Délmagyarország, 1913. november (2. évfolyam, 255-279. szám)

1913-11-30 / 279. szám

1913. nevembcr 30. B&MQYAR0BSZ&O A városi gazdálkodás kritikája. — Back Bernát beszámol az üzemek körül szerzett tapasztalatairól. — (Saját 1tudósítónktól.) A városi üzemeik körül folyó gazdálkodásnak rendkívül érde­kes <éjs isofc meglepetést tárta dm azó doiklu­menf'uma az a jelentés, .almdyet Back Ber­nát, törvén yiha'tósági .bizottsági tag készített! el néhány nap előtt a pénzügyi (bizottság megbizásábóL Az a szokás ugyanis, hogy minden ,évben, aimjkor a pónzügyii bizott­ság a költségvetést anár letárgyalta, egyik tagjának megbízás1! ad arra, hogy a városi üzemieknek a költségvetésbe beállított kiadá­sait személyes tapasztalatok utján ellenőriz­ze és, véleményt mondjon, hogy ezek a ki­adások reálisak-e vagy secn, az üzemeik ve­zetői eléggé takaréikoskodn:ak-e. a város pén­zével, vagy az anyagbeszerzéseknél ném: használják-e ki a kedvező konjunktúrákat és drágábban vásárolnak, mint más ipari és gyári vállalatok. Ezzel a szakszerű ellenőr­zői szereppel az idéni Back Bernátot ruház­ta .föl a pénzügyi bizottság, aki körüljárta ,a városi üzemeket, lelkiismeretesen (megvizs­gált mindent, összdhasonlitoka az árakat és most beszámol az üzemgazdáikodás kiörül szenzeitk tapasztalatairól. A jelentés alapos és terjedelmes főér­dekessége az, hogy Back Bernát erős kritika tárgyává teszi a városi üzemek körül való gazdálkodást. Semmit sem szépít, semmit sem dicsér, hanem minden'! a szakember tár­gyilagos szemüvegén keresztül nézve állit elénk. Blmonidja, ihogy a városi tizeinek költ­ségeivel nem nagyon takarékoskodnak és sok esetben a város drágábban szerú be az üze­mek feritartásához szükséges anyagakot, mint ia magánvállalatok. Járt a közvágóhí­don, megtekintette a gőzfürdő és a városi vízmüvek üzémímienetét és a többi üzenhet, ami után a jelentés szerint arra a tapaszta­latra jutott, hogy például a szenet is drágáb­ban fizeti ímeg a város, mint a (magánválla,­latok. A jelentés la városi) gőzfürdő üzeímlve­zetését sem találja kifogástalannak. Az üze­meikhez szükséges villamosáram termelésé­nél is takarékosabban lehetne eljárni. Amikét itt fölsoroltunk, azok csupán .ki­vonatos tartalmát adják a terjedelmes jelen­tésnek, amely .pénteken a tanács éé került, ahol érdemlegesen még. nem foglalkoztak vele. Szükséges ugyanis, hogy azok, aklitk az üzemkiádáisokért felelősek é's akiknek a hi­báján multik, hogy az üzemgazdiállkodás töb­bet emészt' föl a közvagyonból, mint amény­nyiit lelkiismeretesebb gazdálkodás mellett fölemészthetne, reflektáljanak a kritikára és előadják 'védekezésüket. Lehet, hogy azok részén van az igazság, akik '< közmüveket kevesebb kiadással, mint amennyit a költ­ségvetés fölltüritet, üzemben tartani nem tud­ják, nagyon Valószínű azonban, hogy Back Bernát kritikája reális alapokon nyugvó és csakugyan megáll1, a felületesség vádja azok­kal szemben, akiknek kezébe adták a városi üzem'ek vezetését. A tanács Back Bernát jelentését kiadta a mérnökségnek azzal a fölhívással, hogy tizenöt napon belül reilektáljon rá és észre­vételéit terjessze a tanács elé A képviselőház ülése. — A sajtójavaslat vitáját