Délmagyarország, 1913. november (2. évfolyam, 255-279. szám)

1913-11-16 / 267. szám

4. DELMAQYARORSZAa 1913. novembe 16 ben mozog. Azonfelül a nagy városias külső­ségekkel emelkedtek az igények is, amiket közigazgatásunkkal szemben támasztha­tunk. i Ha a szervezeti szabályzat 44. §-ában fölsorólt (polgármesteri teendők sokaságát látjuk, be kell ismernünk, ihogy az óriási munkát ró egy emberre, hogy annak teljes ellátása -majdnem képtelenség. Viszont any­nyira fontosak azon teendők, amélyek a hi­vatkozott §-ban csak 'hiányosan vannak meg­említ ve, 'hogy azok el nem engedhetők; nincs tehát helyesebb megoldás, mint az, hogy azon teendőket két polgármester között ak­ként kell megosztani, hogy egyiknél a repre­zentatív, másiknál az adminisztratív ügyek nyerjenek megfelelő elintézést. Ezen megosz­tás folytán természetesen a helyettesítés kér­dése is megoldódnék. Külön és második pol­gármesteri állásról azért kel'l beszélnünk, mert az 1886:XXI. t.-c. 73. §-a megállapítja a polgármester teendőit s azok másra, mint polgármesterre, nem bizhatók. De nézetünk szerint sem ez, Sem az 1812 uLVIII. t.-c. nem zárja ki két polgármesteri állás rendszeresi­tésének tehetőségét. Az már részletkérdés, hogy a polgármesteri állások között anya­giakban és külsőségében (cim) milyen meg­különböztetés volna tehető. Ezen állás szervezésének szüksége is­mételten' fölmerült a közgyűlésen és bizott­sági .tárgyalásokon, habár nem ily pozitív formában, amiként az jelen indítványban elő­terjesztetett, ilyenkor a hatóság részéről azon kijelentés tétetett, hogy nem volna idő­szerű ezzel,a kérdéssel foglalkozni, mert rö­videsen el fog készülni ,az uj városi törvény, amely a tisztviselők hatásköri viszonyait is, munkabeosztását is bizonyára szabályozza. Nézetünk szerint ez az ellenvetés nem helyt­álló, mert elsősorban ezen városi törvény elkészültének ós életbeléptetésének határide­je ima még nagyon is problematikus, másod­sorban azért, mert Szeged a legnagyobb vi­déki város, (amelynek jsjpeciálfs viszonyai speciális intézkedésekét igényelnek és alig remélhető, ihogy az az összes vidéki váro­sokra alkalmazandó törvényes intézkedések­kel megelégedésre rendezhető lenne. Deisem­mi joghátrány isem származnék a közre ak­kor, ha a készítendő 'városi törvény e tekin­tetben itt már oly állapotot találna, amely­nek főn-tartása elől a itörvénykésziitő sem térhetne ki. Ha még figyelembe vesszük,- hogy váro­sunk évek óta a főispáni állás betöltése nél­kül van és az uj városi törvény készítésénél olyan tendenciák érvényesülnek, hogy a fő­ispáni állások végleg megszüntettessenek, egvgyel több -ok arra, hogy a törvényható­ság ezen- 'nagyfontosságú kérdést az indít­vány értelmében döntse el. ­Mindezekre figyelemmel kérjük az in­dítvány elfogadását. , , Tisztelettel értesítem a nagyrabecsült hölgyközön­séget, hogy kézimunka-üzletet létesítettem, aho kizárólag csak a leg­finomabb azimunkák szerezhe­tők be és ame­lyek izlés, minta és összeállítás tekintetében a legké­nyesebb igényeket Is kielégítik. — Mintáimat csakis eredeti iparművészeti tervezések alapján ké­szítik és állitják össze. Megrendeléseket el fogadok ruhákra, blousokra, teritékekre, bonne-fem­meokra stb. meglepő olcsó árak mellett. Az igen tisztelt hölgyközönség szives pártfogását kér Schaffer Karolina SZEGED, Széchenyi-tér 8., II. emelet. A részeg ember felelőssége. (Saját tudósítónktól.) Tudvalevő, hogy a német egyetemeken nemcsak jószemmel nézik a bursök vidám sörözéseit, hanem ma­guk a tanárok is vele együtt ürítik a végte­len szátm-u masszoikat és első sorban maguk a tanárok és az egyetemi elöljáróságok a felelössek azért, hogy a mérnet egyetemeken valósággal külön szaktárgy lett az alkoholiz­mus, melyből iminden egyes diák egészen bi­iZonyosan különb eredményeket mutat föl, mint a pandektálk'ból vagy pedig az integrál számításból. Épen azért .meglepő és egészen újszerű dolog az, hogy az egyetem vezető­sége olyan erélyesen és olyan határozottan lépjen föl a diákok alkoholizmusa ellen, mint ahogy ezt mostanában a bonni egyetem rek­torátusa tette. A rendelet kiadására az adott alkalmat, hogy az egyetem fegyelmi bíróságának igen sokszor volt alkalma olyan diákok fölött Ítélnie, akik berúgtak valamelyik 'sörház­ban és azután az utcán nagy skandalumot csináltak és részeg fővel olyan dolgokat mü­veitek, amelyeik nem illették az egyetemi hallgató méltóságához. A fegyelmi biróság előtt ezek a diákok rendszerint azzal véde­keztek, hogy be voltak rúgva és nem tud­ták, hogy mit cselekszenek. Az egyetem