Délmagyarország, 1913. november (2. évfolyam, 255-279. szám)

1913-11-01 / 255. szám

1913. november 1. déljmagyarorszAq 15. Levél Kievből. (Ahol a Bellis-Ügyet tárgyalják. — Közeledik a tárgyalás napja.) (Saját tudósítónktól.) Kiev, — erről a. városról írnák ma legtöbbet. A kievi nagyper unalmas egyhangúsággal telik. A tárgyaló terem szűk lyuk, ugy hogy teljes .képtelenség, hogy a bekívánkozó közönség- valamiképen bejusson. iMég kevésbé a hirl-apirók, akik ugy segítettek magukon, hogy turnusokra osztották ,be -magukat és fölváltva mennek be. A tárgyalóteremben kiállhatatlan hőség és bűz nehezíti meg a törvényszék munkáját, Érthetetlen, hogy imi-ért tartják itt a tárgyalásokat. Beilis, a vádlott nemcsak hogy nem öszszetört, mint a lapok írják, -sőt nagyon jókedvű. lEgy-egy ostoba tanúnál még el -is neveti magát. Jókedvű és látszik rajta, hogy a legnagyobb mértékben bizi\k a föl mentésében. Ugy .látszik, liiz-eleg neki, hogy ennyire hi-res ember lett és hogy az egész világon, őt sajnálják és ő felé fordul a -közfigyelem. Intelligens, tanult munkás benyomását kelti, akli a helyzetet mérlegelni képes és a,k-i jé adag önérzettel rendelkezik, A per szakértőihez intézett kérdéseket megállapították és négy pontból álltak. 1. Meg kell vizsgálni Justimszki gyilkosának - elmeállapotát. iEz a szövegezés nagy konstarnációt keltett, mert m-ég egyáltalán nincs bebizonyítva, hogy Bellis lett volna a gyilkos. Az a körülmény, hogy a kérdés ilyen módon lett felállítva, sejtetni engedi a per befejezését. Illetékes' helyen, nagyon szívesenlátták volna, ha a zsidók kijelentették volna, hogy Beilis őrült. Akkor blainázs nélkül történt -volna a visszavonulás, amiről ttnost már persze, szó sem lehet. 2. Mi volt a gyilkosság valószínű okai Itt szakértőktől olyant -követelnek, ami furcsa ifényt vet az igazságszolgáltatásira. Ez a vizsgálóbíró -dolga és ilyesmit nem lehet találgatásokkal vagy hipotézisekkel eldönteni. Csak ténybeli bizonyíték oknak szabadna szerepelni. Persze," lia e szerint kellene cselekedni, Beilist föl kellene men-teni, ami már nagy bajt jelentene. 3. Lehetséges-e, hogy a gyilkosság körülményeiből és az elkövetett sebekből kö vetkeztetni lehessen a gyilkos foglalkozására, lakhelyére, nemzetiségére vagy esetleg vallására1 Komoly bíró ilyen kérdést -föl sem tenne szakértői kérdésinek. Ennek eldöntése kizárólag a vizsgálóbíró dolga. 4. Legsúlyosabb ez a kérdés: Föltehető-e az, hogy a gyilkosságot egy zsidó fanatikus szektának tagja követte el vallásos meggyőződésbőVl Ez a vérvád hivatalos formulázása, Golubov egy „igaz orosz" agitátor legnagyobb mórtékben felhasználj-a ezt a pontot agitáeiójánál és ennek köszönhető, hogy -a sátoros ünnepek nem mindenütt folytak le nyugalommal. A szakértők véleményére nézve -csak n-nyny-it lehet megállapítani, hogy az egyik az ügyé&z-nek egészen köze-l-i rokona és híres antiszemita-vezér. Az esküdtekről már sok rosszat jeleztek eddig hs ,a lapok. Nem tudóim, hogy helyes volt-e megfigyelésem, de nekem ugy tűnt föl, mintha a paraszt esküdtek több jóindulattal1 viselkednének, mint a kispolgárok, akiktől pedig annyit várnak a lapok. Az tény, hogy az ügyész alaposan -kitanitja őket és minthogy műveletlen elemekből tevődött össze az esküdtszék, nagyon könnyen befolyásolhatók. A védők állandóan izgatottak és valóságos harcot kell •vivniok nap-nap után az ügyészséggel. Különösen Grünberger, a vádlott zsidó ügyvéde, dolgozik valósággal emberfeletti buzgalomima-l és körültekintéssel1. Nagy nehézséget okoz