Délmagyarország, 1913. november (2. évfolyam, 255-279. szám)

1913-11-05 / 257. szám

DEEMAGYARORSZXO 1913. november 5. egy hónaphoz kell számítani a többi kilenc hónapot, a budapesti ügyvédi vizsgáló bi* zottság előtt vizsgázó tömeghez a maros­vásárhelyi vizsgázókat és akkor, — átlá­tok hiányában csak hozzávetőleges szá­mokat használunk --— azt hisszük, nem tuiozunk, ha azt mondjuk, hogy tiz hónap aiatt másfélezer ügyvéddel lett több Ma­gyarországon. Másfélezer ügyvéd, aki nem lesz két esztendőn keresztül ügyvédhelyettes, ha­nem azonnal megnyírhatja az irodáját. Másfélezer ügyvéd, aki azonnal megkezdi a meglevő ügyvédek ellen a konkurrenciá­ját. Vájjon ezt a példátlan rohamot és megterbeítetést lk-i,birja-e katasztrófa nélkül at az ügyvédi kau melyben minden h ir­ma di-k ügyvéd eddig is felesleges volt és amelynek a katasztrofálisan megromlott közgazdasági viszonyok eddig is rengeteg kárt okoztak. 1913. év szeptember hó vé­géig jogiltóté'kekben tizenhárom millió ko­ronával volt kevesebb az állam hevétele, mint más esztendő hasonló szakaszában. Jogilleíéket perben, ingatlan átíratásoknál, szóval azokban az esetekben szokás fizet­ni, amelyek az ügyvédnek is kereseti al­kalmat adnak. A jogilletékeknek az a hir­telen és hihetetlen csökkenése magában véve jelzi, hogy az ügyvédek kereseti vi­szonyai milyen hirtelen és hihetetlen ará­nyokban megrosszabhodtak, ugyanakkor, amikor az ügyvédi pálya felé igyekvők utolsó nagy rohama másfél ezerrel szapo­rította a meglévő létszámot. Az uj törvénynék, ha üdvös eredmé­nyei lesznek, ezek az üdvös eredmények csak azután, csak jó sokára fognak meg­nyilatkozni. Az ügyvédi karnak azonban, — Az éjjel Tamással álmodtam . juttattalak és ki gondolt rám csendes -és fájó szeretettel e mellett? Pedig engem- a ti fajtá­tok ereje pusztított ki, ez a szívós, nagyét­vágyú és kaményf-ogu nép lökött ki az -élet­ből. És íme, -már a rózsalugasomat is k-i akarjátok pusztitani, hogy tenn-iszpályát -csi­náljatok a helyén...." Miklós lázasan és töredezve, de v-égül hangosan és kiabálva beszélt, mint akinek — magát és másokat is kínozva — ell kell mon­dani mindent, ami a szivén van. Az egész­séges, erős és számos család sápadtan, hall­gatta. A jólét .élvezése melllett sohasem ju­tott gondolatuk a részvétnek és a szánalom­nak. Acélos egészségüket sóhas-em bántotta a túlvilág gondolata, de -most a zavaros álom zavaros előadásából transzcendentális rejtel­mek suhogtak ki jeges áradással. Ez meg­zavarta és megdöbbentette őket. A (félelem felkeltette a lelkilfurdaláslt és általa a rész­vétet. Miklósnak Ikönyek jelentek meg a sze­mében és -rekedt hangon mondotta: — Többet nem álmodtam. Margitból görcsösen tört ki a zokogás. Az egyik asszony csendes, mély sírásba kez­dett és a reggeliző asztal 'körül si-rt az egész család. És öt esztendő eltelte után emésztő, fájdalmas és őszinte bánat, keserű könyök, görcsös zokogás siratta meg az dlkölltözött gyenge halottat, akire öt évig nem gondolt senki igaz gyászolással. mielőtt az uj törvény esetleges