Délmagyarország, 1913. november (2. évfolyam, 255-279. szám)

1913-11-28 / 277. szám

19W. novMiberlJS. BÉLMAOYARORSZÁO 5. A képviselőház ülése. — Polónyi Géxa napja. — (Saját tudósítónktól.) Az ellenzék min­den reménysége és dédelgetett kedvence —1 persze csak a mai napra — Polónyi Géza volt. Azt remélték és várták tőle, hogy le­rontja Benedek János tegnapi rekordját és nem öt, hanem nyolc óra hosszáig íog be­szélni, — reggel tíztől este hatig egy hu­zamban, Polónyi azonban nagyon szerény­kedett' ma reggeli, amikor megjelent a Ház­ban és arra hivatkozott, hogy már két nap óta köhög, — mindyiesetire hosszasan fog beszélni, de valami igen hosszú beszédet alig­ha bir ki a fizikuma. — Géza 'bácsi köhög, - - reggel tízkor ez volt az ellenzék szenzációja. — Hogy kö­hög a Géza bácsi, — nemde érdekes? Na, nem is olyan érdekes, viszont csak erről tudtak .beszélni, amig a „Géza bácsira" rá­került a sor. A kezdet mindenesetre nagyon biztató volt az ellenzék szerint arra, hogy a „Géza bácsi" rekord ideig beszél a köhögése dacára: olyan halkan és vontatottan kezdte a beszédét, hogy ebből az ellenzék a leg­szebb reményeket merítette. Azonban, csak­hamar belemelegedett a beszédbe és egy fél­óra múlva már oly harsogva beszélt, mintha künn a piacon (tízezer embernek szóno­kolna. — így nem tehet nyolc óra hosszáig be­szélni, — mondotta Bródy Ernő és hozzá­látott' beszéde anyagának a kirakásához és elrendezéséhez, abban a biztos tudatban, hogy a délutáni órákban már ő rá is rákerül a sor. Viszont Polónyi napja maradt mégis a mai, mert 'bebizonyította, hogy az ellenzék hajlandó őt i:s egyik /vezérének fogadni. Nem olyan fővezérnek, csak olyan ^ezerfélének. Amint ezt az ország már megszokta az el­lenzéktől ... A mai ülésről ez a tudósítás szól: (Kezdődik az ülés.) A mai ülést Beöthy Pál élnek nyitotta meg. Bejelentette, hogy Huszár Károiy kitil­tása ietellt és hogy az összeférhetetlenségi bizottság Mándy Saínu és Knstóffy József összeférhetetlenségi ügyét december 5-ik'én fogja tárgyalni. Ezután áttértek a napirendre: a saftó­törvény tárgyalásának folytatására. (Polónyi Géza.) Polónyi Géza, a mai ülés első szónoka, a ki első sorban a a iig azsá gügymin isztár teg­napi beszédével foglalkozik. A omisnisater di­cséret alakjában, de politikai imiszilnuáció gyanánt azt említette, hogy .mennyire bol­dog, hogy az ellenzék itt a normális tiaináci­kozásbam részt vesz. A miniszter nemesaik a magánjogban, de ;a parlamenti jog területén is járatlan'; ennék tralajidaniitható, hogy nem ismeri azt a kölcsönös llajoiiitást, mellyel a. pártok egymásnak tartoznak. Vegye tudo­másul a minásizter, hogy az éllienzák isimétei­ten kijelentette, hogy a normális tanács/ko­zásbam részt nem vesz, .határozati javaslatot nem terjeszt be és a kormánypárti beszédek­kel nem polemizál. Az ellenzék csaik azért van jellen és azért szólal föl, hogy fölvilágo sitsa a közvéleményt a sajtószabadságot fe­nyegető nagy veszedelemről. A miniszter megvádolta a koaliciót, hogy kormányzata idején a birói függetlenség üldözés tárgya volt. iFölkiáltások jobbról: Ugy van! Ugy vanl Polónyi Géza: A miniszter azt is álliitot­ita, hogy a koaflácájó idején cmbarvaidjásza t tőrtént . . . Fölkiáltások jobbról: Igaz! Mindenki tudja! Polónyi Géza: A koalíció nem vétett a királlyal! szemben (köteles tisztelet ellen, a mikior bizonyos kinevezéseket ép ugy nem respektált, nnint ahogyan nem respektálták 