Délmagyarország, 1913. október (2. évfolyam, 228-254. szám)

1913-10-11 / 237. szám

1913. október 11. DELMAQYARORSZXG 5. A katonai arzenál robbanószereinek tolvaja. — 3000 korona értékű dinamit Nagylakon. — (Saját tudósítónktól.) A nagylaki csendőrség ma olyan lopást derített ki, amely páratlan a lopások tarka történetében. Lopták már vasutat, 'Sínt és háztetőt, de az a Híres Mihály nevii magyar baka, aki a kaítarói katonai arzenálból egész rakományra vialó dinamitot és ekrazitot lopott, külön fejezetet kér magának a lopások történetében. Hogy miért lopta a baka a veszedeLmes robbantószereket, még nem tudni. Lelhet, hogy később él akaíta adni a lopott holmit, de lehet az is, hogy a robbantószerékkel valami célja volt, amit a vizsgálat még inem derített ki i A múlt hónapiban vonult be katonai szolgálatra Hires Mihály nagylaki fiatalemíber. A kattarói tiüzérezredhez osztották be. Tervét és a tertv kivitelének részleteit még nem sikerült tisztázni, annyi azonban bizonyos, hogy Hires valahogyan hozzájutott a tüzérségi szertáriban őrzött robbanté anyagok rakományához. Egyre-msára dézsmálta ezeket a robbantószereket, titokban becsomagolta és rendes postai uton hazaküldötte Nagylakra hozzátartozóinak. Elképzelni is félelmes, hogy postai szállítás köziben az ártatlan külsejű csomagok milyen katasztrófát okozhattak volna. A csodáival határos, hogy a dinamit- és az ekrazitküMeimények föl nem robbantak a többi csomag között, amelyekkel a vasúti szállitás gyors munkájában a vasúti alkalmazottak nem bánnak valami féltő, gyöngéd módon. Meglfoghlatatlan, hogy egyik csomag sem robbant föl, holott a vasutasok ezeket a veszedelmes küldeményeket is valószínűleg épen ugy 'ide-otíahajigálták, mint a többi postai csomagot szokták. Hires, a dinamittolivaj katona, a szeretőjének, Bezerdi Annának, azonkívül két rokonának, Hires Jánosnak és Janecsko Erzsébetnek küldötte a lopott robbantószereiket megőrzés végett. A posta pontosan elvitte a csomagokat rendeltetésük helyére, a nagylaki parasztcsalád pedig szépen félrerakta a küldeményeket, hogy megőrizze, amig a Mihály hazajön a katonaságtól. ia kattarói tüzérségi szertár parancsnokságának végre is feltűnt, hogy az arzenálban őrzött dinamitból ós ekrazitlból nagyobb mennyiség hiányzik. Az arzenál parancsnokság meg is indította a nyomozást és a nyomozás során a gyanú Hires Mihályra terelődött. A nagylaki parasztlegény egyáltalában nem agyafúrt módon követte el a lopásokat, könynyü volt kinyomozni, hogy ő a tettes. Híresnek a katonai vezetőség nem szólt semmit, ellenben táviratban megkereste a nagylaki csendőrséget, hogy indítson nyomozást. A távirat közölte a nagylaki csendőrséggel a tényállást, elmondotta, hogy a gyanú legkivált Hires Mihályra nehezedik, hogy ajánlatos volna Hires hozzátartozóinak a lakásán házkutatást tartani. A nagylaki csendőrség természetesen rögtön eleget tett a kattarói arzenál-parancsnokság megkeresésének. A házkutatások gyors eredménnyel jártak: A csendőrök hamarosan megtalálták Hires rokonainál az ellopott dinamitot, ekrazitot, azonkívül számos lövedéket és lövedékrészt. A vizsgálat meg is állapította az ellopott robbanószerek hozzávetőleges értékét. A szerint Hires körülbelül háromezer korona értékű robbantószert lopott. Annyi ez dinamitban és ekrazitban, hogy ezzel egész Nagylakot egyszerűen el lehetett volna törölni a föld színéről. Az egyszerű falusi emberek csak annyit tudtak, hogy lopott holmit őriznek, amin majd jó áron tul lehet adni. Azt egyikük sem tudta, ihogy házukban a legrettenesebb halált rejtegetik. Jellemző, hogy az egyik család a Kattaróból kapott dinamitcsomagot a kemence torkába dugta. A másik családnál a csendőrök a kémény mellett találtak egész