Délmagyarország, 1913. október (2. évfolyam, 228-254. szám)

1913-10-30 / 253. szám

deemagyarörszxo 1913. október 30. Az októberi közgyűlés első napja. — Letárgyalták az indítványokat. — (Saját tudósítónktól.) Szerdán difik tán négy óraikor kezdődött a törvényihatósági bizottság október havi rendes közgyűlése, amelyen Bokor Pál helyettes polgármester elnökölt. Keveset tudott csak végezik a köz­gyűlés a imai napon, mert az inditványok körül hosszura nyúlt viták keletkeztek. Az uj törvényjavaslatokra vonatkozó indítvány különösen élénk vitát provokált, amely maga másfél óra hosszáig tartott. A közgyűlésnek erről a részéről külön cikkben számolunk be, a többi inditványok részletes tárgyalásáról pedig az alábbi tudósításunk szól. A közgyűlésen Bokor Pál helyettes pol­gármester elnökölt. Jegyzők: Taschler Endre főjegyző, Ferenczy Béla és Bach Lipót al­jegyzők. A polgármester havi jelentésének felolvasása után a közgyűlés áttér a napirend tárgyalására. Tóth Imre dr. a bejelentő hivatal ügyé­ben interpellál a polgármesterhez, azt kérde­zi, mi az oka annak, hogy Becsey Károly dr. íölahbeziósét a tanács még mindig nem terjesztette föl a miniszterhez. A szeptembe­ri közgyűlés tudvalevőleg elhatározta a be­jelentő hivatal fölállítását és ,utasította a ta­nácsot, hogy a bejelentő hivatal költségveté­sét póttárgyként illessze bele a széptemberi közgyűlés programjába. Az ügy azonban nem került újból a szeptemberi közgyűlés, elé, mert Becsey dr., aki a bejelentő hivatal ellen foglalt állást, mint említettük, megfölebbez­te a közgyűlés határozatát. A tanács válasza az interpellációra az, hogy Becsey dr. föléb­bezósét október 27-én íölterjesztették a mi­niszterhez. Tóth Imre dr. tudomásul veszi a, tanács válaszát, de azt mondja, nem áll az, hogy a tanács a fölebbezést október 27-én fölterjesz­tette. A fölebbezés csak a mai napon ment iföl Budapestre. Taschler József dr. kijelenti, hogy ő a fö­lebbezést 27-én fölterjesztette, azt azonban már nem tartozott kutatni, hogy mikor tet­ték postára. A közgyűlés a választ tudomásul vette. Hoffer Jenő azt az ismeretes indítványt terjeszti a közgyűlés elé, hogy a városi tiszt­viselőknek utalják ki azt a különbözetet, amit a már elfogadott és kormányhatósági jóváha­gyásra váró fizatósrandezési javaslat a ré­szükre megállapít. A tisztviselők a kiutalt /összegekről kötelesek reverzáliist adni, hogy amennyiben a miniszter a közgyűlés határo­ZiEltclt nem hagyná jóvá, az előlegkópen kifi­zetett összegeket a város a fizetésükből tizen­két Ihavi részletben visszatarthatja, illetőleg le vonhatja. A tanács Hoffer indítványát pár­toló javaslattal terjesztette a közgyűlés elé, azt egyhangúlag a magáévá tette. Palócz László a balkáni exportunkra vo­natkozólag járni figyelemre méltó inditvány­nyal az októberi közgyűlés elé. Inditványoz­za, hogy azok után az áruk után, amelyeket Szegeden keresztül szállítanak a Balkánra, a kereskedelmi miniszter ugyanazt a szállí­tási kedvezményt adja meg, amely a Fiúmén át exportált áruk után érvényben van. A ta­nács az indítványt pártoló javaslattal ter­jeszti a közgyűlés elé, /de kiegészíti még az­zal hogy a kereskedelmi miniszterhez inté­zendő feliraton kívül a város hasonló szelle­mű akcióra kérje föl .a Kereskedelmi