Délmagyarország, 1913. november (2. évfolyam, 255-279. szám)

1913-11-19 / 269. szám

1913. november 19. DÉLMAOYARORSZ'AG 3. ujabb 100,000 koronás megterhaltetéssieil áll szemben a város a jövőben., amely teher év­ről-év,re csaik .növekedni fog. .Mégis, a nyug­díjalapot, ha, suílyos megterheltetés is, ifiemn kel.l tartani. íMoat gond asikod .j.anak arról, liogy a város háztartása később ne legyen j zavarban az alap 'hiánya miatt. Kiss Arnold aizt az eszmét veti iföl, ihogy a vár,os óriási földbirtokából kellene kihasí­tania megfelelő .nagyságú földet, amelynek az eladásaiból, vagy bérbaaiclásából aztán nyug­dijalaipot teremtenének. Bokor Pál elnök elsősorban tárgyalásra teszi ki azt a kérdést: föntartassék-e a nyug­díjalap, vagy sem? Wimmer Fülöp teljesen .amellett van, hogy ,a .nyugdijalafpoit nemcsak fenn kell tar­tani, die fejleszteni is kell. Egy letűnt gene­rációnak a bűnét hozza helyre a város, ha a meglévő nyugdíj,alapot továbbfejleszti. A. múltban ezt nem hogy fejlesztették volna, die folyton használták, végiül majdnem egé­szen fölhasználták. Ö tehát ,a nyugdíjalap fönntartását ós fejlesztését javasolja, és elfo­gadásra ajánlja az uj nyngöijszabályzatmak azt a rendelkezését, amely az özvegyi ellá­tásokat husz százalékkal emelni kívánja. Obláth Lipót az ellenkező álláspontot vallja. A nyugdíjfizetés föltétlen kötelessége a városnák, tehát ezt a (kiadást -is a költségve­tésibe kell beleilleszteni. ,A nyugdijalap .intéz­ménye elavult, ósdi, valahonnan ínég a XVIII. századból maradt vissza s nem Imás, mint a közigazgatásnak egyiik furcsa kinövé­se. Kéri a bizottságot, hogy járuljon hozzá a nyugdíjalap eltörléséhez. Rainer Mór dir. a nyugdíjalap fönntartása mellett érvel. Nyi­lassy Pál dr. szintén a nyugdíjalap fönntar­tását kívánja Rósa Izsó d;r.-n,ak a mu.lt ülé­sen tett indítványa értelmében. Weiner Mik­sa is csatlakozik Rósa Izsó idr. indítványé­hoz. Cserő Ede dr. bár mellette van ,a nyug­díjalap fönntartásának, d.e el kell ismerni, hogy a szabályzat intenciója modernebb, igazságosabb és bölcsebb is. A szabályzat •nem merte eltörölni teljesen ,a régi nyugdij­aliapot, .mert a törvénynek az alap fönntartá­sára van csak határozott rendelkezése. A tör­vényes alapra helyezkedve, elfogadja ,az alap fönntartását célzó indítványt. Bodnár .Géza dr. ugyanezen az állásponton van. Ezután Dettre János űr. előadó reflek­tált az .elhangzott fölszólalás,okra. Jogi 'indok­ra hivatkozik és azt mondja, hogy a nyugdij­alap eltörlését semmiféle törvénybeli rendel­kezés nem .akadályozza, sőt a városi törvény egyik szakaszából világosain kimagyarázható, hogy a városok a nyugdijalap eltörlése mel­lett külön nyugdíjintézetet létesítsenek, öt a tervezet eme részének a kidolgozásánál az az intenció vezette, hogy amennyiben lehet­séges* csináljon a város a tisztviselőknek nyugdíjintézetet. Ezért javasolja a,z uj sza­bályzatban az alap eltörlését, die meg azért is, mert reális nyugdíjalapja a városnak tulaj­donképen nincs. Elnök ezután elrendeli a szavazást. A bizottság tizenöt szavazattal hattal szemlben kimondotta, hogy az eddigi nyugdijalapot fönntartani és fejleszteni kívánja. Ezután a nyugdijszabályzat részletes tárgyalására tért át a bizottság. ELnlök az ülést hat órakor berekesztette és folytatását péntek délután négy órára halasztotta. Az ülésen részt-vettek: Bokor Pál elnök, Dettre János dir. előadó, Taschler Endre fő­jegyző, Balogh Károly pénzügyi tanácsos^, Tnróczy Mihály dr. főügyész, Somogyi Szil­veszter dr. főkapitány, Faragó ödön dir. tisz­ti főorvos, Pálfy József árvaszéki elnök, SkuLtéty Sándor főkönyvvivő, 'Back Bernát, Bodnár Géza űr., Bokor Adolf, Gserő Ede dir., Dósy Béla, Kiss Arnold, Kószó István dir., Kőrössy József dr., Landesberg IMór* Nyilas­í sy Pál dr., Obláth Lipót, Rainer Mór dir., j Rósa Izsó dr., Szivessy Lehel dr., Vass Ká­I .raly, Vajida Béla, Végtinan Ferenc dr., Wei­ner Miksa és Wimlmer Fülöp bizottsági ta gok. A jegyzőkönyvet Gera József dr. osz­tályjegyző vezette. A bécsi nagy napok. (A delegációk munkája. — Miről beszélnek a delegációban ? — Berchtold ismételten tanácskozott Tisza gróffal. — Az ellenzék szereplése.) (Saját tudósítónktól.) A delegációk most kezdődő ülésszaka iránt szokatlanul nagy érdeklődés mutatkozik a monarchiá­nak mind ia két államában. Egy esztendő telt el azóta, hogy a de­legáció utoljára tanácskozott és ez alatt az idő a'laitt közvetetten szomszédságunk­ban világtörténelmi események mentek végbe. A Balkánon a politikai helyzet tel­jesen átalakult és a nemzetközi politika sok kérdése tisztázódott. A külügyminisz­ternek .most kell beszámolnia politikájá­nak eredményeiről és ezt a beszámolót rendkívüli érdeklődéssel várja mind 'az osztrák, mind pedig a magyar delegá­ció. Ugy látszik, hogy az osztrák dele­gációban a bizalom tekintetében nehézsé­gek is mutatkoznak, mert az osztrák de­legáció szláv jai nem hajlandók arra, hogy a külügyminiszternek balkáni politi­kájáért bizalmat szavazzanak. A magyar delegációban azonban ez semmi nehézsé­get nem fog okozni, mert a külügyminisz­ter politikája minden tekintetben megfelel nemcsak a monarchia és a hármasszövet­ség, hanem elsősorban Magyarország ér­dekeinek. 