Délmagyarország, 1913. november (2. évfolyam, 255-279. szám)

1913-11-26 / 275. szám

ÉÖIÍ. mmrabér 26. ©ÉLMAGYARORSZAO 1 táv. Elleniben csevegett arról, hogy milyen rosszul nnegy manapság a történeti drámáknak. Ez a miüJfia-j meni virágzik? iDe mért nem virágzóik hölgyeim és uiraim? Azt -kérdem én önöktől, mért neim -virágzik <a történeti -dráma? Hol itt a hiba? A történelemben? . . . Nem, — mondja Heiinri-ch Gusztáv, szó sincs róla. A történelem ma is ,maradt, mi volt. De a költőkben, ott igen is hiba van. Nincsenek igazi drámaíróink. Persze, az Igaz papság tikoere korában sorra vitték a magyar drámáikat a .külföldre, akkor tele volt a világ magyar -dáraboikkiaiL De -ina? Ma még egy rongyos történeti diámét se tuidnalk 'ir-ni I. Ferdinánd karából1. íróinkból hiányzóik a történeti műveltség- Itt van például Bródy Sándor. „A hírlapok nagyon ünneplik" — jegyezte meg kissé 'epésein iHeinrieh Gusztáv. Az -is irt egy diarabot: „Mátyás király válik". Hallatlan tájékozatlanság! . . . Be van bizonyítva, hogy Mátyás király sose -akart válni! . . . De, igaz: Bródy nem pályázott a Kószán-jiutalömna, NoS, akkor térjünk át azokra, jakiik piá'l-yáatiak! Heiinrieh Gusztáv szigoim pillantást vetett a drámairól karzat felé és áttért az egyes darabokra. Az Abdi basa és a Zrínyi Péter ciimiii di'ámák nem voltak figyelembe vehetők — mondta a bíráló — mert neim I. Ferdinánd idejében játszódik a cselekményük. -Ezt a kijelentést egy szakállas drámaíró ,a karzaton, nagyon a szivére vehette, mert .sietve és haragosan távozott. Ez azonban nem zavarta a szónokot, hanem nyugodtam foglalkozott ia többi pályaművel. Az egyikben van -érdekes cselekmény, sőt szerelem is. A lovag ostromolja .benne szive hölgyét, -aki -azonban e szavakkal utasítja vitsszai: „Kegyed nem szokott a csiataveszteségéíkhez. Gondoljon Napoleonra, az is vesztett csatát . . De — egyebek-ben — -ez a dráma is /. Ferdinánd korában játszik . . . Egy másik -dlar-ab színhelyévé a szerző az orosz fővárost jelöli meg. A cár cselédei: Marci, Pancsii, Málcsii, Tercsi és Jóska. -A cári udvarban él Péter lovag, Kotn-dor Géza lovag (azelőtt Krondörfer) ós imég egy sereg magyar ur. Ez ,már .magában véve is ;na,gy on- érdekes, mert I. Ferdinánd korában külföldön élt hazánkfiai Szerepelnek benine. A korra ugyan .nem sok gondot fordított -a. szerző. Á mde az u-toilsöelőtti jelenetben -mégis elárulja, hogy akárhogy tréfál is Velünk, ő .mégis tudja, hogy I. Ferdinánd korában vagyunk. -Mert ebben a jelenetben egyszerre berohan a cár -és igy kiált föl: — Hát! Lóra, fegyverre! Betört az -országba — Zápolya János! iDe a szegiény cárnak határozottan pechje v an. Zápolya elfoglalja Oroszországot és maga ül a -cárok trónjára . . . Az akadémikusok pompásan mulattak ezeken a kabaírészámokan. Csák a szigorú C.'oncha maradt komoly. Végül: a győztes ... Az ellenfelek cimü idrámia ez aránylag legjobb és minthogy a dijat okvetlen ki kell adni, ez kapja a száz aranyat. Fráter György a hős©, Izabella a hősnője, de ezt a szerepet se fogja eljátszani Gombaszögi Fridia. -H-ogy -azonban a szerző -ne örüljön olyan nagyon, Heimrich professzor neki is odamondogat egy párszor. Hogy ,a -darab nem dráma. A Martimuzzi tragédiájamint státuszakeió kezdődik, de mint magánboszu végződik. És a többi.. De van benne -néhány jó jelenlét. A legjobb allalk-ja -a drámának a gyermek János 'király. Mint a kitűnő -biráló megjegyezte: valódi gyermek . . . Ami persze, nagy dolog az ilyen történeti drámában, I. Ferdinánd korából. Szerzője: Balázs Sándor székelyudvarhelyi tanár. („A feleségünk" ciimü darab