Délmagyarország, 1913. október (2. évfolyam, 228-254. szám)

1913-10-09 / 235. szám

ö. DELMAGYARORSZÁQ 1913. október 10 maradt rá. A betörő a helyett, hogy mendkiült volna, a zsebéiből forgópisztolyt rántott elő és rásütötte a esendőrökra, miire a csendőrök agyonlőtték. Az ablak alatt Szerencse Ger­gely hallgatta a ppskaropoglást s a követke­ző pillanatban nekiiramodva megszökött Nagyszalontáról. Két hónap miuliva Szabad ­k'án tűnt föl, ahol a csendőrök irá is akadtak, de akikor a kukoricásba mendkiült s noha körülkeritették, mégis sikerült egérutat nyer niie. A minap Polyákcnvics szabadkai rendőir­hiztosnak értésére jutott, hogy Szerencse Szlavóniába szándékozik menekülni. A rend­őri) iztos álaiulhába öltözködött s mint szóda vi­zes kocsis kocsin indult Szerencse fölkutatá­sára. A szabadkai külvárosi vasúti állomás­nál akadt Szerencsére, aki vonatra akart ül­ni. A menekülő betörő észrevette a rendőr­biiztost, aki azonban rávetette magát, ihogy ártalmatlanná tegye. Rettenetes dulakodás támadt a nagyerüjü Szerencse s a renidőrlbfe­tos között, mig végre az odasiető emberek se­gítségével sikerült őt megkötözni és beszállí­tani az ügyészség fogházába. Szombaton dél­ben, amikor a fogházban a raboknak az ebé­det osztották ki, észrevették, hogy Szerencse cellájában ágyán vértől elborítva eszméletle­nül fekszik. A íogházfelügyelő vészjelet adott, miire megérkeztek a fogház személy­zete, valamint Vály Dezső dr. törvényszéki orvos, aki elállította a vérzést és az eszmélet­len embert a fogház kórházéiba vitette. Kide­rült, hogy Szerencse reggel nyolc órakor a j reggeli séta után fogával fölharapta karján j az ereket s délig, mig fölfedezték, annyi vért vesztett, hogy aligha marad élet/lmn. — Aranygyűrű a túróban. Köztudomá­sú, hogy az élelmi szerek tisztaságára és ha­misítatlan voltára nem sokat adnak. Szőr­szól, szög, tii, nem ritkaság manapság az élelmiszeriben. De az sem utolsó dolog, 'hogy Jiung Ignác kassai kereskedő ina egy vastag S. G. monogramos gyürüt adott át a rendőr­ségnek azzal, hogy a túróban találta, melyet egy vidéki falusi asszonytól vett. És ezek után mondja raliaki, hogy drága az élelem. — Gyilkosság Alsótanyán. Az alsó­tanyai rendőrség tegnap este telefonon je­lentette az ügyeletes rendőrtisztviselőnek: hogy ifjú Temesvári Imre tizenhétéves fiu agyonlőtte llovai István ötvenéves íöldmi­vest. A gyilkost letartóztatta a rendőrség, a íöldmives holttestét az alsótanyai hullaházba szállították. A gyilkosság egy borjú miatt történt. llovai borjúja Temesváriék kukori­cásába legelészett. Amikor felszólította a fiu llovait, hogy a borjut hajtsa el onnan, ez rá­húzott az ostorral. Erre Temesvári felkapta 16-os kaliberű vadászfegyverét és közvetlen közelből rálőtt Ilovaira, ki rögtön halva esett össze. A íöldmives holttestét ma délben fel­boncolták. A boncoláson a törvényszék ré­széről Máóton József dr. helyettes vizsgáló­bíró jelent meg. A gyilkos fiu töredelmesen beismerte bűnét. Vallomása szerint fölindult­ságában követte el a tettét, mert llovai rövid szóváltás után végigvágott rajta az ostorral. Temesvárit pénteken beszállítják az ügyész­ség fogházába. — Megölt egy perditát. Aradról jelen­tik: Fábel Janka, rendőri felügyelet alatt álló Hő hosszabb idő óta viszonyt folytatott Las­sún György,gyei, ki feleségül akarta a nőt venni. A leány azonban megszökött előle és Brádra ment. Lassán fölkutatta a leányt, utá­na ment és kérte, hogy legyen a felesége. Mi­kor szerelmét a leány visszautasította, a fia­talember revolveréből kétszer rálőtt és halá­losan megsebezte. A férfit letartóztatták. ^ — Nagy tűz Gyulán. Mint Gyulától jelentik, az első gyulai kötött és szövött áru gyár pincehelyiségében fölhalmozott pamut, kócianyiag az éjszaka kiigyuladt és csak reggel öt órakor vették észre a tüzet. A kivonult tűzoltóságnak és a honvédek tiizol tócsapatai­nak megfeszített munka után sikerült a tüzeit j eloltani. A kóoanyag között elhelyezett ola­jat és festéket még jókor sikerült elszigetelni és ezzel igen nagy bajnak vették elejét. A kár nagy, de a veszteség biztosítás utján megtérül. — A szegedi nőipar és háziipar egye- j sülét iskolája Margit-utca 25. szám alatt tu-h datja: Rendes növendékeknek bármikor be lehet iratkozni, tandíj 5 korona havonként, tanórák 8—h-ig. (Továbbá: ruhasizabás és hímzésből teljesen ingyenes délutáni tanfo­lyam nyúlik október 15-én, bárki jeientkez­hetik. Az elnökség. — Quo vadis? A Korzó-mozgó engedve az általános óhajnak