rakás ekrazitot. Az egész falura csodálatos szerencse, hogy ilyenkor a nép még nem füt. Mert ha egyszer tüzet raktak volna, a dinamit ós ekrazit nyomban fölrobban és a ' rettenetes detonációnak a falu nagyrésze áldozatul eshetett volna. Mikor annak a két asszonynak, aki Hires lopott robbanószereit elrejtette, megmagyarázták, hogy házukban milyen borzasztó veszedelmet rejtegetnek, mind a két aszszony ugy megijedt, hogy sírógörcsöt kapott. A lopott robbantószerek orgazdáit a csendőrség természetesen nyomban letartóztatta. A csendőrség azonkívül sürgősen jelentést tett a kattarói tüzérségi anyagszertár parancsnokságának, ahol a tolvaj katona ellen természetesen szigorú eljárást fognak Indítani. aKKgg»aHiiiia»>aiB«aiiiiiiBa.B»«iiiBXHflNDiiiBnjigdi Oroszország nagy pere. (Középkori barbár állapotok. — A kievi vérvád azégyenlapjai. — Ezrek kérelme a cárhoz.) (Saját tudósitónUiól.) A kievi vérvád büinpörének tárgyalása előtt mérsékletre és tariozkoaásra intette a kormányzóság a lapokat. Az intelem dacára a lapokban állandóan folyik az antiszemita heccelődés és izgatás, ugy, hogy három lapot szigorúan megbüntettem. A boulevard-sajtó nem törődik a szigorú rendszabályokikal, s hasábjain folytatja a középkori heccelödést és izgatást. Azonkívül százaval jelennek meg antiszemita röpiratok, melyek tele vannak gyalázkodással. A közönség mohón kapkodja a szennyes nyomtatványokat s mindent elolvasnak, ami a vérvádra vonatkozik. A városban; óriási az izgalom. Két szabadelvű lapot a pörröl közölt cikkek miatt ötszáz-ötszáz rubellel, egy harmadikat háromszáz rubellal megbüntettek. Risenevben az összes szabadelvű lapokat felfüggesztették, mig J ekaterinoszlavban egy lapot szüntettek be. A kievi vérvád bünpöre hatásában vetekedik .a frUnjciaországji hiijhedt Dreyful4 pörre.l. Oroszország nagyobb városaiban a munkásság tüntetéseket rendez, a diákság' körében aláírásokat gyűjtenek s követelik a további eljárás megszüntetését. A tárgyaláson, a vádírat felolvasása után Beilis nyugodtan, emelt főivel hangoztatta ártatlanságát: — Ártatlan vágyók, — mondotta, — katona voltam, aztán becsületesen dolgoztaim a családomért s egyszerre letartóztattak, nem tudom miért . . . Kiderült, hogy a meggyilkolt Juscsinszki temetésén röpiratot osztogattak, amely azzal végződött: üssétek a zsidókat! A mai tárgyaláson Ljubosanko munkás azt vallja, hogy a gyári uidvar közepén egy lóistálló, ugyanazon a tető alatt egy lakiható helyiség volt, amelyben Beilisné lakott, öszszel a lóistálló leégett. Karabcsevszki védő kérésére a törvényszék megállapítja, hogy Beilist a-ugusztus 16-án tartóztatták le, a lóistálló pedig október 23-án égett le. Az ügyész rámutat arra, hogy Ljubosanko vallomása szerint a tűz a lóistálló belsejében, a kocsis távollétében keletkezett, mig Beilis asszony a lakásban volt. Grusenberg védő kéri a Beilis lakásában történt házkutatásról szóló jegyzőkönyv közzétételét. A törvényszék ezt formális okok bél visszautasítja és közli, hogy a házkutatás augusztus 9-ón volt. .Eizután kipmllgatják Juscsinszki tizbn( négy iskolatársát. Ketten közülük azt vallják, hogy Juscsinszki március 26-án reggel hat órakor az iskola felé vezető lton látták. Titkos rendörök bezárással fenyegették őket, ha nem vallják, hogy Juscsinszkit nem látták. A fiuk azt mondják továbbá, hogy a Zaicseif-tféle gyár területén játszani szoktak és néha át is mentek a gyár udvarára. A kocsisok sokszor kikergették őket, Beilis sohasem. Beilis megerősíti, hogy a fiukat sobasem kergette el. Kievben, Varsóban, Rigában és Orená'ban nagy munkástüntetések voltak, melyek azzal értek véget, hogy a munkásság a kievi vádlott iránt való rokonszenvének adott kifejezést. A pétervári egyetemen egy kérvényt tettek iki aláírás végett, mely a kievi vádlott érdekében a cárhoz van intézve. A kérvény percek alatt megtelt az aláírások ezreivel. Munkát kérnek a szegedi iparosok. — Sürgetik a vásárcsarnokot és a xenepalotát. — Fölterjesztés a kormányhoz. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi ipartestület elöljárósága pénteken délután hat órakor Pálfy Dániel ipartestületi alelnök elnöklésével ülést tartott, amelyen elhatározta, hogy ismét akciót kezd a vásárcsarnok és a zenepalota, továbbá az állami építkezések megvalósítása érdekében. Az akció fölelevenitésére megint csak a nagy munkahiány adott impulzust. A tanács ugyan azt Ígérte, hogy ősszel megkezdődnek a nagy városi és állami építkezések, de az ígéret csak ígéret maradt, az ipar pedig pang tovább. Az akciót most határozottabb formában kezdik az iparosok, mint a tavasszal. Amellett, hogy amint a polgármester fölépül, küldöttség utján, sürgetik majd a vásárcsarnokot és a zenepalotát, a város törvényhatósági bizottsága támogatásával föliratot akarnak terjeszteni a kormányhoz, amelyben a zenepuloka háromszázezer koronás államsegélyét és az állami építkezések megkezdését sürgetik meg. Az erre vonatkozó indítványt Reiner Ferenc előljárósági tag tette meg iaz ülésen. Hivatkozott arra, hogy ia múlt éviben itt tett indítványt aziránt, hogy a szegedi iparosok küldöttsége a város magisztrátusánál sürgesse meg a szőnyegen lévő építkezési terveket. Épen tegnap határozta el a közgyűlés, hogy három millió kölcsönt vesz fel, kérdi, nem lehetne-e ebből fedezni a tervbe vett sürgős építkezéseket? Amennyiben nem, indítson mozgalmat az ipartestület abban az irányban, hogy pjabb kölcsönt vegyen föl a város. Javasolja, hogy az iparosok, mihelyt a polgármester jobban lesz, küldöttség utján sürgessék meg nála mind a vásárcsarnok, mind a zenepalota építését, ez utóbbit annál is inkább kérhetik, .mert az Oroszlán-utcában lévő házak bontási munkálatait már megkezdték. Indítványozza továbbá, hogy az ipartestület a törvényhatósági bizottság ;utján intézzen föliratot a kormányhoz, amelyben kérje, hogy a szegedi iparosok általános munkanélküliségére való tekintettel mielőbb kezdesse meg az állami építkezéseket. Bózsó János ipartestületi titkár szerint .az indítvány némi módosításra szorul. A há,rom milliós kölcsönnek már megvan a helye, abból építik ia tüzérkaszárnyát, a csendőrlak;tanyát és aibból fedezik a vasutas-palota póthitelét. Ebből a pénzből tehát imás építkezésire semmi sem marad. Viszont az az akció is hiábavaló volna, hogy ujabb kölcsön felvételére nógassák a várost. Az iparosság megteheti azt, hogy a közgyűlés utján megsürgeti ,a kormánynál az állami épitkezéseket és megteheti azt is, hogy újból próbálkozik a vásárcsarnok és a zenepalota érdekében. . Reiner Ferenc konkretizálja indítványát, indítványozza egyrészt, hogy amint a titkár ,ur is mondotta, sürgessék meg az állami építkezéseket a közgyűlés utján, másrészt ugyancsak az ipartestület irjon föl a kultuszminiszterhez, hogy a zenepalota költségeinek fedezéséhez szükséges háromszázezer koronás államsegélyt utalja már ki és hivatkozzék ebben a föliratban arra is, hogy az ujszegedi kenderakadémia építésétől is elesett a szegedi ipar, amennyiben a földmivelésügyi miniszter olyan anyagi áldozatokat kíván a várostól, hogy azökba a város nem méhet bele. Szakáll József ipartestületi alelnök az indítvány kiegészítéséül azt kívánja még, hogy az asküldöttség, amely a polgármester elé fog járulni, kérje, hogy legalább még ebben az évben készítsék el a vásárcsarnok kombinatív tervét, hogy a jövő év tavaszán meg/kezdhessék a vásárcsarnok építését is. Az elöljáróság ezzel a kiegészítéssel egyhangúlag elfogadta Reiner Ferenc indítványát. ,