Délmagyarország, 1913. szeptember (2. évfolyam, 203-227. szám)

1913-09-20 / 219. szám

1913. szeptember 20. DÉLMAGYARORSZÁO S. mozdulatait. Mi szüksége volt annak, hogy | a fölvételt a kolozsvári malmok zugéi alatt | csinálják meg, ott istenkísértés volt egy csónakot kiborítani és gyönge asszonyokat a rakoncátlan hullámok játékának odadobni? A francia filmgyár rendezője az eset óta ideggörcsökben fekszik lakásán, eddig még a rendőrségen sem lehetett kihallgatni. Az a biró, aikit minden ember magával hord, ugy látszik, őt már elitélte: lelkiismerete megmondotta néki, hogy a katasztrófáért elsősorban az ő hihetetlen és egyedülálló könnyelműsége felelős. No és a hatóság könnyelműsége, mert a hatóságnak sem volt több esze, mint a franciának és megengedte, hogy a veszedelmes mozifölvételéket ott csinálják meg, ahol az a szereplőikre a legtöbb és legnagyobb veszedelemmel járt. Autó-baleset a Kórház-utcában. — Kártérítési pört indítanak a Magyar Aszfalt R.-T. ellen. — (Saját tudósítónktól.) Tegnap este félkilenckor, miiint mai számunkban már megírtuk, tiüz ütött ki a Rókusi-feketoföldeken. Egy kazal szalma gyulladt meg, amelyet hamarosan el ds oltottak. Papp Ferenc tűzoltóparancsnok, Androviczky Kálmán városi tisztviselővel együtt autón .akart kimenni a tűz helyszínére. Buklim Frigyes, volt detektív bérautójára -ültek, akinek a (gépkocsiját Sebők soffőr vezette. A gépkocsin -ezenkívül helyet foglalt maga a gazida ds és igy négyen igyekezték az" előirt sebességgel a Ró-k usii-fefceteíföMiekb ez. Amikor Pappék a Mars-téren keresztül haladtak, akkor Bufclin, aki a gépet vezette, a Kórház-utcáiba fordult he az autóval. Itt történt a szerencsétlenség. Az mtca ugy amis teljesen el volt torlaszolva "Tamokbuckával, kőrakással és mindenféle szerszámokkal* a melyek a Magyar Aszfalt R. T. tulajdonai. Buiklin ezt már későn vette észre és mivel az •autó részére nem volt elég hely, ahol elhajthatott volna, fékezni pedig már nem lehetett, a 'gépkocsi fölszaladt egy három méter magas homokbuckára és ott hirtelen megakadt, ugy, hogy a bénme ülők mindnyájan kifordultak belőle. Ha véletlenül a kőrakásnak megy az autó, halálos szerencsétlenség 'történhetett volna, igy azonlban súlyos haleset lett a vége, a Kórház-utca botrányos rendezetlenségének. Androviczky Kálmán olyan szerencsétlenül esett ki a kocsiból, hogy az orrát mélyen fellhasitotta és az orr-poroogója kis darabon eltörött, Sebők soffőr peldiig súlyos belsősérüléseket seznvedett. Papp Ferenc és Buiklin nem sérültek meg. Ennek a balesetnek következtében BinkMn Frigyes ma kártérítési pört indított a Magyar Aszfalt R. T. ellen. A legnagyobb károsodás ugyanlis őt érte, kocsija erősen megrongálódott. Ezenkívül ma kihágásért is följelentést tett a rendőrségen .a társaság •glJen. A szabályrendelet szerint ugyanis, bármilyen ut építkezésiéinél, csak az utca szélességének egy harmad részét szabad elfoglalná az építkezési anyaggal. A följelentésre Tóth Mihály főmérnök a városi mérnökség részéről kiment a Kórház-utcába és ilieflyiszimii szemlét tartott. A főmérnök megállapította, hogy a Magyar Aszfalt R. T. tényleg szabálytalanul járt el, a mennyiben az úttest mindakét oldalán helyezett el épitési anyaigot még pedig olyan szélességben, hogy sem az arató, sem pedig bármilyen kocsi /közlekedésére hely nem maradt. L Ezúttal említjük meg azt is, amit