Délmagyarország, 1913. október (2. évfolyam, 228-254. szám)

1913-10-30 / 253. szám

1913. október 30. DELMAGYARORSZAQ 9. ©agyon illtettek egy diszkért főfasorba. Hát valahogyan csak el tudtuk viselni a ha­lálukat. Hány évig keltett ott a csenevész és las­san fejlődő platánok alatt sétálni, mig a lom­bok megsűrűsödtek és árnyat adtaik! S most, amikor már izmosan és boldogan nyújtogat­ják bele fehérföltos karjukat a levegőbe, mi­kor már kezdenek impozánsak és dúsak len­ni, most megint rájuk vetetté már szemét a sanda irigység. Azt beszéli a fák ellensége, liogy nem elég levegős a főfasor, tehát ki kell belőle vágni a középső sort, bogy több le­vegő férjen bele!... Hogy vannak emberek, akiknek nincs más dolguk, mint szerencsétlen ötletek haj­szolása! Nem igaz, hogy levegőtlen lenne a fasor, nem igaz, hogy szépészeti szempont­ból nyerne a megritkitás által. Nem igaz semmiféle érv, mely arra irányul, hogy a pusztitásban esztétikát fejtsen ki. A fasor akkor szép, ha erdőszerüen dus és sűrű. Ha a platánok nagyon mélyre hajolnak és egy kissé lenyomják az ut perspektíváját, tessék lenyesetni az alsó és oldalágakat és felfelé kényszeríteni a fákat, mennek azok szívesen és adnak annyi levegőt, amennyi csak keli. A platán a világ egyik legszebb fája; minél öregebb, annál csodálatosabb és finomabb. Százévesnek keli a platánnak lennie, szét­ágazónak, hatalmas törzsünek, magasra fel­növő ágúnak. Nem lehet tehát elég szót ta­lálni annak a törekvésnek az elitélésére, mély az 'alig (husz éves platánokat már máglyára akarja hordatni. Egyáltalában tiszta boiondság az, amit a közkertekkel Szegeden csinálnak. Nem tudjuk, kinek a tün,e, hogy a varos utcáin és köz ereim ugy megfogyatkoztak a fák, de az biz..n}us, hogy a város hat tóig r évtizedekre szóló mulasztást követ el, mikor városrende­zési ürügyek alari engedi kivágatni legszebb fáit és nem gosdosíkodilk ujaknak az ülteté­sére:. A Dugonics-tér hajdani mély korában, mikor szökőkút is völt a közepén, egyike volt a legbájosabb ligeteknek. Még a Gizella­térnek is volt valami karakter * a sok törpe gömbakáccal. Most nincs iáia ennek a két nagy térnek, holott valósággal sírnak az ürességtől és sóvároknak négy-öt terebélyes platán, vagy tiszafa után. Szépek a diszker­tek és virágágyak a Széchenyi-téren, de en­nek az országszerte híres szépségű térnek is nem a jácintok és kána indikák, hanem a irégi és terebélyes fák adják meg az igazi nagy­szerűségét. A kiskörutat is halálos vétek volt •megfosztani minden díszétől; a piarista gim­názium előtti része mutatja, hogy mind meg lehetett volna hagyni azokat a lombos, dus platánokat és juharokat, mélyeik négyes sor­ban beszegték. Legyen már vége egyszer ennék a van­dalizmusnak I Álljon a sarkára a város kö­zönsége és védelimezze meg a maga szépsé­ges, szeretett, dus lóimba fáit, melyek most sárga aranyesőben állva hullatják színüket vesztett leveleiket és álmodnak a tavaszi fel­támadásról. Bulgária kölcsönt keres. Bécsből jelen­tik: Toncsev dr. pénzügyminiszter ide érke­zett egy harminc millió frankos előlegkölcsön megkötésére. A nagy bankok képvis_elői és a Rothschild-ház ma délelőtt értekezletet tar­tanak, hogy megállapítsák az előleg-kölcson módozatait, amelyekről már hosszabb ideje tárgyalnak. A kölcsönt féléves államjegyek­ben