Délmagyarország, 1913. október (2. évfolyam, 228-254. szám)

1913-10-04 / 231. szám

4. DEEMAGYARORSZ'ÁG 1913. október 4. legény volt ez, akit Izabella — a nyolcvanas évek vége felé — egyenesen párisi palotájának tetejéről hivatott le magához és az asztalához ültette. Hogy az etikettnek is eleget tegyen, előbb (kinevezte gróffá a boldog halandót, aki különben nem oszthatta volna meg a királyi lakomát. És mikor a szertartásmester elégedetlenül dörmögött magában, a királyné az asztal túlsó végéről boszusan rászólt: — Ugy látszik, elfelejtetted, hogy atyád szakácssegéd volt Pradóban és ha én el nem szólítom a tűzhelytől, hogy nemessé avassam, .akkor te most az edényeket öblögetnéd és nem hordanád a kamarás-kulcsot a frakkod szárnyán. A kamarás elhallgatott és a többi vendégek sem mertek szólani az étlkezés tartama alatt. Az eset mégis nyilvánosságra jutott és a magasabb arisztokrácia elzárta szalonjait a királyné elől. De .akadtak olyanok is, akik elnézően mosolyogtak és továbbra is ellátogattak a Palais de Castillebe. — A konstantinápolyi puszjulás. Konstantinápolyból jelentik, hogy a tegnapelőtti pusztító orkán által Okozott árvíznek sokkal több emberélet esett áldozatul, mint ahogy eredetileg hitték. Az Aranyszarv-öböiből még egyre halásszák ki a holttesteket. Rengeteg bútordarab sodródott a vizbe, amelyek a hidak tájékán annyira összehalmozódnak, hogy elzárják a hajóközlekedés útját. Az áldozatok számát még nem sikerült megállapítani. A rendőrség hivatalos helyiségeiben százával várakoznak az emberek, akik eltűnt hozzátartozóik felől érdeklődnek. Az Aranyszarv mellett épült villamos-gyártelepen 300 munkás tünt el. A Boszporusz bejáratánál lévő bevándorlási állomáson több, mint ezer ruméliai bevándorló várta a vizsgálatot. Ezek legnagyobb része elpusztult. Tizenhat barakkot a hullámok a tengerbe sodortak. Hegyomlás folytán is pusztultak el igen sokan. 450 épület beomlott, köztük egy kaszárnya és két mecset. Az Aranyszarvöbölben a vihar egy ott horgonyzó ágyúnaszádot elszakított, ugy, hogy egyideig gazdátlan csónak módjára hánykolódott a hullámokon,. A Boszporusz-menti nyaralóhelyeken több cölöpökön épült kávéházat pusztították el .a hullámok. Legnagyobb volt a pusztulás az örmény negyedben. Egy butorszállitó kocsit fogatostul együtt sodortak el a hullámok. Kasziinpasa helységben 250 ház dőlt romba. Az európai negyedben is nagy a kár. A német nagykövetség palotája erősen megrongálódott. A halottak számát több ,százra becsülik. A történelmi nevezetességű Ejub-mecset viz alatt áll. A keleti vasút traciai része 30 kilométer hosszúságban használhatatlan. — A párisi arcok. A francia arctipusoknak nincs végtelen sorozata, (régifajta nagyon kifejlődött ós differenciálódott — akárcsak a zsidó — és így Parisban igen sok ember él, aki hajszálig hasonlít egymáshoz. Nagyon sok Loubet, Falliéres és Poincaré szaladgál a párisi aszfalton. A politikusok ezt már rég tudják és sóik viccet faragtak az ál-Loubetekről, az ál-Palliéresek-ről és az ál-Poincarék-ről. De az íróknak is vaninak ilyen — gipszmásolataik. Egy újságírónak az a bizarr ötlete támadt, hogy ezeket a furcsa hasonlatosságokat egy riport keretében leleplezze. Az avenue de l'Ohservatodireon van egy éjjeli kávéház, ahol a lumpok késő éjjel boroznak, ennek a tulajdonosa egy fehérbajuszú, bozontos szemöldökű öreg ur pont olyan, mint Fréderic Masson, az akadémikus. A boulevard Saimt-Michel cipőtisztitója akárcsak Maurice Barres. Az autóbusz egy kalauza a fiatalabbik Gomumrt másolata. Egy rendőr a Oomedie Erancaisse előtt, teljesen olyan, mint Octave Mirbeau. A vendéglátó pincére Maurice