Délmagyarország, 1913. november (2. évfolyam, 255-279. szám)

1913-11-28 / 277. szám

f Vita az uj nyugdijszabályzat körül. — A közgyűlés második napja. — (Saját tudósítónktól) Előbb a komolyság, majd a kedélyesség jegyében zajlott le a inai (folytatólagos tóözgyü'lé«. Az érdeklődés ma is szokatlanul élénk volt. a karzatok is zsúfolva voltak. Néhány drágasági pótlékkérelem után egy igen fontos ügy: az uj nyugdijszabályzat tárgyalása következett, a melynél igen: sok városatya szólalt föl, de a közgyűlés; már nem sok változtatni vallót taialt a szabályzaton. Egy kardinális módosítást tett csupán: kimondotta, ha egy ügyvéd, orvos, vagy mérnők a város szolgálatába lép, a nyugdijába három esztendőt beszámítanak abból az időből is, amit a gyakorlatban töltött. .Különös méltánylást érdemlő kivételes esetekben— a tanács előterjesztésére — beszámítanak öt évet is. A szabályzat második felénél a vita .már egészen a kedélyesség terére csapóit át. A közgyűlésen Is szóba kerültek a törvénytelén gyermekek ellátása: -Hoffer Jenő bizottsági tag indítványozta a nyugalmazott nőtjszftviselőnek minden gyermeke részesüljön nevelési járulékban. A közgyűlés többsége azönbán — sajnos — oam értett egyek Hoffer 'humánus intenciójával. A kedélyeskedések terén Kormányos Benő dr. vezetett. Annyira tulbuzgó volt, hogy még a faggyugyerkás alkalmazottak érdekeiért is sikraszállt. Tudniillik régebben voltak a városnál olyan ingyenes napidijasok, akiket a szervezeti szabályzat ,. világítási átalánnyal működő ingyenes napidíjasoknak" nevezett. Ezek, nehogy ráfizessenek az állásukra, faggyugyerfára világítási átalányt kaptak. Kormányos azt kívánta, hogy ezekről is ép ugy gondoskodjék a nyugdijszabályzat, mint a többi ideiglenes alkalmazottakról. Persze, nagy derültség támadt. — Ilyen, "viccéket igazán ne csináljunk •még azt mondják, hogy pénzt is takarosan szerzett. Egyszer cSak megbolondult s nem lehetett tudni mitől, az italtól, a szerelemtől vagy elkezdte szégyeini, hogy ur létére asztalos lett belőle. Nem kellett, hogy Kónya ur elmesélje a többit, hiszen, én emlékeznem arra mind, a mit Kónya ur csak szóbeszédből. Tudhatott. Egy asszony-testvére élt itt a faluban Burayrak s ez az asszony a szomszédunkban lakolt, szintén, elüzötteni a régi, mri módtól. Ml akkor hét-nyolc éves gyerekek az iskolába mentiünk egy tavaszi reggelen s találkoztunk az utcám Buray va! Nem tudtuk meg, hogy kicsoda, de nem is találtuk ki, mert ur is lehetett, városi cigány is, ellenben vigan dalolgatott s velünk azonnal barátkozni kezdett. Azután tudtuk, meg, hogy a nővére hozta el a városból, ahol asztalos volt s megbolonduld, mert a fiatai, fehér feleséget elvette tőle egy cigány cimbalmos. — Ha ur is volt valaki valaha — magyarázta Kónya ur — de ha egyszer mesterségre adta magát, ne legyem ideje, hogy szerelemtől bolonduljon meg. Azt mondják, hogy a felesége is amolyan k<oiid'*r-"H famíliáiból került, meg azután fiatalabb is volt' Buray urnái sokkal fiatalabb. Kár érte. még tna is jó munkájú ember, mindent csinál, ha nem jön rá a bolondja, most már egy hét óta van nálam. Nem iszik, csak néha nagvon szomorú, néha meg nagyon fecsegő, yagy váratlanul nagyon nótás. Olyan ez kérem, mint egy tizenhét esztendős suhanc csak a kóborló kedvével 'tudna bírni, hiszen már öregek az ir.ai. DELMAQYARORSZXü ilyen komoly ügynél — jegyezte meg Cserő Ede dr. — Nem vicc ez kérem, nagyon is komoly dolog! — replikázott