Délmagyarország, 1913. szeptember (2. évfolyam, 203-227. szám)

1913-09-25 / 223. szám

1913. szeptember 21. DÉLMAGYARORSZAG 185. ejtjük az utcára. Ugy látszik, ezt meghallották az ott lévő színésznők és értesítették szándékúinkról Turányit, mert ez ia Kassnál panaszt tett elleniünk, hogy mi a nők előtt pikáns viocekiet mesélünk. Kass Ján,os erre nekünk levelet irt, amelyben arra kért bennünket, hogy védtelen nőiket ne inzultáljunk. Mi felháborodtunk ezen az egyoldalú elintézésen ós elhatároztuk, hogy míndanynyiau elmegyünk ia Kasstól, ha telijes elégtételt nem kapunk. Most várjuk a fejleményeket. Utánajárásunkhoz híven még csak azt kívánjuk megjegyezni, hogy (beszéltünk a jelen volt urak közül többel, akik egyértelműen kijelentették, hegy a kis Kassban megjelent színésznőket nem inzultálták, jelenlétükben nem feledkeztek meg magúikról. Valamennyien állítják, — bár mi igazán nem tartjuk fontosnak — hogy Turányi ur lezsidózta őket. Vajta Jenő dr., ügyvéd ép « miatt proivokáltatta is Turányit, aki magyarázattal szolgált és ezzel ez az ügy békésen elintéződött. A közgyűlés elrendelte a bejelentő-hivatal felállítását — Husz szótöbbséggel megbuktatták a tanács javaslatát.— (Saját tudósítónktól.) A szeptemberi közgyűlés első napján a bejelentő hivatal sorsa végérvényesen eldőlt. Hosszas és ittott izgalmas vita után a közgyűlés husz szótöbbséggel leszavazta a tanácsnak azt a javaslat út, mely kézzel-lábbal törekedett arra, hogy a bejelentő hivatal fölállítása bizonytalan ideig elhalasztódjék. Abban, hogy a közgyűlés az ellenkező álláspontra helyezkedett, oroszlánrésze van Somogyi Szilveszter dr. főkapitánynak, akinek az érvei a tanács indokolásával szembe." döntő súllyal hatottak. A közgyűlés Hauser Rezső Sándor indítványára negyven szóval husz ellenében kimondotta, hogy a bejelentő hivatalt november elsejére föl kell1 áílitani és utasította a tanácsot, hogy a bejelentő hivatal költségeinek fedezésére vonatkozólag még a szeptemberi közgyűlés elé terjesszen javaslatot, amely a póttárgyként fog szerepelni a közgyűlés programján. A szerdiai közgyűlésnek erről a részéről az alábbi kimerítő tudósításunkban számolunk be: Hauser Rezső Sándor, törvényhatósági bizottsági tag azt az ismeretes indítványt terjesztette a szeptemberi közgyűlés elé, hogy a bejelentő hivatal november elsejére való fölállítását haladéktalanul rendelje cl és kötelezze a tanácsot, hogy a fedezet kérdését illetőleg póttárgyként még a szeptemberi közgyűlés elé terjesszen javaslatot. A tanács az indítvánnyal szemben azt a javaslatot terjesztette a közgyűlés elé, hogy a bejelentő hivatal fölállítását halasszák el addig, amig a költségvetést a pénzügyi bizottság, valamint a közgyűlés letárgyalja. De javasolta az indítvány elutasítását anyagi szempontok miatt is, mondván, hogy a bejelentő hivatalnál sokkalta aktuálisabb, sürgős eb és fontosabb városi tervek várnak megvalósításra. Hauser Rezső Sándor, az indítványozó szóit először a tanács javaslatához és mindjárt kijelentelte, hogy nem járulhat hozzá, mert a bejelentő hivatal nemcsak rendőri, de közgazdasági szempontból is rendkívül fontos. A tanács is elismerte a bejelentő hivatal szükségességét, amikor 20,000 koronát irányzott elő erre a célra a jövő évi költségvetésben. Kéri indítványa elfogadását. Kormányos Benő szerint erről a kérdésről nem is kell beszélni . . . (Derültség.) Fölkiáltások: Hát akkor minek beszél? Kormányos dr.: . . . bocsánat, még nem fejeztem be a