Délmagyarország, 1913. október (2. évfolyam, 228-254. szám)

1913-10-01 / 228. szám

Szerkesztőség Kár&sz-utca 9. Tdefoa-szám t 386. ELŐFIZETÉS! ÁM SZEOEDEM egész éwn . K 24 - mé*n . . K ö*— negyedévre K «•— egyliéroipraK Egyes száai ém M Mfc. Ál VIDÉKEK KJk- MMecc . . Kii.— negyedévre K >— qyMuyn K 2W ÜS M' MMr. Szeged, 1913. H aWÍ-M mi i ii i KárAsz-otea 366. • i II. évfolyam 228. szám Szerda, október I A szocialisták és az ellenzék. A magyarországi szociáfdemokrata­párt a jövő hónapban tartja meg idei több­izben dlhalasztott évi pártgyülését. A párt­vezetőség erre az aUkatomra igen terjedel­mes jelentést készített és tett közzé. Ennék a jelentésinek kétségkivülii az a legkénye­sebb és legnevezetesebb része, melyben a pártvezetőiség igazolni kívánja a maga politikai magatartását. A szocialista párt tudvalévőleg annak idején a Justh-pártta'l szövetkezett az általános, titkos és egyen­lő választójog kiharcolása éirdékében. A szociálisták arra kötelezték magukat, hogy a Just'h-párt obstrukcióját a véderőjavas­lat ellen és a választójogi priusz mellett külső agitációval támogatják. Mikor Tisza Istvánt házelnökké választották és a szo­cialisták a május 23-liki tüntetést csinál­ták, a Justh-párt elejtette az általános, tit­kos választójogra vonatkozó követelését és a többi ellenzéki frakciókkal egy kom­promisszumos választójogi tervezetben ál­lapodott meg, amihez ia szociálisták is hozzájárultak. így kerültek a szociálisták nemcsak Justhtal és Batthányival, de a koalíció összes agrárius, klerikális elemei­vel Károlyi Mihálylyál, Rakovszkyval, Zichy Aladárral, Apponyival szoros szö­vetségbe. Az ürügye ennek a perverz, a szociál­demokrata ideológiával, programmal, ha­gyományokkal merőben ellenkező szövet­ségnek természetesen: a választójog volt, most már nem az általános, titkos, hanem a ,demokratikus", a „becsületes" válasz­tójog, ahogyan ők ezt az ellenzéki kompro­misszumot nevezték. A szociálisták komolyain készültek a küzdelemre. Mikor a kormány benyújtotta választójogi javaslatát, ez év január 28-án rendkívüli pártkongresszust tartottak és azon a tömegsztrájkot proklamálták a vá­lasztójogi javaslat ellen. A 'törnegsztrájk azonban elmaradt és a választójogi tör­vényjavaslat minden ellDentáffiás nélkül tör­vényerőre emelkedett. Miért? Erre a ké­nyes és nehéz kérdésre a pártvezetőség jelentése igy válaszol: Kétségtelené vált, hogy a választójog ügyét csak az utcán és a parlamentben egyidejűleg megnyilvánuló forradalmi föl­lépéssel lehet megmenteni. Választójogi harci taktikánknak ez az együttes harc volt az alapgondolata. Má­jus 23-ika is azt a tanulságot szolgáltatta, hogy az utcai harc parlamenti föllépés nélkül nem egész .munka. Ám ha május 23­án az utca forradalmának parlamenti visszhangja még elmaradt, a parlamentben azóta lezajlott események következtében joggal hihettük, hogy a készülő politikai Az öreg főhadnagy. A hajam már nem olyan fekete, Arcomba mélyül az idő-barázda. Oh ifjúságom szűz lehellete, Hogy elröpültél rassz mámorba', lázba' . . . E ráncokat komisz, vad dáridák Kegyetlén, csontos ujja rótta rám És pénzem sincs, — nem adnak a zsidók ~ Sebaj, eggyel több a nincs-vacsorám, Csók, szenvedély, hírnév, nagy karriér: Hol vagy kadétkorom sok-sok szerelmet Nem öleltem egy tiszta lányt, kiér' A lelkem olykor halk nászt ünnepelne. Kifárasztottak hitvány éjszakák, Förtelmes csókok tüze égetett. » öregszem, jaj, bár nem vívtam csatát vonszolom a szürke életet. Ere.