Délmagyarország, 1913. október (2. évfolyam, 228-254. szám)

1913-10-03 / 230. szám

1913. október 1. DELMAGYARORSZXfJ 11 Családi dráma. — Egy kereskedelmi utazó megölte a feleségét és azután öngyilkos lett. — (Saját tudósítónktól.) Budapesten azAndrássy-ut 97. számú ház első emeletének 8. számú lakásában lakott Ágoston (Fleischmann) Géza harmincnégy éves kereskedelmi utazó, aki a bécsi Springer-féle szeszgyár alkalmazottja volt. Vele lakott a háromszobás lakásban a felesége, született Goldberger Janka és két gyermeke, az ötödfél éves Árpád és a harmadfél éves Ervin. Ágoston szerelemből házasodott. Az asszonyt a házban feltűnő szépnek ismerték. Csendes, nyugodalmas életet éltek Ágostonék, annál nagyobb megdöbbenést keltett ma reggel a házban az a borzalmas családi dráma, amely az utazó lakásán lejátszódott. Ma reggel hat órakor Madarász Viktória cselédleány, aki az idősebbik gyerekkel a cselédszobában aludt, revolverdörrenésre ébredt föl. Kiugrott az ágyból és berohant a szobák felé. De még ki sem nyithatta a szoba ajtaját, amikor nyilott az ajtó és a küszöbön megjelent hálóingben Ágostonná. Nyaka, arca, melle csupa vér. Támolyogva jött ki a szobából és kétségbeesve kiabált: — Szent isten, az uram megölt! A vérző asszony átrohant az előszobán, kinyitotta a lakás ajtaját, kifutott a lépcsőházba, fölrohant a második emeletre, ott a lépcsőn összerogyott és meghalt. A lármára kiszaladtak a szomszédos lakók és bementek Ágostonokhoz, megnézni, mi történt. A hálószobában rettenetes látvány tárult eléjük. A férfi az ágy mellett feküdt óriás vértócsában. Jobb halántékából szivárgott a vér. Már nem volt benne élet. A hálószobában mindenütt csupa vér volt a padló. A piros nyomok jelezték, hogy a halálosan megsebesült asszony arra szaladt ki. Az asszony ágya csupa vér volt és a két véres ágy között édesdeden aludt a kisebbik fiu. A drámát természetesen azonnal jelentették a rendőrségnek, ahonnan bizottság ment ki. A bizottságnak már csak az lehetett a dolga, hogy a két halottat elszállíttassa és megtartsa a rendőri szemlét. A rendőrorvos megállapította, hogy a férj akkor lőtt rá a feleségére, mikor az asszony még aludt. Ágoston Géza igen szerencsétlen házaséletet élt a feleségével. Ezelőtt hat esztendővel Ágoston Géza a Foncdére hivatalnoka volt. Akkor ismerkedett meg Goldherger Janikával, aki a Hitelbanknak volt gépárőkisasszonya, Ágoston megszerette a leányt és elhatározta, hogy feleségül fogja ve nini. Ezt a szándékát közölbe is szüleivel, de azok a házassági tervet keményen ellenezték. Ágoston több ízben próbálta szüleit hajlandóságra bírni, de azok hajthatatlanok maradtak, mert nem sok jót vártaik ettől a házasságtól. Egyszer aztán rájöttek a szülők, hogy fiuk akaratuk ellenére titokban már el is vette a leányt. Ekkor annyira megharagudtak, hogy meg is szakították Ágostonnal az érintkezést. Szülők és fiu között a békét a,z első 'gyermek születése hozta meg. Az öregek nem nagyon szerették ugyan a fiatal asszonyt, de fiukkal újra jó viszonyban voltak. Ez a viszony azonban nem volt a régi és Ágoston, aki a szüleit nagyon szerette, az összeköttetés hűvössége miatt igen sokat szenvedett. A házasság 'csakugyan nem vezetett jóra.. Egy szép napon megérkezett Ágoston ciméne az első névtelen 1 levél, amelyben értesitettar, hogy a felesége szwesen fogadja idegen urak udvarlását, Az első névtelen levelet a névtelen .levélek