Délmagyarország, 1913. szeptember (2. évfolyam, 203-227. szám)

1913-09-28 / 226. szám

8. DEEMAÖYARORSZXO 1913. szeptember 21. Bleichrőder ur most miár teljesen felesleges valaki. Neki egyéb tennivalója nem lett vol­na eddig, mint követni fenséges menyasszo­nyát a másvilágra . . . Nem tette meg s igy éleve elvesztette jogát arra, hogy jel-en lehes­sek Zsófika temetésén ... De honnan is is­merhetné az a bankárira azt a bizonyos url­kódexet, amely szerint ő most már ifélesle­gtes.? És 'honnan tudhatta volna ő, a filo­zopter azt, hogy a hereegek csak addig áll­nak szóba a banlkár-zsidóval, mig le nem járt a váltó. A váltó lejárt, a Zsófika beváltotta. Bleiclbrőder báró ur, ön teljesen kifizetett váltót tartogat a mellényzsebében. {Miit akar liát még? . . . A GYULAI ASSZONYOK közt nagy az ijedelem. Pedig kár volt megzavarni -őket. Gyula eleddig az egyetlen magyar ifaluvá­ros, amely Párissal kelt versenyre és . . . majdnem -győzött. Kérem, kérem: nem kul­turverseny volt az, ne tessék megijedni: csaK bogy ugy mondjam: a-nigyalcs-inálóVerseny . . . Szegény Gyu'la. Ugyjárt ő i<s, mint a kistol vájok: menten rajtakapják a zsivíány­ságon. De mi lesz akkor, ha egyszer Buda­pesten, avagy itt errefelé nálunk a Tisza partján kezdenek kutatni a detektívek? Nem merném hinni, hogy itt is félnének az asz­szonyok, amiként a -gyulaiak . . . Hogy pedig: mi lesz most Gyulával? Egyszerű: gyermekbüróság elé fogják állíta­ni s a legjobb esetben: javitóba küldik a szemtelen -gólyát ... :i b1 ~ •mmmm 1 IGAZ KARRIEREK MANAPSÁG már csak a Balkánon találhatók. Ma már -csak ott lehet az ember disznópásztorból 'király, ami­ként azt Miklóiska őfelsége esete mutatja. No meg a Pet-ár uré, aki elküldte az Obrenovi­csokat oda, ahonnan nincs többé visszatérés. Petár ur ás: Cár lesz. Kinevezi magát: cár­nak: Mifelénk pedig elmosolyodnak az embe­rek és gúnyosan legyintenek, pedig van hely, ahol ezt a rangemelkedést szívesen ve­szik, aíhol a cári név kedves -csengésű és a liol ez a hárombetűs szó a közeli rokonság képét eleveníti meg: Pétervórott. És mig er­re mifelénk gúnyos riportókat szerkesztenék az ujságfirók és azt mondják: Pet-ár a legkö­zelebbi kinevezésnél: Isten,nek fogja avan­zsáltatni magamagát: erre keletfelé a fehér cár fehér birodalmában erősen verik már a jó urki acélt ezeknek a disznópásztorból — király-cárrá vedlett uraknak a védelmében. És ha készen lesznek arra keletfelé az acél­veréssel: nem hiszem, Ihogy gúnyos kézle­gyintéssel és szatirikus cikkékkel fogjuk el­végezni őket: a Miklós bácsit, a nagyorrú Miurányt meg a Petár cár urakat . . . AZ ÜGYVÉDSORON KIÜTÖTT A BAJ és az orvosok a markukba nevetnék . . . Ami­ként egynehány évnek előtte megfordítva történt a dolog. Amikor t. i. a nőket beeresz­tették az orvosegyetemre. Csakhogy aizóta megtudtuk, hogy az -orvosnők nem váltak be ... És ,nem ették el a fórfikollégáiik orra illetve szája elől a kenyeret. Mert a mai nő nem tudja keresztültenini még magát a ne­velési ós az eiikölcsiigátaikon, melyek őt az or­vosi tudástól visszatartják. A mai nőben meg sokkal több az ösztön, semhogy