Délmagyarország, 1913. november (2. évfolyam, 255-279. szám)

1913-11-29 / 278. szám

2 DEEMAGYARÜRSZXG 1913. november 29. kezdheti munkáját a társországok alkot­mányos életének gépezete. Az állam egy­ségét, a magyar szent korona jogait és te­rüieti épségét nem fenyegeti már többé semmi veszedelem. A többi már most a helyreállított horvátalkotmányosság tényezőinek a dol­ga. Az ő föladatuk, hogy hazafias kész­séggel, buzgósággal teljesítsék föladatukat népük és országukkal szemben kulturális és gazdasági téren és fejlesszék, ápolják a megingathatatlan közjógi és alkotmányos aiapon a magyar nemzettel való békés és testvéries egyetértést. Krobaíin felelete. — Az osztrák delegáció ülésébői. — (Saját tudósítónktól.) Az osztrák delegá­ció ihadiigyi bizottsága tegnap .délelőtt- és délután ülésezett. A délutáni ii'lésen fölszó­lalt Krobatin hadügyminiszter ;is, aki vála­szolt a vita folyamán elhangzott kérdésekre. A magyar lapok igen későn kapták meg a hadügyminiszter beszédéről szóló félhivata­los jelentést, amelye: ezért nem is közölhet­tek. A haldügyűnmkatiar köszönieiteft mnoirsdott ia íiiel egátaisio'kniaik, akik dly mialegon és éllismie­rő módion- gondosíkcdinaik a hiadisisneigiriől. Zárt ülésen .és a tóűlüigyimiinaszfier expozéjával kapcsolabba® vázolta a válság- folyamán sízük ségessá vált ikatonali helyzetet >és ímeigókiouita az.t. Főleg ez intézkedéseknek köszönhető, hogy sikerült a békét megóvni. A kölitségveitós ügyében kifejtette, hogy a (túllépéseik -ás a pótlási javaslatok «kia tek­aiikai nézőpontokba® ikeiriesemdiő. AB ujiolnóliét­szám tervbevet't fölemelését öHietem beha­tóan szólt a tervezett ánbélzikieldéfeiökpőit ós kü­jőnösian m áliliomáinyiniövelés, vialliaimiinit a tüzér ség ikitf-epillebzitésének islürjgőssiéigiét bainlgiciztat­ta. Sz0.lt .aiz intéz-kieidósékinek a asaládfeitaii*­tókra és gazdáikra várható ikiedVcBriiényelirók majd áttérve a • hiadüigyimíniszteráiumniafk a fciilü gy:m iniiszitéraiuüiiboz valló viszonyára, ki­fejtette, hogy a két minisztérium állandóan kölcsönösen tájékoztatta egymást és ha a szóbeli eszmecserében ,nem -is voltak a véle­ményeik állandóain egyezőik, ebbe® nincs teir­mészetellfenes, miiutbiogy a felelős tényezők a. függő kérdéseket különböző nézőpontból tar­tóznák megiitéllni. A katonai intézkedések j azonban mindenkor teljes egyetértésben tör­téntek és igy komolyabb miéizet eltérésekről nem lebet szó. A hozzá .intézett kérdésekre adott vála­szok sora a Redl-ügyben kifejtette, hogy a hadbirosági vizstgálatof teljes lJaliiisniarete®­séggél folytatták la Az osztrák képvieieillő­liásha® a Landwehr-miinisizter részéről e.gy interpellációra adott válaszhoz nincs mit hoz záfüzmie. .Reidl c&alk oly dolgokat ámilihatotr, el, amelyeket, mint egy hadtest veizárikiari fő­nöke eléggé korlátozott (szolgálati terülteién möigtu-diott. Konkrét háborús készületekről, .amelyek a vezérkari főnők hivatalában kon­cén trálódlnak, nem szeuemheteltt tudomást. Az okioizott kár nem oly naigy jelentőség®, a ininőnek a n,a,gy nyiiüivániossáig' hiszi. Kifejti, boigy a -hadügyi ve.Betőséignek rneg kell cáfolni azt a,z áliliitást, mintha e-ak a Canadian-ügy fölmierülé^e után kezdte voV n.a szivén hordani a hadsereg ügyét, ,A had­ügyminisztérium mindemkor magy figyelem­mel volt a kivándorlás iuám4 -Kereset után járó védfcötelesek minidiemkor kedvezményeik­ben részesültek, De (gondcakcrVá fctfft annál, hogy a védőerő irie seeuvedjiffn. kánt A tör­vénytelen kivándorlást minden törvényes eszközzel meg kell akadályozni. Nemec delegátusnak külföldi .haidisetiagi szállításokra vonatkozó megjegyzésére kifej­tette, hogy egy a kvótaviiszony kompeiazáció­jára teljese® egy magyar oéigre hízott szál­lításiról van csak szó. A miniszter további föl világosiitásai után az ülést miegsaaikitottálk. Legközelebbi ülés holnap délelőtt 11 óraikor lesz. -«BBBBBBBBBBBBBB«BBta»o«:aBBBi!iBBBB»UB»»B*B»seBB*».