az autótulaj dcmoteok általaiban- panaszolnak, hogy Szeged számos utcája állandóan olyan állapotban van, amely az autó közlekedést egyenesen. életveszélyessé teszi. Ilyen állapotban van a Rákóczy-utea, a Dugonics-tér egy része, a Kossuth Lajosi-suigárutnak a, dohánygyártól az állomásig 'terjedő utteste.. Ezen. addig kellene segíteni, amig valami nagyobb szerencsétlenség nem történik. Változtak a személyek a félmilliós örökségnél. (Saját tudósítónktól.) Néhány hónappal ezelőtt bejárta a magyar lapokat az a hir, hogy a vingai illetőségű Schwarz Mária szobaleányra négyszázötvenezer koronányi vagyont hagyott egy Gráchani elhunyt urnő, akinél -a vingai isváb 1-eá-ny évekig mint szobaleány szolgált hűségesen. Most azután kiderült, hogy Schwarz Mária egy fillért sem örökölt, hanem a körülbelül félmilliós hagyaték Eisler Mihályné, született Schmara Máriának és testvérének juit. A szobaleány örökségéről elterjedt hir magyarázata a következő: Az idén áprilisban a középponti illeték kiszabási hivataltól harmünonyoloezer koronáról szóló fizetési meghagyás érkezett Vinga község elöljáróságához és a meghagyást .a Vinigán lakó Schmara Mária részére kellett volna kézbesíteni. A hivatalos Íráson ugy látszik, tévedés következtében Schmara helyett Schwarz volt olvasható. Mivel az egésiz ,község(ben egyetlen íSchwapz iMáriifa volt, Schwarz szegény vingai fuvarosnak a leánya, aki évekkel ezelőtt Amerikáiba vándorolt, a fizetési meghagyást Schwarz Mária távollétében atyjának kézbesítették, aki az írással a községházára ment és elmondotta, nem tudja, hogy miért követelnek tőle harmincnyolcezer koronát. A tisztviselők fölvilágosították aiz öreg fuvarost, hogy a leánya négyszázötvehezer koronát örökölt egy Gr rácban elhunyt úrinő után. Schwarz József ekkor elmondotta a tisztviselőnek, hogy a leánya töibb évig szolgált Grácban egy magános özvegy urinőniél, aki nagyon meg volt vele elégedve és amikor szolgálatából eltávozott, megígérte, hogy végrendeletében megemlékezik róla. Valószinüniek tartja, hogy leányára az egykori úrnője hagyta most vagyonát. Schwarz József azonnal sürgős táviratot küldött Amerikába leányához, alki ott nemrégiben Szvercsányi Andráshoz ment feleségül. Szvercsányiék azonnal hazautazták ós megindították a szükséges eljárást, hogy a nagy örökséget fölvehessiák. Fölutaztak Grác ha, de a leány egykori gazdaasszonyát már nem találták ott és senki sem tudta, hogy hova költözött. Időközben azután folyton jöttek a hivatalos értesítések a nagy örökség ügyében és ezeket az okmányokat természetesen mind Schwarz József vette át. Néhány nappal ezelőtt a házaspár Budapestre érkezett, Schwarz Mária fölment a középponti illetékkiszabási hivatalhoz, (hol megállapították, -hogy az eddig Viiinigára kéz'besitett okmányokon a Schwarz név tévesen szerepel, Schmara Mária helyett. Időközben azután jelentkezett az elöljáróságnál Eisler Mihály dr. vingai járásbiró, aki elmondotta, hogy Grácban ezelőtt hónapokkal elhunyt az anyósa, özvegy Schmara Vilmosáé, aki után négyszázötvenezer korona ingó és ingatlan vagyon maradt. A nagy hagyaték a Ibiró feleségét, Schmara Márit és a Budapesten lakó Schmara Ilonát, Máriát s a Budapesten -lakó Schmara Ilonát, A járási)iró értesítésére hivatalosan meg ikeresték a középponti illetékkiszabási hivatalt, ahol minden -kétséget kizáróan megtudták állupitani, hoigy a Grácból