Délmagyarország, 1913. november (2. évfolyam, 255-279. szám)

1913-11-27 / 276. szám

1913. november*27. dclmagyarorszxo alapítványokból él, de hányféle módon tud •belenyúlni a legfrissebb élet szellemi kap­csolatai közé! Az Institut az a francia iro­dalominiak 'és tudománynak, amivé nunjden hasonló közintézménynek lennie keil: vezető­je, támasza, megértője, együtthaladó osztá­lyos társa. Csak nálunk vain minden kultúr­intézmény kiszolgáltatva a konzervatív gőg­nék és önző elzárkózottságnak, mely nagy paloták hűvös termeibe visszavonulva, az élet szeretete és a kör megértése helyett mindkettőnek gyűlöletét és ostorozását tűzte magának föladatul. (d) Tallózás a DMKE körül. (Saját tudósítónktól.) A D. M. K. £. ügyében' olyan helyről* ahol a közvéleményt sokat foglalkoztatott egyesületnek minden ügyét ismerik, ma a következő sorokat kap­tuk: Részt vettem a DMKE legutóbbi igaz­gatósági gyűlésén s igazán örüli a 'lelkem, hogy olyan nagy érdeklődés mutatkozott iránta, mert azi tapasztaltam, hogy a nagy 'közönség elhidegült ez iránt a nagykihatás­ra igényt tartó egyesület imát, amióta csak öndicsőitő humbugok és be nem váltott Ígé­retek pora szóródott onnét a világ szemébe. T udom, láttam azt, hogy a pusztulás onnét kezdődött, amikor Rónay Jenő otthagyta az egyesületét (ki is jelentette, hogy miért) s­az eleinte gazdátlanul lebegett, megfertőzve a politika miazmáitól, amibe beiekevert'ék, később zátonyra jutva, ahonnét nem bírt megmozdulni, mert nem volt aki megmoz­dítsa s a káprázatos hazugságokat leleplez­ze amikkel tengették. Lázár polgármester, ha ió emlékszem, 3—4 év előtt országos visszhangon kei tett be szód-éhen- már rámutatott, hogy a kitűzött forrni dabilis célokhoz képest az anyagi és erkölcsi erő egyaránt kevés volt, ez is oka a dekadenciának s hogy nálunk mái ugy szokás, hogy ördögi raffineriával alakítják az egyesületeket, de csak azért, hogy — ne csináljanak semmit. Mindenki helyeselte ab­beli fölfogását, hogy ezen a pangáson csak az segíthet, ha abba szellemet, lelkesedést viszünk s reális munkássággal helyettesitjük a szalmatüz és frazeológia uralmát. És mikor ezen a szépnek ígérkező gyű­lésen igen fontos, eddig soha nem hallott elő­terjesztéseket hallottam az elnök szájából, azt gondoltam, nini: csakugyan megtaláltuk a kiutat abból a tespedésből, amibe a DMKE működése sülyedt, ez az, az erős délvidéki magyar kultura biztosítása, amire épen most annál nagyobb sjzükség van, tinikor sajno­san tapasztaljuk, ihogy a kultúrpolitikának egy érthetetlen abenacionáüs irállyá a dél­vidéki magyarabb kultura érdemi kifejlődé­sét ném támogatja. Igazán; szeretteim volna, ha erről (tár­gyalnak végig és figyelemmel olvastam el a lapok tudósításait, amelyekben vagy nincs, vagy csaik pár szó van a kultura szolgálatá­ról, ellenben hasábok az elf erűit ve, tenden­ciózusan előadott személyi torzsalkodások­ról, ami megint arra vezet majd, hogy még azok is elfordulnak az egyesü'ettői, akik az uj vezetésben való hittel visszatértek az egyesületi munka mezejére. Pedig a liberális Andreics miniszteri ta­nácsos -is arra kérte a gyűlést, hogy az; amit elmond, privát ügy, amit békésen szanálni akar s miikor erre megnyugtató kijelen,téi­seket kapott, ő volt az, aki az elnököt leg­jobb akarattal támogatta és végül jegyző­könyvi köszönetet szavaztatott neki. Hát per­sze; erről kevesen vették tudomást és ma már azt a nevetséges hírt terjesztik, hogy amíg a cirkvenicai üdülőház "a budapesti osztály kezelésében volt, 8000 korona