Délmagyarország, 1913. október (2. évfolyam, 228-254. szám)

1913-10-16 / 241. szám

DKLMAQYARORSZAÜ 1913. okótber 16 Cserkész-csapatok a szegedi iskolákban. — Megalakult a cserkész-bizottság. — (Saját tudósítónktól.) Szerdán délután Szegeden is megalakult a cserkész-bizottság a városi főgimnázium épületében. Külföldi városokból plántálódott át Magyarországba az Ifjúsági cserkésizicsapatok szervezésén ele eszméje, amelyet először Budapestem valósí­tottak meg, majd több vidéki város, közöt­tük olyan kis hely is, mint Nagyszentmiklós, most pedig Szeged következik a sorban. A cserkész-bizottság alakuló ülésén Szele Ró­bert dr. tanfelügyelő távollétében Singer Kornél, a városi főgimnázium igazgatója el­nökölt, aki az ülés megnyitása utáin üdvö­zölte a megjelenteket, azután fölkérte Tur­csányi Imre dr.-t, a szegedi állami gyer­mekmenhely igazgatóját, hogy cserkész-őr­szem célját ismertesse a bizottsággal. Előad­ta Turcsányi Imre dr., hogy a cserkész-csa­patokkal az ifjúság testnevelését akarják elő mozdítani olymódon, hogy a tanuló ifjúság­gal testedző katonai gyakorlatokat végeztes­senek, nem ugyan a szó szoros értelmében, hanem ugy, hogy katonai fegyelmet és rend­szeretet neveljenek az ifjúságba. A cserkész-őrszem keletkezésének egyéb­ként igen érdekes története van. Amikor az angol-bur háborúiban Ba.ilen­Poweld generális Mafe.king városát védte, a burok ugyancsak szorongatták az angolokat. Kevés katonájával a generális aránylag nagy kiterjedésű vonalat védett. Ilyenfor­mán minőén egyes katonának úgyszólván, megvolt a helye. Bizonyos szolgálatokra azonban nem tellett a katonákból. Fogta ma­gát és a telep fiatalságát turista-dreszb" buj­tatta és felhasználta a parancsok továbbítá­sára, hirek szerzésére, az ellenség megfigye­lésére s „For scontig" monclja az angol és ezt a szót nem igen lehet fordítani magyar­ra, mert azt is jelenti: kutatni, kémkedni, keresni, az erdőn, cserkészni és egyúttal őr­ködni is. A háború lezajlása után a generális ha­zament Londoniba, ahol feltűnt neki az ifjú­ság sápadt arcszíne, testi fejlettlemsége. Ha­sonlókorú fiukból állandó csapatot szervezett és elnevezte őket sconts boys-nak: cserkész­őrszein-fiuknak. Ebből a kis gárdából lassan kifejlődött olyan valami, ami ma már az ifjúság testi nevelésének újjászületését je­lenti. Mert a mozgalom háromirányú: test­nevelés, jellemifejlesztő és ügyesitő. Ezek a fiuk csapatjaiban megszokták a bajtársi viszony ápolását, minden szépnek, nemesnek gyakorlását és ez az együttlét a fiatal jellem fejlesztését szolgálta legjobban. Törvényeik vannak, melyek a becsület ab­szolút tisztaságának és szeipMtelenségének ápolását célozzák. Minden fiu, aki cserkész­őrszemnek beáll, fogadalmat tesz. A fogada­lom becsületszóra történik. Becsületére fo­gadja a fiu, hogy hü lesz Istenéhez, koronás­,királyához és hazájához; mindenkin segít, aki segítségre szorul. A fiukból, 10—.18 év közöttiekből, 6 tagu csapatot alkotnak. Ez a legkisebb egység és őrs a neve. Három ilyen őrs szakaszt alkot, melynek egy felnőtt ember a parancsnoka. Ez rendes körülmények között tanító, tanár, vagy a müveit osztályból való férfi, alki sze­reti a fiatalságot. A nevelés munkája kinn a szabad természetben folyiik kirándulások, tá­borozások alkalmával. Ezt az intézményt Magyarországban is meghonosították, haimiisiitaitlaniul ugy, miiint