Délmagyarország, 1913. szeptember (2. évfolyam, 203-227. szám)

1913-09-20 / 219. szám

1913. szeptember 20. DÉLMAGYARORSZÁO S. mozdulatait. Mi szüksége volt annak, hogy | a fölvételt a kolozsvári malmok zugéi alatt | csinálják meg, ott istenkísértés volt egy csó­nakot kiborítani és gyönge asszonyokat a rakoncátlan hullámok játékának odadobni? A francia filmgyár rendezője az eset óta ideggörcsökben fekszik lakásán, eddig még a rendőrségen sem lehetett kihallgatni. Az a biró, aikit minden ember magával hord, ugy látszik, őt már elitélte: lelkiismerete meg­mondotta néki, hogy a katasztrófáért elsősor­ban az ő hihetetlen és egyedülálló könnyel­műsége felelős. No és a hatóság könnyelmű­sége, mert a hatóságnak sem volt több esze, mint a franciának és megengedte, hogy a ve­szedelmes mozifölvételéket ott csinálják meg, ahol az a szereplőikre a legtöbb és legnagyobb veszedelemmel járt. Autó-baleset a Kórház-utcában. — Kártérítési pört indítanak a Magyar Aszfalt R.-T. ellen. — (Saját tudósítónktól.) Tegnap este félki­lenckor, miiint mai számunkban már megír­tuk, tiüz ütött ki a Rókusi-feketoföldeken. Egy kazal szalma gyulladt meg, amelyet ha­marosan el ds oltottak. Papp Ferenc tűzoltó­parancsnok, Androviczky Kálmán városi tisztviselővel együtt autón .akart kimenni a tűz helyszínére. Buklim Frigyes, volt detek­tív bérautójára -ültek, akinek a (gépkocsiját Sebők soffőr vezette. A gépkocsin -ezenkívül helyet foglalt maga a gazida ds és igy né­gyen igyekezték az" előirt sebességgel a Ró­-k usii-fefceteíföMiekb ez. Amikor Pappék a Mars-téren keresztül haladtak, akkor Bufclin, aki a gépet vezette, a Kórház-utcáiba fordult he az autóval. Itt történt a szerencsétlenség. Az mtca ugy amis teljesen el volt torlaszolva "Tamokbuckával, kőrakással és mindenféle szerszámokkal* a melyek a Magyar Aszfalt R. T. tulajdonai. Buiklin ezt már későn vette észre és mivel az •autó részére nem volt elég hely, ahol elhajt­hatott volna, fékezni pedig már nem lehetett, a 'gépkocsi fölszaladt egy három méter ma­gas homokbuckára és ott hirtelen megakadt, ugy, hogy a bénme ülők mindnyájan kifor­dultak belőle. Ha véletlenül a kőrakásnak megy az autó, halálos szerencsétlenség 'tör­ténhetett volna, igy azonlban súlyos haleset lett a vége, a Kórház-utca botrányos rende­zetlenségének. Androviczky Kálmán olyan szerencsétlenül esett ki a kocsiból, hogy az orrát mélyen fellhasitotta és az orr-poroogó­ja kis darabon eltörött, Sebők soffőr peldiig súlyos belsősérüléseket seznvedett. Papp Fe­renc és Buiklin nem sérültek meg. Ennek a balesetnek következtében Bink­Mn Frigyes ma kártérítési pört indított a Magyar Aszfalt R. T. ellen. A legnagyobb károsodás ugyanlis őt érte, kocsija erősen megrongálódott. Ezenkívül ma kihágásért is följelentést tett a rendőrségen .a társaság •gl­Jen. A szabályrendelet szerint ugyanis, bár­milyen ut építkezésiéinél, csak az utca széles­ségének egy harmad részét szabad elfoglal­ná az építkezési anyaggal. A följelentésre Tóth Mihály főmérnök a városi mérnökség részéről kiment a Kór­ház-utcába és ilieflyiszimii szemlét tartott. A fő­mérnök megállapította, hogy a Magyar Asz­falt R. T. tényleg szabálytalanul járt el, a mennyiben az úttest mindakét oldalán helye­zett el épitési anyaigot még pedig olyan szé­lességben, hogy sem az arató, sem pedig bár­milyen kocsi /közlekedésére hely nem ma­radt. L Ezúttal említjük meg azt is, amit az au­tótulaj