Délmagyarország, 1913. október (2. évfolyam, 228-254. szám)

1913-10-03 / 230. szám

4. DEEMAGYARORSZ'ÁG 1913. október 3. Beszélgetés a szüffrazsettek első vezérével. — Mrs. Pankhurst Párisban. — Páris, szeptember közepén. Nagyon ritka alkalmat kellett megra­gadni. Az angol szüffrazsettek világhírű ve­zére, leányaival Dean viliéből visszatérve, Pá­risban időzött ós a Rue de Rivoli egy csen­des hoteljében szállott meg. iEzt a történel­mi nevezetességű utcát egészen a Rue Cam­bon'ig valóságos angol kolónia lakja, amely már az utca képén is meglátszik. Az üzlle­tek is mind angolok, amely nagyon kellemes kontrasztot nyújt a párisi lármás iizlet'n.egye­dekkel szemben. A szálloda is egészen angol mintára. Kívülről a lehető (legegyszerűbb, be­lül előkelő ízléssel berendezett szalonokban a vendégek halk beszélgetése (mellett a szol­gák némán szervírozzák a teát. A kis szürke szalonban, ahová a portás kérdésemre utasított, már csapatjával voltak a párisi tanítónők, női újságírók és ripor­terek, akik mind jogaik nagy eíőharcosával akartak beszélni. A 'Csodálkozás moraja ifutott végig a vá­rakozókon, midőn Mrs. Pankhurst megjelent Lehetetlen, hogy ez az élőkelő lady, alig őszülő szőke hájjal, kissé meggörnyedt tar­tással, a vezetője legyen annak a 'forradalmi lázban égő, veszélytől vissza nem riadó, el­szánt seregnek, amely Womens Socval and Political Union nevet viseli. Két fiatal leá­nya még jobban megerősítette ezt a hitün­ket. A Bois de Boulogne lovagló utjain, az előkelő teaszalónokban látni iilyen fiatal, gond nélküli ter emtéseket. Tehát n em csupa hiszterikás, elkeseredett, öreg kisasszonyok hangoztatják a Votes for Women-t. iMistréss Pankhurst elbeszélte, hogy a holloway-i fogház után nagyobb szabadsá­got vett magának egészsége helyreállítása céljából. Deau viliét választottuk, mert ott egyik legkedvesebb barátnőm és amerikai előliarcosunk, Mrs. Beim ont béréit villája egy részét vendégszeretően felajánlotta. Azt tudjuk különben, hogy nagyobb északameri­kai propaganda utat helyeztünk kilátásba, bár az ottani hatóságok minden nehézséget utunkba gördítenek, hogy ettől a fontos út­tól elriasszanak. Be remélem, hogy testvé­reink nem fognak megtántorodni. Ami en­göm illl'et, mi már meg is váltottuk jegyein­ket és jövő hónapban hajóra szállunk. A francia Provenee csomagszállító hajón me­gyünk, amely október 14-én indul Le Havre­ból. — Hát hiszi asszonyom, — kérdeztem, — hogy az amerikai testvéreivel tökéletesen meg fogja tudni magát értetni? És nemré­giben nem szólitotta-e őket forradalmi lépé­sekre? — És az amerikai diákok, — veti közbe egy kollégám, — el vannak készülve a leg­brutálisabb ellenfegyverekre arra az esetre, ha az ottani szüffrazsettek az angolok példá­ját követnék. Hiszen azzal fenyegetnek, hogy a színházi előadásokra néhány ezer pat­kányt és egeret fognak becsempészni. És mialatt a jelenlevő francia hölgyek halk sikollyal és szoknyáik összehúzásával feleltek, miss Christabel olympiai nyugalom­mal igy szólt: — iEzek puszta fenyegetések, amelyek nem fognak teljesülni. 1903-tól kezdve, ami­kor küzdelmeinket megkezdtük, olyan erős lett pártunk, hogy képesek vagyunk heten­kint 12.555 frankot harcainkra áldozni. És ezt az összeget csakis önkéntes adományozás­tól szerezzük tagjainktól, kik nem csak höl­gyek lehetnek. Ezt elhiheti. A fehór-piros­lila színünk ma már nagyon sok férfi tagot szerzett. — De hát az istenért, — veti közbe egy másik látogató, — hogyan hozzák elveikkel összhangzásba azt a vandalizmust, amellyel önök történelmi emlékekre rontanak ós me­rényleteiket emberek ellen? Gnök a szabad­ságért küzdenek és mások életét