Délmagyarország, 1913. szeptember (2. évfolyam, 203-227. szám)

1913-09-23 / 221. szám

1913. szeptember 21. DÉLMAGYARORSZAG 161. Jászberényi beszámoló. — Tartotta: Apponyi Albert. — (Saját tudósítónktól.) Vasárnap reggel körülbelüli harminc képviselő társaságában utazott Apponyi Albert gróf Jászberénybe, hogy beszámolót mondjon,. Jászberényben nagy közönség élén Mosó Dezső helyettes­polgármester üdvözölte Apponyi Albert gró­fot és a fővárosi vendégeiket. Apponyi rövid válasza után bossziu kocsisorban, zászlós ío­vasbandériiuim kíséretében indáit a menet a föllobogózott utcákon a főtérre, ahol diadal­kaput állítattak Apponyi tiszteletére. Bdthó János pártelnök házában a jászberényi höl­gyek küldöttsége üdvözölte még Appqny.it. A beszámoló gyűlést hagyományos szo­kás szerint a, városiháza előtti téren tizenegy órakor tartották meg Bathó János pártel­nök elnök lésével. A közönség sorába vegyült el egy sereg szociálista, akik a leghangosab­bak voltak. Ott volt az aradiak küldöttsége is Nagy Sándor dr., volt képviselő vezetésé­vel. Apponyi Albert gróf beszélt azután. A mostani kormányrendszert bírálta és azután a függetlenségi párt fönmaradásának szüksé­gességét hangoztatta. Apponyi bár hosszan beszélt, de semmi meglepőt nem mondott és. a beszámoló adatai abban merültek ki, hogy a függetlenségi pártnak erősen kell szervez­kedni. Ez a nógatás az ő szempontjukból tényleg időszerű imost. : Apponyi a beszédét azon kezdte, hogy válság van az országban politikai és gazda­sági téren egyaránt és noha nyomasztó anyagi gondok szorongatják az országot, él­jött ibeezámdlót mondani. Válság van az al­kotmány és az erkölcs (dolgában. Süllyedést lát mindenütt és ez a sülyedés állandóan fok­ról-fokra lejjebb száll. A hires junius negye­dike után azt várták, hogy Tisza jó/váteszi a rombolást, d>e nem tette, sőt nemcsaik to­vább ment az erőszakoskodásban, hanem ő és pártja még kérkedett is véle. A Désy— Liiikács-pör után azt hitték, hogy lia nem is húzódnak Vissza a munkapártiak, de maguk­ba száManak és szerényebbek lesznek. E he­lyett Tisza tovább ment és a katonai szerve­zetű parlamenti őrséggel kaszaboltatott egy képviselőt. Akkor is azt hitték, hogy most már megrendül a többség képviselete 'és megriadnak attól a gondolattól, hogy hová vitték a parlamentárizmust. E helyett Tisza dörgedelmes cikkben dicsői-tette a kaszabo­lóst ós utasítást adott ezzel a mentéimi bi­zottságnak, hogy mikép járjon el. -A korrupció s az erőszak rendszerré vált és az ország most alkotmány-válságban és erklöcsi válságban van. Sokakban fölmerült az a gondolat, hogy ebben a helyzetben egy­séges párttá kell tömörítetni az egész ellen­zéket. A maga részéről azonban nem tartja célravezetőnek az együttes csoportosulást és továbbra is fönn kell tartani a külön párt­szervezeteket és még erősebben a független­ségi pártot. Ne várja az ország, hogy fölül­ről változtatják meg a mai rendszert. Rossz információ alapján ugyan, de helytelenül járnák el ott fönn, mert csak a nemzet és a nép erejére támaszkodlva lehet egészséges kormányzatot teremteni ós (boldogulni. Meg­győződése, Ihogy ezután még inkább