Délmagyarország, 1913. december (2. évfolyam, 280-303. szám)

1913-12-11 / 288. szám

4. lásrat Nem érti, — mondotta — 'hogy a többség folyton szemrehányást tesz az el­lenzéknek, ihogy nem vesz részt állandóan a tanácskozásban, most pedig, amikor az el­lenzék megjelenik és »a kritika jogával él, ezért állandóan csalk támadásban van része. (Élénk 'ellenmondás a munkapártról.) . Tisza István gróf (közbeszól): Dehogy is támadjuk! Senkinek sínes kifogása 'el­lene. Rakovszky Béla és Rakovszky István egyszerre kiáltják vissza: — Nagy Ferenc előadó panaszolta föl a mi kritikánkat. Rakovszky Béla ezután a külső politi­kára tért át. Sokszor emlegetik a túlsó oldali­ról az európai koníflagráciőt, de ugy látszik, a munkaipárti urak nem tudják, hogy ez mit jelent. Hiszen ez nemcsak rettenetes katonai veszteséggel jár, Ihanem a pénzügyi tönköt is jelenti. Szó sem lehet arról, hogy európai konflagráció törjön ki valamikor, sőt meg­győződése az, hogy a hatalmak inkálbb meg­adtak volna bármit a monarchiának, sem­hogy ily'en konflagrációba belementek vol­na. ' , Azután Tisza István gróf tegnapi beszé­dével polemizált és a többi között azt mond­ja, hogy amikor a török (reformokat sürgette a külügyminiszter és a monarchia akkor olyat sürgetett, ami Törökországban teljes­séggel lehetetlen, mert mindenféle reform el­lenkezik a koránnal. Törökországban tulaj­donképen a keresztély viláig áll szemben a muzulmán világgal és mihelyt a muzulmán világ föladja vallási tételeit, ' Törökország nincs többé. Hogy a monarchia a .balkáni szövetségeseket megfenyegette, az nem so­kat ért, ímert a balkáni államok nem törőd­tek sem a monarchia, sem a nagyhatalmák fenyegetésével. Nem helyesli Tisza István grófnak Bulgáriáról való fejtegetését, ame­lyet tegnap elmondott és a bolgár helyzet­ről kezd beszélni. A miniszterelnök türelme­sen hallgatta egy darabig, de azután közbe­szólt: i , — Hiszen ugyanezt mondtam én is, más szavakkal. Kiderült, hogy Rakovszky a miniszter­elnök beszédének ezt a részét félfiMrlette. Rakovszky erre hamarosan elpártolt a kül­ső politikától és a miniszterelnöknek belső politikai megjegyzéseivel foglalkozott. Meg­állapította, hogy a belső politika kihatása a külföldre sokkal nagyobb, mintsem hinnők, hiszen a külföldi kormányokat nem a Lipscherek informálják, hanem a diploma­ták és ezért valamennyi 'külföldi állam jól is van informálva. Csendről és nyugalomról beszélt a miniszterelnök. Hiszen csend és nyugalom van a temetőben is. Ez a csend azonban a rémület csendje. Itt fölugrott Rakovszky Béla testvére, Rakovszky István és igy szólt: — Amig egy bomba nem robban vala­hol! A munkapárton megmosolyogták Ra­kovszky heveskedését. Ezután Rakovszky Béla áttért újra a balkáni kérdésre és azt fejtegette. Rakovszky beszéde további folyamán azt mondta, hogy a külügyiminiszter rossz viszonyok között vette át a balkáni helyze­tet. Nem volt, aki tanácsot adjon neki. Mire támaszkodhatott volna? A szuronyokra? A korrupcióra? Rakovszky István itt közbeszólt: — A bankok az egész országot meg­vették és igazgatóik most itt ülnek a mi ta­nácsunkba* ! E szavakra általános mozgolódás tá­madt. Rakovszky azután a balkáni háborúból és következményeiről