jöve­delmezett s amióta a szegedi központ keze­li, csak 6—8 koronát, Ugy tudom, hogy a szegedi központ azt' csak egy hónapja keze­li, azelőtt sohase kezelte és hogy mit jöve­delmezett, kitűnik abból, hogy most kellett gondoskodni az egész vételár kifizetéséről, amire 70,000 korona kölcsönt szavaztak meg persze azzal, hogy ezután is a budapesti osz­tály kezelje azt, az adósságokat pedig fi­zesse a nagy-harang. Közlik a Lapok, hogy egy lármáSi debreceni ur i!gy-ugy bejelen­tette a debreceniek kilépését, amiről nyil­ván azok tudnak legkevesebbet és ilyen ki­jelentéseik tételére aligha adtak megbízást, Hiszen a nagy lármával fölállított interná­tusba csak 50 tanuló akadt, annak csődje tehát nyilvánvaló. A főtitkár nyugdijaztatása körül is lesz­nek -még bajok, azt mondják, hogy a nyug­dijat az egyesület -el: nem bírja. Igy hát en­nek az ügynek még sokféle folytatása lehet, kivált ha kiderül, ho-gy — amint mondják — olyanok is szavaztak, akiknek szavazati jo­guk sincs, vagy legalább is kétes. Igazán nem csodálom, hogy a jóizlósü bániéi báró lemondott s az itt folyó szin-ielő­adásokon nem akar többé részt venni. A hírlapi közlemények pedig azt mutatják, hogy az egyesületnek nincsenek barátai, csak ellenségei', mert ezekkel a közlemény-ékkel sikerült -megint agyonvágni egy időre a DMKE-t és én igazán- kíváncsi vagyok, hogy ugyan- ki vállalkozik ilyen körülmények kö­zött az elnöki méltóságra akkor, amikor a fehérre mosott budapesti osztály ügyében tartott vizsgálat lármája még el sem ült, azt minduntalan tükörként tartják elénk. Ebből a hínárból csak -egy kivezető ut van, kilökni az egyesület ballasztjait, a nagyhangú üres jelszavakat, minők a nem­zetiségi bankok, délvidéki színészet, kiván­dorlás ellensúlyozására parcellás stlb. nem lizletszerüleg dcfgozó int-ernátuso'kat, ame­lyek megint egyesek kisded üzletei, hanem szerény Igényű nevelőintézeteket létesíteni, háziipart létesíteni, nem bosnyák ifjak neve­lését keresni, hanem a magyaroknak adni minél több és jobb otthont s minden téren- a magyar nyelv és szellem szolgálatát keresni* tei jeszt-ését munkálni, fölkarolni az eszközö­ké:, amikre már rá van terelve a figyelem, mert a délvidék nemzeti és reális, de meg­valósitható célok megoldását várja és nem azt, ho-gy az egyesület, amelynek filléreit, bármi gyéren odaadja, azokon is fantomokat hajhásszon. A Magyar Szó eimü fővárosi napilap ve­zetőhelyen. ezeket írja a DMKE válságá­ról: Megint veszeíkestzik egy .közművelődési egyesülteit saját magával. Mikor a belügymi­niszter feloszlatta a DMKE budapesti osztá­lyát, a harc Gallovich főtitkár személy-e korai forgott s .minden- Ibaj oka az volit, botgy a fiók -anyagi erejét meghaladó spekulációba fogott. Most Galilovieh, — -aki ellen a belügymilnisz te-ri vizsgálat igen sok vádat somit föl, — -kikapcsoltja magát a DMKE életéből. Meg kell állapi tani, hogy a közgyűlés sajnálta Gallo­viich távozását s az te tény, hogy Gallovieb csakúgy a,n szerzett íis érdemeket a DMKE kö­rül. Ügyes, energikus és agilis ember volt Akik azt hitték, h-ogy az ő távozása után rend lesz, főleg pedlig béke lesz -a DMKE-beri, azok nagyot tévedtek. Mindenekelőtt a belügymi­niszter -álital feloszlatott budapesti fiók ismét megkezdte működését Most, — Gallovieb nél­kül, de még nagyobb vehemenciával, mint Oalflövájöh idején-. (A vasárnapi ülésen már ösz­szetüzött az anyaegyesülettel -s ezzel hatalmas és egyelőre végére láthatatlan vitának, tor­zsalkodásnak vetette el -a imaigját A fiók vá­dolja az