kedvező hatását élvezni fogja, keresztül kell ver­gődnie ezen a -minden eddiginél nehezebb válságon. •a»atiaaaaaai>BnaaaaBBBB!snasBaaaaaHBBaaaaaaaBaBiaaNsaBa A képviselőház ülése. (Ellenzéki botrányok. — A parlamenti őrsig bevonult.) (Saját tudósítónktól.) Az ellenzék ma valósággal kierőszakolta ap arla,menti őrség igénybevételét. A kisebbség nyilván ugy ta­lálta, hogy politikai -céljainak nem felel meg, ha az esküdt-széki javaslat vitájában tárgyi­tagos beszédeikkel résztvesz, amiben, őket senki meg nem akadályozta, hanem a napi­rend -megállapítása elmén Lovászy Márton a Désy-pörrő 1 és egyéb botráinylhajhászásra szánt tárgyakról kezdett szólni. Az elnöknek nemcsak joga, de egyenesen kötelessége volt, hogy a szónokot az e'l'kalandozásra figyel­meztesse. Az ellenzék -szónoka azonban egy­általában nem volt hajítandó az elnök figyel­meztetését honorálni, mire Beöthy Páí Lová­szytól a szót megvonta. Lovászy a szó -meg­vonása ellenére folytatta beszédét, olyannyi­ra, hogy az elnök teljesen képtelen volt nor­mális eszközökkel a Ház tekintélyét -meg­óvni -és kénytelen volt a palota-őrökéit igény­be venni, kiknek láttára a renitens képviselő és társai kivonultak. -Nemcsak az uj, hanem a -régi házszabá­lyok is, de a világ összes parlamentjeinek házszabályai tilalmazzák, hogy egy képvi­selő az elnökfcd konok terv-szerűséggel szem­beszálljon és nem lesz az országban senki, aki be ne látná, hogy egy -parlament, mely a -maga tekintélyére ad valamit, ilyen reni­tenciát el nem tűnhet. Ha az ellenzék taktikája abban áll, hogy szembeszálljon a házszabályokkal, ugy -min­dig a rövidebbet fogja húzni és -csak -igazolja a palotaőrség felálli-tásának szükségét. Az ellenzéknek ma nem volt szerencsés napja, mert semmiképen, sem igazolhatja a közvé­lemény öl-őltt, hogy a Ház tanácskozási rendje ellen, váló fellázadása jogos volt. A -mai ülésről ez a tudósítás szól: MINDENNAP... (Az ellenzék taktikája.) A függetlenségi -párt ma reggel klub­helyiségében 'értekezletet tartott. .Elhatároz­ták, hogy mától kezdve rendszeresen részt vesznek a Ház ülésein. Egyebekben a mai ülés iránt már meg­csappant érdeklődés nyilvánult. Háromne­gyed tiz órakor még alig volt néhány mun­kapárti és néhány ellenzéki képviselő a -Ház­ban.. Tiz órákor jött Polónyi 'Géza, Batthyány Pál gróf, majd utánuk Désy Zoltán. -Kevés­sel tiz óra után Apponyi érkezett és Désyvel tanácskozott hosszabb ideig. Ebben a sor­ban utolsónak Károlyi Mihály gróf érkezett. Háromnegyed tizenegy órakor miég alig volt együtt hetven ellenzéki képviselő, bár még elég idejük van arra, hogy elljőjjenek, mert szerep -rájuk csa-k az esküdtszéki re­form tárgyalásánál vár. Még Andrássy sincs itt. A munkapártiak föltűnő nagy számmal1 vonultak és talán kétszázan, lehetnek jelen. Az elnöki csiengő háromnegyed tizenl­egykor jelezte az -ülés kezdetét. Az ellenzéki padsorok meglehetősen üresek, annál is in­kább, -mert az ellenzéki képviselők nagy rész-e még a folyosón van, hanem a -munka­párti -padsorokban alig vain üres hely. Az ellenzék nem is jön be addig, -mig az esküdt­széki reform sorra nem került. (Bizalmas értekezlet.) Az ellenzék félt,izénkét órakor bizalmas értekezletre vonult viss-z-a a Ház kupolacsar­nokába és ott maradt délig-. Ebkor is-mét ki­jött a folyosóra és várta azt a porcet, hogy az esküdtszék reformjáról szóló javaslat tár­gyalását megkezdjék és liogy ehez a terembe bevonuljon. Délben még Balogh Jenő dr. igazság-ügyminisztef beszélt a bírói .