Donna-hez hasonlít. A Trinité mellett levő kávéházban Henry Bataille szolgál ki. Egy hordár Galbriele D'Annunzio. Lépten-nyomon irodalmi reminiszcencia az arcokban. Wilde Oszkár valaha megírta, hogy Bar ne-Jones sápadt, álmatag portréi után Angliában csupa praerafaelita szépség született, hosszú nyakkal, merengő szemekkel, törékeny szempillákkal. A párisi arcok hasonlósága ,is talán éhbe ,a kategóriába tartozik. Azért látnak mindenikben írót, mert ott az irodalom igazán az embereik vérében van és az irók igazán népszerűek. — Tönkrement falu- A vasvári járás egyik virágzó községére, Győrvárra szomorú napok virradtak azóta, hogy Festetits Tasziló herceg parcellázott birtokából 670 holdat megvett a község. 400.000 koronába került a birtok és ezt az összeget kölcsön vették a Pinkavölgyi 1 akaróknál. Időközben beállott a nagy pénzválság, az intézet felmondta a kölcsönt és azóta a polgári pörök egész sorozata nyomorítja ezt a szegény községet. A község zilált vagyonjogi viszonyai között ismételten merültek föl bűnös manipulációk jelenségei, mig azonban a polgári pörök folyamatban voltak, a közigazgatási hatóság nem tudott az ügybe beavatkozni. Legutóbb már-már sikerült a község finanszírozása, ekkorára azonban az ügyvédi költség meghaladta az 50.000 koronát és ezen a ponton az uj kölcsönszerzés kísérlete hajótörést szenvedett, a község nem tudott fizetni és tegnap elkövetkezett az árverés Győrvár község minden ingó és ingatlan vagyonára. A Festetits-telkekből most már nem futja a költségre, a lakosságnak albérletbe kiadott községi földeket is árverezik. Tegnap kezdődött az árverés. A községházán megjelent a végrehajtó, a takarékok képviselői és megjelent a község népe is bottal, fokossal. Moskovits Sándor földbirtokost és Gáspár Pál földesgazdát az árverés helyén, a feldühödt nép megtámadta, ütni-verni kezdte, mert őket okolják a község pusztulásáért. Az árverésen megjelent csendőrség alig tudta őket megmenteni a nép haragjától. Az árverésen természetesen a bankók dominálnak. A pinkavölgyi takarék 4—12.000 koronáért vásárolja a parcellákat. A nép szegény, nincs pénze és elkeseredve nézi. miként kerül a banknak kezére a község földje. Az árverésen dobra került a katolikus felekezeti iskola, amelyéi az idén építettek. A község állította 17.000 koronáért a maga telkén a 'katolikus felekezet számára. Az épület és a telek átírása azonban nem történt meg, a község nevén van, a hitelezők ezt is lefoglalták. A monyorókeréki takarékpénztár tizennégyezer koronáért vásárolta meg az iskola telkét és épületét. A falu lakossága körében igen nagy az elkeseredés. —- Belefulladt a csatornába. Szabadkáról jelentik: Szilvássy Ferenc csataljai községi jegyzőnek 16 éves Margitka nevü leánya tegnap az édesanyjával és néhány nőrokonával kirándult a szőlőjükbe, honnan délután 4 órakor indultak haza a Ferenc-csatornába torkoló Tápcsatorna partján. Szilvássy Margit az egész utón föltűnően jókedvű volt és többször elmaradt társaságától, ihogy virágot szedjen. Egyszerire, amikor a társaság már jó messze haladt a lánytői, borzalmas sikoltozás hangzott a part felől. Az asszony,olk visszafutottak a parthoz s a hang irányában keresni kezdték a leányt, de már nem volt látható. Csupán egy selyem sál úszott a viz szinén. Kétségbeesve rohantak férfiakért, akik a leányt kiihalászták, de akkor már nem volt benne élet. Virágszedés közben beleszédült a csatorna vizébe. Megdermedt közeiben egy kis bokréta mezei virágot szorongatott. — Véres bucsut rendeztek a vártesiek. A komisz cibil élettől mint tudva van, hatalmas ivással szokott búcsúzni a falusi iegény, Mert szégyen az, ha újonc