Délmagyarország, 1913. november (2. évfolyam, 255-279. szám)

1913-11-08 / 260. szám

1913. november 9, — Ez a paragrafus — kezdte a minisz­ter — gerince a javaslatnak. Azért csodá­lom az ellenzék eljárását. Szerintük ez a szakasz dönti romlásba az alkotmányt. Cz­ért, ha tüzes eső esik is, itt kell lenniök. A bűnvádi perrend szerint a Kúria eddig nem gyakorolhatott .revíziót, most a jogi és tény-, kérdés szét van választva és ez megadta a revizió tehetőségét. Lelhet, (hogy még ez a revízió- se lesz elegendő arra, ihogy az es­küdtszéket tökéletessé tegye, de alkalma­sabb a réginél. Az élőadó módosításának' el­fogadását kéri. Ezután a 37. szakaszig vita nélkül el­fogadták a paragrafusokat. Itt Kelemen Sa­mu szólalt föl, aki a 37. szakasz kihagyását kérte. Az ország óhajtását fejezi ki — ugy­Monstre-kíildöttség az uj kórház ügyében. — Állami kórházat Szegednek. — (Saját tudósítónktól.) Az u|j kórház ügye, ugylátszik, élalvólféiben 'Váfi. .Halódva pihen a közigazgatás imély kulijában és berrt boly­gatja senki. Már mint azok, akiknek bolygat­ni, napirenden tartani kdllene. A tanács az év elejém még csak kovácsolta valahogy a megoldásnak valamelyes mödájt, komoly akciókat hirdetett ,a terv mielőbbi megvaló­sítása érdekében, ajánlatokról diskurált, a mikkel az államot végre meg lehetne nyerni áz ügynek, de aztán, amilyen hangos és sie­tős volt a felbuzdulá:s, ép ugy abba is ma­radt és elernyedt csöndben és Zajtalanul. Ha valaki fölvetné most a kérdést, hogyan is állunk hát,ezzel az eléggé nem sürgethető közegészségügyi intézménnyel, a válasz egy­szerűén az, hogy sehogy, Azt se tudjuk, be­s/élnek-e róla ott, ahol nemcsak beszélni, de csinálni is kellene valamit. Mert azt már eldöntötték, hogy máskép nem lehet fölépí­teni az uj kórházat, csak ha tekintélyes sum­mája államsegélyt kapunk hozzá, vagy ha egyenesen állami kórházat csinálnak belőle s ebben1 az esetben a város adna közel egy milliő korona hozzájárulást az államnak. A helyzet ugyanis — nem árt, ,ha ismét vá toljuk kissé —•az, hogy van telek, vannak tervé,k, miriden-mjnd'elí Váti, csak ami a leg­jobban keltene: pénz nincs. De vigasztalód­junk, egyebekre sincs pénze a városnak. Az is kétségessé vált most már, hogy a tüzér­kaszárnya fölépüllhet-e, hogy a Buváir-tavat föltölthetik-e, hogy a vasutas palotánál föl­merült mintegy 80.000 korona pótMtelt fö­dözfhetjük-e? A három milliós kölcsön — mint islmeretes — megdrágult, tehát kérdés, hogy a közgyűlés ad-e többet érte, mint a mennyit eddig hajlandó volt, vagv sem. Ha az uj kórház fölépítése attól függne, hogy a szóban forgó három millión kívül a város kaphat még ujabb kölcsönt, amiből a kór­házat építhetné, akkor a kóolház legalább tiz esztendeig pihenne még a közigazgatás akut­jában. Merő ábránd volna tehát arra szá­mítani, hogy az uj kórházat majd kölcsön­ből' épiti föl a yáros. A polgármester jól látta ezt már akkor, almikor még az éV elején a kórház ügyében a belügyminisztériumiban folytatott tárgyalásokat uj mederbe terelte.' Nyíltan és pszintén kijelentette a polgármes­ter, hogy a városnak az uj kórházhoz nincs több pénze íegfölebb egy milliónál, az épít­kezés pedig négy és fél millióba .kerül. Ha lett volna,, habozás nélkül föl építette volna, minthogy azonban nincs, kénytelen volt ki­rukkolni a polgárimester azzal a döntő fon­tosságú érvvel, hogy mivel a Délvidéken DÉLMAGYARORSZÁQ mond — azzal, hogy a politikai pörökből