veszélyezte­tik? — Nagyon jól tudjuk, —• felelte Miss Christabel — hogy ezek a tettek törvényel­lenesek ... de amik erre késztettek . . . Hi­szen ha egyszer győzők leszünk, mindent ki fogunk magyarázni ... És hogy ugy mond­jam, már hajnalodik az a nap . . . Mert a parlament ás meg van .győződve követelé­seink jogosultságáról . . . de a férfiú önérzet most sokkal nagyobb bennük, mint az igaz­ságérzet. Majd eljön még a mi időnk . . . kö­römszakadtig harcolni fogunk! Valaki felhozza azt az éhező sztrájkot, a mélyet a bezárt szüffrazsettek utolsó fegyver­nek használtak. Most Miss Eveline válaszol: — Ez mindenesetre igen nagy fizikai tor­túra, amely próbára teszi az ember energiá­ját. Célszerű fizikai kultúrával erősek és el­lenállók lehetünk, anélküli, hogy ezért atlétá­nak kellene lentiünk. Midőn a beszélgetés megint általánosabb lett, sikerült Christabel kisasszonytól eddigi munkái felől érdeklődnöm. — Jogi tanulmányaimat Svájcban kezd­tem és otthon folytattam, ahol 1903-ban, da­cára a nagy ellenállásnak, letettem a 'dokto­rátust, Természetesen nem folytathatok ügy­védi praxist, .mert ebben a tekintetben nem vagyunk olyan messze, mint Franciaország, Hollandia vagy Európa más müveit állama. És .igy minden igyekezetemmel azon igéret megvalósításán fáradoztam, amelyet atyám­nak halálos ágyán fogadtam. Ö is ügyvéd volt és emellett a manches­teri radikálisok képviselője. Legintimebb ba­rátja a híres filozófus Stuart Mill volt, aki­vel a női választójogi ligát alakították. Mill — tudja — sokáig tartózkodott Párisban, a hol elvéhez és eszméjéhez sokan csatlakoz­tak. Igy az ifjabb Dumas, aki előzőleg oly nagy nőgyűlölő volt és aki ,az ő „Tue-la!" kiál fásával oly nagy feltűnést keltett ós aki né­hány hét múlva egészen Mill híve lett. Atyáin — folytatta a miss — 1879-ben vette nőül Emmeline Gouldent. Anyánk ihüen olda­la mellett harcolt egészen atyám 1899-ben be­következett haláláig és azóta ő áll a moz­galom élén. Tudom, hogy a külföldön félre­értik harcainkat. Szidják, gúnyolják, sőt nem is helyeslik. Ez azonban miniket nem gátol a további küzdelemben. Az utókor majd igazságot szóigáltat. Ezután azzal dicsekedett, hogy 1905-ben hatóság elleni erőszak miatt volt elcsukva és pedig az első fogoly — mint ilyen, ő volt. Az anyja is csak 3 év múlva tapasztalhatta ki az angol börtön életet! Ugyan — fejezte be a „oerclet" miss Christabel, — ezek csak árnyoldalai hivatásunknak. Ez minden fog­lalkozásnál igy van, de a mi drakoi törvé­nyeink annál nagyobb buzgalomra és kitar­tásra ösztönzenek! Majd meglátják, mi lesz a vége! 1 "'( KÖZGAZDASÁG. x A gabonatőzsdéről. A gabonacsarnok ma nyitva volt ugyan, de a tőzsdelátogatók egyáltalán nem jelentek meg, mert már ré­gen megállapodtak abban, hogy a z,sidó-ün­nepeken üzletet nem kötnek. Ma különben felmondás sem volt. x Ünnepi szilárdság. Az értéktőzsdén ma rendkívül nyugodt üzlet volt, mert a zsidóünnep megbénította a forgalmat, ami nem akadályozhatta meg az üz/let irányának a föllendülését. A magyar államkölcsön meg­kötése, úgyszintén a békésebb külpolitikai hirek annál kedvezőbb hangulatot teremtet­tek, mert ultimé után a berlini pénzpiac ja- j vulása nagy lépéssel halad előre. A börze jó dispozieiója azonban a gyér látogatottság f miatt kellő kifejezésre nem juthatott. A bécsi piacon is megszilárdult az irány, az Alpesi, Skoda 6—8, Prágai Vasmű 20 koronás árja­vulásával terelte magára a fi,gyeimet ós im­pulzust szolgáltattak a többi papírok vásár­lására is. Nálunk az árjavulás a nemzetkö­zi, úgyszintén a helyi piacon 2—3 koronát tett. A zárlat szilárd volt. A készárupiacon a temesvári szeszt bécsi