«Bii, Lemondtak az admiralitás lordjai. Londonból jelenítik: Cs'aknein valamennyi újság azt a hírt kiözli ma, .hogy az admira­litás lordjai mind lemondottak, mert Chur­chill tengerészeti miniszter személycsen be­leavatkozott egy fiatal tiszt ügyébe, holott az ügyet a létező szabályok és a szokás sze­rint bizottságnak kellett volna elintézni Az admiralitás lordjai előbb nagyon udvariasan figyelmezjíiették Churchill .minisztert, hogy beleavatkozása ellentétben van a szokással, de miikor Churchill ragaszkodott álláspont­jához, (mindnyájan kijelentették, hogy lemon­danak. Ily körülmények között Churchilllnek bizonyára hamar meg fog változni a né­zete. sem vált javára a> h-osszu éjjelezés, a pezsgő. Büszkeségemet elfojtva, visszatartottam, kö­nyörögtem néki, ne hagyjon magamra min­den este. Bizonyára önzéssel vádolt és ez­által is csökkent a gyöngédsége irányom­ban. Most pedig, hogy meg keli halnom és le kéli .mondanom e gondoskodás édes köte­lességéről is; irtóztató félelemmel gondolok arra: mi lesz Piierrel nélkülem? Szentül meg Ikélf Ígérnie, hogy újra nősül — .na­gyon féltem a kalandoktól. De törvényes társa, hites felesége — vájjon milyen lesz ő? Fogja-e szeretni eléggé féltékeny vágy, önzés nélkül: ahogyan mü-vész feleségének szeretnie kell? Lesz-e gyönyört adó szere­lője, elmés barátnője, gondos anyja, egy személyben? Ó, kedves gyermekem, hallgasson egy haldokló óvó, intő szavára! Kétségen kívüli fiatal, egészséges, szép -és .csábitó asszony Ön — kívánom -ezt minden féltékenység nélkül, — ó, használja ez ért-ékes erőket az ő bold-o­gitására. Ne gyötörje hiu .kacérkodássál, — de imégis iparkodjék magát ... Ez az, amit én mindig megvetettem cs csak most látom be, mily helytelenül cselekedtem. Nagyon is .a magáénak érzett, az ő tulajdonának; és ha a szive kalandos útra tévedt- tudta, (hogy mindig itt. leszek én, hogv visszatéréskor szeretettel fogadjam, gyógyítgassam ezt a sebzett szivet. Ha nagyobb nyugtalansággal fog gondolni önre: nem ér majd rá arra, hogv kalandokba bocsátkozzék, melyek alá­ássák egészségét és tehetségét. Tudjon hát kacérkodni — -egy kevéssé, de ő reá gon­dolva és nem magamagára. Talán gazdag lesz ön: szivem .mélyéből kívánom. — De ha Pierre másodszor is vagyontalan leányt venne el, amit nagyon leheliségö&ndk tartok; a házastársak nem gazdagabb, mint amilyen a miénk volt: azon kell lennie, hogv a 1-egkicsinyebb ta­karékoskodás áltail Itávol tartsa .tőle gondot, a nélkülözést! Aki az agyvelejével dolgozik, azt odahaza derültség, kényelem, bőség .kell, hogy várja. Főleg, főleg! ne kövesse el azt a bünt, hogy erején felül dolgoztatná . . . Gondolja el, hogy minden ruha, melyet ön­nek vesz, minden ékszer, amely az ön hajá­ban ragyog: egy kis része 'az ő egészségé­nek, az ő zsenijének: szent javaknak! Hi­szen tehetsége teljes fejlődéséhez nyuga­lomra volna szüksége, pihenésre, távol étitől az iszonyú Paristól. Ah, ha eléggé tudná önt szeretni, hogy visszavonulna önnel, Vi­déken élnének, egymás mellett, csupán egy­másnak ! Íme, ez nyomta a lelkemet. Ezeket meg kellett mondanom önnek. Ragyogó szeme, csókos ajka ne kacag­jon ezen az én melanlkólikui végrendelete­men, Csa'k a halál közvetlen közelében érit­jük meg az életet. Ha ma újból megkezd­hetném az életemet — ugy tetszik