szerzője.) Most már a titkos- drámaírók .is hlaza,menték. Most tessék elképzelni, micsoda bosizszu-t állanak, ezek a tudós Akadémián! Hogy hányan fognak ezután is visszatérni és hozzá milyen darabokkal! Na -de ugy -kell az Akadémiának. -Viszont csak azt jegyezzük még _ meg, bogy ez a tudós Akadémia egy országnak, M agyarországnak az akadémiája. De ezt mindén szatíra nélkül jegyezniük -meg . . . Leleplez a párisi Matin. — A szerb-bolgár szerződés. — (Saját tudósitónktól.) A Matin. amely legnapi számában nagy leleplezés gyanánt 'közölte Szerbiának és Bulgáriának a háború kitörése előtt kötött szövetségi szerződésót, gonosz játékot űz a két volt szövetségessel és mai számában nem kevesebb, -mint tizennégy cikkre terjedő katonai egyezmenyit közöl, amelyet Szerbia és Bulgária a szövetségi szerződés alapján, kötöttek. A katonai egyezményből az a rendkívül meglepő dolog derül ki, hogy Bulgária -és Szerbia nemcsak Törökország, hanem Ausztria és Magyarország, sőt Románia ellenében is szövetkeztek. Erre vonatkozóan a katonai egyezmény harmadik cikkely-e a következőképen intézkedik; Ha Ausztria és Magyarország megtámadja Szerbiát, Bulgária azonnal hadat iizen Ausztriának és Magyarországnak és legalább kétszázezer embert- küld Szerbiába, akik a szerb hadsereggel együttesen táma-dóan vagy védekezően haico-lnak az osztrák és magyar monarchia elten. Ugyan erre kötelezte magát Bulgária Szerbiával -szemben- arra az esetre is. ha Ausztria és Magyarország valamilyen ürüggyel bevonulna a szandzsákba -és pedig akár Törökország beleegyezésével, akár anélkül. Ha Szerbia a bevonulás következtében -érdekei megvédésére hadat üzen Ausztriának és Magyarországnak és szintén csapatokat küld a szandzsákba, ahol kétségtelenül fegyveres konfliktusa támad a monarchiával, akkor Bulgária .köteles Szerbiának segitségére si-etn-i. Romániára vonatkozóan a következőkép intézkedik a katonai egyezmény: •Ha -Románia megtámadja Szerbiát, Bulgária köteles megtámadni a román csapatokat, .mihelyst azok a Dunán- átkeltek. Nagyon valószinü az a föltevés, hogy a Matin ezt a leleplezést Szótiából kapta oroszbarát részről és Ferdinánd király politikai ellenfeleitől. A képviselőház ülése. — Négy ellenzéki beszélt. — (Saját tudósitónktól.) A Házban ma az volt a főtéma, vajijo-n- mi történik odaái Bécsben, a delegációs ülésen? Ezenkívül mindenkérdés mellékes volt. Bécsi hirt vártak és bécsi hirekben utaztak. Amikor aztán -megtudták, hogy Bécsiben ma három percig ülésezett a delegáció, akkor -megnyugodtak kissé a honatyák. D-e addig? Beszélhetett a képviselőházban Krolopp Hugó vagy Ivánka ím-' re akármilyen szépen: mindenki csak az iránt érdeklődött, hogy -mi tesz ma Bécsben? Megnyitja-e a delegáció ülését Láng Lajos báró, vagy sem? Az -ülésen belük vagy ,az ülésen- kivül fog-e demonstrálni az ellenzék? A három perces ülésre azonban- senki se számított . . . A .mai. nyolcórás ül-ésan különben a következők szólaltaik föl: Krolopp Hu ró, Ivánka Imre, Pop-Csicsó István, Mezőssy Béla és Csermák Ernő. A sajtójavaslat elten beszéltek, kivéve Krolopp Hugót, aki ,a javaslat mellett beszélt, Beöthy Pál elnök féltizenegykor nyitotta meg az ülést. Mivel az elnöknek -előterjeszteni ! Valója ezúttal nem volt, a Ház az -ülés meg' nyitása után azonnal -megkezdte a sajtó javaslat -tárgyalását. Krolopp Hngó munkapárti képviselő volt az -első szónok, aki aizizai kezdte a föLszólalását, h-ogy a sajtó javaslatot helyesnek és üdvösnek tartja és -el is fogadja. (Derültség balnő].) Fölkiáltások ia -baloldalion: Mindjárt gondoltuk! Krolopp Hugó a szaksajtó