kell ra­gaszkodni a függetlenségi elvebhez. Igaz és ezt őszintén vallja, hogy a függetlenségi elv most keresztül nem vihető, de ez a program nem formula, hanem műkőidé erő, mely a nemzeti élet teljességének soha el nem mú­ló napját tartja ébren. A függetlenségi elvhez való ragaszkodás élettena szükséglet, melynek megvalósítása néükiil nincs nemzeti élet és hiszi, hogy lesz idő, amikor a királyt meg lehet győzni ar­ról, hogy a birodalom valódi érdeke a ma­gyar nemzeti élet teljessége. De a gazdasá­gi kialakulás nincs ellentétben a hatvaníhe­tes kiegyezéssel és nincs ellentétben a ka­tonai intézménynek nemzeti szellemiben váló átalakítása sem. Tagadja saját tapasztala­tai alapján ás, hogy a katonai követelés ki­vihetetlen lenne. Kompromisszum lehetséges, de ez nem lehet meghátrálás, nem lemondás és nem tespedés. Baráti jobbot nyújt azoknak, a ,kik most csak az erkölcsök tisztaságáért, a korrupció kiirtásáért lés a demokratikus vá­lasztójogért küzdenek és ezeket akarják el­érni, de ő éls pártja a függetlenségi elvek­hez ragaszkodnak és azcikat biztosítani akar ják. Barabás Béla és Kunfi Zsigmond szocia­lista beszédei után a gyűlés véget ért. Délután egy órakor a (Lehel-szállóban la­koma volt, melyen Bathó János pártelnök Apponyit köszöntötte föl. Apponyi Allbart gróf utalt arra, hogy immár harminckét esz­tendeje képviseli Jászberényt. Virányi Sándor ügyei a szegedi járásbíróságon. — Elítélték becsületsértésért. — (Saját tudósítónktól.) Virányi Sándor, a szegedi színház volt tagja, szerződése alatt több ülgyes-bajos dolgot csinált Szegeden, a melyeknek egy .részéért ma vonta (felelősség­re a szegedi ,járásbíróság. Virányi első ügye becsületsórtési pör volt, amelyet ia Délma­gyarország szerkesztősége nevében, Pásztor József, a lap felelős szerkesztője indított .el­lene. Még márciusban törtónt, hogy Virányi Sándor a. Kossuth-szobor előtt a tizenötödikii hazafias ünnepségen elszavalta a „Talpra Magyiar"-t. A Délmagyarország másnapi re­•ferádájában megemlékezett Virányi szerep­léséről és a tényálláshoz híven megírta, hagy Virányi sem a verset nem tudta, sem pedig szavalni nem tudott. Ezért Virányi magát rettenetesen sértve érezte, túlfűtött ambícióját pedig lekicsinyelve érezte, minek következtében aztán másnap dühösen állított he a Korzó-kávéházba ós az ujjságirók asz­talánál, több újságíró jelenlétében sértő mó­don nyilatkozott a Délmagyarország-rá\. Nyilatkozatában a lap szerkesztőségére vo­natkozólag sértő (kitételeket használt. Mint annak idején meg is irtuk, Pásztor József megtette a .följelentést Virányi Sán­dor ellen ós ezt az ügyet ma tárgyalta har­madszor Gömöry Andor járáshiró, mert az előző két tárgyaláson a vádlott nem jelent meg. Ezt U'gyain muost is megcselekedte, mert a mai tárgyaláson sem volt jelen, sőt nem is képviseltette magát, de ennek dacára Kor­nis Béla dr. előterjesztésére, — aki a főma­igánvádlót képviselte, — a ihinóság elrendelte a tárgyalás megtartását. A tárgyalás folyamán ,két tannt hallga­tott ki a biróság, ahik egyhangúlag ugy ad­ták elő a tényállást, amint az a vádiratban volt. A bizonyítási eljárás után Gömöry já­ráshiró