Délmagyarország, 1913. szeptember (2. évfolyam, 203-227. szám)

1913-09-10 / 210. szám

1913. szeptember 10. DÉLMAGYARORSZÁG 1. Szeged behozza a moziadót és a városi bélyegilletéket. — A pénzügyi tanácsos jav siata. — (Saját tudósítónktól.) A kedden délelőtt tartott tanácsülésen, amelyen a beteg Lázár György dr. polgármester helyett Bokor Pál helyettes-polgármester elnökölt, nevezetek esemény történt. Balogh Károly, pénzügyi tanácsos javaslatot terjesztett a tanács elé a szegedi moziszinházak kibocsátott jegyeinek megadóztatására, továbbá városi közszolgáltatási illetékek szedésére vonatkozólag. Ezeknek az ujabb illetékeknek az életbeléptetésére az a körülmény késztette a pénzügyi tanácsost, hogy egyrészt az állami regálékból eredő városi jövedelmek megcsappantak, másrészt temérdek olyan városi terv vár megvalósításra, amelyek nagyobb összegű beruházásokat igényelnek. A városnak, hogy az általános városrendezési programot, lépést tartva a haladó kor igényeivel és szükségleteivel, tető alá juttathassa, ujabb s ujabb jövedelmi források után kell néznie. A megcsappant regálé-jövedelmek egyensúlyozására vette tervbe a tanács a sorfogyasztás megadóztatását is, -most pedig a moziszinlházaktól és a városi közszolgáltatásokért kíván illetékeket szedni, hogy növelje a város jövedelmeit. A moziilletékekre vonatkozólag Balogh Károly a következőket mondja a tanács elé utalt javaslatában: „Köztudomásu dolog, hogy a imo-zi-szinház,akiből a városoknak jövedelmük van. A legutóbbi lapokban olvashattuk, hogy Berlinben 12 millió márka pénztári bevételi többlet jelentkezett, ami legnagyobb részben városi sörfogyasztási illetékből és a mczi-szinházak után: származó községi jövedelmekből állott elő. Ezeknél -fogva azon elő terjesztést teszem a városi tanácsúihoz, hogy a mozgófényképszinházakat szabályrendeletileg városi illetékkel terhelje meg s az éhből befolyó évi jövedelmek a közfcöltségvetósben uj jövedelmi forrásként sziá.moltassaniab." Minthogy ez a moziilleté'kek szedésének mibenlétét nem világítja meg teljesen, a Délmagyarország munkatársa külön is megkérdezte Balogh Károlyt a moziilletékekre vonatkozó szabályrendelet tervezet részletei felől. A pénzügyi tanácsos ur a következőket mondotta: — A moziilletéket nem szabad összetéveszteni az adó fogalmával, mert az egészen más valami. A mozi ugyanis olyan intézmény, amely csak tőkepénzesek vállalkozása folytán jöhet létre, tehát itt a kizárólagosságnak egy kétségbevonhatatlan jelét látjuk. Mozit csak az csinálhat, akinek pénze van. Ha pedig csinál és abból jövedelme van, akkor a város, amely a tőkés vállalkozásához engedéllyel járult hozzá, föltétlenül jogosan szed illetéket az eladott mozijegyek után. A moziilleték tehát nem egyéb, mint az eladott mozijegyek bizonyos százalék erejéig való megadóztatása. Hogy mekkora lesz ez a százalék, azt most még nem tudom, öt vagy tiz százalék-e, ennék az eldöntése a tanács, illetőleg a közgyűlés föladata lesz. — De hiszen a moziilletékeknek a közönség issza meg a levét, mert fölemelik a belépődijakat — vetettük közbe. — Természetes, — mondotta Baloglh Károly, — hogy a közönség issza meg a levét, de nem lehet máskép. Ám, ha fölemelik a belépődíjakat, azzal is számolniok kell, hogy kevesebben látogatják a mozikat, mert ez nem föltétlenül szükséges dolog. Viszont azon a mozisok aligha mennek tönkre, ha bevételükből néhány százalékot juttatnak a köznek is. A másik javaslata a pénzügyi tanácsosnak a városi illetékek szedésére vonatkozik bizonyos közszolgáltatásokért ugyanúgy, mint az államnál. Például valaki honossági engedélyért folyamodik, mivel a honosság reá nézve érték, a tervezet szerint méltányos, hogy az engedélyért bélyegben