Kormányos Benő dr. — Még viccnek is rossz — vágót; közibe Taschler főjegyző. Nagyot nevettek a furcsa indítványon, a mely a közgyűlés emlékezetébe idézte a fagygyugyertya korszakát és persze nem fogadták el. Részletes tudósításunk a mai ülésről itt következik. A közgyűlésen Bokor Pál helyettes-polgármester elnökölt. Jegyzők: Taschler Endre főjegyző és Ferenczy Béla és Rack Lipót aljegyzők. A -múlt ülés jegyzőkönyvének fölolvasása é's tudomásulvétele után a közgyűlés áttér a napirend folytatólagos tárgyalására. (Kérelmek.) lAz anyaikünyvi .hivatal két ,n>apid'ij.a,s alkalmazottja egy havi fizetésüket kérték drágasága pótlék ci-mán. A tanács a kénelmet elutasította, mir© a két napidíjas a határozatot megfellebbezte. A tanács a föiebbézés ,elutasítását javasoillja a közgyűlésnek. Kormányos Benő dtr, ,a póitllók megadását indítvány,ózza. A közgyűlés szavazással döntött ás .a pótlékot megadta. Ugyancsak dirlágiasági pótlékot kénnek — 25 százalékot — a városi kézbesítők .is. A .közgyűlés 'a tanács javaslatára tiz százalékos drágasági pótlékot szavazott meg nekik, Ugyanennyi idirágasági pótlékot adott :a közgyűlés ia városi végrehajtóknak. Kelemen Kíálimlám helyettes árvaszéki •elnök .nyugdíjaztatása iránt való kérvényét olvassa fel ezután Balogh Károly pénzügyi tanácsos és javasolta a tanács nevében, hogy ni .dienék főtaiszfvifeleiőt itieljés illetményeivel :nyngdiö*azzák. Szmollény Nándor a tanács javaslatához .iinlditványozta még, . hqgy a közgyűlés Kelemen Kálmán érdemeit a jegyzőkönyvibiem is örjökitse aneg és hoisBzu munkásságáért fejezze :ki cliamerését. A közgyűlés ugy a tanáos javaslatát, mint Szmoliliény indliltványát egyhangúlag elfogadta. De nekem már unalmas volt Konya ur •meséje és bölcselkedése, hiszen én, jobban ismertem Buray urai, mint ő, Mennyi mesét, furcsa tréfát mondott nekünk gyerekeknek: huszonöt evvel ezelőtt, amikor vissza-viszszakerült a falába. Mert olyik éjszakán megmegszökött, hónapokig se láttuk s Buray ur ilyenkor négy-öt cigánytelepet sorra lakott s kóbor cigányokkal kóborolt. Leültem >az udvar egyik szögletében s onnan emlékeztem Burav úrra s onnan néztem, hogy cipeli a vakolóanyagos dézsát a fehér arcú, cigányos asszonnyal. Bolondosokat mondott a mindi® kacagó, fehér arcú asszonynak, kiről azt beszélték, hogy olyanformán került a cigányok közé, mint valamikor a Buray ur felesége. Nem 'volt cigány, úrféle magyar némber volt, akit egészen idáig űzött a kacagó természete, a vére. Ám én inkább az öreg Burayt bámultam: ime, milyen gőgös, okos életű tud lenni egy nagyúri sorsból lebukott bolond. Milyen gazdag, szabad, csúfolódó, gőgös élet volt az övé s mén' most sem unja, mert jó vér, jó fajta. Van egy •bátyja, aiki milliomos fiskális és kálvinista •egyházunknak oszlopos világi tagja. Van •egy bárói ág a Ruray-családban, ezek a Burayák voltak a császár kegyetlen, erős biztosai, amikor okvetetlen vármegyéket kellett legyőzni. Ezek már 'kafholikusok. még mindig birtokos nagyurak, de ezek a Burayak mégis mennyire egyformák. Vannak kisgazdák, papok, korcsmárosok, fiskálisok, főispánok közöttük s ime. talán, ez a volt asztalos a leguribb Buray. Szerettem magamat, mert emlékeztem, ihogv huszonöt évvé! ezelőtt a mulatságos, bolond Buravban én már megláttam 1913. november 38. (A nyugdijszabályzat.) Több kegydij-kérvény elintézése után. a közgyűlés a napirend egyik legfontosabb pontjára: a nyugdijszabályzat