nekem: — boldoggá tudnám tenni Pierret... ön­re hagyom ez édes kötelességet, gyermekem; bár segíthetné teljesítésében az áldásom — áldása egy haldokló léteknek mely meg­tisztult a nagy szenvedésben. Lánczy Leó és Székely Ferenc a gazdasági helyzetről. — A rátaleszállitás után. — (Saját tudósítónktól.) Az Osztrák és Magyar Bank főtanácsa tudvalevőleg Buda­pestem tartott ülésében tél százalékkal leszál­lította a kamatlábat, 'hat százalékról öt és fél százalékra. A jegybank főtanácsának ez a határozata amely váratlan volt, ép oly ör­vendetes. A hat százalékos kamatláb immár 'több, mint egy éve volt érvényben, ami ed­dig még sohasem történt, de 'hát ugyanez az eset volt Kémetországban is, sőt a min­dig bő pénzű Franciaországban több mint egv éve van. érvényben a francia viszonyok­hoz mért négy százalékos igen nagy ráta és Angliában pár hónapos megszakítóssal az öt százalékos kamatláb. A jegybank már több mint két évvel -ezelőtt. 1911. év szeptember 2i-én, a kamatlábat egy egész szazalékkal négy százalékról öt .százalékra emelte föl; amit két nappal előbb megtett volna a né­met birodalmi bank is. Érdekes, hogy a bécsi magánkamatláb még tegnapelőtt lis drágult 5 hétnyolcad szá­zalékra, de ez csak azt mutatja, hogy a (bé­csi nagybankok az utolsó pillanatig ki akar­ták használni a pénzdrágaságot. A balkáni •béke megkötése .'la javült a helyzet nálunk és Németországban is és általában a nemzet­közi piacon. Az utóbbi időben a külföldi kí­nálat lismét pénzt hozott az országba, ami befolyással volt a külföldi váltók alakulásá­ra. A külföldi váltók árfolyamának kedvező alakulása melletti nem bi-r .nagy fontosság­gal az, hogy még mindig adóköteles bank­jegy van forgalomban. Lánczy Leó valóságos belső titkos taná­csos, a Pesti Magyar Kereskedelmi Barik el­nökigazgatója, a következőkben nyilatkozott a jegybank rátaleszáliitásáról: — Vártuik, hogy a leszállítás el fog következni de nem tagadhatom, hogy egy kissé meglepetésszerűen jött, mert mi csak január első hetére vártuk a főtanácsnak a kamatláb leszállítására vonatkozo határo­zatát. Nyilvánvaló, hogy a pénzieszültség jelentékeny enyhülése birta rá az Osztrák és Magyar Bankot, hogv már most szál­lítsa le a rátát, amivel ismét tanújelét adta annak, ihogy a bank vezetősége nem csinál osztalék-politikát, hanem főleg a közgaz­dasági élet igényeinek kivárt szolgálni. A kamatláb leszál,látása inkább szimptoma arra nézve, hogy a kereskedői forgalom rendelkezésére álló pénzeszközök bősége­sen tódulnak a piac felé, de még nem je­lenti azlt, mintha gazdasági életünknek va­lódi, bajai a javulás utján volsanak, Ezeket gyökeresen gyógyítani külföldi piacok tá­mogatása nélkül esetleg sokkal hosszabb időt fog .igénybe venni, semmint általában nálunk hinni szeretnék. Székely Ferenc udvari tanácsos, a Ma­gyar Bank és Kereskedelmi Részvénytársa­ság vezérigazgatója, igy nyilatkozott a ka­matláb-leszállítás jelentőségéről: — A kaim altlábnak hal percentről öt és fél százalékra valló leszállítása, ha nem is tekinthető oly gazdasági eseménynek, a mely pillanatnyi nagy hatással bir, dé ör­vendetes jelenségnek tekinthető abban az irányban, hogy az Osztrák és Magyar Bank, amely kiváltságos helyzeténél fog­va ia legjobban megtudja bírálni a pénzpiac helyzetét és a közgazdasági élet várható eseményeit, bizalommal tekint a jövőbe és abban a meggyőződésben van, hogy a hosszú váliság nagyjában véget ért s re­mélhető, hogy lassankint javulás fog be­állni a közgazdasági élet miniden terén. Ebben a tekintetben gyökeres fordulatát csak az újév elejére várok. / <

Next

/
Thumbnails
Contents