az, hogy az ügyvédek nem érintkezhetnek szabadon iBeil-issel, -mi- • vei állandóan szuronyos őr van jelen beszél- í getés köizben. Az ügyész érdekes alak. íMerész beszédű, i tudja, hogy mellette van az államhatalom í és ezt a privilégiumot bőven gyümölcsözteti is. Igazi tipikus orosz antiszemita, aki a vádat már csak azért is szívesen vállalta, mivel tudta, hogy ezáltal ártani fog a zsidóságnak. Kitűnő saónokn-ak mondják, aki beszéd köziben sem feledkezik meg holmi költői hasonlatokról és hasonló fogásokról, ami kétségkívül tetszi-k a tudatlan közönségnek. A tárgyalások menete rendkívül vontatott ós a hangulat mindvégig nyomott volt. Tisztán érezte és érzi mindenki, hogy itt nagy dolgok történnék. Élénkséget csak az ügyvédek d-acolása és az elnöknek folytonos rendrteutasitása kelt. Legalább tízszer mondta el, hogy „Nem tűröm -a törvényszók meggy-anusitását". Ha mást nem, azt minden bizonnyal bizonyltja, hogy a meggyanusitások-ra számtalan ok volt. ítélet csak a hét végén lehet, ha a most •megkezdett tempóban folytatják a tárgyalást, Akármi lesz- az ítélet, élénken bizony-ltja -azt, hogy Oroszország nagy idők előtt áll és a beavatottak tudni vélik, hogy a per olyan eseményeknek lesz szülőoka, amitől a kormányhatalom méltán retteghet. . SPORT. Meddig tart a berlini olympiád?, (Saját tudósitónktól.) Az 1916-ban Berliniben tartandó olympiád pontos terminusának megállapításával foglalkozott legutóbbi ülésén a német olympiai bizottság. A megállapodás szeriint május végétől juliius első napjaiig boiiy-oli tan-dók le a futiballmérkőzések, golf, hock-ey ós ten-nis versenyek. Júliai® 1-től 10-ig a torna, atlétika -és úszás-versenyek bonyolitandók l-e. Az evezős versenyek terminusai jul.ius 12-ike ós augusztus 21-iik-e közötti időközre állapittatnak meg-. A vivás, céllövészet terminusaival a bizottság egyelőre nem foglalkozott. -A terminusnak ilyetén beosztása aliglra fog köztetszéssel találkozni, mert -hiszen az olympiádnak május közepétől augusztus 21-ig való elnyujtása a nemzetek oly nagy anyagi megterheltetését jelenti, amely ellen azok bizonyára fölemelik tiltakozó szavukat. De nemcsak a versenyzőket kiküldő nemzeteket sújtja é-rzékenyen ez a hosszura elnyújtott olympiád, hanem a nézni akarókat is a végsőkig kiuzsorázza. Bebizonyult ,a stockholmi oly piádnál, hogy annak legrövidebb időre összeszorított terminusai -is mily nagy türelmet és áldozatkészséget kívánnak azoktól, akik az olympiád minden egyes fázisának tanúi akarnok lenni. A németek igen jól tudják, hogy a-z olimpiád alkalmával nagy idegenforgalomra számithatnak és ugy látszik, ezt akarják a végsőkig kiaknázni. A közönség megvédés-e ez ellen nem tartozik a mi feladataink közé, -ellenben igenis tartozik a terminusok beosztása. A magyar oly-mpiai bizottság és általában a magyar szövetségek tanulhatnának az -amerikaiaktól. A német olympiai bizottság határozatairól az amerikaiak távirati értesítést kértek és kaptak és abban a pillanatban, amikor megtudták, hogy az atlétikai verseny-eket jutíus 1. és 10-ik-e között akarják lehonyolitani, a maguk részéről ez a terminus megállapítás ellen rögtön a leghatározottabban tiltakoztak s arra való hivatkozással, hogy egyetemi atlétáik ily korai terminuson nem veh-etnek részt, a versenyeknek legalább egy héttel később való -megtartását kérelmezték. TÖRVÉNYKEZÉS. Gr) akorlat közben _ — A szegedi Ítélet Után. — (Saját tudósitónktól.) Február buszon hetedikén a Lúgosról Facsárd felé vezető országúton véres tragédia történt. Ássad János, a