Délmagyarország, 1913. október (2. évfolyam, 228-254. szám)
1913-10-21 / 245. szám
1913, október 231. dCCmaQyarorszxg v mény az Lett, 'hogy a tanács javaslatát, apróbb alaki módosításokkal elfogadták. A városi bérföldeik hasznosítása dolgában Ördög Lajos dr. osztályjegyző mutatta be a tanács előterjesztését. Mintegy kétezerhatszáz hold városi föld bérbeadásáról van szó. A bérleti szerződések 1914. október elsején járnak le. A tanács javaslata az, bogy a bérleti szerződések köziül azokat, amelyek nem a feketeföldekre vonatkoznak harminc évre, a ifeketeföldekre vonatkozó bérleti szerződéseket pedig további tiz évre hosszabbítsa meg a város. Obláth Lipót kifogásolja, hogy hétszáz hold feketeföldet tiz évre adjon bérbe a város. Gazdasági szempontból károsnak véli ezt, mert tiz év alatt a földet rendkivüli módon kihasználják. Javasolja, hogy legalább 15 eztendőre adják bérbe a feketeföldeket. Az előadó ujabb felszólalása után a közgyűlés a tanácsi javaslathoz járult hozzá. Ezzel a közgyűlés véget ért. a írnia s a Peranis a (fluonulisra, - Szepbla hatarkllsszllást hír.) (Saját tudósítónktól.) Bécs politikai köröknek az a véleménye, hogy Szerbia nem bonyolodik nyílt konfliktusba a monarchiával. Szerbia katoniai helyzete most kedvezőtlen, Bulgária felől veszedelem fenyegeti és az orosz követ is komoly intelmeikikel fordul hozzá. Szerbiának hatvanezer embere van Albániában, haderejét az albán fölkelés miatt szükségessé vált intézkedéseik meggyöngitették s igy most igen nehéz lenne neki csapatokat küldeni az osztrák-magyar határra. A nép és a hadsereg egyaránt belefáradt la háborúba,' erre vall az a sok zendülés és az, hogy a behívott hadköteleseik megszöknek vagy sok esetben megtagadják az engedelmességet. Bulgária iázzál az ürüggyel, hogy Nyugat-Tráciát megszállja, hetvenezer embert vont össze és ezt a sereget szükség esetén másfelé dirigálhatja. Hartwig belgrádi orosz követ, akinek nemrég fontos beszélgetése volt Berchtold gróffal, kormánya utasítására azt a tanácsot adta Szerbiának, hogy engedjen. Belgrádból jelentük, hogy Szerbia kormánya elhatározta, hogy Albánia területéről kivonja a csapatait. Ez az eredmény részben a belgrádi orosz követ tanácsának: Hartwignek köszönhető, aki a leghatározottabban tanácsolta Szerbiánlak ezt a megoldást. Szerbia azonban a szerb—albán hat ár kiigazításhoz ragaszkodni fog. Remélik szerb diplomáciai körökben, hogy e (kérdés miatt nem tesznek ujabb bonyodalmak. Lapzárás után telefonálják: Szerbia a mai napon már kiadta a parancsot a szerb csapatoknak Albániából való kivonulására. Most már remélni lehet, hogy a monarchia és Szerbia között a békés viszony helyreáll. is«33iaaiis!><bssss9»<ib9bi»iiiii i£b3beaaaaaaassxbaisbbbbababaabaae:iababezhbabbabebaabbbabebebsaaasabsbebba hogy a szerb csapatoknak nyolc napon belül teljesen ki kell üriteniök az autonóm Albánia területét. Bécs, október 20. A hivatalos cs. és kir. tárirati irodát felhatalmazták annak közlésére, 'hogy Storck osztrák-magyar ügyvivőinek a belgrádi kormánynál tett lépése szombaton délben történt meg és igy éttől az időponttól számit a nyolcnapos határidő, amelyen belül az autonóm Albánia területét a szerb csapatoknak teljesen ki kell üriteniök. TANÁCSKOZÁS iBlELGR A DB A N. Bécs, október 20. A Südalamsche Korrespodenz jelenti Belgrádiból: Pasics miniszterelnök szombat .este, miután az osztrák ós magyar ügyvivő a jegyzéket átnyújtotta, a kouakba ment, hogy jelentést tegyen Péter királynak a szóbeli jegyzék tartalmáról és fölviMigositásokat adjon a helyzetről. Hir szerint a tanácskozáson, amely körülbelül egy óra hosszat tartott, Sándor herceg trónörökös is részt vett. A tanácskozás után a palotába liivtáik Bozcmovics tábornok hadügyminisztert, iki hosszabb tanácskozást folytatott a trónörökössel. Tegnap a miniszterek tanácskoztak az •osztrák és magyar jegyzékről, amely a szerb kormánynak gyors elhatározását tette szükségessé. Ausztria ós Magyarország ugyanis azt követelte Szerbiától, bogy szombat estig teljesen hagyja el a megszállott albán területet, ebez pedig .a katonai körök adatai szerint legalább négy napra van szükség. A megszállott albán terület kiürítésére szóló parancsot tehát legkésőbb szerdán kellene kiadni. Mint szku.pstina körökben hindik, a hadügyminiszter kijelentette a királynak és a trónörökösnek, hogy csak mégis mételhéti előbb tett kijelentését, amely szerint a határ biztosságáért való mindennemű felelősseget elhárít magától, ha a sztralégiai pofitokat föladják. Ezekben a körökben azt hiszik, hogy a szerb kormány ilyen értelmű tiltakozással eleget fog tenni Ausztria és Magyarország fölszólitásának. Azokban a körökben, amelyek .