rektorátusa ebben a rendeletében a követ­kezőket mondja ki: . „A legutóbbi időben történt néhány eset arra kényszerit ben­inünkét, hogy a védekezésnek ezt a formá­ját többé ne fogadjuk el, :s annak semmi je­lentőséget ne -tulajdonitsunk. A részegséget enyhítő körülménynek ezentúl nem fogjuk tekinteni. Az egyetem hallgatóitól, akikről' föltételezzük azt, hogy intelligens emberek és akiknek annyi évi nevelés után kell annyi karakterüknek lenni, hogy önuralmat gyako­roljanak, elvárjuk azt, hogy a mértéktelen alkoholélvezet által magukat le nem alacso­nyítják, s ezáltal nem jönnek összeütközésbe az illemmel, a jóer'kölccsel és az egyetemi szabályokkal." Igy az egyetem rektori hiva­tala. Az a kérdés, melyet a rektori hivatal ebben a rendeletben fölvet, a modern bün­tetőjogászoknak egyik legérdekesebb és legtöbb vitára okot adó problémája. Arról van szó, hogy az alkohol Ihatása alatt -elkö­vetett bűnöse 1 ek-m é n y eik né 1 enyhítő körül­ménynek lehet-e tekinteni a részegséget, vagy sem? Az egyi-k iskola azt kívánja, hogy az alkoholtól eredő részegség, mi-nt az elme működését lényegesen befolyásoló, sőt néha teljesen kizáró o'k, enyhitő, sőt 'néha a bün­tetést kizáró ok legyen, viszont a másik ol­dalon állók azt követelik, hogy a részegség egyáltalában ine lelhessen enyhitő körüiimény sőt olyanok is vannak, akik a részegséget önálló sulyosbi'tási oknak tekintik. A különböző országok joga ingadozást mutat a kétféle szélsőség között, a magyar jog szempontjából ugy ál'l a helyzet, ihogy a részegséget általában .az enyhitő körülmé­nyek .közé sorozzák, kivéve azt a részegsé­get, amikor a tett elkövetője épen azért rú­gott be, hogy a tett elkövetéséhez bátorságot szerezzen. A szigorú erkölcsbírák és az an­tialkoholisták mindenütt ellene vannak an­nak, hogy az alkohol .mentességet adjon a bűn -elkövetésére. A bonni egyetem erre az lUtolsó állás­pontra helyezkedett. A bonni -egyetem ezt helyesen tette, azonban nagyon meggondol­nék, hogy vájjon általában a nagyobb sulyu bűncselekmények elkövetésének megítélésé­nél jogos és helyes volna-e, ha ezt a generá­lis szigorúságot alkalmaznék? A bonni egye­tem -nemcsak azt tehette meg egészen jogo­san, hogy a részegségben elkövetett kihágá­sokat teljes súlyúikban beszámitja, hanem megtehette volna — és ezt is fettes joggal, — hogy a 'botrányos és az embert lealacso­nyító lerészegedést magá'ba-n véve is bün-te­tendő cselekménynek jelentse 'ki. A botrányos részegség a legtöbb büntető 'törvénykönyv szerint büntetendő cselekmény, a imien-k sze­rint is az, azonban nagyon alapos és igazán skandalózius részegségnek kell len-ni-e annak, amelyiket már a hatóságok „botrányos ré­szegség"-nék minősítenek. -Nagyobb sulyu bűncselekmények megitélésénél azonban, minden generalizáció igazságtalanságokra vezet. Azt a mi judika-turánk is érezte, hogy minden részegséget nem lehet egyformán enyhitő és mentő körülménynek tekinteni, ezért nem tekinti enyhitő körülménynek azt, ha a bűncselekmény elkövetője azért része­gedett le, hogy a bűncselekményt annál biz­tosabban elkövesse. Viszont épen ilyen igaz­ságtalanság -volna az, iha minden egyes eset­re kimondanánk azt, hogy az alkoholos álla­potban elkövetett 'bűncselekményeket épen ugy kell megítélni, mintha azokat teljesen tiszta fővel és józan agygyal követték volna el. Részeg ember szándékán és akaratán ki­vid keveredhetik olyan helyzetbe, a-mikor nem tud számot adni cselekedetének snlya felől és a legnagyobb igazságtalanság volna emiatt a felelősség 'magasabb és súlyosabb mértékével terhelni. -És viszont van részeg­ség, mely már önmagában véve is -oly fel­háborító, Ihogy Ibelőle semmi esetre, sem sza­bad mentességi o'kot kovácsolni. Tegyük föl azt, hogy például1 a váltóőr helytelenül állít­ja. be a váltót és ezzel egy sereg -ember ha­lálát okozza, azért, mert a szolgálat ideje alatt részeg volt. Mindig az eset körülményei szabják meg azt, hogy a részegséget mentő, vagy esetleg súlyosbító körülménynek te­kintsük és azt hisszük, hogy amilyen helyén­való a bonni egyetem rektorának szigorúsá­ga a diákok apró 'fegyelmi ügyeiben, olyan embertelen -és olyan drákói módon kegyetlen volna ez a szigorúság komolyabb sulyu -de­liktumok büntetése alkalmával. BBBBBBBEBSBBBEHBBHBBBBBBB mm IBBB8 SS Értesítés. Telefon 1203. sz. Kárpitos árún Mrti»et részletfizetésre is Dús választék kész díván, ottomán, matracok, garnitúrák stb. — Javítások jótállással szaksze­:: rűen és olcsón eszközöltetnek. :: :: kárpitos-üzlet :: Kossut Lajos-sugárut 6. szám. m

Next

/
Thumbnails
Contents