tárgyalására tért át. A szabályzatot annak idején terjedelmesen. ismertette a Délmagyarország, valamint részletesen, közöltük azokat a kardinális módosításokat is, amelyeket a pénzügyi és jogügyi bizottságok tettek a szabályzatom Dettre János dr, előadó azokat a legújabb módositásokat sorolja föl, amelyeket a tanács kiván tenni a szabályzaton. Ilyen többek közt az, hogy a 35 éves szolgálati idővel; eltöltött nyugdíj jogosultság a vámörökre is terjesztessék ki. Javasolja továbbá, hogy az ügyvédnek, ha a város szolgálatába lép és legalább tiz, évig szolgálta a várost, a kamarai területen eltöltött idejéből három év szátmittassék bele a nyugdijába. Hasonlóképen álljon ez a rendelkezés a mérnökökre és az orvosokra is. A tanács azonban, kivételes esévekben előterjesztést tehet, hogy a föntemlitett városi alkalmazottak nyugdijába ne három, hanem öt esztendőt számítsanak be a városon kívül eltöltött szolgálati időből. Az ,u.j nyugdijszabályzat főbb pontjainak ismertetése után Dettre János d.r. kéri a szabályzat általánosságban való elfogadásált1. (Kezdődik a vita.) Szivessy Lehel diri. a javaslattal szemben azt ík'itvánja, hogy rnecsak ;a tiszti főügyésznek és tiszti ügyésznek számitsáik be a. igyaítoarlllatí három évaket,, uimelyekeit megválasztásuk előtt imiás szolgálatban töltenek el', hamem ugyanezt a kedvezményt biztosítsák a mérnököknek és orvosoknak i®. Indítványozza továbbá, hogy a rendőrlegénysiég és a szolgaszemélyzet is — ellentétben ia szabályzattál — már öt év után nyugdíjra tart.hassiamák igényt. lElmök, mielőtt a közgyűlés ilyen részletesen; menne bele a .szabályzat binálatába, fölteszi :a kérdést, hogy a szabályzatot álibaiániosságban, a részlet,es tárgyalás alapjául elfogadják-e? A közgyűlés a szabályzatot altalániossiágbain egyhangúlag elfogadta. .Ezután Dettre János dr. powtról-po&itra olvasta a nyugdtij-szabályzatot. Holtzer Aladár elfogadja Szivessy dr.nak az dnditványát, die kiegészítem Mváinja azzal a módbsitássa,!, hogy minden egyetemet a büszke urat. No. most csak egy szép, gyors halál jönne megtisztelni az öreg Burav urat, megérdemelne egy szép uri háláit, csavargóhoz s Buraylhoz illendőt. — Te Erzsi — hallottam közel az öreget az asszony-társával kötődni — holnap is idejösszée napszámba Kónya úrhoz? — Jön a fene — kacagott majdnem cigányosan az asszony — már négy nap óta rothadok ebben a faluban, megyek más kunyhók felé holnap reggel. Este Kónya úrra! beszélgettem újra, fagyos idő volt, korái fagy, amely miHen jóravaló, ofcos embert arra int. hogy állandó szállást keressen a télre. — Azt hiszem — szólt Kónya ur, — hogy az öreg Buraynak megjött az esze; ideje is már, hiszen a sir szélén, áll. Én: tudok neki -munkát adni egész télre s amig él, nálam mindig lesz kenyere, szállása, Másnap reggel köd és majdnem- tél, volt s rekedten ko-rnyikált a sánta Vancsu kürtje s .én. is későn .néztem ki az udvarra. Se Buray urat, se a fehér, szépen hervadt, cigányos asszonyt nem láttam a munkások között s Kónya ur inkább álmélkodott, mint dühöngött. — Kérem, egy ilyen vén, utolsó, félig halott ember, .megszökött az éjszaka s elmen,t valamerre azzal az asszonnyal vagy utána. Vén, bolond ember, az egész uri családja ilyen, akárki meglássa, hogy megfagyva találják egy árokparton, ;a télen. Én kérem csak harmtinoöféves, vagyok, de egy asszonyért nem -mennék öt lépést, no és ez a vén disznó — a többit csúnyán elkáremkouta Kónya ur, , .'.;.'.