számlára 10 koro­nával drágábban vásárolták, a Magyar villa­j inosságiért ma is 5—6 koronával nagyobb | árat fizettek, mert a benfentesek kólportál­Í ! ták, hogy legközelebb a főváros újra tárgya­lásokba bocsátkozik a Magyar villamossági megváltása céljából. x Államosítják a Déli Vasutat. A Déli vasút szanálása kapcsán többször fölmerült a vasút államosításának ötlete. Most, hogy a vasút szanálására tárgyalások folynak a francia érdekcsoport és az osztrák kormány között, megbízható helyről arról értesülünk, hogy a Déli vasút államosítása küszöbön van. A kérdés annyira megérett, hogy az államo­sításról szóló megállapodás perfektuálása már ezen a héten várható. x A háborús esztendő hatása. Ép egy esztendeje, hogy a balkáni népek háborúja megkezdődött, amely a kettős monarchia gazdasági életét érte legközvetetlenebbül. A kár, amit nálunk okozott, kifejezésre jut az értékpapír kurzusában is, azért nem érdek­telen, ha a múlt év háború előtt való idősza­kából, szeptember hónapjából közöljük né­hány papir árfolyamát, hogy összevethessük a mai árfolyammal. Aránylag a bankrészvé­nyek tartották legjobban árfolyamukat, de azért például a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank részvénye is 3960 koronáról 3710 ko­ronára, a Magyar Általános Hitelbank rész­vénye 843 koronáról 824-re, az Osztrák és Magyar Bank részvénye 2145 koronáról 2065 koronára, a Pesti Hazai Első Takarék-, pénztár részvénye 17.500 koronáról 17.075 koronára esett. A biztosító-társaságok közül az Első Magyar Általános Biztosító Társaság részvénye 16.500 koronáról 14.900 koronára csökkent. Az iparvállalatok közül a buda­pest-szentíőrinci téglagyár részvénye 615 koronáról 525 koronára, az Egyesült tégla­és cementgyár részvénye 256 koronáról 205 koronára, az István-téglagyár 263 koronáról 150 koronára, az Első Magyar Részvényser­főző részvénye 6700 koronáról 6300 koroná­ra, a Rimamurányi részvénye 781 koronáról 678 koronára, a Ganz-Danubius részvénye 3700 koronáról 3015 koronára, a Magyar Cu­koripar R.-T. részvénye 3016 koronáról 2710 koronára, a Budapesti Közúti Vaspályatársa­ság részvénye 753 koronáról 645 koronára esett. A budapesti gabonatőzsde. A gabonapiacon, bár a tőzsdeterem nyit­va volt, egyáltalán nem fejlődött forgalom, mert a zsidó-ünnep miatt távol maradtak a tőzsde látogatói. Ami iaz októberi sízállitáso­k,at illeti, ma nem vdlt fölmondás. Egyrészt a szünet miatt, másrészt mert úgyis vasár­napra esnek az átvétel. A külföldi gabona­piacokról mérsékelt árváltozást jelentettek. A budapesti értéktőzsde. A zsidó-ünnep ma megbénította a for­galmat, de nem akadályozhatta meg az üzlet irányának a föllendülését. A magyar állam­kölcsön megkötése, á jobb külföldi jelentés, kissé békésebb külpolitikai hírek, a berlini pénzpiac javulása, végül nagy ifödözés ,a bé­csi vaspiacon nálunk is jó kedvet okoztak, a mely azonban a tőzsde gyér látogatottsága miatt kellő kifejezésre nem juthatott. A nem­zetközi piacon ia magyar hitelrészvény, a he­lyi piacon a közúti, a városi, a magyar bank és a rimamurányi részvény 2—3 koronával javult és szilárdan zárult. A készárupiacon ma kevés üzlet volt, a temesvári szesz és a magyar villamossági részvény keresett volt. A zárlat igen csöndes. Kötöttek: Magyar hitel 825.50—826. 'Osz­trák hitel 625.50. Jelzálogbank 424.50-425.50 Magyar bank 554.50—555.50. Osztrák és Ma­gyar államvasút 697—698. Közúti vasút 646.50—'647.75. Rimamurányi 679.50—680.50. Magyar villámossági 506—507. Ganz 2990— 3005. Temesvári szesz 245—254. Felelős szerkesztő : Pásztor József. Kiadótulajdonos: Várnay L. iiiiimiinimnnmmmnnniiiiinnmii

Next

/
Thumbnails
Contents