Délmagyarország, 1913. szeptember (2. évfolyam, 203-227. szám)

1913-09-21 / 220. szám

6. SZÍNHÁZ, ÜÚ VÉSZÉT. Színházi műsor: VASÁRNAP este: A császár katonái, dráma. Bérletszünet. • VASÁRNAP délután: Leányvásár, ope­rett. VASÁRNAP este: A császár katonái, dráma. Bérletezünet. .HÉTFŐ: A császár katonái, dráma. Pá­ros 2/si. (KEDD: A császár katonái, dráma. Pá­ratlan 3/3­SZERDA: Aranyeső, operett Páros V3­iGSÜTÖRTÖK: Diákhercegnő, (operett. (Bemutató.) Páratlan 2/3. PÉNTEK: Diákhercegnő, operett. Pá­ros "/a. SZOMBAT: Diákhercegnő, operett. Pá­ratlan V3­VASÁRNAP este: Diákhercegnő, ope­rett. Bérletezüniet A császár katonái. — Földes Imre három fölvonásos drámája. — Mikor az andalúziai arénában beront a kiéheztetett bika és vért szaglászva, tajtékot fújva hajszolja a menekülő torreádort, a pá­holyokban pideg fátyolos szemű donnák li­hegő kebellel és remegő orrcimpával várják az idegeket föl korbácsoló halál zenét, — ez az a pillanat, melynek hangulata Földes Im­rét művészi futamra ingerelte, ennek a perc­nek zűrzavaros, lélékbénitó, sivár nyersesé­géből fakadt A császár katonái cimen meg­irt, igen-igen olcsó értékű színdarab. Vannak színpadi termékek, melyek telje­sen hatástalanul folynak szét a levegőben. Békés és nyugodt semmiség marad hátra utá­nuk, mert nem mondottak semmit. Földes Imre drámája épen nem ilyen. Amit ez a darab hatásban kivált, az valami reciprok ér­téke a sikernek: antisiker, kínos és szorongó érzés, melytől szabadulni szeretne az ember, j Ez mutatja, hogy A császár katonái teljesen rossz szindarab. Rossz és elhibázott a ten­denciája, a megszerkesztése, tónusa, erőlte­tett hatáskeresése, rossz és fárasztó benne az a mód, ahogyan szerzője felhőkarcoló he-) gyekké fuj föl útszéli igazságokat. A katonaság szellemét piszkálja meg Földes Imre, azt a szellemet, mely bizony elég sokszor összeütközésbe kerül a polgári morállal. Mi tagadás benne: épen az az osz­trák-magyar hadsereg van a darabban ki­szerkesztve, melynek tisztjeit eltiltotta az elő­adástól a katonai tárparancsnok. Könnyed célzások a kőniggrátzi nagy futásra, sortűz a népre, melynek soraiban saját katona-fia lövi le az apát, a katonabecsület harca a polgár­becsülettel és gyilkosan metsző ellentétek a kettő között: mind ez hogy ne váltana ki tapsot a magyar politikai viszonyok levegő­jében felnőtt karzati közönségtől? Parázs kis tüntetések fűszerezték az előadást és tették viharossá a hangulatot, mely a disztingvál­tál* ízlésre nézve kinos és lidércnyomásos feszültségnél egyebet aligha eredményezett. A darab tele van túlzással és kiélezettség­gel, ami helyes irányítás nélkül groteszkebbül hatott a szegedi színpadon, semmint az iró a bűnt elkövette. A katonák merev emberek ugyan, de nem figurák, nem mennek be egy polgári család estélyére föltett föveggel és félig kigombolt blúzzal, nem ugrálnak ide­oda, mikor az ezredes r'á akar gyújtani1, — mindezt tompítva, finoman, könnyed szatirá- , DEEMAÖYARORSZXO va'l kellene előadni és nem kétszeres aláhú­zással. Felszínes külső siker azért volt bőven. Ez a darab asszonyoknak és feminin férfiaknak való, pulyáknak és istenien jámboroknak, kik hamis és csinált hangulatok tüzében remeg­ni tudnak, de maguk sem tudják, hogy miért. Asszonyok mondják, hogy reszkettek egy­egy heves jelenetnél, mikor a vászonfalak között sortüzet adtak a népre s a koszorú­affér éjszakájára gondoltak, melyen száguldó lovasbrigád csattogott végig a Klauzál-téren, Igaz, mindez olyasvalami, ami a nagy ideg­rázkódtatások szelét sejteti és mégis alig egyéb ünnepi mozsárágyu-puffogtatásnál. A színdarab néhány jó szerepet nyújt az előadó drámai személyzetnek és néhány ki­számitott hatású, fejjel kigondolt jelenetet dob bele a játék lendületébe. Ennek köszönheti, hogy felszínes sikere mindannyiszor jelent­kezni fog, valahányszor előadják. A bemutató előadáson azonban hiányzott a szereplők já­tékából az a disztingvált tónus, mely két év­vel ezelőtt a Magyar Szinház bemutatóját kü­lönös értékkel ruházta föl. Ami jó és erőtel­jes színezésű, de mégis művészien; letompított volt benne, azt Körmendy Kálmán játéka sze­rezte meg az együttesnek. Ivász főhadnagy, kinek maszkjában ez a talentumos színját­szó megjelent, szintén goromba vonásokkal elrajzolt alak, aki azonban, mégis igazán élő­vé vált előttünk és itt-ott megkapó finomsá­goklkai kötötte le figyelmünket. Körmendy játékának mindvégig előkelő, nyugodt és kva­litásos stílusa kellemesen pihentette meg a \ szürkeségeken és kényszeredettségeken elfá­radt szemet. A többi szereplő nem mutatott föl impo­nálót. Turányi kevés mérséklettel, játszott, ami ezúttal jelentékeny csorbát jelentett. Barótit József merevsége és szárazsága nem a szerepéé volt, hanem a színjátszóé. Szoh­ner Olga játéka se rossz, se jó nem volt, de hiszen alki ismeri Szohner Olgát, az tudja, hogy ebben, nem ő 'lehetett a hibás. De elég is már a darabról ennyi. Szal­macséplés ugy is. Sokszor fogják még adni és talán mindig ugyanolyan, telt ház fogja végignézni, mint ma este. A közönség bizo­nyára nem ért egyet a kritikával és ennél­fogva kár is az ügyről sokat beszélni. Van­nak pontok, ahol mi ketten: irkáló, nézelődő, gondolkozó emberek és tapsolni szerető kö­zönség, soha sem találkozhatnak. Ez a darab épen egy ilye,ni pont. Kérjük a közönséget, hirdesse egész nyiltan a maga külön vélemé­nyét; jó és megnyugtató érzés az, ha valaki meg van elégedve. Olyan, mint egy elbágy­gyasztó, langyos, illatos fürdő. (d) * Diákherczegnő. (A szinházi irodajelenti:) A legújabb openettslágert, a Diákhercegnőt, a jöivő héten mutatja be a .színház. Szerzője Reinhardt Henriik, a fiatal gárda, egyik leg­talentumosalbb zeneszerzője, aki tisztára te­hetsége és Ihivatottsága révén el tudta érni, hogy müve a Tlheater an der Wiieniben került előadásra. Szóval ott, ahol Lehár Ferenc és • Fa.ll Leó aratják sikereiket, egyúttal rnegle­1913. szeptember 21. hetesen le is foglalva a maguk számára a mű­sort. A Diákberoegnő, amely (Bécsben és a nagy német színpadokon Princess Gretl ói­mén kerül előadásra, már a második szezon­ját éli a Theater an der Wieniben s az idén is műsoron .marad. Lehár .legújabb operettjének .bemutatójáig. Zenéje felülemelkedik a sáb­lonos cperettmuzs'ikán, azért csupa melódia, behízelgő