azt ma már Európa összes országai átvet­ték. Ezt az intézményt el kellet hozni Sze­gedre is. Náluink nincsenek ugyan hegyek, dombok, ahol turistáskodni lehetne, de nem is a turistáskodás itt a főcél. Van itt erdő, itt a Tisza, ahol a gyakorlati munkákat: tá­borozás, sátorverés, hídverés, atlétika, úszás, futás, testgyakorlás mind elvégezhető. A cserkész-őrszem mibenlétének előadá­sa után Ditrói Nándor dr. tanár ismertette a bizottsággal azokat az alapszabályokat, a melyek megmondják, hogy a helyi viszonyok figyelembevételével milyen módon lehet az iskolákban a cserkész-csapatokat szervezni. Elhatározta a bizottság, hogy a cserkész-in­tézményt csak a középiskolákban lépteti életbe. Egyébként a szervezés érdekében az Országos Testnevelési Tanács megbízásából hamarosan Szegedre jön Tasch József buda­pesti iskolaigazgató, aki a cserkész-intéz­ményt személyesen tanulmányozta Angolor­szágban és direktivákat fog adni a szegedi bizottságnak, hogy miként járjon el a csa­patokat megalakítása körül. VBcaaiiaituxL: területe száma 96.345 4,329.10S 112.077 4.700.150 48.303 2,957.000 87.358 4,167.207 64.657 2,635.952 121.268 4,251.952 9.080 275.000 14.256 515.000 Balkáni statisztika a háború után. j (Saját tudósítónktól.) A bolgár statiszti- j kai hivatal most tette közzé azokat az ada­tokat, amlyek az ország háború utáni köz­állapotait világitják meg. A Törölkországgiaill folytatott nagy téli tavaszi hadjáratban 313 katonatiszt és 29.711 közkatona vesztette életét a bolgár részen. Két tiszt és 3193 katona eltűnt, ezek tehát vagy elmenekültek, vagy a hullájuk tűnt el. A súlyosan sebesültek között volt 915 tiszt, s 52.550 katona. A szövetségesekkel folytatott háborúban 366 tisztet vesztett el Bulgária, ezeken kí­vül 69 tiszt eltűnt. A legénység részéről el­pusztultak száma 14.602, mig 4560 eltűnt kö­zülük. Bulgária tehát e két háborúban nem ke­vesebb, mint 52.716 embert vesztett, akik mind javakorabölli férfiak voltak. A nagy anyagi veszteségeket, amik Bul­gáriát a háború folyamán sújtották, legjob­ban a nagy államadósságok igazolják, ame­lyek a háború előtti államadósságot sokszo­rosan felülmúlják. Ezidőszerint a tényleges államadósság körülbelül 300 millió frank és a megígért, de még nem folyósított kölcsö­nök 360,052.788 frankot tesznek ki. Ennek a kettős összegnek a felét a háború emésztet­te föl, mig a másik fele az ország belső rend­jének helyreállítására lesz fordítva; igy te­llát ez is a háború rovására Írandó, miután a nagy belső rendetlenséget és elhanyagolt­ságot is a háború eredményezte. Eihez a 600 milliós összeghez járul még egy 150 milliós összeg is; ennyit tesz ki t. i. az elveszett badiszerek értéke, holott a há­ború megkezdése előtt 220 millióra becsül­ték a bolgár hadifelszerelés összértékét. Igen nagy értéket reprezentál az a zsákmány is, amit a szövetségesek hurcoltak ki Bulgáriá­ból. Egyedül Románia fosztotta meg ezt az országot 752.5 négyzetkilométernyi termő­földtől — még pedig a legjobbtól. Ez a terü­let közel egy milliárdot képvisel és a rajta lévő lakosság 286.000 embert tesz ki. Ebez a föld veszteséghez járul még az az 5000 négy­Izetkjilométerinyi termőföld,, e.jjwit Trjtc iában és Macedóniában veszített el. A többi háborús Balkán népek szintén összeállították már a liáboru utáni statiszti­káikat, amelyeknek pontos adatai a követ­kező