és Ipar­kamarát, a Lloyd-Társulatöt és a szegedi Ipartestületet. Wimmer Fülöp csak a sorrend ellen emel kifogást. Helyesebb volna szerinte, ha a ta­nács az indítványt, mielőtt annak érteimé­iben fölírna a kereskedelmi miniszterhez, vé­leményezés céljából1 a szegedi kereskedelmi és ipartáirsulatoknak adja ki. Palócz László szerint, minthogy az indít­vány az kéri: tegye megfontolás tárgyává .a kereskedelmi miniszter, nem szükséges kü­lön megkérdezni erre vonatkozólag a szegedi .kereskedelmi testületeket. Kéri a tanács ja­vaslatának elfogadását. Wimmer Fülöp azt mondja, sokkal he­lyesebb az, ha a közgyűlés feliratát a keres­kedelmi és ipari testületek előbb leárgyal­ják és egy alaposan megindokolt fölterjesz­tés megy föl a .miniszterhez, mintha a dolgot elnagyolják. Palócz László ismételten hangoztatja, hogy fölösleges a testületek megkérdezése, mert ha akar, fölírhat a kereskedelmi kamara és a Lloyd-társulat is. Balogh Károly előadó kijelenti, hogy a. fölirat szövegének megszerkesztésébe a ta­nács bele fogja vonni laz indítványozót, a Kereskedelmi .és Iparkamarát, a Lloyd-társu­latot és még egy néhány szaktestületet, Ezeknek a tényezőknek együttes megbeszélé­se alapján szerkeszti majd .meg a tanácsi a miniszterhez intézendő feliratot. Wimmer Fülöp kijelenti, hogy ezt hall­va, a tanács javaslata teljesen kielégíti, mert ő is ezt a célt akarta szolgálni az indítványá­val, amely így tárgytalanná vált. A közgyűlés egyhangúlag hozzájárult a tanács javaslatához. Tóth Imre dir. a bejelentő hivatal ügyé­ben indítványt terjeszt a közgyűlés elé. Kéri, hogy ezt az ügyet tűzzék ki az októberi köz­gyűlés napirendjére, rendelje el a törvény­hatósági bizottság a bejelentő hivatal hala­déktalan fölállítását és ezt a határozatot min­den fölebbezésre való tekintet nélkül hajtas­sa végre. Somogyi Szilveszter dr. szerint, mdlután ez az ügy a tárgysorozat keretében úgyis sor­ra kerül, kéri, hogy tárgyalják majd annál a pontnál. A közgyűlés így határoz. Bokor Adolf a légszeszgyár megváltása ügyében tett indítványt, amelyet kedden egész terjedelmében ismertettünk. A tanács javasolja a. közgyűlésnek, hogy mivel ez a kérdés most imég tárgytalan, térjen fölötte napirendre. Bokor Adolf tiltakozik a tanácsnak ez. el­len a javaslata ellen annyival is inkább, mert ebez a tanácsnak most még semmi joga. In­dítványát nem a közgyűlésihez, hanem a ta­nácshoz címezte és világosan kifejezte ibenne, hogy tekintettel a légszeszgyári szerződés vigasztaló volt, hogy .az őserdő üde, tiszta levegője uj erőt ad feleségéinek és gyerme­ikének. Csak már .megtelelő film-témára buk­kanna! ... Az erdő csöndesen .lélegzett, csak a mil­liónyi méh zümmögő dala varázsolt bele egyhangú muzsikát. Hirtelen egy bozontos 'szürke fej jelent .meg, amint .az .erdő sűrűjéből sárgás tüzet lövető szemmel bámult a háló felé ,.. Kenyon .rejtekhelyén maradt, miközben, gépét halkan, .