lugosi Tóth Elek-féle lakatosáiúgyár művezető-igazgatója, egy v-idóki munka elvégzése miatt kocsijával Facsárdira utazott. Ezen a. napon a dugóéi 8-ilk honvéd-gyalogezred éles töltényekkel harcszerű lőgyakorlatot tartott, amit azonban. iLugoson nem tettek közhírré. Assa-el kocsija lépésben haladt a-z országúton, amikor az egyik bokor mögül előugrott egy honvéd. Szappanos Lajos póttartalékos és a kocsit állítólag megállásra szólította ifel. A lovak a katona láttára megbokrosodtak s a kocsit néhány méternyire' előre vitték. Joanoviis 'Gyöngy kocsis és a bakon mellette ülő Mihalecz (György lakatossegéd megragadták a gyeplőt, hogy a lovakat visszatartsák. De mielőtt ez sikerült volna, lövés dördült el ós a kocsiban ülő Assael holtan bukott előre. A golyó keresztüilf urta szivét ós valészinüleg Milialeczet is mégöli, há ez nem hajlik előre, hogy a lovak megfékezésében segédkezzék. A gyilkos golyó a katona fegyveréből jött. Eltekintve attól, liogy Szappanos jogtalanul használta fegyverét, a gyilkosság idejében a. gyakorlatozó csapatok még a helyszínén sem voltak és a kocsi ínég a megállás pillanatában sem érte el azt a vörös jelző zászlót, amely mellett ott volt a második katonaőr, aki a kocáit feltartóztathatta voilua. Ezt a tényállásit vegyes bizottság állapította meg, a királyi ügyész pedig a maga részéről szorgos nyomozást folytatott le annak kiderítésére, hogy nem-e terheli gondatlanság a kocsist! Ez utóbbi ellen azonban -jogerősen megszüntették az eljárást, a megszüntető végzés indokolása -pedig tisztán kimondja, hogy a tragikus esetben a katonaságé minden felelősség. "Az ügyészség az iratokat elbírálás végett a szegedi II. hon vódkerületi bírósághoz tette át, amely azoknak áttanulmányozása után Szappanost vétkesnek -mondotta ki és négy hónapi szabadságvesztere itélte. Miután a tényállás megállapítást nyert és a hadbíróság Szappanos elítélésével .is elismerte azt a tényt, h-ogy a gondatlanság a katonaság részéről iforog fenn, elismerte az Assael özvegye a honvédelmi kincstárt képviselő -jogügyi igazgatóságot felszólította egyezségi ajánlattételre. A katonaság rész-érői bár kilátásba (helyezték az egyezséget, konkrét ajánlatot nem tettek, mire özvegy Assa-el né, jogügyi képviselője, Domonkos Ferenc dr. temesvári ügyvéd utján megindította a pert a katonai kincstár ellen. Assáelnek évi keresménye ötezer koronát tett ki, de ép néhány nappal tragikds halála előtt arra a megállapod-ásra jutott főnökével, hogy fizetése nyolcezer koronára emeltetik. Domonkos keresetében évi nyolcezer korón-a tartásdíjat követel és százharmin cöfezer koroná végkielégítést állapit ímeg egyszer s mindenkorra. Ennek az összegnek felét a kiskorú gyermek részér© az árvapénztárban helyezzék el. A kincstár már elleniratot adott be és abban még azokat a tényeket iis tagadja, amelyeké az ügyészség ós a honvéd hadbíróság megállapított. Sőt jogosnak mondja a katona fegyverhasználati jogát is, holott a szolgálati szabályzat 587. szák-as-z-a előírja, hogy az esetben, ha az őr a kocsit nem -tudná feltartóztatni, vaktöltéssel köteles jelt adni a második őrnek, az 577. szakasz pedig egyenesen tiltja az ily esetben való fegyverhasználatot. Egyelőre tehát folyik a pör, amely esetleg még évekig -is elhuzódihatik. § Egy hónapi fogbár - sajb vélséférL A „Zasztava" 1910. április 16-íki számában leleplező cikket közölt Zsivkov Vászáról, az óbecsei szerb egyházközség pénztárosáról. Azzal vádolta meg a cikk a pénztárost, 'hogy nem számol el a temetésekre, harangozásök-