félbeszakítják és a költségvetésre kerül a sor. — (Saját tudósítónktól.) A képviselőház ma is folytatta a sajtójavaslat tárgyalását. A néppárt eddig tartózkodott a vitától, ina jelentkezett az, első néppárti képviselő a vi­tában való részvételre: Huszár Károly, aki igen hosszasan fejtegette a sajtószabadság nagy fontosságát. Beszéde után Preszly Elemér beszélt, rnájd Székely Aladár szó­lalt föl, a javaslat ellen. Végiül két interpel­lációra került a sor és az egyik különösén fontos kérdéssel 'foglalkozott, a munkanél­küliséggel és a rajtuk való segítéssel. Tisza miniszterelnök válaszából az a fontos, hogy nem az állam, hanem a városok kötelessé­ge volna a munkanélkülieken segíteni. A jövő hét első felében egészen péntekig nem lesz ülés a képviselőházban, mer, ez idő idő alatt a delegáció fog tanácskozni Bécs­ben. A jövő Ihlét: két utolsó napján pénteken és szombaton, még a sajtójavaslatot tárgyal­ja a Ház s azután 8-ától 15-éig ismét szünet lesz a delegáció plenáris ülései miatt. De­cember második felében már nem a sajtója­vaslat lesz napirendén, hanem a költségvetés és rnlég néhány olyan javaslat, amelyet még ebben az évben el kell intézni. Abban az esetben, ha a költségvetési vi­ta hosszabbra nyúlnék, alkalmasint isimét meg fogják hosszabbítani az üléseket, reggeil tiz órától nem este hatig, hanem este tizig. A mai ülésről ez a tudósítás szól: (Kezdődik az ülés.) Beöthy Pál elnök féltizenegy órakor nyi­totta meg az ülést. Az elnöki, előterjesztések után, íöls|tói­liitja az elnök Székely Aladárt, akit tegnap a Ház megkövetésére Ítéltek, hogy tegyen ele­get a Ház határozatának. Székely Aladár: A házszabályokra hi­vatkozva tisztelettel megkövetem a Házat. Ezután áttér a Ház a sajtójavaslat tár­gyalására. (Huszár beszéde.) Huszár Karoly (néppárti) az első fal,szó­laló. ajka iatst fejtegeti;, hoigy a munkapártnak nagy oka van gyűlölni a; .magyar sajtót, ment mindiein; zsarnok gyüflölli ,a maga Tacá­tnisárt. De mindén öregasszony egészen hiába gyűlő,te a tükröt, amely ruttságát maitatja, mert bármennyire gyűlöli iis, aizórt mégsem tesz szielhb. A sajtó.,csak tükre 'és visszhang­ja a kormány és pártja eisétekedeteiinek. A isajföjavaslíat esaik egy láncszeme anmiak a rendszeranek, amelyre- Tisza István gróf bát­ran eöimioindíhatja, hogy ,^Me;i,n System" és a melynek csak egy célja vam: mindem jog gúzsbakötése és a mlunklapárlt hatalmának lállianidtóisdtása. Kéndii' az figlalzságügymiinlilsz­teirt, hotgy van-te vaiiamii. biztositéka arra néz­ve,, hogy legalább azokat a .'módosításokat, a melyeket aiz iigazisáigraigyi bizottság eszközölt ia, javaslaton, el tudja a Házzal fogadtatni? Különbéin a jiavasllat még ezekkel! ,a módó­sdtáisofokoíl együtt sem éi" semmit: a sajtó szabadságát akarja védíená és e helyett meg­,semmisíti lAz íigazságügymiinliisiztetr nagyon haisioinllit ahoz a spanyol cukrászhoz, aíki föl­találta a meleg fagylatot. (Derültség.) Fel­olvassa Szüllő Gézának, a munkapárt, egyik tagjának cikkét, amelyben megvallja, hogy a mai többség csak dilitegltlkn eszközökkel tarthatja meg a hatalmát, mert a magyar válasíztóközöniség ia|z ellenzéké és haj tiszta választás volna, az a többségire nézve egyér­itelmjü volna a bukással. Soha még iily cini­kus és frivol módion az efrlkölésii alapot maga alól párt 'még ki iniem rúgta. Fölkiáltások jobbról: Nem ia párt nyilat­kozott, hianeim csak iSzüllő Géza. Huszár Károly: Természetes, hoigy ha Szülflő nem egy hírlapban nyilatkozott vol­na,, bam'iem a pártértkezleten, .alkkor utólag érte veilnia Zichy Jámos sorsa ós még delegá­tus sem lehetett volna. 