Délmagyarország, 1913. szeptember (2. évfolyam, 203-227. szám)

1913-09-25 / 223. szám

I* szépségében kibontakozik a futball ját ék, egész bizonyosra vehető, hogy a vasárnapi mérkőzést a szokott nagy közönség tekinti meg, o Felső Ipariskola-Állami Kereskedelmi A SzAK bajnoki mérkőzése előtt találkozik egymással a múlt évi és az ez évi középisko­lai bajnokcsapat. Mindketten komoly aspi­ránsai a középiskolai 'bajnokságnak, miért ás nívós, egyenrangú ellenifelek játékában fo­gunk .gyönyörködni. Az ipariskolai csapat­ban játszanak olyan nevű futballisták, mint Griffaton és Szvoboda, a kereskedelmisták között pedig legjobbak Molnár ós Stein. Diákkörökben nagy érdeklődés kiséri ezt a meccset. TÖRVÉNYKEZÉS. Vétett a fegyveres erö ellen. (Saját tudósítónktól) A szegedi tör­vényszék esküdtbirósága érdekes ügyet tár­gyalt ma. Egy újságíró ült a vádlottak pad­ján, akit fegyveres erő ellen elkövetett vét­séggel vádolt meg az ügyészség. 1912. no­vember 24-én „Elzárták a vashidat. A moni­torok Újvidéken" cimmel cikk jelent meg a Szrbsztvo-ban. A cikket Popovies L. Milán írta, aki előzőleg tudósításokat küldött a szerb harctérről. A cilklkben többek között azt irta, hogy „mozgósítás esetén, Pancsova kör­nyékén az isikólákat átalakítják kórház cél­jaira, a monitorok megérkeztek Újvidékre és az újvidék—péterváradi hidat katonák őr­zik." Ezekben a hirakben a katonai titok meg-, sértését iátta a szegedi ügyészség és emiatt fegyveres erő etilen való Vétség cimén vádat emelt Popovies ellen. Az ügyészség vádira­tot adott ki a lapszerkesztő éllen, aki kifo­gással élt a vád tan ácsnál. A vádi a n ács el is rendelte a vizsgálatot. Ennek során kiderült, bogy az inkriminált cikket Popovies L. Mi­Ián még november 22-én, szombaton leadta a nyomdába és a cikk november 24-én, hét­főn jelent meg. a lapban. A kormány tiltó ren­delete pedig, amelynek értelmében a lapokat; eltiltották a hadseregre vonatkozó közlemé­nyektől, november 23-án, vasárnap jelent meg a hivatalos lapban. A mai tárgyaláson Pókai Elek táblabíró elnökölt. A vádihatóságot Zombori Jenő dr. ügyész képviselte, a vádlottat Königstadter Ottó dr. újvidéki ügyvéd védte. A vádlott a védekezése során elmondta, hogy a szerbiai harctérről való hazaérik ezé se után irta meg a cikket és nem tudott a kormány tiltó ren­déletéről. Amit pedig a cikkében közölt, az a legszigorúbb fölfogással sem nevezhető ha­diti'toknak. , Az ügyész terjedelmes vádibeszédében az újságíró editéltetéséit kérte, mert a tiltó ren­delet ellenére a veszedelmes órákban hadi­titkokat szolgáltatott ki Szerbiának. A vád­beszéd után az esküdtek tanácskozásra vo­nultak vissza. Az esküdtek a bűnösség kér­désére „igen"-nc\ feleltek, amire a biróság Popovies L. Milánt három hónapi fogházra és háromszáz korona pénzbüntetésre ítélte. KÖZGAZDASÁG. Búzatermelési kísérletek. (Saját tudósitómktól) A legutóbbi évek­ben igen élénk kísérletezés folyik a búzater­melés terén ós a szakirodalmat figyelemmel kitörők már bizonyára ismerik azokat az el­járásokat, melyek a talajnedvesség konzer­válása utján iparkodnak a szárazság elejibe vágni. .Ezen kísérletek látható eredménye ós meggyőző bizonyítéka most a tranzvaali psőnéliküli területén elért az a fényes ered­mény, hogy teljesen eső nélkül nőtt búzát arathattak a liöhtenburgi állami farmon és igy