hozzájuk küldött értesítéseken nem Schwarz Mária, hanem Sölimara Mária neve olvasható. A szánalomraiméltó Scliwarzncsalád tagjai 'a nagy csalódásba szinte belebetegedtek. Panaszkodnak a városi bérlők. — Indítvány a közgyűléshez. — (Saját tudósítónktól.) A Tisza nyári áradása keserves panaszokat vált ki a városi földibérlőkből. Tönkrement a gyönyörű termésük, kukorica, gabona, krumpli két hónapon ét viz. alatt állott, ódia a sok pénz, amit a bérföldek szántására-vetésére fordítottak és most kétségbeesve néznék a közeledő tél elé. Azokról a városi földhórllőlkről van szó, alkik a Tisza és a Maros szögélben elterülő hullámtereket miivel,ik busás terméshozam reményében. A -dolog azonban korántsem o-lyan sötét, minthogy azt a bérlők lefestik. Ők abban- a tudatban veszik ós kapják bérletbe a tiis'zamemti hullámtereket, hogy ha jön az áradás, akkor nincs haszon, sőt a megmiveléss-el. járó költségeknek is fuccs. Persze, hogy olcsón jutnak a. hullámterek holdjához. Viszont aztán, ha a Tisza arra határozza el imagát, hogy a termésszezón alatt nem lép ki a medréből, akikor a hullámtér a világ legdusaíbbam termő földje és ötszörösen visszatérül a gazdának a mult évi veszteség. Szóval: ők tudva rizikóra mennek és liotgy ezt még sohase bánták meg, bizonyltja, hogy a gazdák szinte versengenek a hullámtéri földekért ós- ők az ofcaii annak, hogy eunek az ára iis felszökött az utóbbi évek során. Nem is a városnak fizetett évi bérösszeget sokallják a gazdák, hanem egyebet. Az adót. Még pedig a földadót, amit a hullámtéri földek utáin kell űzetniük. De ugyancsak ezután fizetnek községi pótadót ás kereseti adót iis, ez utóbbi kettőt még elviselnék valahogy, de a földadót már niem. Legutóbb föl is emelte ezt az állam, ekkor azonban közbelépett a város és maigára vállalta a régi és az uj kulcs között lévő differencia terhét. A bérlők adóelengedésre irányuló mozgalmának most aktualitást ad Pillich Klámán törényhatóság'i hiz-ottsági tagnak az a terjedelmes indítványa, amelyet -pénteken nyújtott he a tanácshoz azzal, hogy a szeptemberi közgyűlés programjába sorozza. Az indítványozó azt kéri a közgyűléstől, hogy határozat alakjában írjon föl a pénzügyminiszterhez a hullámtér-i bérlők földadójának elengedése iránt. Akik az ügy mai stádiumát ismerik, jól tudják, hogy ez az indítvány kissé megkésett, mert az adóelengedésre vonatkozó kérelem ezidőszerúnt fölebbezés alatt áll, A város ngy-ainiis akkor, amikor a bérlők első Ízben j-ötteik panaszukkal, belátva, hogy a gazdáknak az adót illetőleg igazuk van, maga átírt a pénzngyigazgatósághez, amelytől a hullámtér után, fizetett adók elengedését kérte. A pénzügy igazgatóság azonban a várost elutasította kérelmével. A város erre a pénzügyigazgatóság határozatát raegfölebbezte a megyei közigazgatási bizottsághoz (Szentesen. A hullámterek uigy-amis már a megyei közigazgatás alá tartoznak, ezért járult a város a megye közigazgatási bizottságához. A város fölebbezésóhez a -bérlők nevében csatlakozott Zombori Antal nyugalmazott árvaszéki ülnök is, -a,ki beadványában szintén óvást emelt a pénzügyigazgatóság elutasító határozata ellen. Ilyen stádiumban van most tehát ez az ügy. A tanács is ezeket a kommentárokat fűzi majd P-Llllich Kálmán indítványához ós a javaslata az les/., hogy a fölebbezési fórum döntéséig térjen napirendre a közgyűlés az indítvány fölött.