Délmagyarország, 1913. október (2. évfolyam, 228-254. szám)

1913-10-21 / 245. szám

1913, október 231. dCCmaQyarorszxg v mény az Lett, 'hogy a tanács javaslatát, ap­róbb alaki módosításokkal elfogadták. A városi bérföldeik hasznosítása dolgá­ban Ördög Lajos dr. osztályjegyző mutatta be a tanács előterjesztését. Mintegy kétezer­hatszáz hold városi föld bérbeadásáról van szó. A bérleti szerződések 1914. október el­sején járnak le. A tanács javaslata az, bogy a bérleti szerződések köziül azokat, amelyek nem a feketeföldekre vonatkoznak harminc évre, a ifeketeföldekre vonatkozó bérleti szer­ződéseket pedig további tiz évre hosszabbít­sa meg a város. Obláth Lipót kifogásolja, hogy hétszáz hold feketeföldet tiz évre adjon bérbe a vá­ros. Gazdasági szempontból károsnak véli ezt, mert tiz év alatt a földet rendkivüli mó­don kihasználják. Javasolja, hogy legalább 15 eztendőre adják bérbe a feketeföldeket. Az előadó ujabb felszólalása után a köz­gyűlés a tanácsi javaslathoz járult hozzá. Ezzel a közgyűlés véget ért. a írnia s a Peranis a (fluonulisra, - Szepbla hatarkllsszllást hír.) (Saját tudósítónktól.) Bécs politikai köröknek az a véleménye, hogy Szer­bia nem bonyolodik nyílt konfliktusba a monarchiával. Szerbia katoniai helyzete most kedvezőtlen, Bulgária felől veszede­lem fenyegeti és az orosz követ is komoly intelmeikikel fordul hozzá. Szerbiának hat­vanezer embere van Albániában, haderejét az albán fölkelés miatt szükségessé vált in­tézkedéseik meggyöngitették s igy most igen nehéz lenne neki csapatokat küldeni az osztrák-magyar határra. A nép és a hadsereg egyaránt belefáradt la háborúba,' erre vall az a sok zendülés és az, hogy a behívott hadköteleseik megszöknek vagy sok esetben megtagadják az engedelmessé­get. Bulgária iázzál az ürüggyel, hogy Nyugat-Tráciát megszállja, hetvenezer embert vont össze és ezt a sereget szükség esetén másfelé dirigálhatja. Hartwig bel­grádi orosz követ, akinek nemrég fontos beszélgetése volt Berchtold gróffal, kor­mánya utasítására azt a tanácsot adta Szerbiának, hogy engedjen. Belgrádból jelentük, hogy Szerbia kor­mánya elhatározta, hogy Albánia területé­ről kivonja a csapatait. Ez az eredmény részben a belgrádi orosz követ tanácsának: Hartwignek köszönhető, aki a leghatáro­zottabban tanácsolta Szerbiánlak ezt a megoldást. Szerbia azonban a szerb—al­bán hat ár kiigazításhoz ragaszkodni fog. Remélik szerb diplomáciai körökben, hogy e (kérdés miatt nem tesznek ujabb bonyo­dalmak. Lapzárás után telefonálják: Szerbia a mai napon már kiadta a parancsot a szerb csapatoknak Albániából való kivonulá­sára. Most már remélni lehet, hogy a mo­narchia és Szerbia között a békés viszony helyreáll. is«33iaaiis!><bssss9»<ib9bi»iiiii i£b3beaaaaaaassxbaisbbbbababaabaae:iababezhbabbabebaabbbabebebsaaasabsbebba hogy a szerb csapatoknak nyolc napon belül teljesen ki kell üriteniök az autonóm Albánia területét. Bécs, október 20. A hivatalos cs. és kir. tárirati irodát felhatalmazták annak közlésé­re, 'hogy Storck osztrák-magyar ügyvivőinek a belgrádi kormánynál tett lépése szombaton délben történt meg és igy éttől az időponttól számit a nyolcnapos határidő, amelyen belül az autonóm Albánia területét a szerb csapa­toknak teljesen ki kell üriteniök. TANÁCSKOZÁS iBlELGR A DB A N. Bécs, október 20. A Südalamsche Kor­respodenz jelenti Belgrádiból: Pasics minisz­terelnök szombat .este, miután az osztrák ós magyar ügyvivő a jegyzéket átnyújtotta, a kouakba ment, hogy jelentést tegyen Péter királynak a szóbeli jegyzék tartalmáról és fölviMigositásokat adjon a helyzetről. Hir szerint a tanácskozáson, amely körülbelül egy óra hosszat tartott, Sándor herceg trón­örökös is részt vett. A tanácskozás után a palotába liivtáik Bozcmovics tábornok had­ügyminisztert, iki hosszabb tanácskozást foly­tatott a trónörökössel. Tegnap a miniszterek tanácskoztak az •osztrák és magyar jegyzékről, amely a szerb kormánynak gyors elhatározását tette szük­ségessé. Ausztria ós Magyarország ugyanis azt követelte Szerbiától, bogy szombat estig teljesen hagyja el a megszállott albán terü­letet, ebez pedig .a katonai körök adatai sze­rint legalább négy napra van szükség. A megszállott albán terület kiürítésére szóló parancsot tehát legkésőbb szerdán kellene kiadni. Mint szku.pstina körökben hindik, a had­ügyminiszter kijelentette a királynak és a trónörökösnek, hogy csak mégis mételhéti előbb tett kijelentését, amely szerint a határ biztosságáért való mindennemű felelősseget elhárít magától, ha a sztralégiai pofitokat föladják. Ezekben a körökben azt hiszik, hogy a szerb kormány ilyen értelmű tiltako­zással eleget fog tenni Ausztria és Magyar­ország fölszólitásának. Azokban a körökben, amelyek .