Délmagyarország, 1913. október (2. évfolyam, 228-254. szám)

1913-10-09 / 235. szám

Csütörtök Jelzálogkölcsönt, földbirtokra, továbbá köztiszt­viselőknek és katonatiszteknek előnyös törlesztéses köles t és részvényekre, sorsjegyekr. elő­nyős kölcsönt nyújt o-o Szegedi Általános Bank :: Rudolf-tér 5. szám. :: DECMAQYARORSZXG közgazdaság. 1013. október 9 Deialkóü (nikotinmente­sitett) dc yt, szivart, ciga­rettát, ált. jövedéki és különlegességi gyártmányokat árusit a DENIKÓ részv.­társ. főraktára Szeged, Kigyó-u. 6. sz. (Fried-féle ház) w" cft fí* a wa jk HM s^k jklfe •iájpadlá* néikftl. Az áttatam készített ­rágásra kitűnően használható a valódi fogaktói tel nem ismerhető, az eredeti fogakat teljesen pótolják. Készítek teváfcoá arany koronákat és levehető arany hidakat jutányos árak mellett. Vidékiek 12 éra alatt leeznek kielégítve. Bár­milyen javítást 4 óra alatt készítek. •ARTA ÁGOSTON fogtechnikus Kígyó-utca 1. sz. SZEGED. Tisztelettel értesíteni a nagyrabecsült hölgyközön­séget, hogy kézimunka-üzletet létesítettem, ahol Iré7imunkák 13? finomabb lyek izlés, minta és összeállítás tekintetében a legké­nyesebb igényeket is kielégítik. — Mintáimat csakis eredeti iparművészeti tervezések alapján ké­szítik és állítják össze. Megrendeléseket el fogadok ruhákra, blousokra, teritékekre, bonne-fem­meokra stb. meglepő olcsó árak mellett. Az igen tisztelt hölgyközönségszives pártfogását kéri Schaffer Karolina SZEGED, Széchenyi-tér 8., II. emelet. A tej árának emelése, II. Vasárnapi számunkban megállapítottuk, hogy mennyire jogosulatlan a tej árának mostani emelése. Bebizonyítottuk, liogy sem a gazda, de különösen, a kereskedő nincsen ma abban a kényszerhelyzetben, hogy többet kérjen a tejért, mint a nyáron. Még ma is jó legelőn járhat az állat, ugy, hogy alig szorul valami pótlásra a takarmányozásban. Azt a körülményt mult cikkünkben n.em említettük fel, hogy mi az oka annak, misze­rint itt aránylag mindig magas a tej ára. Mert a 26, vagy még.24 filléres ár sem felel me-g v-oltak-épen annak a helyzetnek, amely­ben vagyunk. Itt -tulajdonképen -egy igen té­ves felfogást is- helyre kell igazítanunk, .mert a gazdák szájából lépten-nyomon azt halljuk, íogy a tejgazdaság nem fizeti ki magát, ho­ott az általános nemzet gazdaságii világtöl­ogás elfogadott meghatározása az, hogy a ejgazdaság, vagyis a tejelő tehenek tartása a gazdálkodás egyik -legjövedelmezőbb ága. Mi az -oka tehát annak, hogy -ezzel homlok- f -egyenest ellenkező vélemény van elt-erjedve? j Az első és legfőbb ok az, hogy -olyan teh-e- | n-eket tartanak, amelyek a követelt legkisebb, J 10 liternyi, napi tejmennyiséget -nem -adják meg; ezen- alól- p-edig már nem jövedelmező ez üz-em. D-e erről n-em tehet a nemzetgazda­sági szabály, hogy -eme elemi föl-tételét nem ártják be. O-lya-n. tehenet, mely naponta 10 iter tejet nem ad, haszonnal tejgazdaság: >an tartani nem lehet, mivel -egy 15—20 liter napi tejhoza-mmal biró tehén- tartási költsé­gei is ugyanazok, mint egy olyan tehéné, a mely -csak 2—3 -liter tejet ad. Itt a főpont és -ez olyan sarkigazság, a m-e-ly d-önthete-tl-en és amelynek betartása nél­kül mindenféle spekuláció és tudomány ered­ménytelen. -Erre csak rá akartunk mutatni, mert ezek a fejtegetések igen messzire vezet­nének és — e cikkek célja nem az, hogy tu­dományos vagy -ismeretterjesztő előadásokat tartsunk, hanem, hogy egyrészt bebizonyít­suk, hogy a jelenlegi helyzet nem adott okot a -tej árának emelésére, de másrészről- fegy­vert iparkodjunk a védtelen, és kizsákmá­nyolt közönség kezébe adni, mellyel ezen jo­gosulatlan és nyomasztó adózás alól1, igaz­ságos uton menekülhetne. Mik-épen lehetne tehát segíteni a bajon? A hatóság, mint olyan nem ava-tkozhatik be­le egyenesen- a tejárak megállapitásába, de más uton igenis befolyást gyakorolhatna ezekre. Akadnak, akik azt mondják, hogy itt­nálunk mindenki a hatóságtól1 vár mindent. Erre csak az lehet a válasz, hogy ez itt ná­lunk jogos várakozás is, mert a hatóság az -emberi élet minden viszonylatába annyira belenyúl, hogy ilyen, berendezés mellett igen jogos, a követelés, hogy minden bajban gon­doskodjék a segítségről' is. Kiskorúak va­gyunk -és védtelenül vagyunk kiszolgáltatva az élelmiszeruzsora bármely támadásának. Jöjjön a hatóság, amely -elvégre s-ern vala-, mely raj-tunk kivül fekvő kerület, hanem épp­úgy -érzi a nyomoruságokat, mint mii, hiszen -ezek éppen- olyan emberek, mint jó magunk. Csak felhatalmazást kell- nekik adni és ak'k-or azután, hamar meg l-ehot a segítség. A t-ejdrágaság -egyik igen hathatós ellen­szere a -tejszövetkezet, melyet egyrészről a tejet szállító gazdák, másrészről pedig a tejet fogyasztó közönség alkot. Mind a két fél jól szokott járni miután a gazda közvetítő nélkül adja, a fogyasztó 'közvetítő nélkül kapja az árut. Itt már a megtakarításnak egy bizonyos százaléka -eléretik. D-e az ilyen, mondhatnám '-érdekszövetkezetn-ek, még az az -előnye is megvan, hogy csak minimális, a -legtöbb -eset­ben annyi haszonra törekszik, vagy szabad­na -csak törekednie, amely az üzemi fen-tar­tási költségeket -és a befektetett -tőke -ren-des polgári kamatozását fedezi. Itt van hely-e azután a hatósági beavat­kozásnak, vagy helyesebben a hatóság rész­vétel-ének, mely résztvétel abban áll, hogy -a Csütörtök Közkívánatra! PompeJ gin Bulwer világhírű regénye utan hat részben. Az Ambrozió filmgyár felv. Több ezer szereplővel. Előadások 3, 5, 7 és 9 órakor. — A 3 órás előadásokon fél, a tübbin rendes helyárak. Dráma 3 felvoásban. Az éjjeli őr. Vígjáték. Amerikai felvétel! Amerikai színészek! Előadások d. u. V«6—:'a8—9 órakor.

Next

/
Thumbnails
Contents