illetéket fizessen a városnak. Szóval az ilyen közszolgáltatási illetékek kirovása egészen állami mintára történnék. A szabályrendelettervezet főbb pontjai a következők: 1. Szeged szab. kir. város közönsége -a város különböző hatóságai és közegei részó•rőil a. ma-gá/nfeíek .részére teljesített és- a jelen sza-báilyr-eud-elet 3. <§-ában részletesen fölsioro.lt szolgálatok utá-n városi illetéket szed. 2. A 3. §-ban egyenként if-ölls-orolt iMetékelkből befolyó jöv-edelem a házipénztár által kezelendő vérossziabály-ozási és kisajátítási alapot illeti, -amely fölött cs-ak a törvényhatósági bizottság ren-daLkeizhetik. -A törvényhatósági bizottságnak idevonatkozó határozatai kormány hatósági j-óváh-agyás végett esetról-esetre fölterj-esztendők. 3. Illeték fizetendő — és pe-dig az alábbi kiszabás szerint — -a város hatóságai ós közegei áltat magán-felek érdekében, teljesített alábbi hatósági ténykedésért. És pedig: 1. Illetőségi bizonyítvány kiállításáért 2 korona. 2. Útlevél elnyeréséhez szükséges igazolvány kiiáillitásáért 1 koron,a. 3. Nősüllhetési bizony itvá-ny kiállításáért 2 korona. 4. A lak-estik személyi vdszonyaiiiiióll, vagy egyéb ténykörülményeikről, illetőleg állapotokról -szóló bizonyítványok (erkölcsi, személyazonossági,' tüzreniílőri, ártatlansági, orv-osi stb.) kiállításáért 2 korona. 5. Gy-erm-ek tétlenségnek vagy a gyermekek számának igazolása végett kiállított bizc-nyitváinyokért 1 ikcrana. 6. Fővia-gy szá,mfejtőkön yv alapjain kiadott bizonyítványért birtokot terhelő városi követeléseikről ivenként 2 korona. 7. líázbéröevaLlomási ív-másolatok írásáért első oldal 2 korona, -a többi 1 korona, stb. st-b. Mint már emiitettük, ezeket az illetékeket bélyegekben róná ki a város. A bély-egek a szabályrendelet további szakaszai szerint egyféle színárnyalatban és nagyságban, de a különböző értékűek egymástól eltérő rajz szerint készülnének. A bélyeg közepén a város cimere volna látható, al-só v-égén pedig a bélyeg érték-e tűnne ki. A bélyegek körfelirása pedig a következő volna: „Szeged szab. kir. város törvényhatósága." A tanács Balogh Károlynak mindkét javaslatát elvben elfogadta. Természetes, hogy előbb véleményt mondanak azokról a különböző bizottságok s csak azután kerülnek majd a közgyűlés elé. asasssaca SPORT. o Az idei SzTE idei programja. A vakáció elteltével holnap kezdi meg a Szegedi Torna-Egyesület rendszeres gyakoi laíozását. A hölgyek csapatát délután 5 órai kezdettel az állami gimnázium tornacsarnokában svéd- és szabadgyakorlatokkal foglalkoztatják, a férfi gárda pedig a reáliskola tornatermében dolgozik. — Az egyesület az idei évad alatt összeállítja a gyermekleányés fiúcsapatot is, gondoskodik megfelelő képzett művezetőről, tornateremről és amint a jelenlevők létszáma elegendőnek bizonyul, a gyermektorna kezdetét veszi. o A bíró. A prágai DFC, amely csatárának -gyönyörű akcióval nyert-e meg a közönség kegyét, hétfőn, -délhrtán nyílt ós- változatos küzdelem-ben legyőzte 2:1 arányában -a. Ferencvárosi Torna Club -csapatát. Nem túlságosan tragikus -dolog ez, nem is először történt meg -a .bajnokcsapattal' és igazán nem -nemzeti -csapás, -akármilyen -nézőp-einbtól vizsgáljuk a -dolgot. A sportnak csak addig van .lét-jogosultsága, .amiig a diadalért -folyó versengésben, külső befolyástól mentesen győz a jobb. A mint idegen kéz a-v-atkozik ,a küzdelembe ós -osztogatja szuverén -módom a:z előnyöket, már közönséges cirkusszá válik a. sportpálya ós cirkusz-attrakcióvá a sport-esemény. A Kis asszony-na-pi DFC—FTC meccset is- idegen kéz zavarta meg. Győzött -a. prágai csapat, dte a így őzeimet kiragadta a kezéből egy idegen kéz, a pártatlanságra kötelezett meccsbiró ke ze. Az történt