'Majd! azt fejtegeti a szórnak, hogy lehetett valina a sajtórctformot el v módon is megcsinálni, hogy az összes újságíró eigyesiileteik iközmagnyugvássail fo­gadták volna a. reformot. A sajtó váislszaélé­seiit maga liis elismeri, dle ezieik között nagyon sokról elmondhatja, hogy nie,m az nljsáigirók, hamem ,a. kiadóik lelkét terhelik. Az ,újságírók örüiluónek ,a, legjobba,u, ha némely talpnak a hátulsó oldalán mem jelennék meg naponként számtalan hirdetés, amelyben aslszomyok és leányok kínálják magúikat pénzért és asszo­myoikat és leányokat keresnek pénzért. Ettől a piszoktól meg kélten© menteniii a sajtót. Erre terjed jen ki a közigazgatás figyelme. A sajtó nagy jelent,őségéről szólva íalrra figyel­mezteti a Házat, hogy memtnyi rettenetes do­log flörténihetnék még, iha ia igouosizok nem félnének a sajtótól. Kivétéles törvények nem vezetnék soha célhoz. IA cenzúráinak csaik egy módja lehetséges 'ós isiikere®: az, aimit a nagyközönségnek jó ízlése és erkölcsi, felfo­gása gyakorol ,a lapokkal! szemben. A közvé­leményt, persze semmifélte erőszakos dialóggal alakítani nem lehet s a sajtónak a közvé­lemény szolgálatában végzett munkáját is esak liidőlegesen tehet megbénítani. A javas­latot nem fogadja él;. (Preszly és Székely Aladár.) Ezután Preszly Eltemér szólalt ifél a ja­vaslat ellpem. Nagyon elhibázott a sajtójogi javaslat és csodálkozik, hogy azt a Balogh Jenő doktor valtja magáénak, aki a büntető novellát csi­nálta meg. A javaslat nagyon pongyolán van beállítva éís inkább büntető novella, mint sajtÓTieform. Majd az egyes paragrafusokra tért ki s a 11. §-al foglalkozott hosszasabban, amely a szóló szerint a szabtad terjesztést egyszerűen betiltja. Preszly Eleméi- délután két. óráig be­szélt. Ezután Székely Aladár szólalt fel. A ja­vaslatot nem fogadja el. Polemizál Ra­ikovszfky Istvánnal, aki a napokban — Szé­kely szerint — hibás logikákkal szólalt egyik másik paragrafushoz éte épen seggel nem ad­ta tanúságát ainnak, hogy a reformok em­bere volina. iMajidi az egyes részltetekre tér ki és idézeteket olrvasott azokból az időkből, anniikor Kossuth Lajos és Deálk Ferenc a. ma­gyar szabaldteajtó megteremt éscért fámadoz­ta.k, iSzákely Aladár amikor befejezte beszé­dét, már hat óra volt. . Elnök: miegte^zii' ,a lnapiiremidkimd!i;t\tányt és javaslata alapján a, legközelebbi ülés pén­teken, decemlber 5-ón. lesz, (Interpellációk.) Ezután az. interpellációkra került a sor. Előbb Lovászy Márton szólalt föl. aki kiér­P Értesítés. ú Telefon 1203. sz. Kárpitos SrtiH bárKitielj rftzUtflzetftrc is Dús választék kész diván, ottomán, matracok, garnitúrák stb. — Javítások jótállással szaksze­:: rűen és olcsón eszközöltetnek. :: BAJLflOGr kárpitos-üzlet Kossut Lajos-sugárut 6. szám. 13 =13

Next

/
Thumbnails
Contents