmével' bizonyságot adott ij(ó képességéről, Bácska elleni győzelme különösen az airadi csapat csatársorának érdíeime, mert az öt csatár uj felállításban szép összjátékot mutatott. Az első gólt a néhéz, sáros pályán .Bácska szerezte meg Ozopkó révén védelmi hibából, •de pár perccel utóbb Araid, kiegyenlített. Bácska második gólját is gyorsan visszaadta az ATE éis a 2:2 arányban végződő félidő után ujabb elkeseredett küzdelem iiüdnlt ,meg a vezetélsérf. Az utolsó percekig 3:3 .arányban el,döntetlenül állt a (mérkőzés, amikor közvetlenül a befejezés előtt iHalíler, az ATE centerhiailfja és kapitánya, a negyedik gólt. Bácska kapujába juttatta. A szabadkai közönség szép és nyugodt játékáért tüntetően ünnepelte ,az arfldli csapatot. Biró: Steinhübe.t (Kinizsi) volt. lAz Aradi TE győzelme következtében jövő vasárnap a temesvári Kinizsivel kerül össze a Kupamérkőzések során. o A két Hlavay. Tavasszal még a kiesés ellem küzdő NSC csapatában játszottak a Hlavay-testvérek. Hlavay György oenterhalfot, Hlavay Béla pedig balszélsőt játszott azon az osztrák mérkőzésen, amely eldöntötte, hogy tovább is az első 'Osztályban szerepelhet,-© a NSC. Jiunáus 35-én Hlavay T. a MTK csapatának lett á tagja. Hlavay (Béla) II. pedig a MAfFC-nak. Az őszi bajnoki kampány óriás sikerrel .koronázta a két Hlavay munkáját; csapataik a bajnokság élére kerültek, amiben 'mindkettőnek oroszlánrésze van. A MTK Hlavay I-nek köszöni az egység—» stílusát és határozottan na.sry támadó ereiét, sikereinek kutforrását, a MAKC periig Hla vay II-nek pontjainak igen nagy részét, mert. három meccsén ment Hlavay TT. az utolsó TMr»skb»j9 a #ent«rbe n lőtt© a döntő gólt.