megismétli Quo Vadas? idlőadásait a jövő hét szerdán és csütörtö­kön. A tolongásnak és unitodén egyéb kelle­metlensógnék elkerülése végett ezen előadá­sokhoz a jegyék mái- szombatiéi kezdive kap­hatóik a Korzó pénzt áránál; előadások minid­két napon délután 4—6 ós este 8 és 10 óra­kor kezdődnek, minden előadásra csak szá­mozott helyeik lesznek és -az előadások nem folytatóiagosají, hanem pontosan a jelzett időben kezdődnek. A Korzó-mozi telefon szlá­ma 11—85. — A mézeshetek alatt. Tragikusan fe jezte be életét az abaujmegyei Villányról hat év előtt Amerikába kivándorolt Béres Maris­ka. A szorgalmas leány végül Mr. A. E Gar­dener milliomos házába került, ahol ugy meg­kedvelték, hogy mikor augusztus végén egy Cservenyák György nevű nagykállói illető­ségű, derék gyári munkás feleségül vette, a férjét is befogadták a milliomosék palotájá­ba. A boldog mézeshetek alatt következett be aztán a tragédia. Mialatt férje a gyárban volt, a fiatal asszony telefonozott egy Tóth Mar­git nevű barátnőjének, hogy életunt, mikor pedig délelőtt fiz órákor milliomos gazdája hazaérkezve beszélni akart vele. de hivó csőn getésére nem jelentkezett, benyitott a szobá­jába, vonagló fájdalmak közt találta az ágyon. A szoba tele volt karbölszaggal, az KORZO-MOZI Igazgató VAS Sándor. Telefon 11—85. sz. Előleges jelentés. Szerdán és csütörtökön október hó 15 és 16-án QuoVadfe Teljesen uj példáng. Előadások mindkét napon d. u. 4, 6, 8 és 10 órakor. Csak számozott helyek. i! legyek bármikor válthatók a pénz­tárnál, d. e. 10-től 1-lg, d. u. 3 órától este 10-ig. ÍJ asztalon a kiürített méregpohár. A milliomos gyorsan orvosokért küldött, de a szerencsét­len teremtésen nem Tehetett segíteni. ihbhiihmannmi Bútor zálUtásokat hely­ben és vidékre, berak­Ungár Benő szállító tározást száraz raktár Szeged> jókai-utca 1. sz helyiségben eszközöl Telefon 34. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET. Színházi mflsor: CSÜTÖRTÖK: A villámhárító, vígjáték. Páros 3/s. PÉNTEK: A villámhárító, vigjáték. Páratlan */»• SZOMBAT: Buksi, operett. (Bemutató.) Páros */a. VASÁRNAP este: Buksi, operett. Bér­letszünet. * A villámhárító. A legfrissebb francia vigjáték, melyet szerdán este mutatott be a színház, teljes igénytelenséggel pergett le és ötletes szerzői mindössze csak arra töreked­tek, hogy két igen könnyű és vidám órát sze­rezzenek a színház látogatóinak. Ez a törek­vésük persze teljes sikerrel járt. A villámhá­rító meséjében, alakjainak beállításában, helyzetkomikumaiban semmi sincs, amit ne ismernénk már Augier és Bisson óta; az egész kis darab a hamisitatlan párisi recipe szerint papirmasé-oszlopokból összetákolt palotácskához hasonlít, melyre csak rá kell lehelni és már nem marad belőle egyéb, egy kedves ostobaságnál, ami az egésznek a mag­ját, tartalmát, okosan kiszámított humortter­mő ötletét adja. A szerelmi csata — ugyan mi másról lehetne szó? — kissé nehézkesen és ügyetlenül indul; Ginette asszonynak (Szohner Olga) hosszú útra kell mennie és hogy biztosítsa az urát kitörés ellen, egy nagy stilusu demimonde felügyéletére bizza. A férj (Almássy Endre) azonban keresztüllát a szitán és ravaszul kibújik a felügyelet alól; nem volna igazi vigjátéki férj, ha mindjárt a legelső szabad estéjét Ginette .asszony leg­jobb barátnőjének nem szentelné. Most per­sze jönnek a váratlan betoppanások és az is­mert bájos mókák, félreértések, kdmagyará­zások, — mind ezt tudjuk már s a legelső ravaszkodó szélhámosságnál, mikor , fecsegni kezdenek a kölcsönadott jószág használha­tóságáról és gyümölcsöztetéséről, akár elő­re felmondhatnánk a régi leckét, kissé talán ügyesebben is, mint A villámhárító szerzői teszik ... A lényeg azonban csak az, hogy igen jól lehet a kroki-szerü apróságon mu­latni. Jól is játszották, amennyiben eljátszá­sához igen szerény eszközök szükségesek. Mindössze azt a kifogást lehetne talán felhoz­ni, hogy az ilyen lendületes és bohókás ese­ményhalmazatnak szédületes gyorsasággal kellene leperegnie, aminek első feltétele a szereptudás. A közönség igen jól mulatott a szereplők játékán. Almássy és Szóhner Ol­ga föltétlen biztossággal mozogtak termetre szabott szerepükben; a játék erősségét ők ketten adják. Egészen egyéni, sajátságosan markáns vonásokkal rajzolta ki Körmendi Kálmán egy széllel bélelt házi titkár groteszk alakját; különös értéket tudott adni szerepé­nek s mindvégig jellegzetes játékával szép sikert aratott. Gömöri Vilma vonalasan rin-

Next

/
Thumbnails
Contents