Délmagyarország, 1913. november (2. évfolyam, 255-279. szám)

1913-11-05 / 257. szám

1913. november 1. DÉLMAGYARORSZÁG 13. Dr. iBehne Adolf az expressionista és az impressiionista festészetről a következő .tat lóié fegtegóst közli: „Az impresszionista a külső jelenségekből indul és befelé, a /dolgok lényege felé törekszik. Azt mondja, hogy ha valaminek a külső képét lehetőleg közvetlenül és lintenzive megragadom, akkor pl. a fák, a itájkép, vagy az ember belső lényének kifejezése szinte magától következik he. Az expresszionista a természet legbensőbb rejtélyeibe hatol és csakis akkor kezdi meg az alkotást, ha szinte megérezte a természet lelkét. Tehát az ő teremtése a belső megérzésekből indul ki. mig az impressionisták a tárgyak külalakján kezdik. Igy, amint ők mondják, művészetük tápláléka légies, illetve szellemi, az impresszionistáké pedig tárgyi, illetve anyagi. Mindezekből pedig az következik, hogy az impressiion'ista, mivel kiindulási pontja anyagi 'és valami meglevő, ezek érzékeltetése is anyagi — meglevő eszközök segélyével történhetik és ugy az ég színét, az őszi lombozatot, Valamely ruhát, ezek színében hozza vásznára. A (törekvése az, hogy mindent, amit fest lehető élethűen másoljon. Evvel ellenkezőleg az expressionista nem valami meglevő anyagi dologból indul, hanem valamely beilső megérzésből, valami /lelki motívumból. Isrv az után a palettáján meglevő színekből nem is alkothat valami teljesen megegyezőt. Ebből még az is folyik, hogy az expressionista ugy a színeket, mint a vonalokat is csakis syimboJümokül .alkalmazhatja. De inéig ez is következik ebből, hogy az expressiomsta séiümL féle .formát nem utánoz, .hanem működése valóságos 'tereintés, alkotás. Színei meg váilasztá/ejíban és trafzában az i'mprassiionlisfa töhbé-kevésbbé olyan szempontokból indul ki, amelyek volitakópen művészietlenek. Alkotásában a művészi elemek, a művészietlenekkel keverednek. A művészi elemeket a szépség, az erő, a színek és a formák harmóniája képviselik, míg a müvészietlenséget az képviseli, hogy a külvilág jelenségei valamelyikének rendelik alá az alkotásokat. Miután az impressionisták célja az, miszerint a külvilág jelenségeiről .lehetőleg, élethű, közvetlen és való képet nyújtsanak, a művészi elem alkotásaikban háttérbe szorul és nem juthat tisztán kifejezésre. Az expresszionisták alkotásai ellenben a teremtő művész megérzései és visszaemlékezéseiből fakadnak. Alkotásaikban az alkalmazott módszerek belső, valódisága, feltétlenül magasabban áll, mint a külvilághoz való vonatkozásaik. Ezek így elmondva szinte teü szetős igazságokat képeznének, ha a valóság nem az lenne, hogy ezek az igazságok nem ate jfcxpressiionista irányzat kizárólagos ihizomyitékai, hanem a legtágabb értelemben vett minden művészet sarokigazságai. Ezek az itt fölhozott ellentétek olyan, régiek, mimt maga a művészet. A realisztikus és az idealisz tikus irányzat ellentétei ugyanazok. Az érett gondolkozású és .okos emberek /már megegyez tek abban, hogy a művészet lényege nem a természet hü utánzásában keresendő, haném az ilyen természeti utánzások aestetikai érték esitéséíben áll. Az igazi művész, persze a legtöbbször öntudatlanul, eltér a természettől, mert az egyesitett couipozitio, a szinharmonia követelményeit csakis igy tudja kifejezésre juttatni. Az impressionisták közül az igazi művészek is ugyanezen az utón jártak. /Csakis olyan természeti motivumokat ragadtak ki, amelyek festői, vagy bizonyos tekintetben harmonikus, laestetikai szempontból tagolt komplexumot alkottak. Ezek érzékeltetése volt az ő művészetük. ,A rásri mesterek meg éppen sokat adtak a műremek belső valódiságára, többet, mint ennek a külvilághoz való vonatkozásaira. Az expresisiionisták mondásai Raffael, Robens, Rembrandt bármely festményére nézve is megállhatnak, mert egyiknél a vonalvezetés, a másiknál a színezés, a harmadiknál! a sízinhatás kedvéért állapithatók meg eltérések a rideg természeti valóságtól és a művészet valódi magaslatát épen azért emelkedtek, uiert az a helyes irányt megtalálták, mely szerint a természet is megkapta látszólag a magáét, de emellett a művészi igazságnak semminemű bántódására nem esett. A. VARNAY L. HANGVERSENY1RODÁJA BÉRLETET NYIT AZ ALANTI HANGVERSENYEKRE L Hangverseny 1913. nov. 10. Fleseh Károly hegedűművész DIENZL OSZKÁR zongoraművész közreműködésével. 