józan fejjel ölti először magára a mundért. Tegnap délután, a vértesi legények búcsúztak a civil élettől és muzsikaszó mellett járták a táncot és itták a bort. A nagy vígságra eljött az egész falu, hogy bucsut mondjon a legényeknek, akiket készen vár a váradi erőd. A mulatságra többen átjöttek Vértesre Nagyiétárói is, de az idegen legényeket nem jó szemmel nézték a vértesiek. Vida Ödön, Papp József és Vida Sándor azért hozták át Vértesre a létai legényeket, hogy jól elverjék a császár uj katonáit. A létai legények megzavarták a táncot, majd sörösüvegeket kezdtek dobálni a vigadó zók közé. Nagy kavarodás támadt és a kflt, falu legényei dorongokkal, vasvillákkal és szódásüvegekkel ütlegelték egymást. A rémes verekedésben csakhamar rákerült a sor Kreisz Lajos korcsmájának összes 'berendezésére, mert az üvegek helyett szék- és asztallábakkal verték egymást a legények. A vértesiek hazaszaladva, baltát hoztak magukkal és rémes pusztítást vittek véghez a létaiak között. Egy félóráig tartott a harc. Egyik legény a másik után rogyott a földre és mire a csendőrök megérkeztek, már ötvenegy legény volt félholtra verve. Négy legény: Papp József, Vida Ödön, Veres Sándor és Vida Sándor halálos sérüléseket szenvedtek. Fejszével hasították szét a koponyájukat. A többi sérült sebe is életveszélyes, mert legtöbb koponyatörés^ szenvedett. A mikor a csendőrök megérkeztek, a legények még akkor sem akarták félbehagyni a verekedést. A feltűzött szurony végre észretéritette őket. A sok sebesült ápolására táviratilag hívtak orvosokat, mert a körorvos nem győzte a segélynyújtást. A csendőrök több legényt letartóztattak. A vérfürdőről értesítették a nagyváradi királyi ügyészséget, a honnan a soros ügyész és a vizsgálóbíró kiutaztak Vértesre. A vértesi s nagylétai csendőrőrsöt megerősítették, mert lázadástól lehet tartani. — A villamosvasút mint időjós. Akinek jó füle van és villamos vonal mentén lakik, némi figyelés után csalkhamar észre fogja venni, hogy az érkező villamosok zaját különböző alkalmakkor majd kisebb, majd nagyobb távolságról veszi élszre. Ennek a különös jelenségnek, hogy egyszer előbb, másszor csak később halljuk meg a közelgő villamos kocsi zaját, a levegő nedvességtartalma adja magyarázatát. Ha a levegő nedves, jobban vezeti a hangot és nagyobb távolságról is halljuk, mintha száraz, akkor roszszul vezeti ós csak a közelben okozott zajt halljuk. Némi gyakorlás mellett a villamosok zajából igy könnyen megjósolhatjuk az időt. Még jobb időjóssá válik azonban a villamos ott, ahol felső vezeték van, még pedig a következő jelenség folytán. A villamoskocsikon alkalmazott áramszedőrudak és a felső vezeték érintkezésénél az érintkezés pillanatnyi megszakadásánál mindenkor villamos szikra keletkezik. Ez a szikra száraz levegőben szép kék szinü, mig nedves levegőben zöldes szinü, közvetlenül eső előtt pedig egészen fehér. A szikra, színéből tehát mindenkor szintén következtethetünk arra, hogy milyen idő lesz legközelebb? — Frosso ember vagy automata nem hozott oly feltűnést kirak atomiban, mint az idei fin ós leányka ruháim, melyet olcsó és szabott árak mellett lehet elérni Neumann M. &s. és kir. udvari kamarai szállítónál, Szeged. Futor zállitásokat hely- {fag^ BeilŐ ben és vidékre, berakiározást száraz raktár helyiségben eszközöl szállító Szeged, Jókai-utca l.sz Telefon 34. LEMLE kalap- és uri-divai raktára SZEGED, Klauzál-tér. • • • • • • • • J Fekete, szines kemény és puha kalapok, Habig, Borzalinó legnagyobb választékban. Ingek, nyakkendők esőernyők botok, gallérok! kézelők a legdivatosabb kivitelben kaphatók.—Javítások jutányosán eszközöltetnek.