ügyesen beállította. Egyedül a méhek zaját hallotta. A szél meg-imegbi!lenterte a hálót... Kenyon állig tudott uralkodni magán, hogy .rejtekhelyérői elő ne ugorjon, és a gye­reket karjaiba ne kapja. Ehelyett azonban kivette zsebéből hatlövetű revolverét és hi­degen .maga mellé tette... — Egy, kettő, három! — számolta szi­ve dobbanását, miközben mellével majdnem a földig hajolt, hogy a gépet jót beállítsa a len gő hálóágy felé. — Négy, öt, hat! és a borzas, fej a vilá­gító sárga szemmel újra megjelent egy bo­kor sűrűjében. A hegyes orr szaglálódva járt körbe s a következő percben kiugrott .a vilá­gító két isárga szem gazdája. ... Egy öreg farkas volt. Bár árnyék­ban volt, Kenyon az erdei harcoknak száznyi sebhelyét látta sovány testén ... A tökéletes csönd egész közel... alig tiz lábnyira csábította őt a hálóhoz, ahol. kutya módra meglapult és bámulva nézett a piros takaróra és a kis bába együk kiálló ujjára. Azután nesztelenül visszailopózott .a sű­rűbe ... Kenyon ujja a gépéhez tapadt, jóllehet minden idege arra ösztönözte, hogy felhú­zott revolveréhez nyúljon. Tudta., hogy a következő percben mi fog történni. De egy .milliomod másodperc alatt tudta, érezte, hogy inieki nem szabad tüzelnie. A farkas, ha akkorát is tudna ugrani, miint egy párduc — .akkor sem érhetné el a hálót. Ezt biztosan tudta. Azonkívül valami beteges kíváncsiság vezette: mii lesz, ha csöndben marad? Ez igazán fordulópont volt életében — és a gép halkan, pompásan működött egy nagy levél árnyékában. Csak nem szabad. Az újra előretörő farkas rohanó lábai­nak zaja ütötte meg fülét. Sohasem hitte volna, hogy vadállat ilyen, könnyen mozog­jon a levegőben. A farkas hirtelen ugrássá! a hálónak vetette magát, .azonban egy fél méterrel elhibázta. Mintha szégyell.e volna imagát, szűkölve, vouitva vonult vissza újra a bokorba. Hirte­len újra kibukkant szimatoló orra ... Ekkor váraitlan dolog történt. A kis baba. fölébredt ós addig rugdalózott, mig a taka­róból kiszabadította magát. Két nagy kék szem meredt az égnek majd a napsugárban álló vadállat felé ... Azutáni keservesen sírni kezdett. ... A farkas fölnézett és mintha a sí­rásra felelne, vonitani kezdett. Az erdő szé­léig rohant, megfordult és hirtelen ugrással a hálóra vetette magát... Ezúttal sikerült az ugrás. Kenyon meg­dermedve látta, mint éri a vadállat lába a gyönge hálót, a gyermeke piros takaróját — a következő percbein a háló a,z ugrás súlya alatt, gyerekestőil együtt leszakadt. A farkas lába is visszahanyatlott a földre. Egy hajimeresztő pillanatig egymásra .meredt a gyermek riadt kék szeme és a far­kas tágranyilt, piros torka ... Vanoe kétszer elsütötte revolverét. A farkas bukfencezve .gurult tovább... Heves csókkal ölelte magáihoz, gyermekét és vitte be a. ház ik óba ... • Amikor — két óra multán — Mrs. Ke­nyon hazatért, férje csöndesen pipázott egy székben, miközben, a kicsike a verandának szőnyegén játszadozott. A farkas látogatásáról egy szó sem esett. A filmet is titokban., idegölő sietségben adta postára Vanoe... És Mrs. Kenyon — bár minden szenzá­ciós fölvételét látta az urának — „A farkas kail;and"-ot, amellyel pedlig hírnevét alapí­totta meg — sohasem látta. És Vanceniak elég oka i s volt arra, hogy ezt örökre eltitkolja előtte... ButorVásárlo Telefon 515. meggyőződhetnek arról, hogy dúsan felszerelt raktárunkban kizárólag sa­ját készítésű, elsőrendű bútorok, minden versenyt felülmúló árban — kedvező fizetési feltételek mellett — is kerülnek eladásra. Tisztelettel egyesült MiasztalosoK Untoméira J«g«d, Tisza lajoj-ljírdt 19 (Hirtíiz pflfifti sziabn.)

Next

/
Thumbnails
Contents