Délmagyarország, 1913. október (2. évfolyam, 228-254. szám)

1913-10-31 / 254. szám

2 DEI2MA0YAJR0RSZXQ 1913. október 31. bajsegédet és mint párbajozót az egész bolgár tisztikart. Azért nem csak ellenszenves, hanem kicsit komikus is ez az utólagos becsület­reparálás. Csöndes közgyűlés. — Utcarendezések. — Gazdasági ügyek. — Kérelmek és segélyezések. — (Saját tudósítónktól.) Csütörtökön dél­után másodszor folytatták az októberi ren­des közgyűlést a városatyák mérsékelt ér­deklődése (mellett. Csupa apróbb ügy szere­pelt a programon, de majdnem mindegyik vitát provokált, ugy, hogy a két és fél órai tanácskozás, alatt a tárgysorozatnak alig a felét .sikerült letárgyalni. A fontosabb ügyek a Minapi napra maradtak. Nem bizonyos, hogy holnap befejezik az októberi közgyű­lést, mert amint az elnök ma bejelentette, még egy mé'hány nagyobb fontosságú városi ügyet tűztek póttárgyként a közgyűlés napi­rendjére. így tárgyalói fogják a jövő évi költségvetést, ,az uj nyugdíj szabályzatot és a bánom éves kövezés! programot. A közgyű­lés második napjáról az alábbi részletes tu­dósi tást adj ük. A közgyűlésen Bokor Pál helyettes polgármester elnökölt. Jegyzők: Taschler .Endre főjegyző, Ferenczy Béla és Rack Li­pót aljegyzők. A múlt ülés jegyzőkönyvének felolvasása és tudomásulvétele után a köz­gyűlés áttér a napirend folytatólagos tár­gyalására. , (Utcarendez ések.) Pick .Jenő és társai a Maros-utca rende­zése érdekében indítványt terjesztenek a köz­gyűlés elé. A tanács javaslata az, hagy a — A felesége erre felkelt és kijelentette, hogy megelégelte a folytonos veszekedést, elmegy a nővéréhez. Bement a szobájába, hogy felöltözzék. Akkor történt, esküdt uraim, hogy a vádlott előrántotta a revolve­rét és négy lövést tett a szerencsétlen asz­szonyra, aki két óra múlva a kórházban meghalt. A vádlott: — Ki kell jelentenem, hogy a feleségem mindig gyenge természetű asszony volt és az anyjától mélilibetegségét örökölt. A csalá­dom emiatt nem & akarta, hogy elvegyem. De én, szerelemből1 nősültem, nem pénzért. A védő: — Védencem igazat mondott. Be fogom mutatni önöknek esküdt uraim a vőlegény korában irt leveleket, amelyek tele vannak gyöngédséggel, szerelemmel. (A vádlott könnyezni kezd, a hallgató­ság körében1 az asszonyok sírnak.) Az elnök: — Sajnálja a tettét? A vádlott: — Igen és. megígérem, ha újból megnő­sülök, nem fogom 'többé megtenni. (A tanúik kedvezően vallottak a vádlott­ról, a védő kijelentette, hogy vádlottnak mennyit kellett szenvednie házasságának egész tartama alatt. Az esküdtek öt percnyi tanácskozás után. kihirdették a verdiktet, a mely Jean Emil Augustim Manchont nem bű­nösnek .mondja ki. A biró-ság a közönség lelkes tapsai között erre szabadonbocsátja a vádlottat.) Maros-utca. rendezését az 1914. évi kövezést .programba illesszék bele. A közgyűlés igy határoz. A Kálvária-utca rendezése ügyében az októberi rendkívüli közgyűlés Krausz Jó­zsef dir. inditványára bizottságot kűídiött ki, vizsgálja meg, hogy mi a;z oka a rendezés ké­sedelmességének. A tanács bemutatja a bi­zottság jelentését a vizsgálat eredményéről'. .Eszerint részint a vállalkozót lehet hibáztat­ni, részint azonban az esős időjárás volt az oka annak, hogy a Kálvária-iutea rendezésé­nek munkálatai nem haladtak .előre. A bi­zottság javasolja a közgyűlésnek, hogy a vál­lalkozót a