mondatot: nem kell beszélni, mert a tények beszélnek. A bejelentő hivatal hiánya miatt valósággal meg van bénítva a rendőri szolgálat. Somogyi Szilveszter dr. főkapitány buzgósága ebben a kérdésben a legteljesebb elismerésre méltó, annál kevésbé azonban a tanács halogató politikája. Kéri Hauser inditványának, amellyel a legteljesebb mértékben egyetért, változtatás nélkül való elfogadását. Hoffer Jenő szintén a bejelentő hivatal mielőbbi fölállítása mellett foglal állást. Somlyódi István dr. szerint, ha Szeged csakugyan az ország második városa akar lenni, nem maradhat bejelentő hivatal nélkül. Becsey Károly dr. tiszteletiben tartja mindenkinek a véleményét, az ő fölfogása azonban az, hogy bejelentő hivatal fölösleges. Számos külföldi nagyváros van, ahol ninncs és nem is lesz bejelentő hivatal, ímert ha szükség lett volna rá, már megcsinálták volna. Valóságos pénzkidobás lenne a város közönsége részéről, ha most, épen a rendőrség államosítása előtt, áillltaná föl a bejelentő hivatalt. Ha kell, megcsinálja majd az állam is, :ha pedig az államinak nem 'kell, akkor nem kéld a városnak sem. Kéri a közgyűlést, térjen napirendre Hauser Rezső Sándor indítványa fölött. Tóth Imire dr. csodálkozik, hogy még mindig akad a közgyűlésen olyan bizottsági tag, aki ellenzi a bejelentő hivatal föl állítását. Gaál dr.: Én is a leghatározottabban' ellene vagyok. Balogh Károly: Nem magyar emberhez méltó! Taschler Endre: Zsanddrintézmény! Tóth Imre dr. ezután Becsey Károly dr.ral polemizál. — Szavazzunk! Szavazzunk! — kiáltják közbe. Tóth Imre dr. szerint nemi áll meg az az érv, hogy az állam a város helyett megcsinálja majd a bejelentő hivatalt. Ez nagy tévedés, mert a bejelentő hivatalra nem az államnak, hanem magának a város közönségének van szüksége. A legmelegebb pártfogásába /ajánlja a közgyűlésnek Hauser indítványát. Somogyi Szilveszter dr. főkapitány szerint a tanács két indoka van a bejelentő hivatal fölállítása ellen. Az egyik alaki, a má-' síik anyagi. Az alaki indok az, hogy várjon a közgyűlés a költségvetés letárgyalásáig és ha marad pénz, akkor talán sor kerülhet a bejelentő hivatalra. Az anyagi pedig az, hogy a bejelentő hivatalnál sokkal fon'tosabb városi kérdések várnak megvalósitásra. Sem a tanács, sem Becsey Károly dr. nem néztek a mélyére ezeknek az indokoknak. Becsey dr.: A főkapitány ur csak a saját zsebének a mélyére néz. Somogyi dr.: Amikor én az én zsebem mélyére néztem és amikor a város költségvetésébe belemarkoltam, azt a pénzt a köz százszorosan visszakapta. (Hosszantartó taps.) Ott folytaíja ezután a főkapitány, ihogy a rendőrség államosításának a kérdése még nagyon bizonytalanul áll. Az erre vonatkozó törvény ugy szól, hogy a kormány tartozik a rendőrségek rendezéséről gondoskodni. Hát ebből az államosítást a legjobb akarattal sem tudlja kiolvasni. Egyáltalán biztos-e valaki abban, hogy államosítani fogják a rendőrséget? Akikor álljanak a sarkára Becsey dr. és Gaál Endre dr urak, ha a kormány államosítani fogja esetleg a rendőrséget, de csak ugy, h'a ehez a városok pótadó 10 százalékos fölemelésével járulnak hozzá. A bejelentő hivatal jövedelmeiről beszel ezután. Özönével hozzák ma a rendőrsiéghez a nemleges zálogolási leveleket azokról az adókról, amiket a város nem tud behajtani, azért nem, mert nincs nyilvántartva, hová költözött az adófizető. Taschler: A Deszkás-temetőbe! Somogyi szerint az ilyen nemleges zá logolási levelekből tízezrekre rugó jövedelmet csinál a