Délmagyarország, 1913. november (2. évfolyam, 255-279. szám)

1913-11-18 / 268. szám

Scerkeaztöség Kárász-utca 9. Telefon-szám: 305. ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre . K 24-— félévre . . K 12"­negyedévre K 6-— egyhónapra K 2-— Egyes száj* ára 19 fillér. ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K 28 — félévre . . K14— negyedévre K 7-— egyhónapra K 2*40 EgyM száai ára 10 fillér. Kii ital Kárias-atea 1 Telefon-szám: 305. Szeged, 19(3. II. évfolyam 268. szám Kedd, november 18 A delegációk munkája. Kedden kezdik meg tanácskozásaikat Bécsiben a delegációik. A kormány ama tagjai, ,alkik jelen lesznek a delegációban, már ma este Bécsbe érkeztek a delegátu­sok egy részével, mig a ;többi delegátus csak kedden reggel fog útra kelni. ,A de­legácijók tanáoslkozásla iránt már régóta nem nyilvánult oly nagy .érdeklődés, mint ezúttal] s a most kezdődő ülésszáknak nagy jelentőséget tulajdonítanak Ausztriában is. Erre vall a következő távirat is, amelyet ma reggel kaptunk Bécsből: A Somi- und Montagszeitung a követ­kezőket irja: Holnap ülnék össze a delegá­ciók őszi ülésszakukra. Minthogy a tanács­kozások. a nemzetközi politikai helyzet tisz­tázására oly jelentőségteljes időszak befeje­zése után kezdődnek, a tárgyalás közép­pontjában kétségtelenül a monarchia külső politikájának megbeszélése fog állani, amit a trónbeszéd és Berclitold külügyminiszter ex­pozéja fog bevezetni. Nem kis jelentőségű lesz a delegáció határozata a monarchia vé­dőerejének kifejlesztéséről. Minthogy e tekin­tetben nagy politikai vita várható és mivel egész sereg javaslatot kell elintézni, számí­tani kell arra, hogy a mostani ülésszak hosz­szabb ideig fog tartani. A delegációk programja egyébként a következő: Kedden délután tartják alakuló ülésü­ket a delegációk. Szerdán délelőtt 11 órakor lesz a trónbeszéd. Ugyancsak szerdán dél­után négy órakor mondja el expozéját a ma­gyar delegáció külügyi albizottságában Berchtold gróf külügyminiszter. Az albizott­ság azonnal hozzáfog a külügyi helyzet meg­vitatásához és a külügyi vitát fogják foly­tatni a csütörtöki ülésen is. Pénteken meg fogják kezdeni a hadügyi költségvetés tár­gyalását, amit szombaton előreláthatólag be is fejeznek. A többi albizottságok a jövő hé­ten fognak üléseket tartani. A magyar delegációval párhuzamo­san üléseket fog tartani az osztrák dele­gáció is, olyan Riódon, hogy mig a magyar delegátusok a külügyekkel foglalkoznak, addig az osztrákok a hadügyi tárca költ­ségvetésével foglalkoznak és megfor­dítva. Kétségtelen, hogy az osztrák delegá­cióban az idén még a szokottnál is heve­sebb támadásokat fognak intézni a ma­gyar kormány ellen horvátországi politi­kája miatt. Tisza István gróf minden ille­téktelen támadásra azonnal meg fogja ad­ni a méltó feleletet és ezért az albizottsá­gok tárgyalásain is mindvégig jelen lesz az egész hét folyamán. Ami a külsőségeket illeti: a legérde­kesebb kérdés az, ihogy az ellenzéki de­legátusok hogyan fognak viselkedni a de­legációban, ahova tudvalevően csak azért mennek el, hogy „,Európa szeme előtt" in­tézhessenek támadást a kormány ,ellen? A taktikát egyelőre erősen titkolják és még arról sem nyilatkoznak, hogy vájjon a bi­zottsági üléseken is részt vesznék-e vagy csak a nyilvános üléséken fognak szere­pelni? i A kormány minden intézkedést meg­tett, hogy ,a botrány, ha már elmaradha­tatlan, a törvényes keretök között marad­jon. A delegátusok közű/ Rakovszky Ist­ván ki van tiltva a képviselőház teljes és bizottsági üléseiről, őt tehát a delegáció üléseibe se fogják