az a feltevés, hogy a szántóföld felületes DCEMAGYARORSZÁO ' rétegeinek megfelelő kezelésével, az esős idő­szakban odajutó nedvességet el is lelhet rak­tározni, illetve ennek elipárolgását liossziu ideig meg lehet akadályozni teljes bebizo­nyitást nyert. Uj kilátások nyílnak ezáltal, mivel olyan vidékeken is lehet ez eljárások segítségéivel búzát, sikeresen termelni, ahol ezt eddig a szárazságnál fogva nemi lehetett. De a legkevesebb ember előtt ismeretes az a törek vés, mely nem költséges talaj j aví­tás és igy nagyobb területek igen nagy ne­hézségekkel járó befektetésekkel, hanem egé­szen más utón iparkodik a búzatermelés uj lehetőségeit teremteni. Ugyanis ezt a célt ujabb buzafajoik előállításával igyekeznek elérni. Még 1906-ban Palesztinában felfedezték a vadon termő ősibuzát, vagyis azt a vadon termő fűfélét, amelyből évezredek nemesíté­se alatt fejlődött ki a mai nemes buzafajta. Ezt a füvet igen nehezen lehet megtalálni, pedig ez a tritienira diooccoides nevü növény a mai buza ősapja. 35—40 omtr. magas flii'ne­mü növény ez, kivételesen 80 emtr.-nyire is megnőhet. Leginkább Palesztinában, de leg­inkább a keleti J ordánor&zágban honos. Annyira vad növény, bogy sohasem talál­ható a mai nemes gabonafélék közelében sem és ez is bizonyítja azt a feltevést, bogy ez nem valami elvadult, sem pedig elhurcolt buzaféle, hanem eredetileg vad növény. Ezt a tapasztalatot még Carcuson ama észlele­te is támogatja, ho.gy a vad bnza különösen a miveletlen helyeken szeret tartózkodni és nem található föl a síkon vagy a pusztán, hanem előszeretettel nő a sziklás talajon, védtelen, napégette, terméketlen, sovány he­lyeken, olyan sziklapárkányokon, melyeket csak igen vékony földréteg borit. Termékenyebb és bujább talajon minde­nütt a nagyobb bokrok tövében húzódik, a melyek a talaj főbb táplálóanyagait előbb .maguk jól megdézsmálják. Ez a vad buza '2000 méternyi váltakozó magas vonalon megterem, mert 250 méternyire a tenger színe alatti helyeken (J.ordán-v.ölgy), viszont 1900 méternyire a tenger színe fölött (Her­monlbegységi) is megél. Megterem ez a vulka­nikus talajon, de ugy a jura, — a kréta, — az eocán.— és a diluviomi alakulatokon is jól megél. Egyáltalában igen igénytelen nö­vény, nlely a legmostohább és a legszára­zabb talajon is megvan. A mai buzafajták már annyira nemesedtek, bogy ez a mester­séges kényeztetés és puhulás olyan igénye­ket támaszt a bevetendő talaj irányában, a melyet csakis a televény btuizaftermő talaj képes nyújtani. A törekvés tehát oda irá­nyul, hogy keresztelések utján ellentállóbb s 'kevesebb igényű buzaféleségeket teremtse­nek, melyek ugy a szem nagysága és súlya, valamint a benne foglalt tápláló anyagokra nézve lehetőleg megfelelő legyen és olyan ellentálló kulturfajták keletkezzenek, me­lyeknek a talaj összetétele és nedvesség irá­nyában támasztott igényei a mai búzaterme­lő területek határait kitolják és Ázsia, Af­rika, valamint Amerika edldig terméketlen, meddő esőt nélkülöző és köves regióit a ga­bonatermelésre alkalmassá tegyék annéMil azonban, hogy emellett mesterséges öntözés­re lenne szükség. A poppelsdor.fi és a washingtoni kísérle­ti állomásokon végezett, kisérletek eredmé­nye biztató és a 4 óv alatt nyert uj huzaféle­ségek ugy a hideg, valamint a rozsdabeteg­ség iránt föltűnő elleniállást tanúsítottak, 1913. szeptember 25. ugy, hogy az eredmények igen jó befolyás­sal Ígérkeznék magára az európai gabona­termelésre is. x Körrendelet az egyenes adók kiveté­séről. A pénzügyminiszter 102.500 számú ren­deletben utasitatta a törvényhatóságolk köz­igazgatási bizottságait, a pénzügy igazgató­ságokat, hogy az állami egyenes adóknak az 1914., illetőleg 1915. és 1916. évi kivetésére vonatkozó előmiunkálatát, az adókötelezettek és adótárgyak összeirását, az egyes adóne­meknek kirovására szükséges bevallások be­nyújtását és gyűjtését, egyéb kivetési ada­tok beszerzését, valamint ezelk alapján az egyenes adók kivetését — az 1909. évi XI. törvénycikk 5. szakaszának eliső pontja alap­ján kezdjék meg. Egyúttal a különböző adó­nemek bevallására alkalmas minta szöveg is csatolva van a pénzügyminiszter rendeleté­hez. Ez a rendbiet az 1913-iki törvény követ­kezése, amely szerint az uij adótörvények legnagyobb részének életbeléptetése föl1 van függesztve. Miutáin ez év végén jár le a há­roméves adóciklus, aimely a kereseti adó szá­mára meg volt szabva, ujabb hároméves cik­lust kell megállapítani, mig a többi adónem­nél évenikint történik a kivetés. Valószínű­nek látszik, hogy a kereseti adót a követ­kező három évben a most következő kivetés 'alapján szedik be, mert az uj adótörvény 'végrehajtására a törvényhozásnak előbb nem igen lesz ideje. A budapesti gabonatőzsde. Az októberi ángázsmán jegyzékét ma nyújtották be az áruleszámoló irodának, a terminusban várható eseményeiket illetően azonban még mindig teljesen1 tájékozatlan a spekuláció. Éppen ezért, — jóllehet az ame­rikai jegyzések lényegesen olcsóbbodott s az időjárás is kedvező — aránylag lényegtele­nül változtak az árfolyamok. Az üzletek túl­nyomó része különben is csak kisebb tekni­k'ai müveletekből állott. Felmondás 20.000 métermázsa szeptemberi tengeri. Buza áprilisra 11.61, októberre 10.88. Eozs áprilisra 8.87, októberre 8.21. Tengeri •májusra 6.94. Zab áprilisra 7.92, októberre 7.65. A készáruvásáron lényegtelenül válto­zott az irány. A budapesti értéktőzsde. Ma határozottan lanyhaság uralkodott az értékpiacon. Az albán zavargás, amelyet ©dóig nem méltattak figyelemre, a folytonos kényszereladás, a bécsi vaspiac ós a besz­spekulánsok kínálata következtében az árni­,vó nemcsak a nemzetközi, hanem a helyi piacon is újólagos 2—3 koronás értékhauyál­lást vont maga után. A készárupiacon osak árengedménnyel lehetett eladni, a Sálgó 2 —3 koronával, az Atlantika ugyanannyival olcsóbbodott, a Phőbus 100 koronáért kelt el A iáradékpiac gyönge. A zárlat nyugodt. Kötöttek: Magyar hitel 823.25-824.50. Osztrák hitel 626—626.25. Jelzálogbank 427.50—428. Agrárbank 500.50 Magyar bank 549—551. Városi vasút 140. Közúti vasút 633 —634.75. Rirnamuranyi 692.25-694. Salgótar­jáni 762—765. A bécsi börze. Kötöttek: Osztrák hitel 624.50. Magyar hitel 825 Angié bank 338.50. Unió barik o94. Lander bank 520. Osztrák Magyar államvas­út 698.50. Déli vasút 254. Rimaimurányi vas­mű 693. Alpesi 873. Török sorsjegy 234. Márka készpénzért 118. Dohány részvény 360.50. Prágai vasmű 3066. Skoda 818.50. Lombárd 126.50. Az irányzat az, albániai Hí­rekre és a pénzviszonyok következtében gyenge. Felelős szerkesztő : Pásztor József. Kiadótulajdonos: Várnay L. IIIIIH«IHNMIHnMHIHUIIIIIIHHMPnnlH

Next

/
Thumbnails
Contents