a , szakbiróságot emeljék ki. Súlyos meggya­nusitások támadhatnak abból, hogy a biró politikai ,pörökben Ítélkezik. Balogh Jenő: Nem teheti magáévá Ke­lemen Samu indítványát. A sajtó ezután is leleplezhet visszaéléseket, de a hangjának finomabbnak kell lennie. Ezután Nagy Sándor emelkedett szólás­ra és az 1910. évi zárszámadást ismertette, számadatokkal bizonyította be, hogy a koa­líciós kormány milyen sivár dolgokat pro­dukált, milyen károkat okozott. A szombati napirendet állapították még meg s ezzel a mai ülés két óra előtt véget ért. r -i ,1, i állami kórház egyáltalán nincs s a kórház­viszonyok az ország egyetlen részében sem olyan elhanyagöMak, mint épen a Délvidé­ken, Szeged joggál kérheti a kormányt arra, hogy a Délvidék egyetlen állami kórházát itt építtesse föl. Szeged, mint a Délvidék leg­nagyobb városa, egyenesen predesztinált erre és, ha Kassa, mint a Felvidék .fővárosa, tudott kapn állami kórházat, meg azután Pozsonyban is épül egy, Szegőd épen a centralizált (fekvésénél fogva semmi esetre sem maradhat ki a kombinációból. Ezek az indokok alkották az alapját annak, hogy a kórház ügyében a belügyminisztériumban folytatott tárgyalások uj mederbe terelődték át és hogy most már csakis egy állami kór­ház fölépítéséről lehet szó. Sajnos azonban — a látszat 'legalább arra vall — a fonál, amelyen a tárgyaiások megindultak, megszakadt. A belügyminisz­tériumban talán ad acta tették az egész ügyet. De jnliért legyenek ügyhuzgóbbak ott, Ha a tanács uigyanigy cselekedett itthon? A helyett, hogy a kérdést 'napirenden tartotta volna s igyekezett volna az államot közelebb hozni a várossal, hagyta, hogy ellankadjon; !az egélsz. * Szerencsére van egy néhány tagja a törvényhatósági -bizottságnak, akik éber szemmel őrködnek a város ü'gyei fölött és az ilyen égetően; sürgős és fontos tervet, mlint amilyen a kórházé is, nem hagyják csönde­sen elpihenni. 'Az uj kórház ügye — amint értesülünk — egy-két héten belül ismét az aktualitás homlokterébe lép annak a mozga­lomnak a kapcsán, amelyet több városatya készül megindítani az új kórház mielőbbi föl­építése érdekében. Ezek a városatyák már a novemberi rendes közgyűléshez indítványt akarnak terjeszteni, hogy egy monstre-kül­döttség járjon el a kormánynál az állami kórház érdekében és sürgesse Ia terv meg­valósítását. A küldöttségben nemcsak a vá­ros törvényihatósági bizottságának a tagjai vennének 'részt, 'hanem belevonná a törvény­hatóság a Délvidék minden nagyobb városát, testületeit, kulturális és egyéb intézményeit is. A mozgalom tehát egy országrészre szóló volna és lehetetlen, hogy az 'egész Délvidék megmozdulását a Szegeden építendő állami kórház érdekében, illetékes helyen; komoly figyelemre ne méltassák. Hír Andrássyról. Andrássy Gyula gróf az utóbbi napokban nem igen érdeklődött a politikai dolgok iránt. Most pedig egysze­rűen, napokra visszavonul minden politiká­tól és Tőketerebesre utazott, a birtokára. Mindenesetre feltűnő, hogy Andrássy ép ezekben a napokban nem megy be a Házba s hagyja cselekedni minden tanácsa nélkül az ellenzéket. 3. aatCKue^utta'MtMa&fcgwcuiüaarrai^^ , „finvitM iwimiiifiniwin.ini .