beszélt. A költségve­tést nem fogadja el. Lánczy Leó szólalt föl ezután. Bizalom­ma! van a külügyminiszter politikája iránt. Elismeri, hogy nagyon súlyos gazdasági vi­szonyokba került a monarchia, de 'ez euró­pai tiinet és nem a külügyminiszter politi­kája okozta, hanem ettől függetlenül a bal­káni háborúk. A harcok sokáig tartottak' s a ttt&iiltsóa mind nagyobbá vájt ás imán 16­iösleges magyarázni, hogy a monarchia le­vén legközelebb a Balkánihoz, legjobban rea­gált minden változásra. A szandzsák kiürí­téséről beszélt ezután és megjegyzi, hogy Aerenthal eme nagyszabású cselekedete ál­tal egyáltalán nem veszítettünk, gazdasági­lag sem. Az (ülés délután három órakor végző­dött. Itt emiitjük meg, hogy a magyar dele­gáció pénzügyi álbizottsága ma délután ülést tartott, melyen több ellenzéki beszéd hangzott el és Teleszky János pénzügymi­niszter is fölszólalt, valamint röviden beszélt Apponyi Albert gróf és Tisza gróf minisz­terelnök is. A javaslatot ugy általánosság­ban, mint részletekben elfogadták. Holnap délelőtt a hadügyi költségvetés tárgyalására kerül a sor. izaaababbaabaababbaababbabbiiaaasaaaagsiiffsaasiaesigsaaa SZÍNHÁZ, művészet. Színházi műsor: CSÜTÖRTÖK: A nevető férj, operett. Pá­ros a/3. PÉNTEK: A szentivánéji álom, színmű. Páratlan 3/s. SZOMBAT: A szentivánéji álom, szín­mű. Páros V»­VASÁRNAP délután: Aranyeső, operett. VASÁRNAP este: A szentivánéji álom, színmű. Páratlan 2/a. * Heinemann Sándor hangversenye. Néhány nap választ m'ár csak e'l Heinemann Sándor kamaraénekesnek december 15-iiki hangversenyétől, mely az előjelek után ítél­ve, ia lehető legnagyobb érdeklődés mellett fog lezajlani a Tisza-szálló hangverseny ter­mében. A világhirü énekest, ki ezúttal először jelen meg a szegedi közönség előtt, a leg­jobb Ihirek előzik meg és alig ldhet benne kétség, hogy művészetének előkelő színvo­nala a legíelfokozottabb igényeket is ki fog­ja elégíthetni. A hangverseny jegyeire már most lehet élőjegyeztetni a Várriay L. cég hangversenyirodájában, Kárász-utca 9. szám alatt. * A Nemzeti Szinház magyar újdonságai. A Nemzeti Színház uj műsorterv® szerint március elsejéig kizáróan magyar újdonsá­gok kerülnek bemutatóra. Az egyszeri király­fi ciimü magyar .mieisedmrab jövő heti pre­mierje és Herczeg Ferenc Éva boszorkány­ának repriz© után, amely jantaár elsején lesz, január 23-án Garamszeghy Sándor Matyóla­kodalom eimü népies idarabja kerül sorra. Februárra három .magyar újdonságot hirdet a műsor: A kölcsönkért kestély-t Pékár Gyu­lától; A szent szűz rózsajá-i Hevesi Sándor­tól; A győztes-t Vajda Ernőtől1. Ezeken ikivül január 16-án fölujdtásra kerül a Macbeth. * A szentivánéji álom. A színházi iroda jelenti: Shakespere klasszikus 'mesejátéká­nak. A szentivánéji álomnak fölelieiveniitésé­re nagy buzgalommal készül a színház. Ti­zenkét év óta nem került Szegeiden színre, legutoljára Krecsányiék játszották s igy a közönség jelentékeny réisze előtt valósággal újdonság lesz. .A mesejáték Ferenczi Fri­gyes .rendezésében a kilenc változás helyett négy képre van összevonva. Az uj díszlete­ket, amelyek megfelelő [külső keretet van­nak hivatva adni a darabnak. Szántó Vilmos akadémiai .festővel készíttette el