Délmagyarország, 1913. szeptember (2. évfolyam, 203-227. szám)

1913-09-21 / 220. szám

1913. szeptember 20. DÉLMAGYARORSZÁO S. A színésznő és a főispáni titkár. — Egy válópör története. ­(Saját tudósítónktól.) Köriül belül egy éve mult már annak, hagy az aradi szirtiház plakátjain agy eddig seholsem ismert pri­madonna neve látott napvilágot. Ariról; ad­tak hirt a tarka pliakátolk, Ihogy Neogrády Dóra A kis szökevény cimü operettben mu­tatkozik be az ar,adi publikumnak. És eljött az est. tA színház zsarolásig inietgtelt. Az ismeretlen primadonna fellépte iránt oly nagy volt az érdeklődés, mintha legalább • :is valami hires fővárosi szinésznő alakitott volna az aradiák előtt. ""Neogrády Dóra a (legzajosabb sikert aratta. Valósággal ünnepelték a kis prima­donnát, aki olyan hamar meghóditotta az aradi közönséget. Két hónapig gyönyörködhetett Neográ­dy Dór álban az aradi publikum. A fiatal szép primadonna ngy látszik nem sokat törődött ,a zaj,os estékkel, az elért szép sikerekkel: egy napon jegyet /váltott Csiky Tivadar dr. fő­ispáni titkárral. Az aradi közönség nagy ünnepségek között búcsúzott el Neogrády Dórától, aki olyan hamar hiütlen lett a szín­padhoz és elvonult a nyugodt családi élet­ibe. Csiky Tivadart közben a minisztérium­ihoz osztották be, amire a fiatal pár feluta­zott a fővárosba ós itt le ,is telepedtek. Gyak­ran lehetett őket ilátni a diunapari korzón sétálni ós a társaságukban volt az egykori primadonna édesapja ds, Neogrády Antal a hires festőművész. Neogrády Dóra és Gsiky Tivadar dr. házassága nem tartott sokáig. A fiatal asz­szonyka minden nyugodt ós (boldog életnél jobban szerette a színpadot és az a bucsu, amelyet Arad vett tőle, ngy érezte, nem is lehet végleges. 'Egy napon aztán Neogrády Dóra oda­állott férjéhez és megmondotta, hoigy ő visz­szavágyik a színpadra, ismét szinésznő akar lenni. A férj ebibe nem egyezett bele, ami­nek az lett a következménye, hogy Neográ­dy Dóra és Csiiky Tivadar dr. egy évi há­zas élet után elválnak. Annak a napnak azonban, amelyiken a fiatal asszonyka férjével közölte azt a szán­dékát, érdekes előzménye is van. Neogrády Dóra ugyanis az idei nyarat férjével és édesapjával Nagyrőcén töltötte. Itt történt aztán, hogy édesapját, aki Jó­zsef főiherceg megjelenő könyvéhez az il­lusztrációkat készíti, felkereste Polgár Gé­ZR, RZ Atheneium titkára, aki előtt Neogrády Dóra elénekelt néhány dalt. Az ének után Polgár Géza vett eigy le­velező lapot, megcímezte bátyjának, Polgár Károly pozsonyi szinházigazgatónák és töb­bi között ezt irta rá: A ti leendő csalogá­nyotok otthonából küldöm üdvözletemet. Két napra rá megjött a válasz. Polgár Károly látatlanba szerződtette Neogrády Dórát évi tizenkét ezer korona fizetéssel. ÍEa történt augusztus egyik inapján s ezen a napon mondotta Neogrády Dóra a fér jének: váljunk el. Neogrády Dóra különben a napokban utazott el Pozsonyiba és már fellépett a CigányprimásMban* — nagy si­kerrel. Tisza gróf vendégei. Krobatin hadügy­miniszter és Hazai Samu honvédelmi minisz­ter a mai napon Budapesten át Gesztre ér­keztek, Tisza István gróf kastélyába. Nagy­szalontán a miniszterelnök autója várta a vendégeket, aikik délután 'három óráig marad­tak Geszten. Valószínű, hogy a létszámeme­lés kérdését vitatták meg. Gyilkosság a javítóintézetben — Egy évi fogházra Ítélték. — (Saját tudósítónktól.) Ma