fogják megkötni, ujabb féléves meghosz­szabbitás jogával. Királyi kéziratok a delegációk összehívására. (Saját tudóéit ónktól.) Jelentettük teg­nap, hogy a delegációkat november 18-,ra Bécsbe összehívták;. A hivatalos lap mai száma közl'i a kéziratokat, amelyek a közös külügyminiszternek, a magyar és az osztrák miniszterelnököknek szólnak. A kéziratok­nak ez a szövege: Kedves gróf Tisza! A közös ügyek tár­gyalására az 1867. évi XII. törvénycikk ér­telmében, illetve az 1867. évi december hó­nap 21-én kelt törvény alapján hivatott bi­zottságokat, a részükre törvényileg megha­tározott teendők elintézése végett folyó évi november 18-ára Bécsbe ezennel egybehi­vom. Midőn ehez képest egyúttal közös mi­nisztériumaimat alkot mányszerii előterjesz­téseik megtételére utasítom, megbízom önt, hogy a magyar országgyűlés bizottsága tagjainak egybehivása iránt intézkedjék. Kelt Bécsben, 1913. évi október 25-én. Fe­renc József s. k. Tisza s. k. Kedves gróf Stürgkh! A közös ügyek tárgyalására az 1867. évi december hónap 21­én kelt törvény értelmiében, illetve az 1867. évi XII. törvénycikk alapján hivatott bizott­ságokat, a részükre törvényileg meghatáro­zott. teendők elintézése végett folyó évi 'no­vember hónap 18-ára Bécsbe ezennel egybe­hívom. Midőn ebez képest egyúttal közös mi­nisztériumaimat alkotni ányszarü előterjesz­téseik megtételére utasítom, megbízom önt, hogy a birodalmi tanács bizottsági tagjainak egybehivása iránt intézkedjék. Kelt Bécs­ben, 1913. évi október 25-én. Ferenc József s. k. Stürgkh s. k. Kedves gróf Berchtold! A közös ügyek tárgyalására az 1867. évi XII. törvénycikk alapján, illetve, az 1867. évi december 21-én, kelt törvény értelmében hivatott bizottságo­kat másolatban mellékelt kézirataimmal fo­lyó évi november hónap 18-ára Bécsbe egy­behívtam és megbízom Ont, hogy az illető előterjesztések megtétele iránt intézkedjék. Kelt Bécsben, 1913. évi október 25-én. Ferenc József s. k. Berchtold s. ik. bbaasbtiaflbsbaaabflabbbabaabbbbbutfi A Bach-féle betörés a törvényszék előtt. — Ismét elnapolták a tárgyalást. — Lukács Sándort az országos elmemeg­figyelőbe internálták. — (Saját tudósítónktól.) Lukács Sándor, a szegedi gázgyár volt tisztviselője, ma. ismét a vádlottak padjára került, a Baeh-féle be­törés ügyével kapcsolatban. iMInt ismeretes, Bach Antal Széelienyi-téri üzletébe április 19-én hajnaliban betörtek. Az egyik kirakat üvegtábláját kivágták és 6000 korona értékű ékszert vittek el. A szegedi rendőrség nagy apparátussá] kezdte meg a nyomozást, el is fogta Janu Ábelt és három társát, akik ma­gukra vállalták a betörést, (később azonban kitűnt, hogy nem ők voltak a tettesek. Május 3-án a budapesti államrendőrség elfogta az igazi tettest Lukács Sándor 2i2 éves fiatalember személyében, aki Szegeden a gáz­gyár tisztviselője volt. Lukács az elrablott ékszereket értékesíteni akarta egyik Röcík1­iSzilárd-utcai zálogházban és igy keltette fel a rendőrség figyelmét. Budapestről május 4-én Szegedre szállították ós itt töredelmesen bevallotta bűnét. Május 4-ike óta vizsgálati fogságban van. .'Először az ügyét julius 29-én tárgyalta a szegedi törvényszék második büntető taná­csa. Ezt a tárgyalást azonban elnapolták, ímert a tárgyalás folyamán felmerült az a kérdés, bogy Lukács épelméjü-e. Hogy meny­nyire