egész sora követte, jöttek azután a baráti figyelmeztetések és egyszer Ágoston maga is meggyőződött arról, hogy a felesége állandóan apróhirdetések utján levelez ismeretlenekkel. (Mindez annyira elkeserítette Ágostont, hogy ezelőtt egy hónappal halálra szánta magát. Ágoston közben elhatározta, hogy máskép segít szenvedésein. Megvitatta a dolgot szüleivel és ezeknek tanácsára ugy határozott, hogy csöndben és bókéhen elválik az. aszszonytól. A nagyszülők, hogy a válást, a t melytől fink léikének, békéjét remélték, men; nél inkább megkönnyítsék, magukra vállal: ták a két kis fiu neveltetését. A válásba az i asszony is beleegyezett és ugy határozták, hogy a mai éjszaka lesz az utolsó, amelyet a lakásban együtt töltenek. Ágoston tegnap délben munkából tért haza, Mikor megcsókolta a gyerekeit, a nagyobbik fiu igy szólott hozzá: — A mama beszélt egy bácsival telefonon. Ágostonná éktellen haragra gerjedt, hogy a kis fiu elárulta Nekiment a gyereknek és fojtogatni kezdte, ugy, hogy az apa a kis írat csak nagy nehezen tudta kiszedni a kezei közül. A dolog természetesen családi jelenetet provokált. De Ágoston nem csapott lármát. Fogta a két gyereket éis dknent velük szüléihez, ahol az egész délutánt töltötte. Este nycűic órakor tért haza az apa a két gyerekkel. A nagyobbik gyereket, akire az anya rá se tudott nézni a haragtól, kitették aludni a cselédszobába. Aztán nemsokára nyugovóra tértek. Ágoston látszóau nyugodt volt, de hogy ekkor már megfogamzott lelkében a .rettenetes elhatározás, azt a ma reggeli véres tragédia bizonyítja. Készülődés az őszi nagy mérkőzésre. — A politikai helyzet. (Saját tudósítónktól.) A jövő hét közepén, október 8-án a képviselőház ülést tart s ezzel vége lesz a hosszú négy hónapos parlamenti szünetnek. A csütörtöki ülésen a kormány beterjeszti azokat a törvényjavaslatokat, amelyeket már régebben a Eláz őszi munkaprogramjára tűzött ki. Ezeket nyomban a bizottságok elé utalják s ha a bizottságok végeztek velük, előreláthatóan egy hét múlva, tehát október közepén a képviselőház érdemleges tanácskozását is megkezdhetik. Hogy a Ház október 8-iki ülésén ezenkívül mi fog történni, az az ellenzéki pártok elhatározásától függ s attól, megjelennek-e a Házban valami demonstráció végett — persze most már csak elvi demonstrációról lehet szó — vagy nem. Ezt a kérdést az ellenzék vezérei Justh Gyula makói beszámolójával kapcsolatban fogják eldönteni. A beszámoló előtt ugyanis Andrássy Gyula gróf, Apponyi Albert gróf és Károlyi Mihály gróf meglátogatják Justhot tornyai birtokán s egy napot nála töltenek, hogy vele együtt meghányják-vessék a taktikai kérdéseket. Andrássynak, Apponyinak s az ellenzék más vezetőembereinek eddig tett nyilatkozatai után bizonyosra vehető, hogy e tekintetben a tornyai tanácskozás nem igen fog uj dolgot produkálni. Minden valószínűség szerint azt határozzák, hogy az ellenzék a Ház október 8-iki ülésén megjelenik s itt a vezérek közül valaki, vagy mindegyik párt elnöke különkülön tiltakozó nyilatkozatot tesz a parlament tanácskozása ellen. Most először történik, s igy nem érdekesség nélkül való, hogy Andrássy Gyula gróf s az ellenzéki vezérek Justh Gyulát birtokán keresik föl és elkísérik makói beszámolójára is. Ezzel Andrássyék nemcsak különös figyelmességet akartak Justh iránt tanusitani, de elhatározásukat bizonyos diplomáciai számítás is vezeti. Tartani lehetett ugyanis