1848-lban Récscy Ádláni minl-zterielnüki :k' nevezését, .Azok a birák, akikről itt szó van, esküt tettek a magyar alkotmányira és egy lalkatmányt.ipió kor|mány szolgálatába ad­tak. Olyan kormányról van itt szó, amely­nek tagjait a mai többség ínég a klubjába se fogadott be. Az ilyen -embereikkel szemben a 'nemzett, iránt való kötelességből kénytelen volt a koalíciós kormány éreztetni, hogy vé­tettek a nemzet ellen. Abban az időben a nem­zet osztatlan közvéleménye követelte ezt. Fölkiáltások jobbról: Terror! Bakonyi Samu: A kormány terrorizált. Még a beszámolókat is megtiltotta. Polónyi Géza: Ha jelentkezik valaki, hogy a sízólíó velie szemben terrort alkalma­zott, vagy a vele szemben alkalmazott terror­ban részes volt, akkor felel erre a vádra is, de am ig senki sem jelentkezik, addig ezt a vádat csak üres .közbeszólásniak tekinti. Meg­említi, hogy a darabont-korszak itgazságügy­mÍriszt/erét ia Kúria elnökének akarták kine­vezni. Ha ez megtörtént volna, akkor a tör­ténelem múzsája gyászfátyolt öltbetett vol­na. (Zúgás a jobboldalon.) Ez a kinevezés már expedíálva volt, mikor a koaliioiós kor­mány vissizavoniatta. A visszavonás mem lett volna lehetséges, .ha a király hozzá nem já­rult volna. Miiért .neim hajol meg az igazság­ügyminiszter a királynak e ténye előtt? (Zaj) A koalíciós kormány az igazságügyi kineve­zésekben pártpolitikát soha niem szolgált ÍN agy zaj.) Moirxid jon neveket, aki ezt nem hiszi. A kassai törvényszék elnöke niagia kér­te az áthelyezését mert ,a társadalom boj­kottálta; ezért a bojkottért esa'k nem. felelős a kormány? Az illető elnök egyúttal előlép­tetést is kért, de a szóló eirtrte az üzletre kap­ható nem volt. Fölkiáltások jobbról: Ez önnek üzlet? Polónyi Géza: Aki a nemzet alkotmánya ellen vét és az abszolutisztikus kormányzat­hoz csatlakozik, az se birói, se ügyészi pályá­ra nem laillkaltorasi és előléptetést nem érdemel. Megemlíti, hogy minisztersége alatt volt egy jó tanácsadója, — Balogh Jerró. (Derültség » baloldalon.) Ezért niem adhatott neki semmi jutalmat . . . Balogh Jenő igazságügyminlrizter: Ke­gyes volt valamit fölajánl ami, de megköszön­tem; nem fogadtaim el. semmit, se pénizt, se •egyebet! (Éljenzés a jobboldalon.) Polónyi Géza már akkor szép jövőt jó­solt Balogh Jenőnek, de akikor még nem is álmodta, hogy egykor egy rendőrállam igiaz­ságügyminiiszterét fogja benne támadni. Föl olvassa Bialllogh Jenő egy 1907. évi cikkét, a anelyfbien ikikiel azioik ellen, akik a hatalom időleges birtokosainak múló kegyeiért; .min­demre kaphatók. Akikor Balogh Jenő is egyet­értett vele abban, hogy az igazságszoiligiálla­tás terén a „mádlohen fiir allles" kompániáját nem lehet kitüntetésekben részesiilteni. Van e .ezek után m.ég a miniszternek kifogása a® ellem, hogy nem léptette elő azokat, akik ke­zet emeltek a nemzet alkotmánya ellem? (Taps a baMidalon.) Majd a sajtó nagy nemzeti hivatásáról szólva figyelmezteti a Házat, hogy mily gyö­nyörű emlékek fűződnek a magyar sajtó fej­lődéséhez. Mivel nemzetünket annyi oiidlalról fenyegeti vesaedélem, nagyon óvakodni .kelle­ne attól, hogy a sajtószabadsághoz nyúljuuk, (mert ha bozzányulünik, ez a nemzet jövendő­jén soha helyre nem hozható módon mag­boszulíhatja magát. A szónok ezután hozzálát a sajtójavaslat jogászi megvitatásához. Hosszasan fejtegeti, hogy már a javaslat külső szerkezete is .mennyire pongyola; lag alább félesztendő kell, amig az ember csak