anyaegyesületet az anyaegyesület -a. fiókot a fiók azzal fenyegetőzik, bogy majd kérni fogja a belügyminisztert, tartson vizs­gálatot, miire költi -az anyaegylet -a pénzét, az -elnök, Dániel -báró leköszönt, ,a tisztviselők tete vannak egymiás elleni haraggal, szóval a legteljesebb a felfordulás. -Nekünk esaüink ágában síi-nosen -aikái az •egyik, -akár a másik párt -mellett állást fog­lalni!. Mi megengedhet j ük magunkm-ak azt a luxust, hogy pártokon felül álljunk ebben -a kérdésiben és nie teigyiüin.k semmi másra tekin­tettel, csak -a-rrta, -aimi -elsősorban kötelessege a DMKE-nek is, meg a fióknak ,is, meg az or­szág valamennyi közművelődési ©gyesületé­rtek, a magyar kultúra ügyére. A szegedi ülés igein bosszú ós Igén neves volt. De ott sajnos* -a magyar kultúra ügyéről alig bailllottünik beszélni. Hallottunk arról, ho-gy a fiók Cirkveniiicán üdülőtelepet t-art fönn, hogy <a bosnyák ifjak -részére interná­tust állit föl s bogy valami nagy szabóm birtokpolitikái tervet akar k-idolgozni. Ez mind igen .helyes. De egyelőre azt hisszük, nem ez a feenid-ő. lEgyelő-re Magyarországon .kevés az iskolá, scik -az analfabéta, kevés a fkönyv, kevés -a kultura. T-eim-es és Torontál vármegyének, — a DMKE működési területe, — német, ahol a magyarosodás ügye alig ha­laid valamit Ezeken kel segíteni mindenek­előtt. Épen- ugy, .mint Erdélyben sem legelő­politikát kel csinálni az Ernk-e pénzével, ha­Inem 'igenis* -erősiteni az erdélyi magyarság faji -és nyelvi -öntudatát, ápolni hazafias érzé­seit, tanítani, hogy megállbassoin -az oiűhság tengelyében. Akli mindent -próbál, semmit sem próbál'. Milndtenbe -belefogni, mindenféle spekulációt. Hízni, legelőket vásárolni, házaikat építeni n-em tehet ma még a közművelődési egyesületeik •célja. Nálunk imég á-bé-cé kell, nem kultúr­palota, -nálunk még annyi kulturális feladata van a közművelődési egyesületeknek, hogy tisztáin gazdasági tértre -neim játszhatják át működésűiket. Egyelőre be kell azzal a gazda.­feá-gi erősiitéssiell érniökj, -amit a iknlturában magábain adhatnak a népnek. Irka, betű, könyv! Ezek -azok a szetrény eszközök, amik­nek a fierijeszfásie felaid'atá -a magyar közműve­lődési egyesületeknek. Ezek ntem kockázatos spekulációk, ezek neim kockáztatják a társa­dalom összeadta filléreit, s -ezen nem is lehet, ireszeketílni. -Szerényen, -csendesen lehet ezek­kel dolgozni és- .almi a fő — eredményesen. De dolgozni kell, az, igaz. -Addig, arnig a magyar közművelődési egyesületeik -mindén tényezője ezt /be nem látja, addig állandóak lesznek az egyesületek életében -a belső zava.rok. Mert nagy -spekulá­ciók, nlaigy üzletek mindég gy-an.usitásra, fél­tékenysiélgre* veszekedésre -adnak alkalmat, az ilyesmi pedig elildégeniiti a közönséget a kul­t n rogy ©sülietektől. ,Aiz irikia, a betű, a könyv, egyszerű, be­csületes erkölcsök. Nem lehet általuk adós­ságokra épitett palotákkal, hitelbe vett nagy legelőkkel exoellláte* de lehet becsületes szép kn-ltunmnnkát végezni. Viszont azonban az országnak erre van szüksége, s -a,mig erre van szüksége, adldig legelőspekuláoió, bosnyák internátus-, meg miitaden más egyéb lehet fon­tos feladat, de nem a magyar kultura terjesz­tésére alakitott s a társadalomi által evégett fentartott közművelődési egyesületek fel­adatta. Nemiketvésbbé érdekeseik a következő so­rok: Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Sokaknak feltűnt s az én figyelmemet sem k-erülti-e el, hogy a DMKiE legutolsó ülésén az egyesület

Next

/
Thumbnails
Contents