szempontjából foglalkozik ,a javaslattal; megemlíti, hogy a birói gyakorlat -még nem egységes ,a;n.nak a kérdésnek .az eldöntésében, bogy mi tekintendő politikai tartalominlak -ós -mi nem? Az igazságügy iniimiiszter megnyugtató nyilatkozatot tehetne, hogy oly esetekiben, amikor a szaklapok szakmájuk körébe eső közigazgatási .kérdésekkel ifoglallkozinlaik,, a miniszter n-qm óhajtja, hogy a biróság a szaklap közleményét politizálásnak iminősitse. (Zaj a baloldalion.) A biróság nem köteles respektálni a miniszter -óhajtását, -de h-a a miniszter ily nyilatkozatot tesz, aniniak mégis nagy su-lya van. A h-ellyneigaizitási kényszer kontemplált -formájában a szaklapokban a bírálat szabadságai nagyon korlátozza, szakkór,désekben a helyréiga-zitó közlemény -a dolog természeténél fogva csak bosszadálmas lehet, a hosszú helyrei-gazi-tó közlemények közlésének kényszere pedtig .megölheti a legerősebb szaklapokat is. | Ivánka Imre attól tart, koigy a sajté reform után a lapkiadók cenzúrát fognák gyakorolni; -a gondos lapkiadó minden erős kifejezést ki fog törölni ,lapjának a -cikkeiből, mert nem akarja magát kitenni annak, hogy péuzbüntetéslrie átéljék és a pénzbüntetést lapjának ,a kauciójából levonják. A zsarolás •büntetésének -uj kiszabása nagyon önkényes; büntetni fogják a jövőben az újságírót, ha köz,lemiényén-ak ért-éke -nem lesz arányban .a díjjal, melyet -a -közzétételért kért; de vájjon ki -fogja megállapitani és imilyen mérték szerint azt, h-ogy .a közlemény értéke arányban van-e a közlésért kapott dij-jal? A hatóságok is nagy-oin könnyen visszaélhetnek -a helyreigazitásii joggal; igy elérhetjük ,azí, hogy végre mindenki irhát -majd ,a lapba, csak m-aga a szerkesztő n em. Mezőssy Béla Hantos -Elem-ér tegnapi besz-c'déveil foglalkozik, amelynek -olyan színezete volt, mintha a sajtót -okolná Hantos ,a m-a-i gazdasági válságért. Ha a sajtó utján lehetséges volna -a gazdasági válságot megszüntetni; csupa -hazafiságból bármely lap folaj áiníainá hasábjait Hantosnak, bogy segítsen a válságot -megszüntetni. A sajtónál sokkal többet ártott a gazdasági életnek a kormány, amely nem sietett- -a megrohant pénzintézetek védelmére és amely bársonyszékből, páholyból nézte, h-ogy az elemi csapások mint tesztnek tönkre egiésiz nagy vidékeket. A pénzügyminiszter határozottan -mulasztást követett el, amikor nem figyelmeztette a lapokat, hogy a vidéki pénzintézetek megrobamásáról szóló kireiket ne közöljék. Cserny Károly: Semmi -befolyása ni-ncs a lapokra! Mezőssy Béla: Bizony enyhítő befolyása igenis van a k ármánynak -aiz ily ügyekben a lapokra, még -a,z ellenzéki lapokra iis. Majd Kenedi 'Gézával polemizál, akinek a sajtójavaslat kérdésében való állásfoglalását nem tudja .megérteni, ,h iis-z K-enedineik lett volna -elsősorban kötelessége, hogy a sajtójavaslat ellen hazizon -fel érveiket-. Nem szép volt Ke,,nedűtől, hogy az ujságirók érdekei s -a unagyair sajtó szabadsága ellen fordult; — mondta Mezőstsy. Ezután Pop-Csicsó István szólalt fel. A saj-tój,avaslat a .nemzetiségiek szempontjából még külön veszedelmeket hord magában, .ugy, hogy ebben az -országban senki se fogadhatja el leilkiiisimeret szerint. iSok -igazságtalanságot tartalmaz a javaslat s azt -nem fogadja el. Csermák Ernő hosszabban .beszélt a javaslat ellen s az ellenzék megtapsolta,, amikor azt a kijelentést adta, hogy nem törvényt -akarnak csinálni la sajtój arasl'attal, -hanem tatárjárást. Mivel -az -ülés ideije nagyon előrehaladt, elnök az ülést h,at óra.kor bezárta. Holnap, szerdán délelőtt tíz órakor folytatják 'a sajtójavaslat tárgyalását.