jellemző számokat tüntetik fel a telje­sen letört Bulgáriával szemben: Bulgária: a háború előtt a liáboru után Szerbia: a háború előtt a liáboru után Görögország: a háború előtt a háború után Montenegró: a háború előtt a háború után Európai Törökország: a londoni béke után 9,168 420.000 a konstantináp. béke után 16.201 725.000 Szomorú számok, de vannak bennük leg­alább nyer-e ségté teltek is a veszteségek mel­lett. i.u^.KicaaBgiaaBitHuaaaaaHaaaaaaaaaBBcuaa.aBBa.Bicsi. Muokáspétiztári választások előtt — Küzdelemre készen a szocialisták. — (Saját tudósítónktól.) Vasárnap délelőtt tartják meg Szegeden a munkáspénztári vá­lasztásokat. A választásokat nagy izgalom és elszánt küzdelem előzi meg. Most fog eldől­ni véglegesen, liogy az ellenzéki szavazók vannak-te többségben a pénztár tagjai kö|­zött, vagy pedig azok, akik a hivatalos .lista melletti szavazásinkkal, azonosítják magúikat a mostani rendszerrel. A szegedi szociálde­mokrata-párt vezetősége elkövet mindent, hogy az ellenzék ismét győzzön. Varga Fe­renc, a szociáldemoki-ata-párt titkára a kö­vetkezőket mondta a párt agitációjár ól: — A vasárnapi választásokra teljes erő­vel készülünk. A múlt vasárnap négy helyen tartottunk gyűlést, amelyen a munkások nagy tömegben jelentek meg és egyhangú lelkesedéssel foglaltak állást az ellenzék tö­rekvései mellett. A vidéket is bejártuk ós háromszor tartottunk gyűlést Horgoson, Kis­teleken, Csongrádon, Dorozsmán ós Sándor­fal ván. A munkásság ezeken a helyeken is •megígérte, hogy az ellenzékkel tart. Külö­nösen a vidéken sok a pamiasz. Főleg az orvosok bánásmódját kifogásolják. Fölii­letesen bánnak a betegekkel, meg sem vizs­gálják rendesen őket és ha megvizsgálják, abban sincs köszönet. Olyan orvosságokat Ír­nak, amelyek a logolcsóhbak és igy természe­tesen nincsen meg a kellő hatásuk. Ezenkí­vül a betegek családtagjai a táppénzeket so­hasem kapják meg rendesen és nem akkora összegben, mint amennyi járna. A pénztár vidéki megbizottai gorombák a biztosítottak­kal és nem tartják be a hivatalos órát ponto­san. — Agitációs körutunknak még egy eredménye volt. A munkaadókkal ugyanis érintkezésbe léptünk, hogy semmiféle befo­lyást ne- gyakoroljanak a választásokra, leg­alább is ne igyekezzenek a munkásokat arra bírni, bogy az ellenzékkel szembe helyezked­jenek. És erre vonatkozólag sikerült is meg­állapodásra jutnunk. A munkaadók mind­állapcd ásra jutnunk. — Egyébként a párt pozitív eredmé­nyekre is hivatkozhatok. Mig a múltkori vá­lasztáson összesen 2057 tag szavazott le; 1031 ellenzéki és 1026 hivatalos párti szavazó, ad­dig már mostan a szocialistáknak 3200 sza­vazatuk biztosítva van. Ennyien irták már alá a megbízást, hogy a párt kiváltsa szá­mukra a szavazó-lapot. Mi azon leszünk, hogy a szavazólapokat mindenki idejében kézhez kapja és hogy illetéktelen le ne sza­vazhasson, mint a múltkori választásoknál. A pénztárnak 7200 tagja van és ba csak ezek közül 3200 szavazóval rendelkezünk, ez már annyi, mint abszolút többség, mert az összeS szavazók még képviselőválasztásokkor sem szavaznak le. A mi győzelmünk tehát már majdnem bizonyos. Bokor Adolf, a pénztár alelnöke a vá­lasztásokra vonatkozólag a következőket mondotta: — Mi, mint a pénztár vezetősége, abszo­lút nem folyunk be a választási harcokra. Mi csak azt a dolgot végezzük, amit a tör-

Next

/
Thumbnails
Contents