munkálatok pontos, betartására szi­gorúbban, napi pénzbírság terhe alatt köte­lezzék. Krausz József dir. csupán azt kívánja szóvátenni, hogy a mérnökség az utcák ren­dezéséhez szükséges homok beszerzéséről a legutolsó pillanatban gondoskodik s ezért .az­tán ,drágább az anyag. Kéri a tanácsot, hogy az anyag korábbi beszerzésére utasítsa a mérnöki hivatalt. A közgyűlés ,a kiküldött bizottság jelen­tését tudomásul vette és javaslatát elfogadta, A tanácsi előter,jesztések között is szerepel több utcarehdezés. A Vörösács és Kigó-iutoáklba légszeszlámpák íeLállitását javasolja a tanács. A közgyűlés mind a két javaslathoz hozzájárult. A Szent László-jntcába petnoileunjl-láimpák ifqt­állitását javasolja a tanács, mert az. .utca teljesen sötét. Kiss 'Gyula abszurdumnak tart­ja, hogy a huszadik században petróleum­lámpákkal világítsanak egy utcát. Indítvá­nyozza, hogy .a .javaslatot vegyék le a napi­rendről és gázvilágitással lássák el a Szent László-utcát. A közgyűlés Kiss Gyula indít­ványát elfogadta és utasította a tanácsot, hogy a legközelebbi közgyűléshez az indít­vány értelmében terjesszen javaslatot. Ördög Atilla a szegényház és a népkonyha részére szükséges kus szállítása ügyében Ifelebbezett a közgyűléshez, de a felébbezésót a tanács, ja­vaslatára elutasították. Az 1918. évi fcöltség­(efőirányzatha több egyesület segélyezését vette föl a pénzügyi bizottság. A tanács ja­vasolja, hogy a pénzügyi bizottság által meg­álíapitott segélyezésekhez a közgyűlés is já­ruljon hozzá. így határoztak. (Gazdasági iskoláik.) Somlyódi István dr. inditványára a ta­nács foglalkozott a gazdasági ismétlő isko­lák kérdésével. Javasolja a tanács, mondja ki a közgyűlés, hogy a gazdasági szakoktatás érdekében gaz dasági ismétlő iskolák ífö láliitá­sát szükségesnek tartja, a külterületen 20 hold a belterületen pedig öt hold földet erre a célra átenged. A beruházási költség 80,000 korona lenne, a fölszereléssel járó költsége­ket pedig a miniszter fedezné. Az előadó kul­turtaniácsos kéri a közgyűlésit, hogy fogadja el a tanács javaslatát. Becsey Károly dr. kijelenti, hogy hiive ugyan a gazdiasági ismétlő iskolák fölállítá­sának, de nem járni hozzá ához, hogy ezek­nek az iskoláknak a Ifönntartási költségeit majdnem teljesen a város viselje. Elvben el­fogadja a tanács javaslatát, hogy a közgyű­lés szükségesnek monldja ki ilyen iskolák fől­állitását, de utasítsa el a közgyűlési a javas­latnak a teherviselésre vonatkozó részét és irjon föl a földművelésügyi miniszterhez . a beruházási költségek elváKalása érdekében. Gaál Endre dr. előadó azt mondja, erre, hogy egy ízben már terjesztettek föliratot a mi­niszterhez a költségek államsegély utján va­ló folyósítása érdekében, die sikertelenül. Hangsúlyozza, hogy a gazdiasági ismétlő is­kolák busásan meghozzák majd a városnak a .befektetett tőkét s ez indította a tanácsot is arra, hogy az iskolák érdekéiben előterjesz­tést tegyen. Kéri a tánlácsi javaslat elfoga­dását. A közgyűlés névszerinti szavazás ut­ján döntött és a tanács javaslatát tette ma­gáévá. ( Telekvásárlás.) !A Nádor-utca 6. számú ós a Bajza-utca 8. számú összefüggő háztelek megvételét ja­vasolja a tanács, hogy a zenepalota építésé­vel kapcsolatban az ott tervezett utcát .meg­nyithassák. A háztulajdonosok aránylag kedvező ajánlatot tettek a városnak. A telek 78 