® a ma, mint volt a buta tegnap És >'em kívánom a holnapokat, iHisz\wrn osirázhat ki egyetlenegy nap, Mely nagyszerűt, jót, szépet tartogat. Ez a hkó, ó-bútoros szoba Koporsómnak is jól beillene . . . >Meghaln\szép lesz s nem is ostoba iS legalább szólna katonazene. — Hír, mámor, asszony, rang többé nem ámit, Hiába járok még magy-peckesen, A mcsorámm mégis csak szalámit, Darab kenyérrel, igen, azt eszem. Aztán ledűlök s bús pilláimon Egy férfiallun köny csepp meg jelen; Kezemben a revolver, szép, finom . . . Mi lenne, ha szétvetné a fejem! . . . MOLNÁR JENŐ. Renaissance. Irta: Tea Graziella. A barátját várta. A diszes kétkarú álló gyertyatartókban sercegve égett a gyertya s finom füstje elve­gyült azzal az enyhe illattal, melyet a párká­nyokon karcsú vázákban álló sárga rózsák terjesztettek. Letette kezéből a könyvet, sóhajtott, mosolygott, a karcsú ujjain lévő vékony gyűrűkre nézett, felpillantott, s merengve nézett a semmiségbe. A (férfi belépett — számára most még is meglepetésképen, s a hölgy bágyadt mosoly­íyal tért vissza a földre az álom országából. tömegsztrájk kezdete, kiegészítése vagy folytatása, de mindenképen velejárója az ellenzék parlamenti ütközéte lesz! Azon tárgyalásokból, amelyeKet a pártvezetőség a parlamenti ellenzékkel ez­irányban folytatott, sajnos kiderült, hogy ennek az ellenzék részéről nagy akadályai vannak. Annyira, hogy a döntés előtti utolsó órákban — február 28-án — az el­lenzék részéről arra hívtak föl bennünket, hogy a tömegsztrájkot ne proklamáljuk. Az ellenzék tekintélyes részének az volt a fölfogása, hogy a fönforgó körülmények miatt a törnegsztrájk esetén nagy vérfür­dőnél egyéb eredmény nem kinálkozik. A pártvezetőség az . utolsó pillanatig várta, hogy az ellenzék ezen fölfogása nem fog-e megváltozni a parlamenti harc fölvételének irányában és a tömegsztrájk proklamásá­tól csak akkor álltunk el, amikor végleg meg kellett győződnünk arról, hogy a par­lamenti harcra nem számíthatunk. Ekkor azonban igy kellett cselekednünk, mert el­lenkező állásfoglalásunkért nem vállalhat­tunk volna a bekövetkezendőkért felelőssé­get. A parlamenti ellenzék a törvényjavas­lat megszavazása után azonnal határozat­ban fogadalmat tett arra, 'hogy a Tisza-féle törvény revizióját becsületbeli kötelessé­gének tartja. A pártvezetőség tehát a töimegsztrájik elmaradását avval okolja meg, hogy az ellenzék a parlamentben nem volt hajlan­dó a választójogért való harcot támogatni. A dolog logikája az lett volna, hogy meg­szűnvén a küzdelem közös alapon, meg­A jövevény megcsókolta kezét s őszinte csodálattal nézett a szemébe: — Nem hiszi el, signora, hogy e görög ruiha lágy vonalai mily szelíd harmóniával kisérik testének finoman metszett formáit. A művésznek éled a szeme, mikor önt nézi, s nem győzök újra meg újra hálát mondani az­ért, hogy oly hamar s oly szívesen magáévá tette gondolatomat! Igazán, ugy érzem, mintha csak önre gondolva alkothatnám meg építményeim tervét. Im, itt vannak, signora; azért születhettek meg, mert itt láttam járni önt e karcsú, magas oszlopcsarnokokban s e fejedelmi környezetben •— ugy — ugy, a mint most is szemtől-szembe áll velem, sig­nora! A nő lehajtotta fejét, mintha e szavak terhet gördítettek volna a vállára, de aztán erőteljesen felszabadította magát e benyomás alól, felemelte homlokát, s nyíltan és belső­ségesen nézett a férfi szeme közé. Az elszakította róla tekintetét, szétterí­tette rajzait s ugy beszélt róluk a hölggyel, — némi hévvel, kissé tulbuzgón, s felemelve hangját — mintha attól tartana, hogy oda nem való hangárnyalatok csendülnek szavai közé. Iskola öltönyök, felöltők, cösfGmők fink érn leánykák ««kaphatók Szeged, Kárász-utca 5 Kérjen árjegyzéket. cs- és kir. udvari és kamarai szállítónál

Next

/
Thumbnails
Contents