városnak a bejelentő hivatal. Mindezek alapján kéri Hauser inditványának elfogadását. Elnök a vitát ezután bezárja. Taschler Endre előadó reflektál most a föl szól alá sokra. A vita során teljesen nyitott ajtót döngették a fölszólalók. Elfogadja, hogy szükség van a bejelentő hivatalra, de épen olyan dolog ez, mintha valaki azt mondaná, itt a tél, fa kell, lebontom a házam tetejét, hogy legyen fűtőanyagom. Hoffer J enő: Nem akarjuk mi a tanácsosok fizetését leütni! Taschler azt hangoztatja, adjon a közgyűlés módot a tanácsnak, meg a pénzügyi bizottságnak, ihogy kijelölje a bejelentő hivatali1 költségeire szolgáló fedezeteket. Tisztán erről van szó, nem pedig halogatásról, huza-vonáról. A tanács javaslatát ajánlja elfogadásra Hauser inditványával szemben. Elnök elrendeli a szavazást. Az eredmény az lett, hogy -a tanács javaslata mellett húszan, Hauser indítványa mellett pedig negyvenen szavaztak. A közgyűlés tehát elrendelte a bejelerltő hivatalnak november elsejére való fölállítását. Újra mozgosit Szerbia. — Harcolnak a határokon. — (Saját tudósítónktól.) Belgrádból egyremásra érkeznek a jelentések, amelyek véres harcokról számolnak be. Berlinből érkező bir pedig azt a megjegyzést fűzi a belgrádi hiretóhez, hogy nem kell azokat olyan tragikusan venni, mert a monarchia és Olaszország, dacára hogy nagyon is érdekeltek, meglepően nyugodtak és nem veszik komoyan a rémhíreiket. Szerbiának az eset fölfujásával céljai vannak, de — mondják Berlinben — a nagyhatalmaik, elsősorban a monarchia nem mennek bele semmi olyan tervbe, mely Albánia megnyirbálását óhajtja. Bécsből jelentik: Albániáiból és Belgrádból aggasztó hírek érkeznék Esszád pasának az albán kormány ellen indított akciójáról és a szerb) katonaságnak iaiz albánokkal való összeütközéseiről. Esszád tnem nyugszik, nyilltan fölvette a harcot az lsmail Kemal elnöksége alatt álló ideiglenes kormány ellen. Ugy látszik, köztársaságot ákiar csinálni Albániából. Az uj köztársaság elnöke természetesen ő' lenne. Tiránából érkezett táviratok szerint Esszád kitűzte ott az osztrák-magyar lobogót és a vakmai kormányt fölszólította, hogy a várost adják át neki. Az osztrák-magyar diplomácia most arra törekszik, hogy lsmail Kemalt kibékítse Esszáddal és Zambauer szkutari-i főkonzul a napokban Albániába megy, hogy az ellenfeléket, ha még lehet, íkibékitse. Egyre-másra érkeznek Belgrádba jelentésiek, hogy az albán haderő fölvonult és péntek éjjel óta heves harcba keveredett a szerb csapatokkal. Dibránál egyszerre négy felől támadtak. A szerb csapatok előrenyomultak és Peskopeica falut megszállták. A helység nagyrésze a tüz martaléka léit. A harcokat hétfőn ismét megkezdték. Drenicában — mint egy későbbi távirat jelenti — a föllázadt albán lakosság a szerb község véneit és az összes tanácsosokat meggyilkolják. A községet fölgyújtották, aztán visszavonultak a hegyek közé. Megállapították, hogy a bandák vezérei bolgár katonatisztek. Cettinjéből arról értesítették a szerb kormányt, hogy az albán lázadások következtében Miklós király több dandárt fegyverbe szólított és már le is küldte katonáit a határra. A csatározások egyre tartanak. A mai napon még ezek a jelentések érkeztek : Belgrád, szeptember 24. (Hivatalos jelentés.) Ma reggel királyi ukáz jelent meg, amely elrendeli a Morava-hadosztály mozgósítását, valamint az összes hadosztályok tartalékosainak a behívását. Belgrád, szeptember 24. Lázas izgalmak , hatása alatt áll ismét a szerb föváro.,. Dib-