négyszögöl kiterjedésű és ölenként 150 ko­ronáért, tehát összesen 11250 koronáért kí­nálják. A közgyűlés névs,zeninti szavazással döntött és. hozzájárult a telkek megvételét ajánló tanácsi javaslathoz. (Egyházak kérelmei.) A minorita rendház az aszfalt-járda munkálatainál felmerült költségekre nézve azt kérik a közgyűléstől, hogy a költségeket húsz óv alatt fizethessék vissza. A tanács csak tiz évi határidőt javasol. Dobay Gyula dr. indítványozza, hogy a közgyűlés az egész járdaköltséget engedje el, annál is inkább, mert a .minorita-rend a nél­külözésig szegény, másrészt pedig a költsé­gek viselése úgyis .a város kötelessége volna, .minthogy kegyura a rendnek. Kiss Gyula pártolja Dobay dr. indítvá­nyát, de az esetben, ha ezt nem fogadná el a közgyűlés, kéri, hogy a tanács javaslatá­val szemben a minorita-rend kérelmét telje­sítse. Kovács József dr. és Somlyódi István dr. Dobay dr. indítványát pártolj,ák. Balogh Károly pénzügyi tanácsos azt mondja, hogy a miniszter egy izben már elutasította a köz­gyűlésnek azt a határozatát, amelylyel az egyházközségeknek a jáíjda |kö!hs|ágeált el­engedte s az elutasító választ a közgyűlés tu­domásul is vette. Ezekután a rendház nem is | kór többet, mint amennyit kérhet s ehez haj­landó most már hozzájárulni a tanács is, vagyis magáévá teszi Kiss Gyula indítvá­ny át,-A. Közgyűlés szavazás utján döntött és a minorita-rendház kérelmét teljesítette. A szegedi ágostai evangélikus egyház­község 360 korona évi segélyt kér a várostól, hogy a felmerült járdíaköltsógeket letörleszt­hesse. A közgyűlés ,a kérelemhez hozzájárult. (Napidijasok, szolgák kérelmei.) A város napidíjas alkalmazottai tűzifa beszerzésére — mint a rendszeres alkalmazot­tak — 100 korona előleget kérnek. A tanács .a kórelem elutasítását javasolja, mert az ideiglenes alkalmazottaknál az összegek vísz­szafizetésére nézve nem lát kellő biztosítékot. A tanács szerint a napidíj,ások akkor hagy­ják ott a várost, amikor akarják. Kormá­nyos Benő dr. a napidijasok kérelmét pár­tolja, Szmollény Nándor biztosítékot kór. Wimmer Fülöp azt mondja azok után, hogy egy pár napidíjas az előlegekkel meglépett, nem javasolja a kérelmük teljesitését. Ba­logh Károly szerint ha a napidijasok jótál­lást tudnak hozni, a itanácsi se lesz ellene a kérelemnek. így azonban veszélyeztetve van­nak a város anyagi érdekei. Kornnányios dr. ismételt felszólalása után a közgyűlés sza­vazás utján döntött és a tanács javaslatát fo­gadta el. A városi szolgák a tanácsnak egy eluta­sító határozata miatt fiölebbeznek az októberi közgyűléshez. A szolgák ,a nyomasztó drá­gasági viszonyokra való hivatkozással tud­valevőleg fizetésűk 25 százalékának pótlék cimén való kiutalását kérték, a tanács azon­ban ,a kérelmet elutasította, A szolgák most felebbezés utján a közgyűlésihez fordulnak a kérelmükkel. A tanács elutasító • javaslatot terjeszt a közgyűlés elé is s azzal argumen­tál, hogy a pótlékok kiutalása körülbelül BNTORFFCÁRMK Telefon 515. Tisztelettel meggyőződhetnek arról, hogy dúsan m %É„ , felszerelt raktárunkban kizárólagsa- JVUUSZtSlOSOK ját készitésű, elsőrendű bútorok, Diiía** ]t\l minden versenyt felülmúló árban QhiOmfttylftf 3 — kedvező fizetési feltételek mellett —J n m . . „ - is kerülnek eladásra. 5Z«0««» TÍJZa £a]0S-l(3rát 19 (Kertfcz p%i szemben.)

Next

/
Thumbnails
Contents