összeköttetésben vannak .az orosz diplomáioiával, párisi táviratok alapján azt állítják, liogy Szerbia a vele barátságban lévő hatalmakkal egyetértésben, a kiürítendő határterület nemzetközi katonai megszállását fogja kérni. A BÉCSI SZEBB KÖVET NYILATKOZATA. Bécs, október 20. Jovanovics Jovan bécsi szerb követ Szerbia magatartását igy magyarázta: A mai napon még ezek a jelentések érkeztek : A HATÁRIDŐ. Belgrád, október 20. Storck osztrák-magyar ügyvivő a külügyminisztériumban szóbeli jegyzéket nyújtott át, mely azt követeli, — Egy hónappal ezelőtt azt kivánták a hatalmak Szerbiától, hogy vonja vissza csapatait az újonnan megalapított Albániából. Szerbia az uj országban 'azért tartott néhány pontot megszállva, liogy saját határait biztosithassa. Engedtünk azonban a hatalmaknak, feladtuk ezeket a .pontokat, de .alig vontuk vissza csapatainkat, egyszerre fölfegyverkezett, erős albán bandák törteik be Szerbia területére s kényszeritették a szerb kormányt, .hogy épen elbocsátott (katonáit ismét fegyverbe hivja s a délnyugati határokra küdje. A szerb .csapatok gyorsan elűzték a támadókat s újból elfoglalták azt .a néhány stratégiai pontot, amelyekből legkönnyebben védekezhetnek az albán bandák ujabb támadásai ellen. Mikor ez megtörtént, .a szerb királyi kormány kiadta a csapatoknak az utasítást, hogy tovább elő ne nyomuljanak, hanem maradjanak meg pozícióikban s várják meg, mig a nemzetközi bizottság, .mely az Albánia és Szerbia közötti határok végleges megállapításával van meghízva, amely október tizedikén1 kezdte meg működését, befejezi munkáját. Amikor az albán bandák Szerbiába betörtek s ott raboltak és gyújtogattak, az albán állam még csak papiron volt meg. Nem valtak határai sem északon, sem északnyugaton, sem délen s ugyanabban az időben egyszerre két kormány is uralkodott, az egyik Valonában, a másiik Tiránábain s Izmai! Kema.1 és Esszad basa küzdöttek egymással a hatalomért. A .nemzetközi bizottság Valonáhau ép bogy összeült, s a Szkutariban székelő admirálisok csupán a városban s környékén tartották fenn a rendet. Ilyen körülmények között Szerbia kénytelen volt magát és határait biztosítani. Eljárásában senki .sem láthatja .azt a szándékot, hogy Szerbia nem respektálja a londoni konferencia határozatait Albánia tekintetében, vagy hogy Albánia kárára kívánna terjeszkedni. Ilyen szándékai Szerbiának mmc&emek s Szerbia békét és nyugalmat akar. EURÓPA MEGSZÁLLJA ALBÁNIÁT? Páris, október 20. az osztrák-magyar monarchia viselkedése a francia külügyminisztériumban nagy nyugtalanságot keltett. Szerbia Parist, Londont és Pétervárt a diplomáciai játék minden fajtájáról azonnal értesiti és a három fővárosból jövő utasítások szerint cselekszik. Szerbia politikája világosan meg van. rajzolva. Ha Ausztria-Magyarország fenyegetéseivel nem tágít attól, hogy Szerbia azonnal vonja vissza csapatait azokról a határterületekről, .amelyeket Bécs Albániához tartozóknak tekint, Szerbia ezt a követelést teljesíteni fogja, de azután fölkéri a hármasszövetséget és a hármas ántántot, hogy maga gondoskodjék Szerbia biztonságáról Albánia felől, ha 'már saját erejéből nem •szabad gondoskodnia róla. Az albán területekről kivonuló szerb csapátok helyébe mind a hat nagyhatalom hadereje megszállód az albán területeket. Olyan, megoldás, amely Bécsnek aligha lenne inyére. Berlini jelentés szerint ez a terv nem egyéb kalandos óhajtásnál. LECKE (SZERBIÁNAK. Páris, október 20. A monarchia belgrádi lépését illetőleg a Figaro kifejti, hogy Szerbia helyesen cselekszik, ha a londoni nagyköveti tanácskozmány határozatának nem szegül ellene. Az Action szerint a francia külügyi kormány teljes nyugalommal várja BntorVásárlók Tisztelettel Telefon 515. meggyőződhetnek arról, hogy dúsan »fbttf.-.l.U-.U felszerelt raktárunkban kizárólagsa- CSJOhIT /n»a$ZIal050 tj jót készítésű, elsőrendű bútorok, minden versenyt felülmúló árban, ~ kc-t Szegd, Tisza Eajos-Kőrfit 19 (Xertfcz ptlftcl szemben ) BtstorraKtára