Délmagyarország, 1913. november (2. évfolyam, 255-279. szám)

1913-11-30 / 279. szám

19*13, november 30. DECMAQYARQRSZKO Munka után. (Beszélgetés egy öreg "nyugdíjassal. — KI segít ő rajtuk ? — Szomorú, nehéz életek.) (Saját tudósítónktól.) Az elimiuíllt héten egy régi jismerősömlmlól halálkoizitiaiin. Öreg ember már, egészen, közel ia hetvenhez. Kér­dezősködtem a sorsáról ás ami ífeleiletet ék­kor kaptam tőilie, aiz valliami egészen uj saem­záeióját adja a iliateiiinier-nyamoruságtnak. El­mondta, hoigy ezelőtt busz évvel, amilkoir nyu­gatomba ment, tökéletesen meg volt elégedve a sorsával. Pompásain he tudta rendezni az életét, mánidenre jiutott a nyugdijából, még valami kis sn per fiu-re is, amiről Yeltainó ily bölcsen mondta, hogy nne ebese trés mé­cessaine. De huisz év lailatt miindian ímegválltto­zott a világon, esalk az ő nyugdija maradt meg a régi és meg is marad viigaisztalibatait­lanul folytoini a .régiméik. Pedliig a hutí ára máir alig fog visszamászni valaha iis a busz évvel ezelőtt valió pairadicsomi szerénységre és az sem valóiszimü, hogy a lakás oltyain élesé le­gyen, minit busz esztendővel ezelőtt volt. De ia nyugdíj, az marad ia régi. Ezen tessék most már gónldlolkozóba es­ni, .tisztelt szociológia. A még verekedlui 'tu­dó emberek sorsa űtáb a belfejezett munkla. emberéinek a sorsán;. Mert hojgy iaiz öreg em­ber nem tiis nagyon keserű, inkább icsak re­zignált szavait hallgattam, egyszer,re azt az ijedelmet éreztem, mint a lázíbeteg, aki kísér­teties álomlátásailbam egyszerre önmagáit lát­ja, de —- netveni esztendősnek. Hiszen mind­nyájunknak kötelessége arra ,gondolni, hogy egyszer csak elérkezik az idő, amikor niem kell már dolgozni és az élet talián, Istenem, talán mégis lesz valaha olyan sízép megírt, (mint gyermekkorunkban volt Nem. katona az, aki nem érzi a (táskájában ia marsadlboltot és nem tud igazán1 dolgozni az, aki meim re­ménykedik szentül az öregség nyugalmában. És van-e közöttünk válaki, aki nem ,azt hiszi magáról, hogy ha más senki sem, de ő meg­éri a nyolcvan esztendőt. És mégis: ő róluk, a saját eljövendő ma­gunkról megféledkezSk a világ. A befejezett munka embereiről, a nyugdíjasokról olyan könnyű, vágy talán Olyan jó megfeledkezni. Elfeledjük, .auláikor a velünk imég együtt ve­rekedő emberiek fizatósjávitásáinak, munkabér emelésének ia követelése eget ver a zajával, hegy vannak már csendes embereik is. A nyugdíjasok, a munka után lévő embereik, a kik tehát nálunk fettétfleniüil nagyobb kényel­met érdemelnek. Pedliig ők is drágábban kap­ják ma imár a húst, tejet, a — hegy ideális penzionátus ételit manidöiak — becsinált le­vesnek valő tyúkot,, vagy libaaprólékot, a szenet, de még a patikaszert is, amire pedig talán nekik van a legnagyobb szükségük. DrágáÍ>b lett itt h/uisz esztendő állatit .minden, hiszen ma már ia (levegőt sem adják ingyen, miért a .lélegzetvétellel egy csomó karom és haeillus lenyelésénék a kötelessége is együtt jár, mint ellenszolgáltatás. És a nyugdíj mia­Tadt a regi. |És a nyiugdiiljasok még csak nem is tud­nak segíteni magukon. Mert a mankó, amit a penzió a .hónuk állá dug, megfosztja őket a könyökük használatának