ugyanis a meccs utolsó .perceiben, bogi/ Merz, a DFC joibibüsszekötőj-e sziiinte boszorkányos -ügyességgel- áttörte a FTC védelmét és Rumbold meg Geizer hátvédőik között futva, a 'kapu jából kirohanó Fritzet -is kicselezve, a FTC kapuba rohant a 'labdával. -Olya-n szép és bravúros volt e-z -az akció, hogy a közönség o&ztafclaniul -megbámulta és megtapsolta érte iM-erzet. Csak -a biró v-olt közömbös a bravúr iránt. Csak ia bíró -felejtette el, hogy nem cirkuszjátékot igazgat, hanem egy sportesemény szeplőtlen -lefolyása fölött -őrködik és megsemmisítette a mindenképen szabályos gólt. A prágai biró szereplése különben már hírhedté vált. Aki tizenegyeseket ad ok -nélkül, gólokat semmisít meg dk nélkül, -eltűri .a prágai játékosok -liesáilás-át 'ós megfojt minden akciót -lesállás címén, ha veszedelmes jk-ez-d lenni a vendégcsapat. A prágai biró vo-lt bosszú ,ideig a budapesti csapatok réme. Nem a DFC és a Szlávia csapatától féltek, hanem a 'könnyű -lelkiismeretű prágai bírótól. -Lassan -fogalommá lett a prágai biró alakja s az ma is, noha Prágában már eljátszotta -a kis játékait. Félő, nagyon félő, hogy most Bu-dapesten ütötte fal a sátorfáját. o Anglia uj olympiai-rendszére. Anglia olympiai bizottsága percig sem pihenteti a beflini olympiászra való előkészülés dolgát. Hogy uj tehetségeket fedezzenek föl s hogy a már meglévőket fejlesszék a következő versenyek megtartását határozták el: Nyilvános iskolák bajnokságai, olympiai mérkőzések Angolország, Írország és Skócia között, olympiai -mérkőzések a dobó számokban. Ezekben a versenyekben a méterrendszer lesz- a kötebjző. Elhatározták meg, hogy Londonban, Manchesterben, Birminghamban, Newcastieban és Cardiffban tréning-centrumokat létesítenek. Kötelezték továbbá a klubokat, hogy a viadalok programjába ezentúl ugró- és dobószámokat is illesszenek, mert a súly- és diszkoszdobás ijesztően el van hanyagolva Angliában. TÖRVÉNYKEZÉS. Egy város pöre 120 koldus ellen* (Saját tudósítónktól.) Debrecen váro-s megbízásából az ottani járásbíróságnál Keresztet sy Kiss József dr. városi tb. főügyész százhúsz keresetet adott be a föMhöz ragadt szegény embereik ellen, akiken a varos háromszáztól ötszáz korc-náig terjedő összegeiket követel. A pör előzményei a következők: A város határában va-n Debrecen -régi téglavetője. Évtizedek előtt csupa cigáiny és más szegény ember volt eze-n a területen alkalmazva a téglagyártás körül. Máikor a város modern téglagyárat rendezett be, ezt a téglavetőt többé nem használták. Az ott foglalkozó ernlbereK házakat, de inkább viskókat építettek maguknak. Békésen éldegél tok ott ezek az embereit a mult esztendőig, amikor a város elhatározta, hegy a régi téglavetőt has-znösitamá fogja. Ezen a hepe-hupás területen idő-közben egész városrész keletkezett s a midőn a v-áras tanácsa a lakosságot fölszólította, hogy záros batáridő alatt költözzék ki, a fölszólításnak senki -sem tett eleget. Erre a tanács a téglavetőbelieket kii akarta Jakoltatn-i. Mikor ezt ,a scik szegény ember megtudta, lázongani kezdett s a város kénytelen volt a kilakolta• tásról lemondani, mert az érdekelték a köz gyűlés határozatát a belügy miniszterihez meg fölebbezték. A miniszter a kilakol tatást nem rendelte el, hanem jogot adott a városnak, * hogy a házat épitő lakosoktól jógéMStnerési dijat szedhessen. Ezt a dijat a város évekre visszamenőleg követelte a téglavető háztulajdonosoktól, akik csupa földhöz ragadt koldusok s kötelesek 300—500 koronát fizetni. Minthogy a fizetést megtagadták, Debrecen városá pört indított ellenük. Jogász -körökben élénk órdékilődéssel várják a pör eredményét. Igbn valószínű, hogy a bíróság el fog' ja ismerni Debreceninek azt a jogát, hogy a