teljes eszé­vel orvos lehessen. De mi lesz most az ügy­véd urakkal? Hiszen, ha a Bédy-Schwimmer Rózsi kák elkezdenek nyelvelni és paragrafu­sokkal és numerusokkal dobálódzni, ember legyen, aki állja ós biró, aki végig fogja tud­ni hallgatni ... És el vagyunk készülve arra, hogy mog fog történni az a kicsike komikum, hoigy a védőügyvéd-asszony 15 pere szünetet fog kérni, hogy a kisleányát — megszoptassa. Kíváncsiak vagyunk, a biró megadja-e majd ... És csak ekkor fognak nevetni az orvosok, de már nem is a mar­kukba . . . Dr. Lesbius. — Magyarázat a „Magyarázaf'-hoz. A „Szeged és Vidéke" m-a délutáni számában Balassa Ármin dr. a pénteki közgyűlésen va­ló viselkedését magyarázni kívánja, de ezt oly módon teszí, (hogy magyarázatához, kénytelen vagyok magyarázatot fűzni. Azt irja ugyanis, hogy a Délmagyarország Wim­mer Fülöp magánérdekeit szolgálja. Erre én könnyen válaszolhatnám azt, hogy a „Sze­ged és Vidéke" az egész város köztudomása szerint csak azért jelenik meg, hogy Ba­lassa Ármin dr. magánérdekeit szolgálja. De nem teszem és hosszú körmondatok helyett csak annak a kijelentésére szorítkozom, hogy a Délmagyarország kiadótulajdonosa ugyan­csak az egész város köztudomása szerint lapját senki, magánérdekének szolgálatába nem állítja. Azt is irja Balassa Ármin, hogy Wimmer Fülöp 1910. tavasza óta, amikor a Délmagyarország cimü lap megalakult, ál­landó sértéseket követ el a „Szeged és Vidé­ke" ellen. Kommentálni kell ezt a monda­tot is. Wimmer Fülöp 1910. tavaszáig, ami­kor a régi Délmagyar ország valóban meg­alakult, az egész szegedi sajtó előtt grata perszona volt. Az események, amelyek a tegnapi közgyűlésen oly durvaságokká fa­jultak el, nem ott kezdődtek, hogy Wimmer Fülöp támadta a Szeged és Vidékét, hanem ott, hogy a Délmagyarország mellé állott és ezért támadta őt a Szeged és Vidéke. Ne feledkezzék meg arról Blaassa Ármin, — bo­csánat a közönségtől, hogy régi dolgokra röviden kitérek, — hogy ugyanazt a hajtó­vadászatot szcenirozta ő a Délmagyarország ellen, amelyet a Szeged és Vidéke megindu­lása után ellene is szceniroztak s amelyet Ba­lassa nálam sókkal agresszívebben és ugy akart kivédeni, hogy lapjában vállalati érde­keit nálam kevesebb tapintattal állította elő­térbe. Végül ismét előhozakodik Balassa dr. egy akcióval, amelyet szerinte Wimmer Fü­löp kezdeményezett a munkapártban meg­bukott lapvá'llalatom életben tartására és a mely azt célozta volna, hogy a párt legalább 20,000 korona összeggel segitse vállalato­mat életben tartani. Vegye tudomásul Ba­lassa Ármin dr., hogy ezt az akciót kizáró­lag és egyesegyedül én kezdeményeztem és hogy a munkapárthoz az én lapommal sok­knl több politikai és etikai jogosultság ci­mén fordultam ilyen kéréssel, mint nem ré­gen fordiu.lt ő. Emlékeztetnem kell ugyanis arra, hogy körülbelül félévvel a Héderváry kormány megalakulása után azzal a kérés­sel fordult Balassa a munkapárt vezetősé­géhez, hogy nem tudja tovább lapját fen­tartani, mert nagyon sokba kerül. A párt ak­kor, több vezető tagot delegált Balassa vál­lalkozásának megvizsgálására, akülk megje­lentek a