azt kidieriitheti, hogy az uj törvény életbe­léptetése után a régiből imi marad érvény­ben. Az elnök (negyedórára felfüggeszti az ülést, A szünet után Polónyi Géza folytatta beszédét. (Polónyi után.) Öt órakor még minidig beszélt Polónyi Géza, ugy, hogy az ellenzékiek is unalommá) hallgatták már és inkább a folyosókon ta­nyáztak. Végül Polónyj emeltebb hangon kérdezte aiz igazságügy.min isz' ert, hogy ezek után mint gondolkozik a &ajtóreformról, an­nál inkább, mert — Polónyi — nem fogad­ja ell, sőt a reformot egyenesen kártékony­nak találja. Balogh igazságügyminiszter azonnal vá­laszolt Pollónyinaik s utal arra, hogy már ki­fejtette részletesen is, többször, hogy miért kell •megcsinálni a sajtóreformot. Valamin; azt is jelezte, hogy milyen változtatásokat hajlandó tenni az eredeti javaslat szövegén. Ezután iHechs Árpád szólalt fel >a ja­vaslat ellen. Beszéde elején 'kitört egy kis vihar, mert dturva kitételt használt a kor­mányra s a .munkapárti képviselők fcözűl többen 'közbeszóllotitiak, majd az ellteinzekiek Is nnegjegyzéseket tettek s kissé összeszólalkoz­tak. Rövidesein elült a vihar és .a szónok is lefejezte beszédét. Beck Aliadár szólalt fel ezután. Látszott .rajta, hogy egyáltalán nem 'készült a be­szédre, csak beugrott időt nyújtani. Azzal kezdte, hogy 'a sajtójavaslat, rosszul van megszövegezve. Elnök: A szónok urat fölszólít mi, hogy maradjon a tárgyinál Beck Aladár: A sajtóreform helyett saj tóreafcciót .akarnak itt csinálni. Reméli, — úgymond — hogy az igazságügyniinnszfer most már visszavonja a javaslatot. lEkkor már hat óra volt és az elmök a holnapi napirend megállapítását körte s ja­vasolta, hqgy a sajtóreform tárgyalását tűz­zek ki. Máhr Endre: Nem fogadja el az elnöki előterjesztést. Palugyay Móric saruién az elnöki javaslat ellen szólalt fel, Heller Jó­zsef .munkapárti képviselő pedig az elnöki javaslat mellett szólt. Tisza István gróf csak azt jegyzi meg, bogy pártoélokra nem lehet felhasználni se a parlamentet, se az időt. A konmány min­dent megteszi, hogy a normális tárgyalást biztosítsa s a javaslatok megvitassanak. Az ülés hat óra után ért véget Holnap a sajtójogi vitát folytatják. Forrongás Mexikóban. Newyorkból je­lentik: Heruiosilóból jön a bir, hogy Cairauzr. és környezete azt hiszi, hogy a szövetségi csa­patok juarezi veresége megtörte Észak-M ex.­kebain, Huerta hatalmát. Valószínű, hogy Olucíhuahula elfoglalása .már könnyen fog menni. Villa tábornok jelenti, hogy a szö­vetségi csapatokat teljesem megverő ér bá­rom katonai vonatot a. szövetségesek egész tüzérségével és muníciójával hatalmába ke­rített. .Más forrásból híre jár, hogy a felke­lők részéről 150 ember meghalt, több száz megsebesült. A szövetségi csapatok vesztese gét sokkal többre teszik. Obregron tábornok az észak-nyugati felkelők csapatával Hev­innvsilóba érkezett és Caranzival beszelgetést foiy tátott általános délfelé irányúm előnyo­mulásról, — Washingtonból jelentik: Fletche-­ellentengernagy szikratáv iratban jelenti, liogy Tuxpainlbau egyetlen petróieumigyár van üzemem 'kívül. Bár a felkelők azzal fe­nyegetőztek, hogy a petróieumgyaiakat be­zárják, ha iniem fizetik a rájuk kirótt illLefé ket, a fenyegetést eddig nem váltották .be. A pe1ró.lie|umm!ező'köai sem a csővezetékeket, sem a petróleumtartályokat nemi (bántották és sem amerikai, sem más külföldi poLgáro izat nem bántalmazták a mexikói lázadók.

Next

/
Thumbnails
Contents