Délmagyarország, 1913. november (2. évfolyam, 255-279. szám)
1913-11-16 / 267. szám
4. DELMAQYARORSZAa 1913. novembe 16 ben mozog. Azonfelül a nagy városias külsőségekkel emelkedtek az igények is, amiket közigazgatásunkkal szemben támaszthatunk. i Ha a szervezeti szabályzat 44. §-ában fölsorólt (polgármesteri teendők sokaságát látjuk, be kell ismernünk, ihogy az óriási munkát ró egy emberre, hogy annak teljes ellátása -majdnem képtelenség. Viszont anynyira fontosak azon teendők, amélyek a hivatkozott §-ban csak 'hiányosan vannak megemlít ve, 'hogy azok el nem engedhetők; nincs tehát helyesebb megoldás, mint az, hogy azon teendőket két polgármester között akként kell megosztani, hogy egyiknél a reprezentatív, másiknál az adminisztratív ügyek nyerjenek megfelelő elintézést. Ezen megosztás folytán természetesen a helyettesítés kérdése is megoldódnék. Külön és második polgármesteri állásról azért kel'l beszélnünk, mert az 1886:XXI. t.-c. 73. §-a megállapítja a polgármester teendőit s azok másra, mint polgármesterre, nem bizhatók. De nézetünk szerint sem ez, Sem az 1812 uLVIII. t.-c. nem zárja ki két polgármesteri állás rendszeresitésének tehetőségét. Az már részletkérdés, hogy a polgármesteri állások között anyagiakban és külsőségében (cim) milyen megkülönböztetés volna tehető. Ezen állás szervezésének szüksége ismételten' fölmerült a közgyűlésen és bizottsági .tárgyalásokon, habár nem ily pozitív formában, amiként az jelen indítványban előterjesztetett, ilyenkor a hatóság részéről azon kijelentés tétetett, hogy nem volna időszerű ezzel,a kérdéssel foglalkozni, mert rövidesen el fog készülni ,az uj városi törvény, amely a tisztviselők hatásköri viszonyait is, munkabeosztását is bizonyára szabályozza. Nézetünk szerint ez az ellenvetés nem helytálló, mert elsősorban ezen városi törvény elkészültének ós életbeléptetésének határideje ima még nagyon is problematikus, másodsorban azért, mert Szeged a legnagyobb vidéki város, (amelynek jsjpeciálfs viszonyai speciális intézkedésekét igényelnek és alig remélhető, ihogy az az összes vidéki városokra alkalmazandó törvényes intézkedésekkel megelégedésre rendezhető lenne. Deisemmi joghátrány isem származnék a közre akkor, ha a készítendő 'városi törvény e tekintetben itt már oly állapotot találna, amelynek főn-tartása elől a itörvénykésziitő sem térhetne ki. Ha még figyelembe vesszük,- hogy városunk évek óta a főispáni állás betöltése nélkül van és az uj városi törvény készítésénél olyan tendenciák érvényesülnek, hogy a főispáni állások végleg megszüntettessenek, egvgyel több -ok arra, hogy a törvényhatóság ezen- 'nagyfontosságú kérdést az indítvány értelmében döntse el. Mindezekre figyelemmel kérjük az indítvány elfogadását. , , Tisztelettel értesítem a nagyrabecsült hölgyközönséget, hogy kézimunka-üzletet létesítettem, aho kizárólag csak a legfinomabb azimunkák szerezhetők be és amelyek izlés, minta és összeállítás tekintetében a legkényesebb igényeket Is kielégítik. — Mintáimat csakis eredeti iparművészeti tervezések alapján készítik és állitják össze. Megrendeléseket el fogadok ruhákra, blousokra, teritékekre, bonne-femmeokra stb. meglepő olcsó árak mellett. Az igen tisztelt hölgyközönség szives pártfogását kér Schaffer Karolina SZEGED, Széchenyi-tér 8., II. emelet. A részeg ember felelőssége. (Saját tudósítónktól.) Tudvalevő, hogy a német egyetemeken nemcsak jószemmel nézik a bursök vidám sörözéseit, hanem maguk a tanárok is vele együtt ürítik a végtelen szátm-u masszoikat és első sorban maguk a tanárok és az egyetemi elöljáróságok a felelössek azért, hogy a mérnet egyetemeken valósággal külön szaktárgy lett az alkoholizmus, melyből iminden egyes diák egészen biiZonyosan különb eredményeket mutat föl, mint a pandektálk'ból vagy pedig az integrál számításból. Épen azért .meglepő és egészen újszerű dolog az, hogy az egyetem vezetősége olyan erélyesen és olyan határozottan lépjen föl a diákok alkoholizmusa ellen, mint ahogy ezt mostanában a bonni egyetem rektorátusa tette. A rendelet kiadására az adott alkalmat, hogy az egyetem fegyelmi bíróságának igen sokszor volt alkalma olyan diákok fölött Ítélnie, akik berúgtak valamelyik 'sörházban és azután az utcán nagy skandalumot csináltak és részeg fővel olyan dolgokat müveitek, amelyeik nem illették az egyetemi hallgató méltóságához. A fegyelmi biróság előtt ezek a diákok rendszerint azzal védekeztek, hogy be voltak rúgva és nem tudták, hogy mit cselekszenek. Az