Délmagyarország, 1913. október (2. évfolyam, 228-254. szám)

1913-10-29 / 252. szám

Hl3 október 29. DEEMAOYAKOR5ZAO HÍREK. Szegedi kalendárium. AZ IDŐJÁRÁS: A meteo­rológiai intézet jelentése I szerint: Enyhe idő várha­CJr § tó, ny ugaton elvétve esővel ^^r a Sürgönyprognózis: Enyhe, nyugaton elvétve csapadék. Déli hőmérséklet: 14.5. C. A VÁROSHÁZÁN valamennyi hivatal botn délelőtt 8 órától 2 óráig van hivatal. A polgármester betegsége miatt nem fogad; a főkapitány 11—1 óráig fogmd. A TÖRVÉNYSZÉKEN, táblán, a máv. üzletvezetőségnél és a mimkásbiztositó-péns­tárnál délelőtt 8—2 óráig van hivatal. A KÖZKÓRHÁZBAN: a beteglátogatási idő délután 1—3 óráig tart. VÁROSI SZÍNHÁZ: Este nyolc órakor A hónapos szoba, énekes bohózat. URÁNIA SZÍNHÁZ: Délután 5 órától kezdve este 11 óráig: A makrancos hölgy, vígjáték 2 felvonásban, VASS-M0Z1: Délután 5 órától kezdve este 11 óráig: A régi padnál, dráma 3 felvo­násban. EDISON MOZGÓ: Délután 5 órától este 11 óráig: Görög istenek és hősök, szinmü 4 felvonásban. KORZÓ MOZI: Az előadások tartanak délután 5 órától este 11 óráig: A fenség, nor­disk dráma 3 fölvonásban. Levelek az élet mögül. A tizenkettedik gyerek ifölbillentette a család boldogság-mérlegét. Tizenegy gye­rekkel csak elboldogult volna valahogy Boros András, de jött a tizenkettedik és végighúzta az apja minden számítását, A kereset ós a megspórolt pénz is tizenegy részre osztottan még megállott valahogy, de a tizenkettedik gyerek beleütött az apja kártyavárába és fel­döntötte. Megölték. Az apa és az anya, akik tizenegy gyerekkel éltek máig, közös akarat­tal étették halálra a fölöslegesnek ítélt tizen­kettediket. A gyermekgyilkosságot a tör­vény vasszi,gorral üldözi. Boros András és hitestársa tehát kétségtelenül: bűnhődni ifog. Am fölöttük Ítélkezni birák fognak, hirák, akiket otthon nem tizenkét éhes száj vár és akiknek nem tizenkét, pár cipőt kell egyszer­re venni karácsonyra. Mert a birák nagy rit­kán mennek tul a cselédszaporitásban az: egyes számon. És Boros András már a tizen­egy pár cipőnél tartott, amikor azt mondta: elég. De a sors közl>eszólt és kinevette az ő űzegény-emher-pan aszait. És Boros András megjavította a sorsot. Ezért kell bűnhődnie. Boldog idők, amikor a gyereket még istenál­dásnak nevezték. Ma: istenverése. Ma nin csen egyetlen valamirevaló ember, akii meg ne rémülne arra a magasztos gondolatra, hogy: közeledik a — második gyereke ós őrüléshöz közeledik az, akinél a harmadik kisért. Ahol a tizenkettedikig várnak, mig gyermekölésre vetemednek, a mai .borzasztó viszonyok között még lehet mondani: keresz­tényi szeretet és türelem lakozik. Nem, nem mentséget keresek Boros Andráséknak. A gyilkosság mindig bün marad. Soha semmi sem lesz lemoshatatlanabb a kiontott ember­vérnél. És Boros -Andrásék keressenek önma­guknak védelmet tettük számára. Én csa-k sajnálni tudom azt a derék embert, azt a rettenetes erejű igásbarmot, aki még tizen­egy gyerekkel is tudta húzni az igáját. És tudom, hogy az emberséges birák könnyel a szemükben, vagy legalább is a: szivükben fognak felettük törvényt mondani, mert ha arra gondolnak, hogy nekik kellene tizenkét csámcsogó szájat betömni, tizenkét öltözet ru­hát venni egyszerre, megdermedne a szavuk, amellyel kimondják Boros Andrásék fölött a börtönt. Mert Boros -András nagyot hibá­zott: a sorsot - akarta, megjavitani, pedig csak a — természetet kellett és lett volna szabad javítgatnia . . . » A diákok tiltakoznak a (felemelt vizsga­dijak ellen. Mert bizony az egyetemen fel­emelték a vizsgadijakat. Ja, minden drága, a vizsga is drágább. A kormánynak pediglen nincsen pénze az egyetemi tanár urak fize­tésének felemelésére, máskép nem lehetett megoldani a dolgot: fizessenek a jelölt urak többet a vizsgáztató professzornak. És a diá­kok tiltakoznak ez ellen a felemelés ellen. Pedig rosszul teszik. Bosszul teszik, mert idáig, ha a proifess-zor urnák pénzre volt szük­sége: csak a bukási statisztika változott . . . A bukási százalék együtt emelkedett a ka­matlábbal . . . Ha pedig a vizsgadíj nagyobb lesz. Több lesz a professzor urak zsebébe hul­ló vizsgapénz, feltétlenül javulni fog a ta­nulmányi statisztika. -Látjátok, fiuk, enny-it pedig csak megér az a pár koronányi külön­bözet? . . . Dr. Lesbius. — Szeged és a törvényjavaslatok. Szerdai közgyűlésén foglalkozik a város törvényhatósági bizottsága Szivessy Lehel dr.-nalk az indítványával. Az indítványt egész terjedelmében- ima ismertettük, cé'lja, hogy tiltakozzék ,a város az esküdtszéki reform­javaslat, a tervezett sajtótörvény és a -gyü­lekezési-jog szabályozásáról szóló rendelet (ellen. Kár, hogy ezekből az ügyekből is -po­litikai kérdést csinálnak (és kár, hogy ép Szivess-y dr. sietett ennek az indítványnak beadásával. A szóban levő javaslatok ellen ugyanis nem lehet tiltakozni, hiszen, -az any­nyit jelentene, hogy a tiltakozó helyetelaníitl, hogy az esküdt széki intézmény -megjavittas­sék, a sajtó jogviszonyai rendeztessenek. Érdemi -részükben- pedig a törvényjavaslatok végleg még kész sincsenek, hiszen a sajtó­törvényről most ainkétioznalk Mi ellen tilta­kozzék tehát a közgyűlés? Majd megmondja a jogügyi- bizottság, amelyhez — eminenter jogi kérdésről lévén szó — a- tanács utasit­ta t-ni kivánja az indítvány. De -az (is cs-alk ak­kor, ha is-meretes-sé lesz a szóban -forgó tör­vényjavaslatok végleges szövege. — Ferenc Ferdinánd Vilmos császárnál. Berlinből jelentik: Ferenc Ferdinánd trón­örökös szerdán este elutazik Bécsiből (Vilmos császár vadászataira Göndebe. Csütörtökön reggelig marad vendége a. császárnak Pots­damban s -délelőtt elutazik az egész vadász­társaság. Szögyény-Marich László gróf ber­lini osztrák-magyar nagykövet és báró Ru­merskirch, a trónörökös főudvarmestere -is hivatalosak a vadászatra. A hercegek közül (Eiitel Frigyes, Joachi-m és Oszkár mennek Gördebe. Csütörtökön és pénteken lesznek az udvari vadászatok, pénteken este pedig Fe­renc Ferdinánd trónör|ök-ös visszautazik Bécsbe. — Teleszky a király előtt. Teleszky János 'dr. pénzügyminiszter m-a délután -két órakor titkára, Thaly Zsigmond dr. kisóre­tóben Bécsbe utazott. A pénzügyminiszter holnap délelőtt kihallgatáson jelenik -meg a király előtt. Teleszky János -már a holnapi nap folyamán visszatér Budapestre. A pénz­ügyminiszter a képviselőház csütörtöki ülé­sén terjeszti be az 1914. január 1-től junius 30-ig terjedő időre szóló állami költségvetési előirányzatot. — Mit jósol Sziriusz ? Sziriusz, az is­| mert időjós -ma .beküldte nekünk az időjárás | változásáról szóló jelentését, amelyet itt is­j mertetünk. ; Október 27-től kissé csapadékosabbra vál­tozik, növekedő csapadékokkal. Ugy, hogy már novemter 2, 3, 4, 5, 6-ik napjaiban or­szágos esőzéssé változik át, amely több napig fog tartani. Több helyen havazás várható, kiilön-ösen 11-től igen kritikus idők Ígérkez­nek. Eső, hó, viharos szelek fognak átvonul­ni az ország több részén. November hóna­punk igen szeszélyes és kritikus lesz. Euró­pa több részében nagyobb 'havazások és vi­harok várhatók. Novemberben egy-két szép enyhe időre van kilátásunk, -de ez nem fog hosszasan tartani, mert ismét hideg, szeles és csapadékos idők váltják fel. iE hónapunk tartós, télies, hideg időt igér. Decemberben -nagy7 ködök ígérkeznek. Decembert átlag véve csapadékos jellegűnek számithatjaik. Eső és hó váltakozik. Hideg, viharos szelek uralkodnak. December igen változónak ígér­kezik. Itt számit-hatunk egy kis enyhe időre. Körülbelül 8—10 fok körül fog ingadozni a hőmérő. Hosszú, tartós, hideg télre lehet szá­mítani. Nagy kérdés: beválik-e a jóslat. — Lovak helyett emberek. Eleszik a zabot a lovaik elől az emberek, olyan éhesek-. A félelmetes éhinség áthelyeződött Magyar­országra, Budaipesten öt-hatszáz ember ajánlkozott, ihogy a betegsegélyzo pénztár hurcolkodásánál lovak helyett ők húzzák a kocsikat. A gépekikel nem tudnak konkurál­ni -az emberek, tehát konkurálnak az állatok­kai. Mintha egy ímegiratlan -apoikalipszisi bor­zalom jeelenetei elevendnének fel előttünk: :iz ember meg az állat élet-halálharca a ke­nyérért. Mi ilesz a télen? K iad munkát és ke­nyeret az éhezőknek? Most még csak a lovak munkáját kérik az emberek, de ha jön a tél, iz éhség vörös fátyolt von a szemekbe, az élő -lova-k húsába fognak benyomulni a kések a nyiilt utcákon — mert enni kell! Mi -lesz a télen! Ma egyszerre az összes éhesek enni akarnák! — Szülök gondja. Még sütkérezünk az őszi nap aranyos verőfényében, de azért ez a verőfény nem tudja elűzni sok sötét gondun­kat. Talán csak a gazdagoknak -nem okoz gon­dot a tél, de legtöbbünknek bizony már most borsódzik ,a hátunk, pedig még nincs is hi­deg. De már előre megvan a gond. Kell a ímelag ir-uh-a, fa 'és| szén,, lámpát üs korán kell gyújtani, ami -meg gázszámlánk nagy­ságát emeli ijesztő módon. Szóval kiadásaink növekednek, de — jövedelmünk emelkedése nélkül. Valahogyan csak leküzdi kikii a ma­ga baját, vaalíhonnan csak előkerül a na­gyobb költség. „H-a nincsen -pénzünk, ve­szünk hitelbe." Van azonban a gyermekes házasoknak, a szülőknek még egy nagy gond­juk télen. iMát kezdjenek csemetéikkel, akik­nek télen is csak ugy van szükségük valami­lyen szórakozásra ,mi-nt nyáron. Csakhogy nyáron ott az utca, a liget, mely elég helyet és alkalmat nyújt, hogy-a-gyermekek játékos kedv-üket kielégítsék. Télen ugyancsak bajos volna különösen a kisebb, 6—10 éves gyerme­keiket kicsapni az utcára, vagy a parkokba. Pedig minden szabadban űzött játék egyút­tal testgyakorlás. Vérkeringtető, izomfejlesz­tő testgyakorlás. A -gyermekieknek téli idő­ben ép ugy van szükségük testfejlesztő sza­bad mozgásra, mint nyáron. Ilyen szabad moz gásul kínálkozik mindenekelőtt a séta. De egyszer az időjárás, máskor meg más ok folytán elmarad a -séta és a gyermekek való­sággal ketrecéletet kénytelenek élni, még pe­dig meglehetősen szűk -ketrecben. íMert hiszen a legtöbb családnál egy-két szobánál többet nem fűtenek rendszeresen. De ha nem is ma­radna el a rendszeres séta, -gyermekek részé­re ez, mivel jóformán csak láb-mozgatásból áll nem elegendő, mivel nem fejleszti ará­nyosan minden testrészüket. Már -pedig a gyermeki test fejlődésénél ép erre van szük­ség. Hogy közelebbről is -megnevezzem a doi-

Next

/
Thumbnails
Contents