<»••. .bm Változatlanul súlyos Kossuth állapota. — Herezel nyilatkozata. — (Saját tudósítónktól.) Herezel professzor ma éjszaka telefonon ez/t a lakonikus nyilat­kozatot adta a lapok számára: — Kossuth Ferenc állapota változatlan. Aggodalomra nincs ok, közvetlen veszélytől nem kell tartani. (A nagybeteg államférfi délután jobban volt, éjszaka azonban, ismét rendkívüli fáj­dalmakról panaszkodott. Éjfélután végire el­szunnyadt. Délután >az a hir terjedt el a fővárosban, hagy Kossuth mentihetetlen s utolsó óráit éli. Ennék a hírnek részben az adhatott alapot, liogy délután hat órától kezdve seníklit se be­csátottak a beteghez, hogy kíméljék minden­től. ; Amióta Kossuth Ferenc beteg, még so­ha se volt olyan nagy érdteklődlés hogyléte iránt, mint ma. Etnnek egyrészről az a félő aggodalom az oka, amelylyel az ország min­den részéből figyelik a betegség lefolyását, másrészről az a körüknóny, hogy egyes lapok riasztó híreket közöltek Kossuth állapotáról. Tegnap valósággal megostromolták Herezel tanárt a kérdezősködők. A kitűnő orvospro­fesszor ma délelőtt igy váillaszollt: •— Betegünk állapota nagyjában még mim dl g változatlan. Hőmérséklete rendes, lá­za nincsen. Erőibéli állapota kissé javult, de ez nem jelenti az állapot lényeges változását. Tápláléjkfelvéitel seotímíi, ennélfogva kényte­lenek vagyunk továbbra is mesterséges uton táplálni a beteget, akinek állapota változat­lanul válságos. Ez a prognózis bizony nem volt egy csep­pet se megnyugtató és iigy érthető, hogy a szanatórium derék portása, aki Kossuth be­tegsége óta állandóan piermanenoiában van, ma alig győzte megadni a felvilágosítást a telefonon érdeklődőknek. Már korán reggel felhívta a szanatóriumot Tisza István gróf miniszterelnök és rész,lettes jelen test tétetett magának a beteg állapotáról. Személyesen érdeklődött Bárczy István polgármester, akit Pallay Sándor titkár iniformáflt. Reggel 9 órakor ellátogatott a szanatóriumba Appo­nyi Albert gróf, aki az éjszaka folyamán jött meg éberhardd birtokáról és első uitja Kossuthhoz vezetett, A gróf, oüvasva a lapok jelentését, nyugtalanul sietett nagynevű ba­rátija betegágyához. Apponyd fél óra hoSz­•száig időzött Kossuth szobaijában. Amikor kijött, ezt mondta: t— örömmel konstatálom, hogy Kossuth állapota, amióta legutóbb itt voltaim, szem­mel láthatólag javult. Erőlbeli állapota, uigy látszik, kielégítő, étvágya ós kedélye van. Az az impresszióm, bogy erős természete le fogjia győzni a betegséget. Természetesen még nincs tul a veszélyen, de én a mai ta­pasztalatom alapján sokkal kedvezőbbnek látom a helyzetet, Hogy Kossuth erőbeli ál­lapota mennyire jiajvuJ1, az is mutatja, hogy igen élénken érdeklődött az aktuális esemé­nyek iránt. Kossuth Lajos Tódor uijlabb távirajtot kül­dött Pallay Sándornak, hogy holnap délelőtt tíz órakor fog megérkezni,. Amikor korán reggel Apponyfi megláto­gatta Kossuthot, nem .juthatott, be mindjárt, a betegszobába, mert a pártvezér még nem készült, el toaletjével. Apponyd a folyosón sé­tált addig, mig Kossuth felöl töziköldött. Ugyanígy járt Herezel tanár ás, aki három­szor is be akart jutni a szobába, de a beteg mindannyiszor kezeivel intett, hogy várjon. Délélőtt tiz órakor megérkezett a szanató­riumba báró Müller Kálmán, aki Herezel ta­nárral alaposan megvizsgálta Kossuthot A délelőtt folyamán személyesen érdek­lődtek a beteg állapota iránt Batthyány Pál gróf, Bernáth Béla, Hammersberg László kép viselők, Visontai Soma uldivari tanáeos és még igen sokan. Zichy Aladár gróf Bécsből sürgönyileg érdeklődött a pártvezér hagylé­»D3X..a..B.K.S5IOaaa(lB«QBa.S.......aeaaatlSaBa«.B.......a9.«aaaBa<*Ba2...B '.BHIEflBaSBBBaBBBBBBBBBBBBBBBSBBBB

Next

/
Thumbnails
Contents