összeköt­tetésben vannak .az orosz diplomáioiával, pá­risi táviratok alapján azt állítják, liogy Szer­bia a vele barátságban lévő hatalmakkal egyetértésben, a kiürítendő határterület nem­zetközi katonai megszállását fogja kérni. A BÉCSI SZEBB KÖVET NYILATKO­ZATA. Bécs, október 20. Jovanovics Jovan bécsi szerb követ Szerbia magatartását igy magya­rázta: A mai napon még ezek a jelentések ér­keztek : A HATÁRIDŐ. Belgrád, október 20. Storck osztrák-ma­gyar ügyvivő a külügyminisztériumban szó­beli jegyzéket nyújtott át, mely azt követeli, — Egy hónappal ezelőtt azt kivánták a hatalmak Szerbiától, hogy vonja vissza csa­patait az újonnan megalapított Albániából. Szerbia az uj országban 'azért tartott néhány pontot megszállva, liogy saját határait biz­tosithassa. Engedtünk azonban a hatalmak­nak, feladtuk ezeket a .pontokat, de .alig von­tuk vissza csapatainkat, egyszerre fölfegy­verkezett, erős albán bandák törteik be Szer­bia területére s kényszeritették a szerb kor­mányt, .hogy épen elbocsátott (katonáit ismét fegyverbe hivja s a délnyugati határokra küdje. A szerb .csapatok gyorsan elűzték a támadókat s újból elfoglalták azt .a néhány stratégiai pontot, amelyekből legkönnyebben védekezhetnek az albán bandák ujabb táma­dásai ellen. Mikor ez megtörtént, .a szerb ki­rályi kormány kiadta a csapatoknak az uta­sítást, hogy tovább elő ne nyomuljanak, ha­nem maradjanak meg pozícióikban s várják meg, mig a nemzetközi bizottság, .mely az Albánia és Szerbia közötti határok végleges megállapításával van meghízva, amely ok­tóber tizedikén1 kezdte meg működését, befe­jezi munkáját. Amikor az albán bandák Szerbiába be­törtek s ott raboltak és gyújtogattak, az al­bán állam még csak papiron volt meg. Nem valtak határai sem északon, sem északnyu­gaton, sem délen s ugyanabban az időben egyszerre két kormány is uralkodott, az egyik Valonában, a másiik Tiránábain s Izmai! Kema.1 és Esszad basa küzdöttek egymással a hatalomért. A .nemzetközi bizottság Valo­náhau ép bogy összeült, s a Szkutariban szé­kelő admirálisok csupán a városban s kör­nyékén tartották fenn a rendet. Ilyen körül­mények között Szerbia kénytelen volt magát és határait biztosítani. Eljárásában senki .sem láthatja .azt a szándékot, hogy Szerbia nem respektálja a londoni konferencia határoza­tait Albánia tekintetében, vagy hogy Albá­nia kárára kívánna terjeszkedni. Ilyen szán­dékai Szerbiának mmc&emek s Szerbia békét és nyugalmat akar. EURÓPA MEGSZÁLLJA ALBÁNIÁT? Páris, október 20. az osztrák-magyar monarchia viselkedése a francia külügymi­nisztériumban nagy nyugtalanságot keltett. Szerbia Parist, Londont és Pétervárt a diplo­máciai játék minden fajtájáról azonnal érte­siti és a három fővárosból jövő utasítások szerint cselekszik. Szerbia politikája világo­san meg van. rajzolva. Ha Ausztria-Magyar­ország fenyegetéseivel nem tágít attól, hogy Szerbia azonnal vonja vissza csapatait azok­ról a határterületekről, .amelyeket Bécs Albá­niához tartozóknak tekint, Szerbia ezt a kö­vetelést teljesíteni fogja, de azután fölkéri a hármasszövetséget és a hármas ántántot, hogy maga gondoskodjék Szerbia biztonsá­gáról Albánia felől, ha 'már saját erejéből nem •szabad gondoskodnia róla. Az albán terüle­tekről kivonuló szerb csapátok helyébe mind a hat nagyhatalom hadereje megszállód az albán területeket. Olyan, megoldás, amely Bécsnek aligha lenne inyére. Berlini jelentés szerint ez a terv nem egyéb kalandos óhajtásnál. LECKE (SZERBIÁNAK. Páris, október 20. A monarchia belgrádi lépését illetőleg a Figaro kifejti, hogy Szer­bia helyesen cselekszik, ha a londoni nagy­követi tanácskozmány határozatának nem szegül ellene. Az Action szerint a francia külügyi kormány teljes nyugalommal várja BntorVásárlók Tisztelettel Telefon 515. meggyőződhetnek arról, hogy dúsan »fbttf.-.l.U-.U felszerelt raktárunkban kizárólagsa- CSJOhIT /n»a$ZIal050 tj jót készítésű, elsőrendű bútorok, minden versenyt felülmúló árban, ~ kc-t Szegd, Tisza Eajos-Kőrfit 19 (Xertfcz ptlftcl szemben ) BtstorraKtára

Next

/
Thumbnails
Contents