Délmagyarország, 1913. november (2. évfolyam, 255-279. szám)

1913-11-08 / 260. szám

1913. november 9, — Ez a paragrafus — kezdte a miniszter — gerince a javaslatnak. Azért csodálom az ellenzék eljárását. Szerintük ez a szakasz dönti romlásba az alkotmányt. Czért, ha tüzes eső esik is, itt kell lenniök. A bűnvádi perrend szerint a Kúria eddig nem gyakorolhatott .revíziót, most a jogi és tény-, kérdés szét van választva és ez megadta a revizió tehetőségét. Lelhet, (hogy még ez a revízió- se lesz elegendő arra, ihogy az esküdtszéket tökéletessé tegye, de alkalmasabb a réginél. Az élőadó módosításának' elfogadását kéri. Ezután a 37. szakaszig vita nélkül elfogadták a paragrafusokat. Itt Kelemen Samu szólalt föl, aki a 37. szakasz kihagyását kérte. Az ország óhajtását fejezi ki — ugyMonstre-kíildöttség az uj kórház ügyében. — Állami kórházat Szegednek. — (Saját tudósítónktól.) Az u|j kórház ügye, ugylátszik, élalvólféiben 'Váfi. .Halódva pihen a közigazgatás imély kulijában és berrt bolygatja senki. Már mint azok, akiknek bolygatni, napirenden tartani kdllene. A tanács az év elejém még csak kovácsolta valahogy a megoldásnak valamelyes mödájt, komoly akciókat hirdetett ,a terv mielőbbi megvalósítása érdekében, ajánlatokról diskurált, a mikkel az államot végre meg lehetne nyerni áz ügynek, de aztán, amilyen hangos és sietős volt a felbuzdulá:s, ép ugy abba is maradt és elernyedt csöndben és Zajtalanul. Ha valaki fölvetné most a kérdést, hogyan is állunk hát,ezzel az eléggé nem sürgethető közegészségügyi intézménnyel, a válasz egyszerűén az, hogy sehogy, Azt se tudjuk, bes/élnek-e róla ott, ahol nemcsak beszélni, de csinálni is kellene valamit. Mert azt már eldöntötték, hogy máskép nem lehet fölépíteni az uj kórházat, csak ha tekintélyes summája államsegélyt kapunk hozzá, vagy ha egyenesen állami kórházat csinálnak belőle s ebben1 az esetben a város adna közel egy milliő korona hozzájárulást az államnak. A helyzet ugyanis — nem árt, ,ha ismét vá toljuk kissé —•az, hogy van telek, vannak tervé,k, miriden-mjnd'elí Váti, csak ami a legjobban keltene: pénz nincs. De vigasztalódjunk, egyebekre sincs pénze a városnak. Az is kétségessé vált most már, hogy a tüzérkaszárnya fölépüllhet-e, hogy a Buváir-tavat föltölthetik-e, hogy a vasutas palotánál fölmerült mintegy 80.000 korona pótMtelt födözfhetjük-e? A három milliós kölcsön — mint islmeretes — megdrágult, tehát kérdés, hogy a közgyűlés ad-e többet érte, mint a mennyit eddig hajlandó volt, vagv sem. Ha az uj kórház fölépítése attól függne, hogy a szóban forgó három millión kívül a város kaphat még ujabb kölcsönt, amiből a kórházat építhetné, akkor a kóolház legalább tiz esztendeig pihenne még a közigazgatás akutjában. Merő ábránd volna tehát arra számítani, hogy az uj kórházat majd kölcsönből' épiti föl a yáros. A polgármester jól látta ezt már akkor, almikor még az éV elején a kórház ügyében a belügyminisztériumiban folytatott tárgyalásokat uj mederbe terelte.' Nyíltan és pszintén kijelentette a polgármester, hogy a városnak az uj kórházhoz nincs több pénze íegfölebb egy milliónál, az építkezés pedig négy és fél millióba .kerül. Ha lett volna,, habozás nélkül föl építette volna, minthogy azonban nincs, kénytelen volt kirukkolni a polgárimester azzal a döntő fontosságú érvvel, hogy mivel a Délvidéken DÉLMAGYARORSZÁQ mond — azzal, hogy a politikai pörökből a , szakbiróságot emeljék ki. Súlyos meggyanusitások támadhatnak abból, hogy a biró politikai ,pörökben Ítélkezik. Balogh Jenő: Nem teheti magáévá Kelemen Samu indítványát. A sajtó ezután is leleplezhet visszaéléseket, de a hangjának finomabbnak kell lennie. Ezután Nagy Sándor emelkedett szólásra és az 1910. évi zárszámadást ismertette, számadatokkal bizonyította be, hogy a koalíciós kormány milyen sivár dolgokat produkált, milyen károkat okozott. A szombati napirendet állapították még meg s ezzel a mai ülés két óra előtt véget ért. r -i ,1, i állami kórház egyáltalán nincs s a kórházviszonyok az ország egyetlen részében sem olyan elhanyagöMak, mint épen a Délvidéken, Szeged joggál kérheti a kormányt arra, hogy a Délvidék egyetlen állami kórházát itt építtesse föl. Szeged, mint a Délvidék legnagyobb városa, egyenesen predesztinált erre és, ha Kassa, mint a Felvidék .fővárosa, tudott kapn állami kórházat, meg azután Pozsonyban is épül egy, Szegőd épen a centralizált (fekvésénél fogva semmi esetre sem maradhat ki a kombinációból. Ezek az indokok alkották az alapját annak, hogy a kórház ügyében a belügyminisztériumban folytatott tárgyalások uj mederbe terelődték át és hogy most már csakis egy állami kórház fölépítéséről lehet szó. Sajnos azonban — a látszat 'legalább arra vall — a fonál, amelyen a tárgyaiások megindultak, megszakadt. A belügyminisztériumban talán ad acta tették az egész ügyet. De jnliért legyenek ügyhuzgóbbak ott, Ha a tanács uigyanigy cselekedett itthon? A helyett, hogy a kérdést 'napirenden tartotta volna s igyekezett volna az államot közelebb hozni a várossal, hagyta, hogy ellankadjon; !az egélsz. * Szerencsére van egy néhány tagja a törvényhatósági -bizottságnak, akik éber szemmel őrködnek a város ü'gyei fölött és az ilyen égetően; sürgős és fontos tervet, mlint amilyen a kórházé is, nem hagyják csöndesen elpihenni. 'Az uj kórház ügye — amint értesülünk — egy-két héten belül ismét az aktualitás homlokterébe lép annak a mozgalomnak a kapcsán, amelyet több városatya készül megindítani az új kórház mielőbbi fölépítése érdekében. Ezek a városatyák már a novemberi rendes közgyűléshez indítványt akarnak terjeszteni, hogy egy monstre-küldöttség járjon el a kormánynál az állami kórház érdekében és sürgesse Ia terv megvalósítását. A küldöttségben nemcsak a város törvényihatósági bizottságának a tagjai vennének 'részt, 'hanem belevonná a törvényhatóság a Délvidék minden nagyobb városát, testületeit, kulturális és egyéb intézményeit is. A mozgalom tehát egy országrészre szóló volna és lehetetlen, hogy az 'egész Délvidék megmozdulását a Szegeden építendő állami kórház érdekében, illetékes helyen; komoly figyelemre ne méltassák. Hír Andrássyról. Andrássy Gyula gróf az utóbbi napokban nem igen érdeklődött a politikai dolgok iránt. Most pedig egyszerűen, napokra visszavonul minden politikától és Tőketerebesre utazott, a birtokára. Mindenesetre feltűnő, hogy Andrássy ép ezekben a napokban nem megy be a Házba s hagyja cselekedni minden tanácsa nélkül az ellenzéket. 3. aatCKue^utta'MtMa&fcgwcuiüaarrai^^ , „finvitM iwimiiifiniwin.ini .<»••. .bm Változatlanul súlyos Kossuth állapota. — Herezel nyilatkozata. — (Saját tudósítónktól.) Herezel professzor ma éjszaka telefonon ez/t a lakonikus nyilatkozatot adta a lapok számára: — Kossuth Ferenc állapota változatlan. Aggodalomra nincs ok, közvetlen veszélytől nem kell tartani. (A nagybeteg államférfi délután jobban volt, éjszaka azonban, ismét rendkívüli fájdalmakról panaszkodott. Éjfélután végire elszunnyadt. Délután >az a hir terjedt el a fővárosban, hagy Kossuth mentihetetlen s utolsó óráit éli. Ennék a hírnek részben az adhatott alapot, liogy délután hat órától kezdve seníklit se becsátottak a beteghez, hogy kíméljék mindentől. ; Amióta Kossuth Ferenc beteg, még soha se volt olyan nagy érdteklődlés hogyléte iránt, mint ma. Etnnek egyrészről az a félő aggodalom az oka, amelylyel az ország minden részéből figyelik a betegség lefolyását, másrészről az a körüknóny, hogy egyes lapok riasztó híreket közöltek Kossuth állapotáról. Tegnap valósággal megostromolták Herezel tanárt a kérdezősködők. A kitűnő orvosprofesszor ma délelőtt igy váillaszollt: •— Betegünk állapota nagyjában még mim dl g változatlan. Hőmérséklete rendes, láza nincsen. Erőibéli állapota kissé javult, de ez nem jelenti az állapot lényeges változását. Tápláléjkfelvéitel seotímíi, ennélfogva kénytelenek vagyunk továbbra is mesterséges uton táplálni a beteget, akinek állapota változatlanul válságos. Ez a prognózis bizony nem volt egy cseppet se megnyugtató és iigy érthető, hogy a szanatórium derék portása, aki Kossuth betegsége óta állandóan piermanenoiában van, ma alig győzte megadni a felvilágosítást a telefonon érdeklődőknek. Már korán reggel felhívta a szanatóriumot Tisza István gróf miniszterelnök és rész,lettes jelen test tétetett magának a beteg állapotáról. Személyesen érdeklődött Bárczy István polgármester, akit Pallay Sándor titkár iniformáflt. Reggel 9 órakor ellátogatott a szanatóriumba Apponyi Albert gróf, aki az éjszaka folyamán jött meg éberhardd birtokáról és első uitja Kossuthhoz vezetett, A gróf, oüvasva a lapok jelentését, nyugtalanul sietett nagynevű barátija betegágyához. Apponyd fél óra hoSz•száig időzött Kossuth szobaijában. Amikor kijött, ezt mondta: t— örömmel konstatálom, hogy Kossuth állapota, amióta legutóbb itt voltaim, szemmel láthatólag javult. Erőlbeli állapota, uigy látszik, kielégítő, étvágya ós kedélye van. Az az impresszióm, bogy erős természete le fogjia győzni a betegséget. Természetesen még nincs tul a veszélyen, de én a mai tapasztalatom alapján sokkal kedvezőbbnek látom a helyzetet, Hogy Kossuth erőbeli állapota mennyire jiajvuJ1, az is mutatja, hogy igen élénken érdeklődött az aktuális események iránt. Kossuth Lajos Tódor uijlabb távirajtot küldött Pallay Sándornak, hogy holnap délelőtt tíz órakor fog megérkezni,. Amikor korán reggel Apponyfi meglátogatta Kossuthot, nem .juthatott, be mindjárt, a betegszobába, mert a pártvezér még nem készült, el toaletjével. Apponyd a folyosón sétált addig, mig Kossuth felöl töziköldött. Ugyanígy járt Herezel tanár ás, aki háromszor is be akart jutni a szobába, de a beteg mindannyiszor kezeivel intett, hogy várjon. Délélőtt tiz órakor megérkezett a szanatóriumba báró Müller Kálmán, aki Herezel tanárral alaposan megvizsgálta Kossuthot A délelőtt folyamán személyesen érdeklődtek a beteg állapota iránt Batthyány Pál gróf, Bernáth Béla, Hammersberg László kép viselők, Visontai Soma uldivari tanáeos és még igen sokan. Zichy Aladár gróf Bécsből sürgönyileg érdeklődött a pártvezér hagylé»D3X..a..B.K.S5IOaaa(lB«QBa.S.......aeaaatlSaBa«.B.......a9.«aaaBa<*Ba2...B '.BHIEflBaSBBBaBBBBBBBBBBBBBBBSBBBB