Szeged és Vidéke helyiségében és ott az üzleti könyveket megvizsgálták.. Meg is kísérelték ekkor, hogy a Szeged és Vidéke föltámogatására részvénytársaságot alakít­sanak és ugyanaz a Wiimmer, aki ,az én vál­lalatomat is talpra akarta állítani, késznek nyilatkozott Balassa vállalatánál is több részvényt jegyezni. Az kció azonban rész­vénytelenség, vagy ha ugy tetszik: részvétte­lenség miatt csődöt mondott és én most leg­alább ugyanolyan joggal hivatkozhatom ar­ra, mint Balassa Ármin dr., hogy a párt ilyen irányú törekvéseit visszautasította. Külön kell még hivatkoznom arra, hogy Wimmer Balassa Ármiin lapvállalatának fölsegélyezé­séhez is odaállott erkölcsileg és anyagilag, — többek között részt vett abban, a bizott­ságban, amely a könyveket fölülvizsgálta, — és hogy ez az akció nem sikerült, utóbb a Ü álmagyar ország megalakult és Wimmer Fülöp ezt a lapot politikailag megbízhatóbb­nak tartotta, mint Balassa vállalkozását, két­ségtelenül egyik .főbűne. aFl a tervezett rész­vénytársaság megalakul — és hogy nem ala­kult ímeg, nem Wimmeren múlott — bizo­nyára más Ítélkezésre készteti Balassát köz­életi kis kátéja. Pásztor József. — Nem akad pályázó. Orvosi állásokról van megint szó, amik betöltetlenelk. Ezúttal Dalnoki Nagy Barnabás, Arad vármegye alispánja jelenti be ezt a régi mizériát. Azt mondja évi beszámolójában, hogy a várme­gye közállapota kielégítő, az egészségi vi­szonyok türhetőek, .de , . . megint csak az a de . . . sok orvosi állás betöltetlen, mert nem akad pályázó. Hogy miiért nem akad pályá­zó .arról kár már beszélni, annyiszor volt már róla szó. Az orvosok .a mai viszonyok kö­zött nem tolonganak olyan körorvosi állások elnyerésére, amelyek csekély jövedelem mel­lett egy elrejtett kulturáltan élet unalmával és bajaival kecsegtetnek. Ha már vállalják ezt a hátrányt, legalább kellő anyagi kárpót­lást kívánnak. — Tövozó pénzügyi tanácsos. A pénz­ügyminiszter Borosy Antal királyi pénzügyi tanácsost pénzügyigazgató-helyettesi meg­bízatással Nagybecskerekre helyezte át. A szép kitüntetés minden tekintetben érdemes és kiváló tisztviselőt ért, kinek távozásával a szegedi társadalmat jelentékeny veszteség érte. Borosy Antal egy évtized óta volt ve­zetője a szegedi pénzügyigazgatóság italmé­rési ügyeket kezelő ügyosztályának s ebben a kényes hivatalban, hol ezer és ezer érdek­szála fut össze a kereskedővilágnak, nehéz feladatát rendkivüli és pártatlan igazságsze­retettel teljesítette. Szeged város érdekeit is szivén viselte Borosy s a városi javadalmi hivatal gazdálkodásának gyakori felülvizs­gálata alkalmával a legkisebb szabálytalan­ságot is kifogásolta; lelkiismeretessége min­dig a közérdeket tartotta szem előtt. Az pj pénzügyigazgató-belyettest a nap folyamán igen sokan üdvözölték előléptetése alkalmá­ból. kiváló bór- ób 9 lithiumos gyógyforrás vese- és hólyagbajoknál, köszvénynél, czukoroeiegségnél, vörhenynél, emésztés! és lélegzési szervek hurutjainál kitűnő hatisu. — Természetes vasmenta • Kaphat* taráarriakarMkadéMkbea C7*fyasartárakbaa. vasmentes savanyúvíz, SCHULTES ÁGOST

Next

/
Thumbnails
Contents