Délmagyarország, 1913. szeptember (2. évfolyam, 203-227. szám)

1913-09-28 / 226. szám

230. DÉLMAGYARORSZAG 1913. szeptember 20. leget és köszönték meg a vendégszeretetet. Az egész éjszakát a melegszívű barátok há­zában töltötték és mondani selm kell, hogy Szent-Bernát szolgái étellel is ellátták >a szárnyas vándorokat. Másnap, minthogy az 'idő derűsre fordult s a szél elült, .megint ki­tárták ajtót és ablakot s a fecskefelhő kipi­henten ismét fölkerekedett melegebb hazá­ja felé. , — A siketnémák javára. A siketnémák helybeli intézete tudvalevőleg' az ország leg­nagyobb .ilynemű vidéki intézete, bárha mindössze 12 éves múltra tekinthet csak visz sza s azonkívül fenntartása is állandó küzde­lemmel jár, mivel w állam csupán la tan­erőiket fizeti, míg ellenben a 150 tanuló ellá­tásáról jórészt .a napról-napra befolyó ado­mányokból kell gondoskodni. Amidőn ezért az intézet vezetősége ezúton is kér adomá­nyokat .a szegény, szerencsétlen néma gyer­mekek javára, egyben kéri mindazokat, akik lakásukat villamos égőkkel világítják, hogy az elhasznált és már semmire nem használ­ható Wolfram, O.srani, Tungsram ós Tantat égőket <a jótékonycélra leendő értékesítés cél­jából juttassák el a llécsi-körút 36. szám alatt levő intézethez. Telefon vagy levelező lap utján történt értesítésre az intézet meg­bízottját küldi az izzókért. (Telefonszám 4331 — Prohászka beszél. Fiuméből jelentik: Prohászka Ottókor székesfehérvári püspök tagnap Fiúmén keresztül Kómába utazott. Este nyolc órakor ért Fiúméba a püspök a gyorsvonaton, .amelynek fülkéjében a ikívaló főpap fogadta a Délmagyarország tuidósitó­ját. A legutóbb ellene intézett támadásról, az ál-Tátrai röpiratról,, római útjáról — amig a vonatot áttolták a Kivé Stefániára, ahon­nan az anconai hajó indul — Prohászka püs­pök igy nyilatkozott: — (Amint láthatja, sem beteg, sem fá­radt nem vagyok, bár legtuóbb sok kellemet­lenség ért. Lemondásom eszemben sincs. A rólam külföldön kiadott röpirat nem érf öl hozzám, mert abban csupán rég idejét mul­ta ostobaságok vannak. Osak mende-mondák a politikai áláálsfoglalálsomról szóló hiTesz­telések is. Jelen utazásom célja nem más, mint az évenki'nlt szokásos látogatás1, ad li­mins apostolorum. Elég kellemetlen számom­ra, hogy .minden lépésemet fi,gyedemmel kí­sérik s bujdosnom kell, ha dolgomat el aka­rom intézni. Egyelőre nem tudom, meddig, leszek Rómában. Lehet, 'hogy egy-kéit hét alatt visszatérek, de lehet, hogy hosszabb ideig távol kell maradnom egyházmegyém­től. Amint a vonat megáfllott, a püspök köny­nyedén ugrott le a kocsiból s szinte futólé­pésben ment az anconai ihajó indulási he­lyére. , — Pénzeslevelek utánvétlel. Eddig csak ugy Sehetett pónzesleveleket utánvéttel fel­adni,, ha aiz ember csomagok gyanánt szállí­tólevéllel adta föl őket. A posta most uj ren­det léptetett életbe: október elsejétől kezd­ve a monarchia és Németország területén bárhová küldött pénzeslevedeket ezer koro­náig, illetőleg nyolcszáz márkáig terjedő utánvéttel lehet megterhelni. Az utánvétéi beszedéseért feladáskor tiz fillért keld. fizetni. Más országokra nézve a régi rend marad, — Árviz az Ér-völgyön. Nagyváradról jelentik: Biharmegyének iSzillágymegyével határos részén, az úgynevezett (Ér-völgyben a 'Kra.szna folyó kiöntései folytán, százötven­ezer hold földterület van viz alatt. Ákos községnél a folyó ikitört medréből és elöntöt­te aiz Érvidéket. Székelyhidon ,az érdekeltség több száz tagja Farkas Gábor földbirtokos elnöklósével gyűlést tartott, amelyen elha­tározták, hogy küldöttséget menesztenek Ghillány Imre ,'bjáro földmivelésügyi mi­niszterhez és kérni fogják, szabadítsa meg őket