egyetem rektorátusa ebben a rendeletében a következőket mondja ki: . „A legutóbbi időben történt néhány eset arra kényszerit beninünkét, hogy a védekezésnek ezt a formáját többé ne fogadjuk el, :s annak semmi jelentőséget ne -tulajdonitsunk. A részegséget enyhítő körülménynek ezentúl nem fogjuk tekinteni. Az egyetem hallgatóitól, akikről' föltételezzük azt, hogy intelligens emberek és akiknek annyi évi nevelés után kell annyi karakterüknek lenni, hogy önuralmat gyakoroljanak, elvárjuk azt, hogy a mértéktelen alkoholélvezet által magukat le nem alacsonyítják, s ezáltal nem jönnek összeütközésbe az illemmel, a jóer'kölccsel és az egyetemi szabályokkal." Igy az egyetem rektori hivatala. Az a kérdés, melyet a rektori hivatal ebben a rendeletben fölvet, a modern büntetőjogászoknak egyik legérdekesebb és legtöbb vitára okot adó problémája. Arról van szó, hogy az alkohol Ihatása alatt -elkövetett bűnöse 1 ek-m é n y eik né 1 enyhítő körülménynek lehet-e tekinteni a részegséget, vagy sem? Az egyi-k iskola azt kívánja, hogy az alkoholtól eredő részegség, mi-nt az elme működését lényegesen befolyásoló, sőt néha teljesen kizáró o'k, enyhitő, sőt 'néha a büntetést kizáró ok legyen, viszont a másik oldalon állók azt követelik, hogy a részegség egyáltalában ine lelhessen enyhitő körüiimény sőt olyanok is vannak, akik a részegséget önálló sulyosbi'tási oknak tekintik. A különböző országok joga ingadozást mutat a kétféle szélsőség között, a magyar jog szempontjából ugy ál'l a helyzet, ihogy a részegséget általában .az enyhitő körülmények .közé sorozzák, kivéve azt a részegséget, amikor a tett elkövetője épen azért rúgott be, hogy a tett elkövetéséhez bátorságot szerezzen. A szigorú erkölcsbírák és az antialkoholisták mindenütt ellene vannak annak, hogy az alkohol .mentességet adjon a bűn -elkövetésére. A bonni egyetem erre az lUtolsó álláspontra helyezkedett. A bonni -egyetem ezt helyesen tette, azonban nagyon meggondolnék, hogy vájjon általában a nagyobb sulyu bűncselekmények elkövetésének megítélésénél jogos és helyes volna-e, ha ezt a generális szigorúságot alkalmaznék? A bonni egyetem -nemcsak azt tehette meg egészen jogosan, hogy a részegségben elkövetett kihágásokat teljes súlyúikban beszámitja, hanem megtehette volna — és ezt is fettes joggal, — hogy a 'botrányos és az embert lealacsonyító lerészegedést magá'ba-n véve is bün-tetendő cselekménynek jelentse 'ki. A botrányos részegség a legtöbb büntető 'törvénykönyv szerint büntetendő cselekmény, a imien-k szerint is az, azonban nagyon alapos és igazán skandalózius részegségnek kell len-ni-e annak, amelyiket már a hatóságok „botrányos részegség"-nék minősítenek. -Nagyobb sulyu bűncselekmények megitélésénél azonban, minden generalizáció igazságtalanságokra vezet. Azt a mi judika-turánk is érezte, hogy minden részegséget nem lehet egyformán enyhitő és mentő körülménynek tekinteni, ezért nem tekinti enyhitő körülménynek azt, ha a bűncselekmény elkövetője azért részegedett le, hogy a bűncselekményt annál biztosabban elkövesse. Viszont épen ilyen igazságtalanság -volna az, iha minden egyes esetre kimondanánk azt, hogy az alkoholos állapotban elkövetett 'bűncselekményeket épen ugy kell megítélni, mintha azokat teljesen tiszta fővel és józan agygyal követték volna el. Részeg ember szándékán és akaratán kivid keveredhetik olyan helyzetbe, a-mikor nem tud számot adni cselekedetének snlya felől és a legnagyobb igazságtalanság volna emiatt a felelősség 'magasabb és súlyosabb mértékével terhelni. -És viszont van részegség, mely már önmagában véve is -oly felháborító, Ihogy Ibelőle semmi esetre, sem szabad mentességi o'kot kovácsolni. Tegyük föl azt, hogy például1 a váltóőr helytelenül állítja. be a váltót és ezzel egy sereg -ember halálát okozza, azért, mert a szolgálat ideje alatt részeg volt. Mindig az eset körülményei szabják meg azt, hogy a részegséget mentő, vagy esetleg súlyosbító körülménynek tekintsük és azt hisszük, hogy amilyen helyénvaló a bonni egyetem rektorának szigorúsága a diákok apró 'fegyelmi ügyeiben, olyan embertelen -és olyan drákói módon kegyetlen volna ez a szigorúság komolyabb sulyu -deliktumok büntetése alkalmával. BBBBBBBEBSBBBEHBBHBBBBBBB mm IBBB8 SS Értesítés. Telefon 1203. sz. Kárpitos árún Mrti»et részletfizetésre is Dús választék kész díván, ottomán, matracok, garnitúrák stb. — Javítások jótállással szaksze:: rűen és olcsón eszközöltetnek. :: :: kárpitos-üzlet :: Kossut Lajos-sugárut 6. szám. m