attól, hogy Justh Gyula, aki néhány nyilatkozatában erősen elitélte a függetlenségi képviselőknek az Andrássy-párlba történt belépését, beszámolójában esetleg újra ki fog kelni az átlépések miatt. Ennek a támadásnak már most előreláthatóan elejét veszi, vagy legalább is élét tompitja az a körülmény, hogy Justh mögött, mialatt beszámolóját mondja, ott fog majd ülni a csábító is: Andrássy Gyula gróf. Még egy érdekessége van a makói konventikulumnak, s ez az, hogy a koalíció széirobbantását s az Andrássyékhal és Apponyiékkal való szakítást annak idején 1909. november 4-én ugyancsak az emlékezetes makói és tornyai tanácskozáson határozta el a nagy függetlenségi pártnak Justhhoz szitó többsége. Azóta sok minden történt s most Andrássyék és Apponyiék maguk is Tornyára és Makóra mennek, hogy most legalább az uj koalició összetartását és békességét igyekezzenek megmenteni. BBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBB A szerelmes hadnagy tragédiája. — Öngyilkos lett az ideálja ablaka alatt. — (Saját tudósítónktól.) Szomorú an megható szerelmi tragédia törtónt ma hajnalban Szegeiden a Liliom-utcában. (Egy romantikus hajlamú hadnagy öngyilkos lett ideáljának az ablaka alatt, mig a cigány szentimentális nótákat muzsikált. Sápadt arcccal, nagybetegen f ekszik most a kórházban a boldogtalan szerelmes és bizonyára láz-álmában még a nóta szavát hallja és annak a leánynak arcát látja, akiért el akarta dobni magától fiatal életét. A tragédia hajnalban mégy órakor történt a Liliom-utca 10. számú ház előtt, özvegy Legátné lakásánál. Welther Árplád Ihonvédbadnagy már régóta udvarolt az uriaszszony gyönyörű, sízép leányának, Legát Babáéinak. Másfél évvel ezelőtt került Welther Szegedre és hamarosan megösuierkedett az uri leánnyal. Gyakran kísérgette a Korzón és eljárogatott Legáték házába is. Az ismeretségből csakhamar szerelem lett és Welther rájött arra a sokak előtt banálisnak látszó (frázisra, hogy ideálja nélkül nem tud élni tovább. Házasságukat azonban többféle okok akadályozták. Welther egéstzen fiatalember volt, be sem töltötte még a 22-ik életévét és pályájának kezdetén állott. Apja., aki gazdag földbirtokos Zen tán, természetes, hogy ilyen körülmények között hallani sem akart arról, hogy fia az egész életre lekösse magát. Ez még azonban nem lett volna a legnagyobb baj. A tragédia tulajdonképeni inditó oka abban rejlett, hogy Legát Babéi — mint mondják — nem viszonozta a hadnagy érzelmeit és mivel még ő is nagyon fiatal, anyja sem akart a házasságiról hallani. Ebhez járult még az is, hogy Welther a szükséges kauciót sem bírta volna előteremteni, mivel az apja teljesen elzárkózott ebbeli kérése elől. Welther azonban nem az az ember volt, aki annyi akadály dacára is meghátrált volna. Egy héttel ezelőtt haza utazott Zentára és még egyszer megpróbálta apja ellenzését megtörni. Csakhogy kísérlete ezúttal is sikertelen maradt. Rét nappal ezelőtt érkezett vissza Szegedre és a háziasszonyának elpanaszolta majdnem sírva, hogy nem lehet az övé, akit életénél is jobban szeret. Apja most már nemcsak a házasságát ellenezte, hanem fiát teljesen kiakarta vonni abból a körből, ahol csak az érzelmei megszülettek és folyton erősödnek, ezért azt mondta, hogy Nagybecskerekre fogja áthelyeztetni és nem engedi, hogy továbbra is Szegeden maradjon. Welthert a háziasszonya vigasztalni próbálta, de bizony ez sehogy se sikerült. A