'A magyar delegátusok legnagyobb ré­sze már tegnap Bécsbe érkezett és ma rég­gé' óta Bécsben van Tisza István gróf mi­niszterelnök is. Itt hire jár, hogy Berch­told .gróf külügyminiszter két napon át Bu­dapesten volt és tegnap érkezett vissza Bécsbe. A mai nap során a 'külügyminisz­ter tanácskozott Tisza István gróf minisz­terelnökkel. A mai napon még ezek ia jelentések érkeztek: (A Ház elnöke Bécsben.) Beöthy Pál, a képviselőház elnöke azért érkezett .föl Bécsbe, hogy a palotaőrséggel rendelkezzék, mert a palotaőrségről szóló törvényt agy értelmezi, hogy az, őrséggel csak a képviselőház elnöke rendelkezik. Az elnök azonban csak addig marad ott és csak addig tartja fönn magának az intézkedés jo­gát, mig a delegáció meg nem alakul és amig elnökét meg nem választja. Mihelyt az elnö­köt .megválasztották, akkor átvitt hatáskör­ben a fennebb idézett ügyrendi szabályzat értelmében a delegáció elnöke rendelkezik a palotaőrséggel. (A megalakulás.) A magyar delegáció ma délután meg­alakult Harkányi Frigyes báró korelnök el­nöklésével. Minthogy az ellenzéki delegá­tusok csak holnap érkeznek ide, a megala­kulás minden zavaró incidens nélkül ment végbe. Délután négy órakor kezdődött a meg­alakuló ülés. A bankgassei Magyar Ház elé már négy óra előtt érkeztek a fogatok és automobilok. Először Beöthy Pál érkezett, majd Láng Lajos s a delegáció többi tagj;ai, majdnem teljes számban. Egyetlen ellenzé­ki se jelent meg ma. A parlamenti őrök fé­nyes uniformisban őrködtek és csakis iga­zolással lehetett bejutni az épületbe. A közös miniszterek valamennyien .meg­jelentek. Először Tisza István gróf minisz­terelnök beszélt. Mivel még nincs elnök, — ugytmond, — ajánlom Harkányi Frigyes bá­rót korelnökké. Így történt. Amikor Harká­nyi elfoglalta az elnöki széket, akkor lépett a terembe Windischgratz Lajos herceg, aki mint főrendiházi délegált tag jelent meg. Harkányi báró most korjegyzővé ajánlotta Windisohgrátz herceget, aki azonban szó nélkül kiment a teremből. Az incidens kinos feltűnést keltett. Megejtették ezután a választást.^ Elnök­ké Láng Lajost, alelnökké Zichy Ágoston grófot választották. Láng Lajos rövid elnöki megnyitót mondott. Megköszönte a féléje fordul i bi­zalmat s kérte a delegáció tagjait, hogy hol­nap délelőtt 10 órakor jetenjenek meg a Ma­gyar Házban, 11 órakor pedig a Burgban, hol a király elmondja a trónbeszédét. Délután 3 órakor ülés lesz, amikor Berchtold Lipót gróf fogja elmondani kül­ügyi expozéját. (Az ellenzék a delegációban.) Sok találgatásra és bizonyos izgalomra is ad okot !a magyar ellenzéki delegátusok­nak viselkedése. Foglalkoznak azokkal a módokkal, amelyekkel a magyar ellenzéki delegátusok által esetleg fölidézett botrá­nyoknak véget lelhet vetni. Mindenekelőtt .meg kell állapítani azt, hogy a palotaőrség a delegáció ügyrendje érteimében Bécsben alkalmazható. A delegá­ció ugyanis az országgyűlésnek a közös ügyek tárgyalására kitűzött bizottsága, a melynek házszabálya nincs, csupán ügy­rendje. Az ügyrend negyvennyolcadik pa­ragrafusa pedig igy szól: — .Elérkezvén az ülés kitűzött ideje, azt az elnök megnyitja, tartama alatt őr­ködik a csöndnek, a tanácskozási rendnek és a bizottság arra 'vonatkozó szabályainak megtartása fölött. E tekintetben a magyar képviselőház rendszabályainak megfelelő pontjait fogja szem előtt tartani. Ebből következik, hogy a delegáció el­nöke a magyar képviselőház rendszabályai­nak megfélelő intézkedéseit alkalmazhatja a delegációban minden rendbontóval és min­den rendbontással szemben. Ennék hangoz­tatása aZért1 szükséges, mert ma egy bécsi lap, a Zeit azt a gondolatot veti föl, hogy a palotaőrök a delegációban nem alkalmazha­tók, mert ott főrendek ,is vannak és főren­dek ellen, a képviselőházi palotaörséget al­1913. évi december hó 15-én. Jegyek kaphatók VÁRNAY L. KÖNYVKERESKEDÉSÉBEN SZEGEDEN, Kárász-utca 9. Telefon: 81. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents