Délmagyarország, 1913. október (2. évfolyam, 228-254. szám)

1913-10-28 / 251. szám

1913. október 28. qgipvlaq y arorszaq 5. A légszeszgyár és a város. — Egy érdekes és értékes indítvány. (Saját tudósítónktól.) A szegedi! légszeszgyár negyvenéves koncessziójából! tizennyolc év már lejárt. Hét év múlva tehát a huszonötödik év elteltével a légszeszgyár a befektetett összeg még amortizált részeért megváltható. Ezzel szemben, a légszeszgyár a koncessziója meghosszabbitását kívánja akként, ihogy ujabb negyven évre kerekíttessék iki. Ennek a kívánságának a városhoz intézett beadván,yában már kifejezést is adott és igy bizonyos, hogy a légszeszgyár ügyéről immár a közeljövőben nagy és elhatározó tanácskozások lesznek. Ezeknek a tanácskozásoknak mérlegét a város érdekeinek javára igyekszik és fogja is billenteni az a nagyon értékes beadvány, amelyet Bokor Adolf ma nyújtott be a városhoz és egész terjedelmiében! a következő: Tekintetes Városi Tanács! Nemrégiben közölték a napilapok, hogy a szegedi légszeszvilágiitási társulat vezetésében változás állott be s liogy a volt üzemvezető-igazgató állásától megvált. Tekintettel arra, miszerint régi általános panasz az, hogy a légszeszvilágitási társulat nemcsak hogy nem tesz eleget szerződésbeli kötelezettségeinek, hanem az ellenőrzés elégtelenségei miatt a szerződés előnyei nem is aknázhatók ki eléggé a város és közönségének javára; tekintettel továbbá ama körülményre, hogy a légszesztársulatnak engedélye már néhány év múlva megváltható és arra, hogy a társulatnak már most is van- kérvénye a város hatóságánál, melyben a szerződés meghosszabbitását kérelmezi és bizony ha a tárgyalások kellő szakértők közbejöttével vezettetnek, százezrekre menő differenciáikat jelenthetnek a város javára; tekintettel végül arra, hogy most módjában, áll a városnak egy minden tekintetben megfelelő szakértőt alkalmaznia, ki a társulatnak több mint 10 év óta vezette az ügyeit iés igy teljesen ismeri annak üzemét és a város tekintetes Tanácsának, miszerint íemntjelzetteket megfontolás tárgyává téve, folytasson tárgyalásokét Fuchs Jánossal, a szegedi légszeszgyár és villamtelep volt igazgatójával, esetleges alkalmaztatása végett és amennyiben a tárgyalások eredményre vezetnek, méltóztassék a város törvényhatóságának megfelelő javaslatokat tenni. Természetesnek fogja a város tekintetes Tanácsa találni azon kérelmemet, hogy a tanácskozásokhoz tisztelettel alulírottat bevonni méltóztassék. Kelt Szegeden,, 1913. 'évi október hó 27-én. A város tekintetes Tanácsának kiváló tisztelettel Bokor Adolf, törvényhatósági bizottsági tag. Kevés akció indult meg az utóbbi években városatyák részéről, amelyből annyi haszon származott a városra, mint amennyi ebből az indítványból származhatik. Ugy-e fölösleges részletesen fejtegetni, vagy megindokolni? A légszeszgyárral való minden ügyünkben az az ember fogja a város érdekeit képviselni, aki a légszeszgyárnak éveken át igazgatója és azelőtt éveken át vezető tisztviselője volt. Az indítvány előttünk azt a pii _pektivát rajzolja meg, hogy a város és a polgárság nagy érdekeiről van, szó. Sürgősen kell cselekedni. Sebella Mária felakasztotta magát. -- Rosszul ment az Edison-mozi. — (Saját tudósítónktól.) Ma hajnalban 'Sebella Mária, az Edison-mozi tulajdonosnője felakasztotta magát Takaréktár-utca 6. szám alatt lévő házánák lakásán. Az öngyilkosságot reggel kilenc órakor vette észre Szögi Mária, a házmester leánya, aki takarítani szokott iSebellánénál. Féltízkor értesítették a történtekről ,a rendőrséget, amelynek részéről Dreyer József dr. osztályjegyző ment ki a helyszínére. A vizsgálat során megállapította a rendőrtisztviselő, hogy Sebella Mária még hajnalban követte el az öngyilkosságot. Egy vastag, ruhaszárító kötéllel akasztotta fel magát az ajtó felett lévő vasrácsra és ott is halt meg, a kora reggeli órákban. Később kiment az öngyilkosság lielyszinórer Léderer Dezső dir. kerületi tiszti orvos is, aki szintén a beállott halált konstatálta. Dreyer dr. először Sebeik, Mária lakását vizsgálta meg. Miikor megérkezett a lakáshoz,, akkor az ajtó zárva volt és lakatossal kellett az ajtót kilfeszittetni, igy kétség sem férhetett áhlioz, hogy nem öngyilkosság törtónt. Bent a lakásban, amely egy szobából és előszobából állott, a legnagyobb rendetlenség volt. Az ágy fel volt vetve és látni lehetett, bogy Sebella benne feküdt. Valószinüleg egy álmatlanul eltöltött éjszaka után, hajtotta végre a® öngyilkosságot. A rendőrtisztviselő az egyik fiókban egy levelet talált, amelyet az öngyilkos lányához, iEdlvi Illés Dezsőné. máv. főellenőr feleségéhez intézett Ebben a levélben röviden elbúcsúzott leányától és vejétől, továbbá céloz benne öngyilkosságának okára, irván, bogy lelketlen és rosszhiszemű emberek kezei közé került, akik ki akarták forgatni teljesem vagyonából, ami részint már sikerült is nekik. Épen ekkor, aimikor a rendőrtisztviselő ezt a levelet megtalálta, érkezett oda Sebella Mária leánya, Edvi Illésné, aki mindem reggel a templomból jövet megszokta látogatni édesanyját, akit a rajongásig szeretett. Dreyer dr. kíméletesen órtesitette a történtekről az uriasszonyt és átadta neki anyja levelét. Ezután Szögi Mária kihallgatására került a sor, aki fölffödözte az öngyilkosságot. A leány elmondta a rendőrtisztviselőnek, hogy Sebella Mária már régen készülhetett az öngyilkosságra, mert neki sokszor mondta, hogy „Egy reggel kopogtatni fogsz az ajtómon és nem kapsz feleletet." A leány ma reggel takarítani akart a lakásba, kopogtatott az ajtón sokáig és tényleg nem kapott feleletet. Ekkor egy létrát állított az ajtóhoz és benézett a felső ablakon. A reggeli napifény sugára épen Sebella Mária halvány, kékülő arcára esett. A szegény kis házmester leány ettől a látványtól ugy megijedt, hogy majd leesett a létráról. Első ijedtében elszaladt Buttinger Károlynékoz, Sebella Mária nővéréhez és annak előadta az esetet. A rendőrséget csak később értesítette. Sebella Mária öngyilkosságának oka idaeára a levelében foglalt félremagyarázhatatlan célzásoknak teljesen felderítve még nincsen. Egy tény azonban megállapítható, Sebella Máriát az anyagi romlás vitte főkép a halálba és ezt az anyagi romlást a lelkiismeretlen embereken kivül az idézte elő, hogy az Edison-mozi, melybe a szerencsétlen asszony hatalmas összegeket fektetett s igen sok gondot okozott. iSebella Mária körülbelül egy évvel ezelőtt vette át a mozit Kálnai Imrétől. Ekkor még a Takaróktár-utcában lévő házán kivül, amely körülbelül százezer koronát ér és teljesen tehermentes volt, még százezer korona készpénze volt, amit Szilben• Antal volt tápéi plébánostól örökölt, akinek évtizedeken át gazdaasszonya volt. Miikor a mozit átvette ötvenezer korona kész,pénzt fektetett a vállalkozásba és 40.000 korona adósságot is magára vállalt. A mozi azonban nem bogy meghozta volna a tőkének illő kamatát, hanem még folytonosan ujabb befektetéseket igényelt és annyira gyengén ment, ihogy Sebeik Mária folytonosan ráfizetett. Ehhez járult még az is, hogy az utóbbi időben sokat betegeskedett. A pénztárnál nővére iButtingerné ült, a mozi vezetése tulajdonikópen sógorának volt a kezében és a bevétel mindég csökkent. Igy történt, bogy Sebeik Mária, aki már készpénzét teljesen rááldozta a mozira, legutoljára, már olyan pénzszerzésihez volt kénytelen folyamodni, mitől irtózott. Házát kellett végtére is 5000 koronával megterheltetnie, bogy a nyomasztó adósságait fötdözm tudja. Pedig nagy vagyonából csalk a háza maradt meg télier,mentesen és többször említette, hogy ha a házát is meg kell terhelnie, azt nem éli tul. És néhány nap előtt mégis kénytelen volt felvenni házára az 5000 koronát. Ugyanekkor vette meg a kötelet is, mert ekkor már el volt szánva a halálra. Közben az is előidézte anyagi romlását, hogy egy hírhedt szélhámossal Takács Bélával hozta össze rossz sorsa, aki őrnagynak adta ki magát és házasságot ígért neki. Ez az ember kicsalt tőle kétezer korona készpénzt és két brilliáns gyürüt is ellopott tőle. Ez a dolog nagyon elkeserítette a már amúgy is csalatkozott beteg asszonyt. Sebella Mária a rendőrséghez is intézett egy levelet, amelyben a boncolás mellőzését kéri. A boncolást mellőzik is. Lakásán már felravatalozták a szerencsétlen asszonyt és holnap délután temetik. Függetlenségi beszéd — a függetlenségi képviselők ellen. Az országos hangulatra fölöttébb jellemző az az incidens, mely a nagyváradi függetlenségi párt vasárnapi értekezletén lejátszódott. Ugyanis felállott Szabó Károly asztalosmester, a nagyváradi ipartestület alelnöke és erős szavakkai ostorozta iaz ellenzéket, amiért nem teljesiti törvényhozási kötelességét. Kijelentette, hogy a választópolgárok szomorú szívvel látják a függetlenségi képviselők öngyilkos politikáját és a legközelebbi választáskor megadjak erre az eljárásra a választ. Egyenesen nevetségesnek; mondotta a függetlenségi párt kapkodását, amellyel egyik nap azt határozBtttortffcírloH Telefon 515. TijzUlettel meggyőződhetnek arról, hogy dúsan f^.jjii felszerelt raktárunkban kizárólagsa- tJjfCStlIl JYlttaSZIcllOSOli ját készítésű, elsőrendű bútorok, íiifaMuMfiei minden versenyt felülmúló árban 0U»O»ral|(ara — kedvező fizetési feltételek mellett r: . . . - ... - is kerülnek eladásra 5«í«d, TtJZa £a]05-l|5rát 19 (Kertíjz píMtl szemben.)