a színház. Mendeteohn bűbájos kisérő zenéjét, amit a Nemzeti Színház is kii szokott hagyni, Sze­geden liiusz gnóm és az egész kórus énekli. Egészen uj formában jelennek meg a tündé­rek, akiket a közvélemény az íidők folyamán az operettek cifra formájában isimér. A sze­gedi rendezés plauzibilissé akarja tenni, hogy ezek az erdő lakói, félig emiberek, félig álla­tig « adat üy*uák, tóWrf JoraaAíl&batíb í» m 1913. cUttraber 11. két véglethez alkaimazk ódnak. Oberont, a tündérkirályt Gömöri Vilma játsza, aki ez­úttal jut először férfiszerephez. Titánia Szohner Olga művészetére van bízva. Kívü­lük a társulat színe-java vesz részt jobbnál­jcbb szerepeikben, az előadásban, amely bizo­nyára legkedvesebb, legtovább műsoron .ma­radó darabja lesz a klasszikus ciklusnak. A darab végén a groteszk hergamesco táncot Szathmáry Árpád és Solymossy (Sándor tán­colják. Ez alkalommal próbál ki a rendező egy nj világítási trükköt is. * Tengeri csata a szinpadon. A párisi Chatelet-szinház direktora nagy fába vágta a fejszéjét: meg akarta mutatni, hogy nem­csak a mozi tud valamit s egy látványos da­rab keretében színpadra vitte a — csuiziimai ütközetet. Azt a jelenetet mutatja .be a kö­zönségnek, amiiikor Togo adlmiirális flottája az orosz teingetraiiagy hajóját fogja kereszttűz­be s az a küzdelem hevében a hullámok mar­talékává lesz. A színpadi telkniiika legmoder­nebb .eszközeire vollt szükség, hogy a me­rész vállalkozás sikerüljön. A tengert szeE­dien. ereszkedő lejtő ábrázoltai, melyen müvé­szettiel megfestett hullámok álltak az illúzió szolgálatába. A vászonra festett háttéréin a váz teljes csalódást tkeltve olvad át a szem­határba, A hadihajók fáiból faragott sziluett­jei síneken mozognak. 'Minden hajónak külön gépésze és (külön eléktrotelknikusa vain. Tí­zenihat ágyú müködlik a .csatában; a lövés tü­zét elektromos lámpák fölvillauása, .dörgését nagy dobszó jelzi. Még füstje is van mindén, lövésnek: az ágyúik mögött megfelelő ére­bumkolatbain ujságpapirost égetnek el. Termé­szetes, hogy a csuzimai ütközet csak nagyon sok próba után .ment jól. Különösen az orosz admirális hajójának élsülyedése rengeteg rendezői körültekintést követelt. A hajó égé­sét 'bengáli tüz ábrázolja s rémes, amikor néhány halálra sebzett marionett potyog a széttépett fedélzetről ia tenger süllyesztőjébe... Heinemann Sándor kamaraénekes 1913. december hó 15-én tartja egyetlen HANGVERSENYÉT Szegeden, a Tisza-szálló, nagyter­mében este fél 9 órakor a következő MŰSORRAL: I. LOEWE: a) Der seltene Beter; b) Gutmann und Gutweib. II. SCHUBERT: a) Litonel; b) Wohin; r) Erikönig. III. LISZT FERENC 2-ik balladája. Zongorán játsza: Manelbord John. IV. HERMANN: o) Salome; b) Der alte Herr; e) Drei Wanderer. V. Német népdalok: a) Phyllis und die Mutter; b) Das zerbrochene Ringlein; c) Hans und Liesel. Jeyyek kaphatók: VÁRNAY l hangversenyirodájában Szeged, Ká­rász-utca 9. Telefon: 81. • • Hoyal nagy kávéházban minden vasárnap NAGY TOMBOLA értékes nyeremény tá?] jakkal. • Naponta czlgányzene. SZÍNHÁZI VACSORA! Saját termésű kitűnő hegyiborok. Különlegesség: „RoyaLZÖldike." Tulajdonosok: Matejkaés Filegel. i>. i t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents