Délmagyarország, 1913. november (2. évfolyam, 255-279. szám)

1913-11-07 / 259. szám

1913. november 7. &b3bex-ix • mw\ mubii n •• hm i >w»hwuwbww«b» DÉLMAGYAJRORSZÁQ 3. (Kezdődik az ülés.) A Ház mai ülésén, mivel az ellenzék teljesen távol maradt, már a munkapárti képviselők is csekélyebb számmal jelentek meg. Beöthy Pál elnök minidjárt az ülés megnyitása után a következő kijelentést tette: — Tisztelt Ház, én nem szívesen teszem utólagos rekrimináoió tárgyává az Ízlésnek azt az etesuszamlását, amely itt közbeszólások alakjában minduntalan jelentkezik. Eze* a dolgok .rendszerint már magukban hordják elitéltetésüket, ele a 'házszabály által rám rótt kötelesség ellen való vétség és mulasztás volna, ha utólag nem tennék említést egy közbeszólásról, amely tegnap sajnálatomra elkerülte figyelmemet és amit szó nélkül nem hagyhatok. Az egyik szónak beszéde közben a tegnapi ülésen Deák Ferenc nevét emiitette, mire valaki közbeszólt: — Ki volt azt Erire Bakovszky István a napló szerint azt mondotta, hogy valami kijáró. Ezért a nemcsak a parlamenti illemet, de a nemzet kegyeletét is mélyen sértő közbeszólásért Bakovszky Istvánt utólag rendreutasítom. (Zajos helyeslés.) Szász Pál, a mentelmi bizottság előadója terjesztett élő ezután több jelentést. A tegnapi ülésen úgymond, Eitner Zsigmond egy csomag kártyát dobott a Ház asztalára, ezzel a (felkiáltással: Itt van az önök házszabálya! Eitner Zsigmond eljárása a parlament méltósága és tekintélye ellen Oly súlyos sértés, amire a parlamentnek történetében példa ninics. Mivel Eitner már akkor, amikor tegnap reggel a Házba jött, magával hozta a kártyát, nyilvánvaló, liogy előre megfontolt szándékkal cselekedett. A mentéimi bizottság indítványozza, hogy ezért .Eitner Zsigmondot harminc ülésről zárják ki. (Helyeslés.) A Ház a mentelmi bizottság indítványát elfogadja. Ugyancsak Szász Pál előadó a mentelmi bizottság nevében indítványozza, hogy Bakovszky Istvánt, aki tegnap az ülés folyamán egy törvénykönyvet dobott a Ház asztalához, húsz ülésről zárja ki a Ház. A Ház a bizottság indítványát elfogadja. Szász Pál indítványozza, hogy Huszár Károly .képviselőt, aki a tegnapi ülésen az elnök figyelmeztetése ellenére is folyton sértegette a. Ház jobb oldalát, tizenöt n apr a zárják ki a Ház üléseiből. A Ház a bizottság indítványához. hozzá j árult. Szász Pál előadó Sümegi Vilmos, Barabás Béla és Szmreesányí György képviselők mentelmi ügyéről tesz jelentést. A nevezett képviselők a tegnapi ülésen a napirend megállapításakor folyton zavarták a parlament rendjét és közbekiáltásaikkal tehetetlenné tették a tanácskozás folytatását. A mentelmi bizottság indítványozza, hogy Sümegit öt napra zárják ki a Ház üléseiről, Barabást ós Szmrecsányi pedig jegyzőkönyvi megrovásban részesítsék. A Ház a bizottság javaslataihoz hozzájárul. (Az esküdtszéki eljárás.) Ezután áttért a Ház a napirend tárgyalására. Az esküdtszéki eljárás reformjáról szóló törvényjavaslat szerepelt a napirenden. Jakab ffy (Elemér volt ina az első szónok, aki fölsorolta azokat az eseteket, amelyekben a magyar esküdtszékeik erkölcsi érzést, fölliáboritó módon hoztak fölmentő Ítéleteket. A jogászközönság előtt már régóta vita tárgyai ezek az Ítéletek. iMivel az ellenzék gyakran hivatkozik Zsitvay Leó véleményére, a szóló is szemelvényeket olvas föl Zsitvay .régebbi Írásaiból, amelyekből kitűnik, •hogy Zsitvay nem átélte helyesnek az esküdtszéki eljárásnak a kérdések föltevésére vonatkozó részét és hogy nagyon hibáztatta a jogorvoslatok mai rendszerét. A napirendén levő javaslat pedig az e-küdtszéki lejárásnak ép ezt a részét javítja meg. Nagyon sok szakférfiú követelte már azt is, liogy az elnök vegyen, részt az esküdtek tanácskozásában. iMaga Doleschall egyetemi tanár is, a kire az ellenzék szintén nagyon siirün hivatkozik, egyik jogi folyóiratban panaszkodott a miatt, hogy az elnök jogköre Prokruszteszágyba van szárítva, ez az oka, hogy az esküdtek gyakran gazembereket is fölmentettek. Az esküdtek elveszítik az ügy áttekintését, van rá eset, hogy az esküdt fölmentését kéri, mert nem képes laz előtte tárgyalt ügyben tisztán látni. Mindezek alapján azt ajánlotta Doleschall, liogy az elnök legyen jelen az esküdtek tanácskozásain, mert nem tehet attól tartani, hogy egy ember másik tizenkettőnek a véleményét a maga .tetszése szerint fogja irányit and. Amikor nem politikáról van szó, hanem jogtudományról, akkor az ellem zéki urak is másként vélekednek. Az ellenzék .is bizonyára meg van győződve arról, hogy az igazságügy,minisztert nem vezette egyéb, mint az igazságszolgáltatásnak érdeke. Pop-Csicsó István az ang<jl esküdtszéki eljárásról beszél, amely tökéletesebb, mint a miénk, mert ott az elnök kiszáll a büntet) helyiére és ott állítja össze a,z esküdtszéket. Az esküdtszék lényegéhez hozzátartozik, hogy az idegenek kizárassianak az Ítélkezésből. Ebben az irányban keltene javítani a mi esküdtszéki eljárásunkat is. Oly értelmű revdzionális jog azonban, mint aminőt a jelen törvényjavaslat akar megteremteni, Angliában nincs ment ott a fölmentő ítélet esetén nem lehet tovább üldözni a vádlottat. eabeacaabaaaibbebbsaaabigsbbaqabusibbiiiiisasbisaciibeaiibaa A Korcsolyázó-téren építik a leányinternátust. — Ingyen telket kap a Bírák és Ügyészek Országos Egyesülete. — (Saját tudósítónktól.) A kenderaikadámia ügyén, ikiivüL, amelyről, lapunk .más helyén számolunk be, még egy kiváló fontosságú intézmény létesítésének ia kérdésével foglalkozott a pénzügyi .bizottság csütörtökön délután tartott ülésében. A birák és ügyészek országos jellegű leányinternátusáról volt szó, amelyet tudvalevőleg Szegeden, ,a belváros valamelyik részében, a,k,ar fölépít tetei a Birák és Ügyészek Országos Egyesülete. Az internátus, amely hatalmas-, két emeletes, díszes épület lesz, kétszáz leánynövendék befogadására fog, szolgálni. A pénzügyi bizottság azért ült össze,, ihogy az internátus helyét kijelölje, illetőleg arról határozzon, hol: engedhet át a. város megfelelő nagyságú teliket az intézet céljaira. Több kombináció merült föl. Gaál Endre dr., mint az ügy előadója, .a kis 'kaszinó telkét ajánlotta, de itt a Schwarz-féle házat még ki kéltene sajátítani, hogy elegendő nagyságú terület álljon rendelkezésre. Minthogy ,a kisajátítás sok anyagi áldozattal járna, a vita végén uj idea vetődött föl: építsék a leányinternátust a Korcsolyázó-téren! Ebben aztán egyhangúlag .megállapodtak s ilyen értelmű javaslattal terjesztik az ügyet a közgyűlés elé. Gaál Endre dr. előadó bemutatta, a Birák és Ügyészek Országos Egyesületének azt az átiratát, amelyben közli a várossal, hogy az egyesület szegedi osztályának az ajánlatára Szegeden hatalmas leányinternátust akar létesíteni. Magának az intemátusnak a céljaira 8—900 négyszögöl területet kér az egyesület a belváros, valamelyik pontján, azonkívül Újszegeden két hold földet konyhakertészet céljaira. Az előadó a város képviseletében tárgyalt az egyesület szegedi meg hízottjává], iSomlyódi István járásbiróval, a kivel a helykérdés tekintetében meg is állapodott. Eszerint a leányinternátus a Marosutcában lévő kiskaszinó telkén épülne, mivel azonban ez a telek kicsiny, ki kell sajátítani a mellette levő .Schwarz-féle épületet is. Ez a kisajátítás százezer koronába kerülne. Az egyesület ugy ennek az épületnek a telkét, mint a kis kaszinóét díjtalanul kéri a várostól, ezenfelül ugyancsak diijtalaniull kívánja az újszeged! két hold földet i®. Az előadó a város nevében nem ment bele ebbe a megoldásba, hanem olyan ajánlatot tett, hogy a város fizet a kisajátításhoz negyvenezer koronát, a többi aztán az egyesület gondja. Kéri az előadó a bizottságot, hogy ilyen (Általánosságban elfogadták.) Balogh Jenő dr. igazságügy,i miniszter állott fel ékkor szólásra. Reflektál az elhangzott beszédekre és hangsúlyozza, hogy az esküdtszék reformját minden pártérdek nélkül, szigorúan az állaim' és társadalom intencióinak megfelelő,leg vette tervbe s ia bírói kart is meg .akarja védeni attól, hogy (meg-, gyanúsítsák, mintha a 'kormánytól függne. A ibirói: függetlenség különösen kidomborodik majd az esküdtszék reformált állapota után. Arra ii,s súlyt helyeztünk, — mondotta a mimiszter, — hogy a szóbeliséget és a közvetlenséget még inkább kíméljük s biztosítsuk. Az tagadhatatlan, hogy a reformot főként az okolja meg, Ihogy a városokban ,az iparosok és kereskedők eleme nem felelt ímeg a várakozásoknak, mint ahogy annak idején elgondolták. .Különösen az a kijelentés okozott kellemes meglepetést, almikor Balogh igaziságiigyiminisz'ter kijelentette, hogy a közvádra indított sajtópereknél megmarad a régi állapot. A Ház hosszan tapsolt a miniszternek s a javaslatot általánosságban megszavazta, A részletes tárgyalásra került ezután a sor is a 10-ik szakaszig letárgyalták. Holnap szintén az esküdtszéki reform tárgyalására kerül a sor. értelemben tegyen javaslatot a közgyűlésnek. Somlyódi István hivatkozik arra. hogy a leányinternátus országos jellegű intézmény lesz, kétemeletes nagy épület, ahova nemcsak a birák és ügyészek, hanem a törvényhatósági tisztviselők ós az ügyvédek leányait is befogadják bármely részéből az országnak. Az intézet a szó szoros értelmében nagyszabású nőnevelő intézet lesz. Hogy azonban fölépíthessék, ebez föltétlenül ingyen telek kell. A birák és ügyészek egyesülete nevében arra kéri a pénzügyi bizottságot, tegye lehetővé, hogy a kért területeket díjtalanul kapja meg a birák és ügyészek egyesülete. Obláth Lipót azt kérdezi, hogy az internátus tanerőit ki fogja fizetni? Somlyódi: Ez a mi gondunk lesz. Obláth Lipót azt ajánlja, hogy mielőtt a bizottság határoz, érdeklődjön a fővárosnál, hogy milyen, kedvezményeket adott a birák és ügyészek egyesületének, amikor a budapesti internátust megcsinálta. Somlyódi István hivatkozik arra, hogy Debrecen kétezer négyszögöl területet 'és negyvenezer koronát adott a birák és ügyészek egyesületének, hogy az egyetem mellé internátust építhessen. Végmann Ferenc dr. az előadó javaslatának elfogadását ajánlja. Uass Károly nem járuil hozzá ahoz, hogy a város 1,20000 korona effektív értéket engedjen át az 'internátus céljaira. Ismerve a város anyagi helyzetét, még az előadói javaslatot sem fogadhatja el, mert még igy is, minimális számítás szerint, éven/ként .8—10000 koronával segélyezi a város a leányinternátust. Becsey Károly dr. szerint aggályok merülhetnek föl amiatt, — hogy azon a részén a városnak, ahol a leányinternátus telket kér, egymás közelében már három fiúiskola van, ami esetleg káros hatással tehet a leányok neveltetésére. Másik aggálya az, hogy városfejlesztési szempontból nem volna szabad átengedni a kis kaszinó telkét, mert a városnak igen előkelő és kedvező fekvésű pontján más, nagyobbfontosságu intézményeknek kell létesülni, aminthogy később okvetlen létesülni is fognak. iA bizottság hosszú vita után belátta, liogy a kiskaszinő telke csakugyan nem engedhető át. Egymagában kicsi i®, ha pedig ! nagyobbítani akarják, az ingyen telken tkivül még negyvenezer korona készpénz áldozatot is keltene hozni a városnak, Gaál Endre dr. kulturtanáiesos erre uj ideával, rukkolt elő: — Hát kérem, ha ezt az inditványoma t nem fogadják el az urak, tudok én jobb helyet is! Építsék a leányinternátust a korcsolyázó-téren! Becsey Károly d,r.: Miért nem tetszett ezt mindjárt mondani1