dlallaan, aminek a hatását ösak fo­kozza az elsőrendű hangszerelés, A bemutató a,z egész opeirett-ensemhlét foglailk áztatja. A címszerepet Hilbert Janka játsza, partnere Békefi Lajos. Parádés főszerepet kapott Déri Rózsi, mint Max herceg, Heltai Jenő pedig .mint zsidó diá'k. Jelentős szerepe van még Antal Erzsinek, Miklóssy Margitnak, Balázs Bálintnak, Szathmárynak, Sólymossynak, Sü­meginek, Szendrőnek. ,A színház nagy gondot fordít az uij>donság kiállítására. Jegyeket va­sárnap .reggeltő,1 kezdve árusat a reggeli pénz­tár. * Mozikirály. (A Király Szinház szom­bati újdonsága.) Ma este mutatták he a Mo­zikirályt, Bernaiuer, íSdhauter, Harsányi Zsolt, jSziirmay, Watter, KoJllo és Brett­sehneider háromfiölvonásios operettjét. Ez nem tréfa, a darabnak — a színlap szerint — valóiban hat szerzője van, két szövegíró, báróim komponista — ós Harsányi Zsolt, aki .helyi színre alkalmazta a szöveget. A Mozi­király küliön,ben egy lepedő-félisten, Szigli­geti Psylandernek hívják s a nők bombának utána, ba egyszer látták; egy kúriai biré lá­nya i.s belészeret és Ihogy a közeiéibe jusson, fiúnak öltözik ós vállalkozik rá, hogy egy készülő Napoleon-űlmben a dobos szerepét játtesz,a. Ebiből csírázik ki a — .minden bo­nyolultság nélkül való — bonyodalom, meg­lehetősen lassú tempókban. A közönség so­kat kacagott egy-egy ötleten. Azt hisszük, azonban, hogy a uagylközönség nem érti a j szinház- és ujságirókávéházak nyelvét éis nem mulat azon, hogy valami „ilyen fiatal". De a színészek pompásan dorgoznak, a Fe­dák brilliáns tánca, játéka hosszabb ideig tartó megnézni valóbb, mint valáha, Perezel Sári kedves, Lábcvs Juci, Gerő Ida, aztán Német, Boros és a cimszerepjátszó Rátkai kitűnően állják meg a helyüket és egyáltalá­ban nem tartjuk kizártnak, hogy hosszabb ideig tartó sikerre táncolják a darabot. * A h-napos szoba. (Bemutató a Víg­színházban.) Farkas Imre háromfeüivonásos vígjátéka, A hónapos szoba került ma be­mutatóra a Viigszdnbáizban, ahol ezúttal uj szi neszek is mutatkoztak be. Vagy a dara­bot, vagy az uj tagokat tartják sokra, hogy egymásra hízzák őket. A darab — azoknak lehet jó, akik hivei a Farkas Imre-féle ér­zelmeskedésínek. A 'Szegedről fölkerült Vi­rányi Sándor gyenge szereppel kellett küz­dött, Gombaszögi Elláról pedig nehéz már most véleményt mondánk mert most még csak az elragadtatás járja, aminek forrása a Gomibajszögi-név. Az ilyen uj csillogaklban a közönség már sokszor csalódott. Ezért várni kell a véleménnyel. Hegedűs, Gazsi Mariska s a többi régiek igen jók. Színházi cukorkák • legnagyobb választékban, frissen. • Ruff cukorkaüzlet Kárász-utca Ungar-Wayer palota. 5 gyertya-fényű WOLLFRAM izzókörték meg­érkeztek melyeknek fogyasztása úgyszólván semmi, Szegeden kapható FrmvA ^nma világítási vállalatáná runyo OÜITlci Kölcseg-utcza 4 kiváló bór- és f lithiumos gyógyforrás vese- és hólyagbajoknál, köszvénynél, czukoroetcgségnél, vörhenynél, emésztési és lélegzési szervek hurutjainál kittlnő hatású. — Természetes vasmentes savanyúvíz. Kapható ásrányTickeres&edéiekbra és gyógyaxcriár&kbaa* — r SCHULTES ÁGOST ^S^^SSSfftí,

Next

/
Thumbnails
Contents