és ,az .ügy­védi vizsgálat -egységesítéséről. Az esiloüdtszé­ki javaslat tárgyalásához, ,az ellenzék részé­rői szónokoknak Benedek János. Bródg Er­nő ós Kelemen Samu vannak föl,iratkozva. Negye-Jegyikor jelentette Beöthy elnök, hogy az esküdtszéki reformról szóló törvény­javaslatot kezdik tárgyalni. Az ellenzék is be­tódul, a terembe. Híre jár, hogy Apponyi deklarációt fog tenni, ügy látszik, ezt hatá­rozták ,a kupolacsarnoki értekezleten. A HÁZ MÉLTÓSÁGA. Az -ülés elején a munkapárt igen nagy számban sereglett be a terembe, az ellenzék azonban egyelőre hünnimaradt a folyosókon. Beöthy Pál elnök háromnegyed tizen­egy órakor nyitotta meg az .ülést. Legelőször is bejelentette a Háznak Bezetrédj Viktor ál­lamtitkár halálát. Emlékét megörökítik a, mai ülés jegy ző köny vébe n. Az elnöki előterjesztések után a-z elnök igy szólt: — A m-ul-t ülésen a sértő közbeszólá­sok egész özöne hangzott itt el, amelye­ket az eü-nök nem vehetett észre. -Köteles­sége azonban, -fél szól i-t ani a -Ház minden tagját, Ihogy a Ház méltóságát őrizzék meg. Én kötelességmulasztást elkövetni -nem vagyok hajlandó és azokkal szemben, a-kik e figyelmeztetésemet -meg nem szív­lelik, kénytelen leszek a házszabályok tel­jes szigorát alkalmazni. (Zajos helyeslés.) Szász Pál előadó a mente,limi bizottság nevében jelentést tesz Ráth Endre képviselő mentelmi ügyéről. Ráthót a Ház megköveté­sére Ítélték, ,de ő nem tett eleget a Ház hatá­rozatának. Ezért .a Ház újra a -mentelmi bi­zottsághoz utasította. A mentelmi bizottság most javasolja, hogy Ráth Endréit a -Ház jegyzőkönyvi megrovásban részesítse. A Ház ehez hozzájárult. Hasonló megrovásban ré­szesítették Szentiványi Áripádot, Förster Au­rélt és Meskó Lászlót. Ezután áttért a Ház a napirend tárgya­lására, A NAPIREND. (A konzuli bíráskodás.) Bethlen Pál gróf előadó ismertette és el­fogadásra ajánlotta a konzuli bíráskodás sza­bályozásáról szóló 1891-iki tömény érvényes­ségének meghosszabbításáról szóló törvény­javaslatot, Mivel gazdasági életűinkre nézve káros volna, h-a a konzuli bíráskodás ,a kele­ten megszűnnék, az előadó elfogadásra ajánl­ja a törvényjavaslatot, A Ház a javaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben vit-a nélkül ás változtatás nélkül megszavazza. Telefon 515. meggyőződhetnek arról, hogy dúsan felszerelt raktárunkban kizárólag sa­ját készítésű, elsőrendű bútorok, minden versenyt felülmúló árban — kedvező fizetési feltételek mellett — is kerülnek eladásra. Tiszteletűi Cgycsiilt jVföasztalosol( BtitorraKtíra Szeged, Tisza £ajos-Hfríit 19

Next

/
Thumbnails
Contents