délelőtt egy kis fíu ügyét tárgyalta a szegedi törvény­szék büntető tanácsa, aki a földi bűnök egyik Légsúlyosablhját: gyilkosságot követett el. A vádlott mindössze 14 éves volt, vékony, vézna, csenevész külsejű gyermek, aki en­nek dacára meglepő élénkséggel, gyors fel­fogással és a 'dolgok nagyszerű megértésé­vel válaszolgatott a hozzá intézett kérdések­re, sőt elég ügyesen is védekezett néha-né­ha. Maga az eset, amely miatt a kis Varga István, a szigorú Pókai tanács elé került, ez évi julius 4-én történt az újszeged! Árpád­Otth-onjban. A cápélsztanoncok munkaterme­iben Kurucz József munka vezető felügyelete alatt dolgoztak a javitónev elésre ifiéit nö­vendékeik. Komaresevics István 16 éves lu­igosi illetőségű növendék fonalat akaa't so­dorni ós emiatt el kellett neki haladni Var­ga István asztala mellett. Varga tréfából a lábát Komaircsevics elé dugta, aki megbot­lott és elesett a padlón. Mikor a földről föl­kelt, fölkapott egy fa darabot ós azt Varga fejéhez vágta oly erősen, hogy fájdalmas sé­rülést okozott vele. iVarga István, aki egyébként is nagyon •mérges természetű gyerek, ezért olyan dü­hös lett, hogy fölkapta a hőrvágó kését és azt Komarcsevicshez vágtái A dikics ere­detileg a fanyalóvel röpült a fira. felé, de vé­detlenül a levegőiben megfordult éls az élé­vel találta Komarcsaviicset, akinek a bal hó­nalj álba fúródott, elmetszette a viszeret s a szerencsétlen fiu, mire az orvosi segély megérkezett, addigra elvérzett. A kis Var­gát ekkor letartóztatták ós az ügyészség ha­lált okozott súlyos testiisórtós miatt emelt el­lene vádat. iA ma! tárgyaláson a fiatal vádlottat Rózsa Andor dr. védte, a vádhatóságot pe­dig Harkányi Elemér királyi ügyész. képvi­selte. Szuronyos börtönőr vezette a tárgya­lótereimbe Varga Istvánt, aki a kihallgatása során elmondotta, hogy 14 éves, szabadkai lilletőségü és lopásért itélte a szabadkai tör­vényszék javiitó nevelésre; 'ennek következ­tében került az Árpád-Otthonba. Sirva mon­dotta él, hogy nem akarta agyonszúrni tár­sát, a dikics véletlenül érte a hegyével, inert ő a nyelével hajította arra. Ezután a tanu­kat hallgatta ki a biróság, akik a már is­mertetett tényállást mondották el. Rózsa Andor dr. védő, először is an­nak a megáUapitását kérte, hogy a vádlottat az elhalt súlyosan bántalmazta. Kérte, hogy az orvosisza-kértők állapitsák meg a sebesü­lést Vargán, amit a fadarab okozott és kér­te a bűnjel beszerzését is. A biróság az ügyész ellenzése dacára is helyt adott a vé­dő előterjesztésének. Az orvosi vizsgálat megállapította, hogy Varga akkor 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett, ami még most is meglátszik a fején. A védő ezenkí­vül kérte a bizonyítás kiegészítését arra vo­natkozólag, hogy vájjon nem gondatlanság idézte-e elő a sértett halálát, mert az orvos­szakértők megállapítása szerint, az elvérzés egy óra múlva következett be és ha kellő időiben segélyt nyújtottak volna, akikor a halál nem következett volna be. Tehát az a gyanú merül fel, hogy ezzel az rügygyel kapcsolatban valaki részéről gondatlanság­ból okozott emberölés áll fönt. A bíróság, dacára a védő súlyos érvei­nek a bizonyítás kiegészítését nem rendelte el, hanem a védő- és vádbeszédek megtartá­sát kérte. Rózsa dr. tartalmas védőbeszédé­ben a fősúlyt arra fektette, hogy gondatlan­ságból okozott emberölésről lehet