Délmagyarország, 1913. szeptember (2. évfolyam, 203-227. szám)

1913-09-03 / 204. szám

8. DFTJMAGYARORSZ&G 1913. szeptember 5. me a három fölvonásos erkölcsdrámának, mellyel világkörüli útra indul az nü filmfgyár. Bútorszállításokat hely- (Jf|gáf BőflŐ ben és vidékre, berak- szállító Szeged, Jókai-utca l.sz. Telefon 34. tározást száraz raktár helyiségben eszközöl KÖZIGAZGATÁS (—) Perlekedő város. A hosszú eszeniiszomokról, meggyilkolt nagyibőgőről,, agyon vert cimbalomról, hajnalig tartó mutatásról már elégszer közöltünk jelentést. Arról sem feledkeztünk meg, -hogy mennyit ettek meg a bácskai bunyevácok lakodalmi időben. Mert Bácsbodrog vármegye garmadával termi a mesét, a históriát, az elbeszélni valót. Regés föld lett, mert azzá tette a jó módja, gazdagsága. Hogy teljes legyen a jellemrajz, melyet ez a föld adott magáról, meg kell említeni a legújabb híradást is, mely arról számol be, hogy Óbecse -városa a legperlekedőbb helység széles e pátriában. Egy esztendő alatt épen tizenhat port veszített el. Megjegyezhetjük, h-ogy a legkisebb pör 30 ezer koronás volt, igy aztán több mint félmillió korona kár érte a községet. A régi pereskedő és fiskális világ ujult ki, ugy látszik, Óbecsén, amely karakán módon kitart a ni-aga igaza mellett. Had-d éljenek a fiskálisok, mondotta az egyik városatya s a közgyűlésen ugyancsák kardoskodott, hogy a város folytassa az elkezdett pört. És jöttek az expenznóták, jött a fiskálisok hada, de azért pört pör után veszített el a város, azonban nincs kedve megállani. Mert ez is hozzátartozik az ősi virtushoz, a bácskai ember jelleméhez, aki még a fülemile-pört -sem tartja lehetetlenségnek. (-) A hidvámszabályrendelet meghosszabbítása. A hidvámszedésről szóló szabályrendeletet a közgyűlés még a tavasszal módosította s azután a -tanács jóváhagyás végett föl terjesztette a belügyminiszterhez. Csakhogy amig a jóváhagyás le nem érkezik, a módosított szabályrendelet sem bir hatálylyal, kérni kellett tehát a régi hidvám-szabályrendelet ímeghossizaibbitását. A belügy,miniszter ma értesítette a várost, hogy a régi szabályrendelet érvényességét meglhoszszabbitotta. Jelzálogkölcsönt, földbirtokra, továbbá köztisztviselőknek és katonatiszteknek előnyös törlesztéses kölcsönt és részvényekre, sorsjegyekre előnyös kölcsönt nyújt o-o Szegedi Altalános Bank Rudolf-tér 5. szám. Vcrsctiyáriiház Református-palota, gőzfürdővel szemben. yHkatmi vétetek! Szabott árai;! Batisztok métere K —50 Ruhavászon K — 56 Goldb és Cosmanos Cretonok K —-50 140 széles Lüszterek . . . K 160 Női costüm szövetek féláron! Grenadinok K —.90 Tiszta selymek ruhára . . . K 160 Pongyolák legjobbak . . . K 3-80 Blúzok . K 150 Diszes női ingek K 1 90 Clott női alsók K 190 Keztyük, harisnyák, paplanok olczésága bámu/atjsl magyar tudom, színház. Szerda, csütörtök Vendégjáték Színmű 2 felvonásban. A Nordisk filmgyár nagysikerű újdonsága. A főszereplők: ELSA FRÖHLICH és WALDEMÁR PSYLANDER. Leó nászúton. Francia vígjáték. Előadják Susanne Grandais és Leon Perret. Királyi fenségek. Dráma 2 felvonásban. Ezenkívül a teljesen uj kétórás műsor szenzációi. Előadások d. u. 5, este 7 és 9 órakor. mozgószinhóz. :: Szerda, csütörtök éhező verebek. Dráma a párisi midinettek életéből 3 felvonásban. Előadják a legelső párisi szinházak művészei Irma megtérése. Dráma 2 felvonásban. Oh azoH az asszonyod Humoros jeienet, előadja Max Linder. Előadások d. u. 1/26—V48—9 órakor. m&m mozgószinház. Szerda, csütörtök Erkölcsdráma 3 felvonásban. — A Nalsce filmgyár első nagy slágere. Előadások Va7 órától folytatólagosak. KÖZOKTATÁS. Szeptemberi gondolatok. A gyermeknek jogúi vanrrnk, ez az -uj kor hangzatos jelszava. íSoik Igazság van ebiben az állításban, ez hangsulyozás-a az -ifjúkor sajátságos -értékének. A gyermekkori -benyomások és tapasztalatok sora erős hatást és befolyást gyakorolnak az egyén későbbi életére. (Szükséges tehát, hogy a gyermeki lelket érő hatások annak belső, világát -kedvezően befolyásolják. A fejlődő gyermeki lelket érő minden hatást a jövendő (harmonikus élet .kialakulásának szolgálatába kell szegődtetni. Gyet-meíkeinkfben a j-Övő nemzedéket neveljük. A jövő .nemzedék sok tekintetben olyanná lesz, amilyenné nid me véljük. (Ennek az előretörő nemzedéknek felelősséggel tartozunk a -gyermek nevelésének irányáért. Becsülettel, legjclblb tudásunk latbavetésével kell végeznünk ezt a munkát. A gyermek -életének legnagyobb részét a szülői háziban tölti e'l, természetes tehát, hogy az itt nyert ha,tálsok a -legfontosabbak és ezért szükséges, ihogy a szülői ház célirán,y-osan járjon -el gyermeke nevelésében.; kutató szemmel keresse e nevelőm-unkának eszköze,it. Lagszük ségesebb, liogy a szülői ház támogassa az iskolát munkájában, hogy a szülők és tanárok munkatársak legyenek a szó -k-omol-y értelmében. Nem is képzelhetek el szentebb szövetséget, mint a család és az iskola szövetségét; -ennek logikai folyománya, hogy a végzfaiidő munka -közös magy alapelveit illetőleg egyet kell érteniük. Nemcsak, lnogy a két ifél között bizalmatlanság ne -legyen, sőt a. kölcsönös bizalom -a nevelő munka sikerének nélkülözhetetlen feltétele. :A gyakran tapasztalt, esetrőlesetre kitörő anta-gouiizmus az iskola és a szülőház között elsősorban káros a -gyermekekre. Mennyi nevelő érték megy ezáltal -a 'gyermek lelkében veszendőibe. Tájékozatlanságra mutat az a míind-inlkálbb ált alánossá váló bírálgató eljárás, a-mely az egyes tantárgyaik jogosulatlanságát vitatja tisztán a gyakorlati haszon szempontjából. Az iskola nem álil -közvetlen gyakorlati célok szolgálatában: nevelési elvei .azonban állandó hatásukban magasan felette állanak minden utéliitariszti-kus -gondolatoknak. A középiskola ,a jelen élettel való kapcsolatának igazolását épen abban látja, hogy a gyermeket a kulturáLis fokozatok egyes fázisain keresztü 1 elvezeti a jelenkorig. Olyan pedagógiai elv az, melynek jogosultsága élvitázibatatlan; számol -a -gyermek primitív lelki világának szükségleteivel és fejlődésének általános irányaival. (A faji és egyéni életnek -párhuzamos -állítása egyike a legterinényenyebb elméleti alapigazságokn.ak. A másiiik fontos elv, hogy a gyermek lelki valóját sokoldalú irányításban részesítsük. Az iskola nem-csak arra törekszik, hogy a lelki élet anyagát gazdagítsa a tapasztalatszerzés eredményeivel, hanem hogy a lélek u. n. formális készségei: a kapcsoló, a szétválasztó és itélő (funkciók is -keOilő ápolásban is részesüljenek. Egy -aggodalom azonban az -iskola munkásságával szemben fmindfeinemabre jogosult. Az iskola nem számol, ide mern is számolhat a gyermek egyéniségével. Az iskolában •ugyanis tömegtanitás f-olyúk; az egyéni különbségek elhalványulnak, az egyén Tobbókevésbbé .beleolvad a tömegbe. De az egyéniség részleges elhanyagolása az -iskola -nevelési programjának inem hiánya, hanem csak természetes következménye. A gyermek egyéniségének felismerése s annak érvényesítése a szülői ház nevelésének feladata. A szülő (ismerkedjék meg elsősorban a gyermeke lelkének egyéni sajátosságaival és nevelő munkáját a -gyermek valójához szabja- Számolnia kell a gyermek hajlandóságaival, bizonyos irányban, fejlődő értelmiségé v.e'1 érzés világának és akaratának megnyilatkozásaival. Gyakori a panasz, hogy a gyermeket az iskolában túlterhelik, de a szütő nem iis sejti