aktuális volt ennek az eldöntése, az ki­derült a inai tárgyaláson. A védő indítvá­nyára ugyanis julius 29-én elrendelte a tör­vényszék, hogy Lukács Sándort törvényszé­ki orvosszakértők vizsgálják meg és elmeál­lapotára vonatkozólag szakvéleményüket ter­jesszék a bíróság elé. A mai tárgyalást délelőtt 9 órakor nyi­totta meg Rigó Endre elnök. A vádat Zom­bory Jenő királyi ügyész képviselte, a vád­lottat Balassa Ármin dr. védte. Először a vádlottat hallgatták ki, aki ezúttal is beis­merő vallomást tett. Elmondotta, hogy a jel­zett időben az éjszakát kávéházakban és ven­déglőben töltötte el, hajnali négy órakor ha­zafelé igyekezett és a Széiobenyi-téren meg­látta a Bach-féle üzletet, amelynek kiraka­tában gyönyörű ékszerek csillogtak. Hirte­len, minden meggondolás nélkül fölkapott egy téglát, beütötte a kirakatablakot és ami | a kezébe került, azt elvitte.. Másnap aztán Bu­dapestre utazott. A tanuk vallomása is meg­egyezett az első tárgyaláson tett vallomások­kal és igy az orvosszakértők véleményének felolvasására került a sor. Berger Mór dr. törvényszéki orvos ol­vasta fel először szakvéleményét. Igen érde­kes dolgokat mondott el a vádlottról. Lukács Sándor perfekt beszél németül, franciául, olaszul és kitűnő könyvelő. Azelőtt egy gyár­ban francia levelező volt. Nyelvismeretein kivül nagy tudással és kifejtett intelligen­ciával rendelkezik, amely meghaladja az ál­talános iskolai képzettségét. Beszélgetés köz­ben érdekesen fejtegette például, hogy miért otheista. Mert Lukács jelenleg felekezet nél­küli s Berger dr.-nak azt mondotta, bogy sem miféle vallást sem választ, mert otheista. Ezt azzal indokolta, hogy bármi történik is, azt nem az isten okozza, hanem az emberek akar­ják. És mindég az történik, amit jobban akar­nak. Egyébként Berger dr. arra a megálila­pitásra jutott, bogy Lukács Sándor mem tel­jesen beszámítható, mert epilepsziás. Tetté­nek elkövetése előtt is néhány nappal epilep­sziás rohamai voltak és postepilepsziás álla­potban öntudata „ködös" és szabad akarat* beli elhatározása korlátozva van. Az elnök ezzel a szakértői véleménnyé l nem elégedett meg és annak a határozott fe­leletnek megadását kérte, bogy beszámitható vei t-e Lukács akkor, amikor a tettét elkö vet­te, vagy pedig nem. Erre vonatkozólag Ber­ger dr. előterjesztette, bogy ezt határozottan most már megállapítani nem lehet, lehetsé­ges azonban, hogy mikor tettét elkövette, be­számithatatlan volt. Ugyanezt a véleményt terjesztette elő lényegében a másik orvos­szakértő is, Balassa Péter dr. Az orvosszakértők véleménye után az ügyész emelkedett szólásra és a tárgyalás el­napolását .kérte, mert szerinte az orvosszakér­tők véleménye nem egyezik, ezért tehát föl­tétlen az igazságügyi orvosi tanács véterné­nyét kell kikérni. Balassa Ármin dr. védő ezt ellenezte. Szerinte igen is egyeztek az or­vosszakértők véleményei, továbbá logikus .gondolkozás mellett nagyon könnyen megál­lapitható, hogy Lukács a tett elkövetésekor beszámítható állapotban nem volt, mert egy érettségizett, intelligens emberről moraliter nem tételezhető fel, hogy azért kiraboljon egy ékszerészüzletet, bogy másnap adósságai t ki tudja fizetni. Az adósság még nem bün. A védő szavai után a bíróság tanácsko­zásra vonult vissza. Néhány perc múlva Bi-

Next

/
Thumbnails
Contents