a lehetőségétől. Pedig ma három ifeflitételle van' még ia jogos kívánság érvényesiitósének is. Hogy va­jaik 1 ma érvéhyiesülhessen;, ehez először is igen jó gyomor kelll: ugy testi, mint lelki ér­telemben' véve, másodszor kitűnő izmokra járó és lehetőleg hegyes könyök, har|miadl­szor pedig valami olyan. íllelki szemérmet­ilenság, amely .a legkédlvesebb .gondloliatát sem hagyja meg csupán a mlaiga belső élete illatának, hanem prostituálja közhaszonra és a maga zse'bénék az érdekeljen. Elkép­zelhetetlen volina onia. imár példáid iScarron aihhé, a „királyné betege", aki miagy fcairas1­szélkében, ülve, imíátr .csupán csak beszélge­tett, .kontemplált, meg volt nyugodva, eltelt lassanként az áldott balálösztönüeil. iMa lleg­ifeljébb ,/JX igratáa spaciiaili" kapna helyet valamelyik Ispotályban ós kedves ételéül nem a langusztát, hanem a esiibellevest vá­laszthatná. A szép tétlenséget, .a, boldog Siy irgalmat megette ma imár a — szomszé­dunk könyöke, .amely untalan belefúródik az oldaliunkba, és ha ineim hir előre taszigálni, akkor félrelök bennünlket. Ma .már nem illeihleit Ikiérdérnleflná), nem lehet megszolgálná imég a nyugodalmait sem, ma már máinidlenf ugy kéli kicsikarni. Sztrájk, ameriikázáis', bojkott, .de tockowt is csupán csak különféle módjai és elnevezé­sei a cöiikaráismalk és a nyugdíjas, szegény -nyugdíjas, ő éppen az az ember, .aki már mem képes többé semmiféle csikar ásna , csak a haisesáikairásira. .Mit csináljon, a maga érdeke kivivására? Sztrájkoljon? :Ez any­uját jelentene, mint beszüntetni a nemdol­ígozési. Amenikázziom,? Ez valliaimi olyan cso­dabogarat jelentenie, hogy még lassabban nem tenné azt- a semmit, aminek a. tevéséhez éppen a nyugdíjas volta miiaibt szent joga van. Vagy talán az éhségsztrájk? Holló! Éhezni csak -a niaigyon egészsé'ges gyoimoir tud és aki ugy is koplal, ,az .nem hajtandó rá­adásul még böjtölni is. A nyugdíjasoktői bi­zony ne várja sienki, hogy nem fogják fel­venni pontosain miden hónap másodikán — ez nekik az elseje — a penziójukat, Fizctés­j a vitás van, de a penzió javítás olyan abszurd' fogalom, mint például a zöld ló. És ez egyike a legintózatosabb beestek lenségekneik .a társadalom imaii hereud'ezett­ségéhen. Ez az, amiért .nem érdemes ma már megöregedni sem, ímert akinek a hóna alá odadugták a mankót, annak .a. kezéből kiütötték ugyaniakkor a fegyvert, Csak a még szállítható munkában van, most érték, .mert csak benine vau ,még csikairókéjpesség. A befejezett nuunikának, a jól telljesálbett kö­telességeknek ia megbecsüléséről csak Ho­ratius idejében .dalolhattak .aiz öregek. Ezek mia olyan gyorsan felejtenek és olyan meghonoirálatlanok, mint az a bizonyos ku­tya, amelyik „dá liegt begraben." Mert itt van eltemetve az a kutya, amelyiknek a hantjába belebotlik minden lateincr akkor, amiikor az első dér megüti a halántékát. Ekkor révedünk el mindnyájan hogy mi lesz velünk aikkor, ha a munlkánk­kal többé nem tudiunk imár neancsalk hogy ke­resni nem, .de csákalrmii sem. Mi .lesz velünik akkor, amikor ia legnagyobb szűkségünk van az élet kicsinyesen na.gy .kényelmeire, a jól­eltartottságra? Oly tragikomikusam benne van a kérdés­ben a felelet.: „Hund? Wird begraben." Aiki •nem tud imár dolgozná, az .