dcmoteok általaiban- panaszolnak, hogy Szeged számos utcája állandóan olyan álla­potban van, amely az autó közlekedést egye­nesen. életveszélyessé teszi. Ilyen állapotban van a Rákóczy-utea, a Dugonics-tér egy ré­sze, a Kossuth Lajosi-suigárutnak a, dohány­gyártól az állomásig 'terjedő utteste.. Ezen. addig kellene segíteni, amig valami nagyobb szerencsétlenség nem történik. Változtak a személyek a félmilliós örökségnél. (Saját tudósítónktól.) Néhány hónappal ezelőtt bejárta a magyar lapokat az a hir, hogy a vingai illetőségű Schwarz Mária szobaleányra négyszázötvenezer koronányi vagyont hagyott egy Gráchani elhunyt urnő, akinél -a vingai isváb 1-eá-ny évekig mint szoba­leány szolgált hűségesen. Most azután kide­rült, hogy Schwarz Mária egy fillért sem örö­költ, hanem a körülbelül félmilliós hagyaték Eisler Mihályné, született Schmara Máriá­nak és testvérének juit. A szobaleány öröksé­géről elterjedt hir magyarázata a következő: Az idén áprilisban a középponti illeték kiszabási hivataltól harmünonyoloezer koro­náról szóló fizetési meghagyás érkezett Vin­ga község elöljáróságához és a meghagyást .a Vinigán lakó Schmara Mária részére kel­lett volna kézbesíteni. A hivatalos Íráson ugy látszik, tévedés következtében Schmara helyett Schwarz volt olvasható. Mivel az egésiz ,község(ben egyetlen íSchwapz iMáriifa volt, Schwarz szegény vingai fuvarosnak a leánya, aki évekkel ezelőtt Amerikáiba ván­dorolt, a fizetési meghagyást Schwarz Má­ria távollétében atyjának kézbesítették, aki az írással a községházára ment és elmondot­ta, nem tudja, hogy miért követelnek tőle harmincnyolcezer koronát. A tisztviselők fölvilágosították aiz öreg fuvarost, hogy a leánya négyszázötvehezer koronát örökölt egy Gr rácban elhunyt úrinő után. Schwarz József ekkor elmondotta a tisztviselőnek, hogy a leánya töibb évig szol­gált Grácban egy magános özvegy urinőniél, aki nagyon meg volt vele elégedve és ami­kor szolgálatából eltávozott, megígérte, hogy végrendeletében megemlékezik róla. Valószi­nüniek tartja, hogy leányára az egykori úr­nője hagyta most vagyonát. Schwarz József azonnal sürgős táviratot küldött Amerikába leányához, alki ott nem­régiben Szvercsányi Andráshoz ment fele­ségül. Szvercsányiék azonnal hazautazták ós megindították a szükséges eljárást, hogy a nagy örökséget fölvehessiák. Fölutaztak Grác ha, de a leány egykori gazdaasszonyát már nem találták ott és senki sem tudta, hogy hova költözött. Időközben azután folyton jöt­tek a hivatalos értesítések a nagy örökség ügyében és ezeket az okmányokat természe­tesen mind Schwarz József vette át. Néhány nappal ezelőtt a házaspár Bu­dapestre érkezett, Schwarz Mária fölment a középponti illetékkiszabási hivatalhoz, (hol megállapították, -hogy az eddig Viiinigára kéz­'besitett okmányokon a Schwarz név tévesen szerepel, Schmara Mária helyett. Időközben azután jelentkezett az elöljá­róságnál Eisler Mihály dr. vingai járásbi­ró, aki elmondotta, hogy Grácban ezelőtt hó­napokkal elhunyt az anyósa, özvegy Schma­ra Vilmosáé, aki után négyszázötvenezer korona ingó és ingatlan vagyon maradt. A nagy hagyaték a Ibiró feleségét, Schmara Márit és a Budapesten lakó Schmara Ilonát, Máriát s a Budapesten -lakó Schmara Ilonát, A járási)iró értesítésére hivatalosan meg ikeresték a középponti illetékkiszabási hiva­talt, ahol minden -kétséget kizáróan megtud­ták állupitani, hoigy a Grácból hozzájuk kül­dött