csak szó, nem pedig halált okozott súlyos testisér tűs­ről, illetve amennyiben testisértés állapíttat­nék meg, ugy az, a súlyos bántalmaizás ered meny ezt© jogos felháborodásban követetté­tett el. A biróság a vádbeszéd meghallgatása után Minősnek mondotta ki Varga Istvánt erős fölindulásban elkövetett halált okozott testisértésben és egy évi fogházra itélte, a két hónapi vizsgálatot kitöltöttnek tekintve. A védő az ítélet ellen fölebbezett. •anaBaaBaaaEaBaaaBaaaaaaaaaaaaBaaaHaBauaaaBBaatiiuaa A gasteini rejtély hivatalos aktái. — Mit vallcttxk a tanuk? — (Saját tudósitánktól.) Lassan-lassan kezdjük elfelejteni Bogdanovics Luciánt. Ne­mes alakja misztikus módon eltűnt és tragé­diájának körülményei talán sohse fognak nap­fényre kerülni. Mithikus alakja fog maradni egy legendakörnek. A legenda pedig szól egy gyönyörűen emelkedő karrierről, mely dele­lőjén roppant meg. Hogyan, mi módon tünt el a karlócai pátriárka: nem tudta kideríteni a hivatalos vizsgálóit. Csak az eltűnés egyes fázisaira vi­lágítanak rá azok a tanúvallomások, amik a vizsgálat jegyzőkönyvében vannak, A jegyzőkönyvet a gasteini k. k. Be­zirksgericht járásbirája dr. Walllner vette föl és Wottava jegyző vezette. Fölvették pedig Böcksteinben, azon a helyen, ahol a pátriárka az Ache-patakba zuhant. A helyszíni szemle elsősorban azt igye­kezett megállapítani, hogy kerülhetett Bogda­novics arra a helyre, ahol a katasztrófa tör­tént? Az Ankogelaussicht-hez vezető ut, már a pad előtt jobbra tér az erdőbe. Ami szikla megközelítésére, amelyről a zuhanás való­színűleg bekövetkezett, gondozatlan utakon, az erdőn keresztül keli haladni. Maga a szikla rendkívül veszélyes és nehezen megközelít­hető. (Egy harminc centiméter széles vadász­uton kell megkerülni egy sziklát s ez csak ugy történhetik, ha az illető a legnagyobb óvatossággal kapaszkodik a sziklafalba. Ezt az utat azok, akik nem tornászok, még ha bizonyos fokig mentesek is a szédüléstől, csak a legnagyobb elővigyázat mellett tehe­tik meg. U'gyanaz a pont azonban elérhető jobbfelől is, egy sziklahasadékon keresztül. Valószínűtlennek látszik azonban, hogy valaki, aki eltévedt, ezt az utat keresse, a mely egyáltalában nem is látszik ösvénynek. A sziklahasadéktól álig néhány lépésnyire van az a pont, ahol a patriárka lezuhant. A patriárka a padtól, ahol csokoládét fo­gyasztott, a sötétben elindulva, eltévesztette az utat s ahelyett, hogy az Ankogelaussidlit Ifeló vivő útra tért volna, balra fordult a bizonytalan erdei útra és a sziklára jutott. Itt vagy balifelől megkerülte a sziklát a keskeny vadászraton s itt érte a baleset, vagy a szakadékon keresztül ért a sziklatetőre s innen lezuhant a sötétben. iA lezuhanó test sülya alatt törött el a szikla alján át vivő korhadt 'deszkapadló. Itt fennmaradt a pat­riárka kalapja, amelyet Pacher -ács a padló deszkái alatt megtalált. A patriárka teste a padlóra zuhanva, esés közben irányt változtatott s ennek kö­vetkeztében nem az Aehe partjára, hanem a vízbe esett. A lezuhanás színhelye oly módon ala­kult, hogy itt merénylet elkövetése merőben valószínűtlennek látszik. A tettes maga is -abban a veszélyben forgott volna, hogy ál­dozatával együtt lezuhan. Legfeljebb egy tehető fel, bár ez is igen 'valószínűtlen: hogy a pátriárkát, miután megölték vagy elkábították, nagy erőfeszi-

Next

/
Thumbnails
Contents