álljon odább és ne vegye ki a dolgozná tudók .szájából a ke­nyérnek még egy morzsáját sem. De, — tudod, hogy a te sorsod iis ez? Fekete Sas-utca 20 sz., II. emelet, 21­(Uj Wagner-palota) azonnal kk Bővebb felvilágosítással a^Jbázni. . » i n_ E t Szegedi kalendárium. AZ IDŐJÁRÁS: A meteo­rológiai intézet jelentése szerint: Szeles idő várható lényegtelen hőváltozással és hevesebb csapadékkal. Sürgöny prognózis: Szeles, hűvös, elvétve csapadék, Déli hőmérséklet: 8.6 C volt. A VÁROSHÁZÁN a hivatalos órák dél­előtt nyolc árától tizenegy óráig tartanak. A közgyűlési teremben a Dugonics Társa­ság tartja délután 4 órakor felolvasó ülését. A TÖRVÉNYSZÉKEN, táblán, a mám. üzletveaetőségnél és a munkásbiztosité-pé/ne­•tárnál szünetel a munka. AZ ALLAMI GYERMEKMENHELYEN délelőtt 8 órától, délután 2 óráig van hivata­los óra. Állandó ügyeletes szolgálat. Betegek látogatása délután 2 órától S óráig. A KÖZKÓRHAZBAN: a betagldtogaéám idő délután 1—3 óráig tart. VÁROSI SZÍNHÁZ: Délután fébiégy Órai kezdettél „Cigányprímás", operett, este nyolc órakor bérletSZü-rntben ,Halló", vitfr játék, URANIA SZÍNHÁZ: Délután 2 órától este 11 óráig: kalandor", dráma 3 felvo­násban. A főszerepet W. Psylander. „A praxis", amerikai vígjáték 2 felvonásban, VASSAM0Z1: Délután 2 órától kezdv* este 11 óráig: „A fekete 13-asok." Szenzációs detektiv-sláger. A főszerepet Hedda, Vei\­non. Möst játsza. KORZÓ MOZI: Az élőadások tartanaik délután 2 órától kezdve este 11 óráig: „Az elűzött fiu". Modern sorstragédia 8 fel vonásban. Szimfonikus zenekar APOLLÓ-MOZGÓ: Az előadások délután két órától este tizenegy óráig tartanak, EDISON-MOZI: Az előadások tartanak délután. 2 órától kezdve este 11 óráig: „A korzikai vér", nagyhatású amerikai cow­boy dráma 4 felvonásban. AZ ÁLLAMI FELSŐKERESKEDELMI iskolában délután két órakor a munkások ré­szére ismeretterjesztő előadás lesz. A RÓKUSI IFJÚSÁGI EGYESÜLET délután félnégy órai kezdettel, saját színpa­dán, kabaréval egybekötött táncdélutánt rendez. A szabadkai halálvonat —- Két ember meghalt, egy haldoklik. — (Saját tudósítónktól.) Tegnap a szabad­ka—budapesti vonalon három szerencsét­lenség történt, amelyek köziül kettő halálos volt, a. harmadik áldozat pedig haldoklik. Tegnap éjjel a rendes időban indult..el a szabadkai állomásról a 909. számú személy­vonat, amelynek reggel öt órakor kéli Bu­dapestre érkeznie. Ebez a vonathoz volt be­osztva Czeglédi József főkalauz, aki Ladhá­zán, ahol a vonat megállott, le akart száMni, dc a lépcsőn megcsúszott és a vonat kerekei alá esett. Az egyik altiszt észrevette a sze­rencsétlenséget, le is intette a vonatot, ide .már késő vollt, mert az egyik kerék keresz­tülment Czeglédin és mindkét lábát levágta. A második szerencsétlenség szántéin. Lacházán tötént. A 967. számú tehervonat az állomás előtt a szemafornál megállott s amikor a továbbindiulásra jelt kapott, Pénzes József fékező .föl akart ugrani a vonatra, de leesett róla. A vonat után robogott egy gyorstéhefvonat. Pénzes annyira megütötte magát, hogy nem tudott fölkelni s igy tör­»

Next

/
Thumbnails
Contents