értesítéseken nem Schwarz Mária, ha­nem Sölimara Mária neve olvasható. A szá­nalomraiméltó Scliwarzncsalád tagjai 'a nagy csalódásba szinte belebetegedtek. Panaszkodnak a városi bérlők. — Indítvány a közgyűléshez. — (Saját tudósítónktól.) A Tisza nyári ára­dása keserves panaszokat vált ki a városi földibérlőkből. Tönkrement a gyönyörű ter­mésük, kukorica, gabona, krumpli két hóna­pon ét viz. alatt állott, ódia a sok pénz, amit a bérföldek szántására-vetésére fordítottak és most kétségbeesve néznék a közeledő tél elé. Azokról a városi földhórllőlkről van szó, alkik a Tisza és a Maros szögélben elterülő hullámtereket miivel,ik busás terméshozam reményében. A -dolog azonban korántsem o-lyan sötét, minthogy azt a bérlők lefestik. Ők abban- a tudatban veszik ós kapják bér­letbe a tiis'zamemti hullámtereket, hogy ha jön az áradás, akkor nincs haszon, sőt a meg­miveléss-el. járó költségeknek is fuccs. Persze, hogy olcsón jutnak a. hullámterek holdjához. Viszont aztán, ha a Tisza arra határozza el imagát, hogy a termésszezón alatt nem lép ki a medréből, akikor a hullámtér a világ leg­dusaíbbam termő földje és ötszörösen vissza­térül a gazdának a mult évi veszteség. Szó­val: ők tudva rizikóra mennek és liotgy ezt még sohase bánták meg, bizonyltja, hogy a gazdák szinte versengenek a hullámtéri föl­dekért ós- ők az ofcaii annak, hogy eunek az ára iis felszökött az utóbbi évek során. Nem is a városnak fizetett évi bérössze­get sokallják a gazdák, hanem egyebet. Az adót. Még pedig a földadót, amit a hullám­téri földek utáin kell űzetniük. De ugyancsak ezután fizetnek községi pótadót ás kereseti adót iis, ez utóbbi kettőt még elviselnék va­lahogy, de a földadót már niem. Legutóbb föl is emelte ezt az állam, ekkor azonban köz­belépett a város és maigára vállalta a régi és az uj kulcs között lévő differencia terhét. A bérlők adóelengedésre irányuló mozgalmá­nak most aktualitást ad Pillich Klámán tör­ényhatóság'i hiz-ottsági tagnak az a terjedel­mes indítványa, amelyet -pénteken nyújtott he a tanácshoz azzal, hogy a szeptemberi közgyűlés programjába sorozza. Az indítvá­nyozó azt kéri a közgyűléstől, hogy határo­zat alakjában írjon föl a pénzügyminiszter­hez a hullámtér-i bérlők földadójának elen­gedése iránt. Akik az ügy mai stádiumát is­merik, jól tudják, hogy ez az indítvány kis­sé megkésett, mert az adóelengedésre vonat­kozó kérelem ezidőszerúnt fölebbezés alatt áll, A város ngy-ainiis akkor, amikor a bér­lők első Ízben j-ötteik panaszukkal, belátva, hogy a gazdáknak az adót illetőleg igazuk van, maga átírt a pénzngyigazgatósághez, amelytől a hullámtér után, fizetett adók elen­gedését kérte. A pénzügy igazgatóság azon­ban a várost elutasította kérelmével. A város erre a pénzügyigazgatóság határozatát raeg­fölebbezte a megyei közigazgatási bizottság­hoz (Szentesen. A hullámterek uigy-amis már a megyei közigazgatás alá tartoznak, ezért já­rult a város a megye közigazgatási bizottsá­gához. A város fölebbezésóhez a -bérlők ne­vében csatlakozott Zombori Antal nyugalma­zott árvaszéki ülnök is, -a,ki beadványában szintén óvást emelt a pénzügyigazgatóság el­utasító határozata ellen. Ilyen stádiumban van most tehát ez az ügy. A tanács is eze­ket a kommentárokat fűzi majd P-Llllich Kálmán indítványához ós a javaslata az les/., hogy a fölebbezési fórum döntéséig térjen napirendre a közgyűlés az indítvány fölött.

Next

/
Thumbnails
Contents