a milliós károkat okozó veszedelemtől. A kárvallott vidéken vannak ugyanis közteé­gek, amelyeknek határában a viz miatt sem­mi sem termett; az egyik községből a má­sikba csak csolinakon lehet közlekedni s az utak nem látszanak ki a viz alól. Ha tehát valakinek termett is valamije, nem tudja értékesiités végett bészáíilittani. A türiietet­j len állapot miatt a nép kezd kivándorolni. A ( gyűlésen kimondották azt is, liogy a belvi­j zek levezetésére és .az Ér patak szabályozá­sára társulatot alakítanak. A tervek és a költségvetés elkészítése végett bizottságot küldtek ki. — A postatakarék csalója. Budapesten Urik József, a kereskedelmi minisztérium na pidiijiasa, könnyűszerrel pénzhez akart jutni. Több postahivataliban betett a postatakarék­ba 5 koronát, aztán ia betéti könyvekben az. összeget ötven koronára javította ki. A ha­misítást olyan ügyesen csinálta, Ihogy min­denütt kifizették neki az ötven koronát. A posta .igazgatósága (azonban körlevélben figyelmezt ette a takarékpénztár fi ók jia.it, hogy vigyázzanak a kifizetéseknél, mert egy csaló már napok óta megkárosítja a postát. Tegnap aztán a Váci-körut és Fürdő-utca sarkán lévő postahivatalban rajtakapták Urikot és bekísérték a rendőrségre. IJrik azt vallotta, hogy a csalás útjára a lóverseny csábította. — Letartóztattak még egy bábát­Gyuláról jelentik: Az aingyialcsináló 'szülész­nők ellen .indított nyomozás ma ujabb letar­tóztatást eredményezett. A rendőrség tegnap letartóztatta Diószegi Lászlóné Balog Kóza szülésznőt, egy gyulai kötélverő feleségét, á kinek bűnös operációja okozta Brand Józséf­né halálát. ,Az ötgyermekes, 33 évels asszony félt a tulbő gyermekáldástól ós barátnői ta­nácsára a szülésznőhöz fordult. Diószeginó tiz nap előtt végezte a műtétet, melytől az asszony annyira beteg lett, hogy nem tudott fölkelni. A manipulációról mitsem sejtő férj orvost hivatott, de laz .asszonyt kórházba kel­lett szállítani, hol meghalt, A gyanús halál­esetről a kórház értesítette a rendőrséget, a mely a férjtől megtudta, Ihogy l>iósz.f;U né volt járatos házukhoz. A kihallgatásnál a, szülésznő a keresztkérdésekre beismerő val­lomást tett, mire Tancik Lajos főkapitány letartóztatta éis az ügyészségre kisértette. La­kásán megtalálták a. műtéthez használt aranytűt. Az elhunyt alsszony boncolásánál kitűnt, hogy halálát tiltott műtét okozta. — KoJeszárék ügye. Csütörtöki szá­munkban megírtuk, hogy Kolesszár iGyulá­né, Polgár-utca 21. szám alatt lévő lakásán eeetsavot ivott, mert két gyermekét az árva­szék a gyermekmenhelyre utalta. .Ugyanek­kor Kolesszárné elbeszélése alapján közöl­tük, hogy Kolesszárné kénytelen volt gyer­mekeit magához venni és urától különválva élni, mert állítólag férje könnyelmű életet é'l. Mint később meggyőződtünk az elkesere­dett anya ezen szavai nem fedik a valóságot, mert Kolesszár Gyula, tisztességes, munkás életet folytat ós ő volt azon, hogy gyermekei a menhelyre kerüljenek, mert válópöre el!dől ­téig ő nem nevelheti a gyermekeit. Továb­bá az sem áll, amit Kötésszámé özvegy Bu­da Nándorné dr.-nóvel kapcsolatban mon­dott. Budámé pontosan kifizette mindég a lakbért, sőt még Kolesszárné adósa neki. Je­lenleg pör van (közöttük, mert Budán© föl­jelentést tett Kolesszárné 'ellen magánlaksér­tésért, mert szeptember 16-án föltörte laká­suk ajtaját és mindent kihordott a szobából. Az árvaszékinél a följelentést nem Budáné tette Kolesszárné elllen, hanem fia, Buda Viktor, bírósági hivatalnok. .Sőt ezt jóv.a.1 megelőzőleg hasonló följelentést tett Kollesz­szárné ellen a saját ányja. — Frosso ember vagy automata nem hozott oly feltűnést kirakatomban, mint az idei fin és leányka ruháim, melyet olcsó és sznbott árak mellett lehet elérni Neumann M. es. és kir. udvari kamarai szállítónál, Sze­ged. . fS R9 SS E H E9! Bútor zállltásokat hely- {Jflfráf- BCÍIG ben és vidékre, berak- jc.,,** ' szállító tározást száraz raktár helyiségben eszközöl Szeged, Jókai-utca l.sz Telefon 34. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET. Sztahási mfttor: VASÁRNAP délután: Limonádé ezre­des, operett. VASÁRNAP este: Diákhercegnő, ope­rett. (Bérletszünet.) HÉTIFÓ: (Mgányprimás, operett. Pá­ros 2ja. KEDD: Az ördög, vígjáték. Páratlan. 3ja. (Bányai Kató vendéggel.) .SZERŰA: A mumus, vígjáték. Páros lja. CSÜTÖRTÖK: Lear király, tragédia. Páratlan 2ja. PÉNTEK: Boszorkány vár, operett. Pá­ros 3 ja. SIZiO|M!BAT: Boszorkányvár, operett. Pá­ratlan 3 ja. VASÁRNAP délután: A kaméliás hölgy dráma. VASÁRNAP .este: Diákhercegnő, ope­rett. Páros 2ja. A vidéki színészet válsága. (Saját tudósítónktól.) Az Országos Szi­nészegyeisület vezetősége hetek óta tanács­kozik, hogy mikiéint lehetne a vidéki színé­szet válságos állapotán segitend. A közokta­tásügyi minisztériumnak az a fölfogása, hogy azoknak a színigazgatóknak nem kel­lene engedélyt adni, akik állandóan hátra­lékban. vannak, ,a tagok nyugdiijilletményeit be nem fizetik, sőt színtársulatukat is gya­korta nyomorban hagyják. Ugyanekkor azonban meg kell. állapítani, hogy jónevü és érdemes .színészek és színésznők sereges­tül vannak szerződés nélkül. Nemrég nagy­fizetésü énekesnők mozielőadások képközei­ben énekelnek; a Nemzeti Szinlház uj statisz­tái között olyan szinészek is vannak, akik nemrég arról álmodtak, hogy vezérszerepe­ket játszanak az ország első szinpadán. A vidéki szinlházak legnagyobbrészt rosszul mennek; a tagokat még a nagyobb színhá­zak is rosszul fizetik; a kereslet kicsiny s a kinálat fölötte olcsó. Ez a válságos állapot, amelybe a vidéki színészet jutott, természetszerű és egyálta­lán nem lephette meg azokat, akik ezzel a kérdéssel régebben foglalkoznak. Az utolsó néhány esztendőben, ami-kor az országban .a vállalkozási kedlv szokatlan mértékben nyi­latkozott meg, a színházépítési láz iis jelent­kezett. Kisebb vidéki városok, — amelyek­ben kórház, csatorna, vízvezeték nincs — állandó színházat ópitetteik. Kis vidéki váro­sok, ahol régente egy-két hónapig játszottak színtársulatok, tötobhónapois szezonra ren­dezkedtek be, az igények mindenütt nőttek, a régi szinikerületek fölbomlottak, az igaz­gatók és társulatok száma szaporodott. A váratlan föllendülés és a nagy nekibuzdulás böjtjének el kellett következni: a színigaz­gatók jórésze megbukott, a szinészek szer­ződés nélkül maradtak, a fényes szinházak konganak az ürességtől és a városok fizetik a pótadót a szinlházépitésii kölcsön törlesz­tésére. Az a rmdszentéfamség, amely az ország szinügyi politikáját jellemezte, ekként tette tönkre magát a színészetet. A vidéki szinié­szet anyagi bajaim a szerződés nélkül ten­gődő szinészek százain egyhamar még csak segíteni sem lelhet. De a baj fokozását még meg lehetne akadályozni az által, ha a vi­déki. színházak kérdésével komolyan foglal­koznának az illetékes hatóságok. Nem pilla­natnyi megoldásokat kell keresni. Ennek a módja pedig nem az, hogy a szerződés nél­kül lévő színészek fölsegitésére még ujabb engedményeket adnak ki minden nagyobb anyagi garancia nélkül jelentkező igazgatók­nak, sem (pedig, hogy pár ezer koronia állaim­segitséggel egyik-másik igazgató hitelezőit pénzhez juttatják. Az Országos Szinészegyesület, amely­nek működését az utolsó esztendőkben Is a pártos'kodás, a színigazgatók és a szinészek villongása zavarta meg, nem alkalmas arra,

Next

/
Thumbnails
Contents