2. Hangverseny 1913. dec. 15. Heioemano S. kamaraénekesdalestélye MANELBORD JOHN zongoraművész közreműködődé sével 3. Hangverseny 1914. január 12. Hötfyos Valiy dalénekesnö, a berlini udvari opera tagja és Wilheimos H. zongoraművész együttes estélye. 4. Hangverseny 1914. febr. 14. Kerpely vonósnégyes estélye. VAV A négy estélyre szóló bérletárak esténként: Páholy 6 személyre 24.—. Páholyülés első sor 4.—, a többi sor 3.—, Zsölye első sor 6.—, 2-től 10-ik sorig 4.—. Támlásszék 1-től 8-ik sorig 3.—, 9-től 16-ik sorig 2.—. Bérelni lehet november 5-ig, azontúl az egyes árusítás is kezdetét veszi, a következő árakon: Páholy 6 személyre 30.—. Pátelyűlés, első sor 5.—, többi sor 4.—, Zsöllye első sor 7.—, 2-től 10-ik sorig 5.—. Támlásszék 1-től 8-ik sorig 4.—, 9-től 16-ik sorig 3.— korona. A hangversenyek mindenkor a „KORZÓ" MOZGÓSZINHÁZban, este fél 9 órakor tartatnak meg. * Rostand uj darabja. December kezdetén mutatják be a párisi „Porté Saint Martin" színházban Rostand Don Jüan utolsó éjszakája ciinü .uj drámáját. Le Bargy, a lOomedie Francaíse híres művésze, aki a darab címszerepét fogja játszani, egy újságírónak elmondta a dráma keletkezésének történetét. Le Bargy jó barátságban vian Rostand-dal és nyáron Gaihböban lakik, a Pvreneusok tövén, ahol a költőnek a kastélya van. 1911-ben Le Bargy vendége volt Rostandnak. (Megkérte a költőt, hogy írjon számára egy fényes szerepet, amelyben elbuiosuzhatik a Comedíe közönsógétőlő Tudniillik akkor volt a művész távozó/félben a szinháztól. Rostand ezt megígérte neki és néhány órával később egy darab scenariumát mutatta meg. amelynek cirne: „Joconda .elrablása" volt. Másnap reggel azonban már nem tetszett :ai költőnek a téma és elhatározta, hogy nem dolgozza fel. Erre Le Bargy emlékeztette egy tervre, a melyet Rostand egy ízben közölt vele és a mely szerint a Don Jnan anyagát akarta dramatizálni. Rostand emlékezett erre a tervére és néhány óra múlva elkészült a jeleneteizéssel. Persze, nem lett bucsudránia belőle, hanem egy nagy dráma, amely Le /Bárgyúnk először fog alkalmat adni arra, hogy a Porté Saint Martin közönségének bemutatkozzék. * D'Annunzio uj darabja. A párisi Ambigu-szinház uj D'Annunzio-darabra készül, a Caprifoglió-ra (Kecskekóró). melytől nagy sikert várnak. A siker még nem iött el, de a kiulisszahare, a viszálykodás már kitört a darab egyik szerepe körül. Andrée Megard — a Karenin Anna híres interpretálód a — nem hajlandó eljátszani a szerepet, mert a főalak ugyan érdekes, de Megardmak nem elég érdekes, nem elég fontos. Nem találja afféle nagy szerepnek, amilyet ő szeretne. A címszerep 'ilyenformán vagy .Nel.ly Cormonra, vagy Dermoz kisasszonyra marad. Szó van arról is, hogy azt a szerepet, unelyet Le Bargy-nak osztottak, szintén más veszi át. A főszerepet 'Berta Bady játssza, a francia Duse, aki el van ragadtatva D'Annunzio darabjától s azt mondja, soha szebb darabban, még nem. játszott. Amire a Comoedia természetesen azt a megjegyzést teszi, hogy majd a premieré lesz az .utolsó szó . . . * A mozikirály. A színházi iroda jelenti: A legújabb operettsláger, A mozikirály, első főpróbáját holnap tartja teljes diszletezéssel a színház. Nagy elevenség, sok tarkaság válik úrrá a színpadon ezzel az uj dánabbal, a mely teljesen alkalmazkodik szövegben, zenében a közönség mai Ízléséhez. iHilhert Janka ós Balázs Bálint szerelmes-párt adnak, néhány pompás énekszámuk biztos hatásra számit. Déri Rózsi főszerepet játszik, Antal Erzsi (Mária Gestiouláta) olasz mozis,ziné.sznő lesz, Mikl/óssy Margit biciklin jön be a színpadra, ellenben Solymossy mint Psilander fehér lovon. Edvi Illés Márta a jótékony grófnő, Szebeni Margit és Pálma Tusi a neveletlen kisasszonyok alakjában jutnak hálás szerephez. Heltai Jenő a hülye Varjú képviselő, aki mindenkit megállít útjában, hogy elmondja a benne fészkelődő beszédet. Szathmáry mozioperatőr, állandóan felvételeket csinál, Mihó tót feltaláló. Sümegi tánclépésben járó bálrendező. /A pompás zenét két hetét ás tarkítja. Solymossy belépőjéhez IMarthon Géza irt egy ropogós számot, a második felvonás nagy táucslágere pedig a pletykatánc ilesz Déri Rózsival ós .Sölymossyval. Ezt a diait Braham angol komponista irta. RUFF cukorkaüzlet, Kárász-utca, Ungár—Mayer palota. Legjobb gyártmányok, legnagyobb választék.