beengedni, mig kitiltá­sának ideje ,le nem jár, — ,ami december első hetében fog .csak bekövetkezni. A trón­beszéd meghallgatására azonban Ra­kovszky is elmehet. , Ott lesz a iBurgban a delegáció fogad­tatásán Vázsonyi Vilmos is, a szász nem­zetiségi képviselőket nem számítva, — 5 lesz az első magyar delegátus, aki nem magyar díszben, hanem frakkban jelenik meg a trónbeszód meghallgatására az ud­varnál. A demokrata vezér természetesen udvari ebédre is hivatalos lesz. Politikai körökben feltűnést kelt Kos­suth Ferencnek a betegágyból pártjához intézett intelme, mélyben arra inti a füg­getlenségieket, hogy oda nem tartozó dol­gokat a delegációba bele ne vigyenek, őr­ködni kéli, hogy a delegáció . bizottság maradjon és centrálparlamentté átalakul­jon. Politikai körökben kíváncsian várják, Reád köszöntöm! Tömör aranyból vert nehéz kupámat Reád köszöntöm esókosdjkH lány. Sorsomnak dalos, kacayó hajóm Viharvert, gyászos, néma éjszakán! . . . Reád köszöntöm!. . . Kelyhe vén hegyeknek Lángoló, kristály vérét itta fel, Tmlávaként folyik petyhüdt eremben, S a halódó szvv új életre kel. Kihulló vér festé szinét sötétre ' „ örtálló sziklák lankás oldalán, Legelső csókját a nap néki adta Tavaszi álmok első hajnalán. iS ha rámhajol mint anya gyermekére, A má.mor, nem bánt bús emlékezet, Fenékig hajtom, vert arany kupámat Melyből a legszebb álmok ömlenek. És hogyha lopva, titkon, észrevétlen ' , A nagy kaszás mt tűnt mámor után, Reád köszöntöm csókosajkú párom Tömör aranyból vert nehéz kupám! . . . THOMÉE JÓZSEF. A nem várt jövevény. Irta: Franz Adam Beyerlein. Ép a hangversenyről jöttünk meg. — Szép volt, gyölnyörü volt. Várok, mig leveti a ruháját, az Íróaszta­lom előtt ülök és dúdolgatok magamban. Fé­lig levetkőzve, fehér alsószoknyában jön be, leguggol és kutatni kezd a könyveim kö­zött. , Csodálkozva kérdem tőle: , — Csak nem' akarsz még Olvasni? — Nem! Dehogy! .Neim! De csak lapozgat a könyvben. Hirtelen, leteszi elébehi, kisujjának szé­pen ápolt körmöcslkéjévél. megjelöl pár sort és a halószobába szalad.. — Olvasd csak el! — (mondja az ajtó­ból. A kezembe veszem a könyvet és belené­zek. Egy hölgy irón aík érzelgős regénye. Majd elolvasom a megjelölt sorokat: „És ekkor Egon széles mellére rejtette bájos, piruló ar­cát és fülébe súgta a feleség legboldogabb tit­kát . . ." Megdöbbenek. .Pár pillanatig mozdulat­lanul állok. A hálószobából mintha erős sziv­dobogást hallanék, olyan valaki szívdobogá­sát, .aki lé'lekzetet-visszafojtva hallgatózik. Hogy földerül előttem minden! És hogy nem illik a dolog a terveimbe. Legkevésbé Bem. Tétova Léptekkel haladok át végre a küszöbön, ö már ágyban van, a világosság­tól elfordulva, a paplan; alá dugja a fejét. Csendben vagyok. Levetkőzöm, lefek­szem. Az ilyen újdonság föltforgat mindent gyökerestül; tönkre silányítja az ember leg­szebb terveit. Végre is bele kell, nyugodni; megszó­lalok: — Utóvégre ez nem a legrosszabb, tá­volról sem az. Miattad bánt csak, ,ha bánt egyáltalában. — Ha csak az volna, — tört ki köny­nyekbe fulVa, a szó., — No de miért si'rsz? Zokogva jön a felelet: — 3zegény gyerek! — Mélyik szegény gyerek? — Hát amelyik majd lesz! — És miért lenne az „szegény gye­rek?" , — Mert akaratnélküli, erélytelen, tehát boldogtalan ember lesz belőle. — Ugyan imiért lenne? — Mert azok a gyerekek, akiket a szü­lők nem akartak, mindig olyanok, nekik sincs 'akaratuk. Meg vagyok lepve és igy felelek: — Ezt még soh'sem hallottam. — Azért igaz lehet! , — ,Ugy? És te honnan tudod? — Ó, Strindber&ől. Az Apám.

Next

/
Thumbnails
Contents