meghozta az ítéletet, amely szerint bűnösnek mondotta ki Virányi Sándort, be­csületsértés vétségében és ötven korona pénzbüntetésre, átváltoztatható öt napi fog­házra ítélte és az ügyvédi költségek meg­térítésére kötelezte. A másik ügyben Virányi Sándor Iköny­uyiü jtestisértés vétségével volt vádolva, Müller Mátyással, a szánház karmesterével együtt. A vádirat szerint áprillis .26-án reg­gel 4 órakor Virányi és Miiller a 81-e.s szá­mú bérkocsin a Kass-kávéház elé hajtattak. Mikor 'leszálltak a kocsiról, hatvan krajcárt adtak át a kocsisnak. (A kocsis ezt a pénzt keveselte, mire Virányi és IMűller lerántot­ták a bakkról ós ütlegelni kezdték. Müller leteperte a földre, Virányi pedig .az ostorral nógy-ötször rácsapott, majd elvette tőle a hathatost és miután még ráadásul jól hely­benhagyta a kocsist, Müllerrel együtt távo­zott. Dobó József bérkocsis könnyű testisértés­ért tett följelentést Virányi (Sándor és Mjül­ler Mátyás ellen. Igy került ma .délelőtt az ügy a járásbíróság elé. A mai tárgyaláson sem Virányi, sem Müller nem jelent meg. Utóbbi azoniban ügyvéddel képviseltette ma­gát. Először is a sértettet hallgatta ,ki a bí­róság, aki igen panaszosan mondotta el a föntebb megirtákat. Tanuk is voltak beidéz­ve, a tannk közül azonban csak egy jelent meg, aki látta a verekedés egész lefolyását és igen terthelően vallott ia vádlottakra, kü­lönösen Virányira. A védő, mivel a többi tanú nem jelent meg, bizonyítás ikiegészitése címén a tárgya­lás elnapolását kérte. A (bíróság helyt adott a védő kérelmének, és elnapolta a tárgyalást, az uj tárgyalásra azonban a tanukon kívül a vádlottakat is mégegyszer megidézik. Háborús hirek. Belgrádból jelentik: Al­bániában a zavargás (tovább tart, az albánok megtámadják a szerb csapatokat. Itt az a hír terjedt el, hogy Bulgária újból lépésekét tesz a mozgósításra. Azt jelentik továbbá, hogy Esszád basa Albánia kormányzójává kiáltat­ta ki magát és ebben az állásban meg akar maradni mindaddig, mig végleg el nem dön­tik, hogy ki lesz Albánia fejedelme. — A Pravda szerint kormánykörökben az a nézet terjedt el, hogy az albán zavargásokat külföldi agitáció idézte elő. A áap azt állítja, hogy bolgár meg osztrák és magyar akna­munka működött közre és el .akarja hitetni, hogy a két államnak nagyon sok tisztje tar­tózkodik a szerb-albán határterületen, agitá­ció és az albán fölkelés tervezése céljából. — Konstantinápolyból jelentilhk, hogy a végleges béke pontjait .még ma sem is irták alá. Sza­vov tábornok >ugy nyilatkozott, hogy esetleg két hétbe is belekerül, amíg a béke pontjait aláírják. , 1 FEKETESAS- ÉS CSEKONICS-UTGA SARKÁN. Kedden fi néma hős. Egy katonai kém tragédiája, 4 felv. Dolfi álma. Humoros. Két legény egy leány. Humoros. Viliinek jó szive van. Humoros. Mestrából Velencébe. Természeti. E hó 26, 27. és 28-án kerül szín­re kizárólagos bemutatási joggal Crzsibtt angol Királynő. Nagyhatású dráma. A főszerepet játsza SARAH BERNHARDT. Helyárak: Páholy 5 K, páhof szék 1K, l.hely 30, katonák és gyer­mekek 20 f. fizetnek | Hétköznapokon d. u. 5, vasár- és ünnepnapokon 3 | órátótfolytatólag

Next

/
Thumbnails
Contents