Délmagyarország, 1913. szeptember (2. évfolyam, 203-227. szám)

1913-09-17 / 216. szám

4. D'ElmAqYARORSZáQ 1913. szeptember 14, SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET. Színházi mfisor: iSlZERDA: Sztrájkol a gálya, énekes 'bo­hózat. CSÜTÖRTÖK: Aranyeső, operett. PÉNTEK: Limanádé ezredes, .qperett. SZOMBAT: A császár katonái, dráma. (Bemutató.) Páratlan V3­VASÁRNAP este: A császár katonái, dráma. Bórletszünet. A szent falak. (Fővárosi munkatársunktól.) Tegnap reggel hosszú csapatban csákányos emberek állítottak be a Nemzeti Szinház udvarára. A csapat vezetője rendelkezett — és nemsoká­ra tompa dübörgés, qsákáinyok dobbanása 'hangzott az épületben. Megkezdették a Nem­zeti Szinház bontását. Az a tót munkás, aki elsőnek vágta bele csákányát a falakba, talán nem is gondolt arra, hogy ez a perc a történelemé. Hisz a mi Nemzeti Szinházunk épitése a ma^r nemzeti élet fölébredésének legragyogóbb korával esik össze és ezeket a falakat a nem­zeti lelkesedés emelte — közadakozásból. Akinek pénze volt, pénzzel járult az építé­séhez, volt aki téglát adott, volt aki kocsi­jával, lovával fuvarozott — és, sokan voltak, akik — mást nem adhatván — lelkesedés­ből ingyen hordták a maltert a falakra. A szent falakra. Anno 1837. Egy történeti kor építette ezeket a fa­lakat és ami e falak között lejátszódott, az Magyarország kulturhistóriája. E falak kö­zött játszódott le a 48-as harc egyik nagy­szerű fölvonása. És e falaik közt kapott meneáéket a ma­gyar színjátszás, itt nőtt föl nagyra, — olyan nagyra, hogy most büszkeséggel, meg­hatódva és boldog elfogód ássál nézünk föl arra az óriásra, amely ebből a bölcsőből ki­nőtt. Itt kezáett járni tanulin a magyar szin miiirás, amely ma egyik számottevő, jelen­tős faktora a világ szinmüirodalmának. Amikor épülni kezdett, — egy puszta­ság szélén állott. Ott kezdődött az országút a Hatvani kapunál. És ma körülötte egy vá­ros épült, uj, ragyogó, élettől, ifjú erőtői lük­tető város. * d Ezek a falak látták a nemzeti lelkese­dést és látták végigvonulni a Kerepesi-uton egy betörő horda fiait. Sokat láttak ezek a faiak. Örömet és bánatot, lealázkodást és meg­dicsőülést. Most leomlanak ezek a falak. A bennük lakozó szellem, egy porfelleg szárnyán el­röpül. Dübörögnek a csákányok, kövek omla­nak és nemsokára a szent falak 'helyén nem lesz egyéb, csak romhalmaz. Ez az elmúlás. Van valami fölemelő ebben az elmúlásban. A romhalmaz helyén uj, szebb falak nő­nek és fogják hirdetni — a nemzet dicsőségét — uj életét. * A Nemzeti Szinház magyar darabjai. A jövő héten kezdődik meg a Nemzeti Szín­ház magyar iMnniutatóinak ia sora, amelyet karácsonyig csak októberiben fog megszakí­tani egy aingoíl vígjáték előadása. A jövő pénteken Ikerül ugyanis első előadásra Ba­lázs Béla: „Az utolsó nap" című tragédiája, amelyet Farkas Pál ,VA kionventbiiztos" oimii szindlarabja követ. Utána adjiák Hevesi Sán­dor „A szent szűz rózsája" eiimü drámáját ós december elején kerül sor Szép Ernő „Az egyszeri királyfi" eimfi mesejátéknak a be­mutatójára. Érdekes, hogy a négy magyar író egyike sem vezeti közönségét a modern élet problémái olé: Balázs Béla és Hevesi Sándor a íreneszánisakior történeteit adiják, Farkas Pál darabja a framoia forradalom idején játszik, Szép Ernő első színpadi mü­ve pedig mesejáték. * Mária Antónia. Szomory Dezső uj da­rabját, amelynek Mária Antónia .a címe, tud­valévőleg a Nemzeti Színháznak írja. A ki­tűnő író tegnap érkezett haza külföldi útjá­ról, magával hozta a darabot, amelyből négy felvonás készen van s csak az ötödik hiány­zik még. A hátralévő munka nem tarthat so­káig a Szoimorv ugy számit, 'hogy november második felében a szinház ibemutafhatjia a darabját. A nagyszabású történelmi játék igen sok szereplőt igényel s a szinház min­den lismertebib neve szerepelni fog a szinla­pon. * Limonádé ezredes. Pénteken a Limo­nádé ezredest, iaz elmúlt szezon egyik leg­nagyobb sikerű operettjét, eleveníti föíl a szinház. A címszerepet ezúttal is Solymosi Sándor játsza, ellenben uj szereplők lesznek benne Irányi Ella, iSzebeni Margit, Eldvi-ll­lés Márta, Balázs Bálint, Tarányi, iKrisztin­kovich, Stella. * A császár katonái. A szinházi iroda jelenti: Földes Imre meglkapó, sznezáeiós je­lenetekben bővelkedő drámájából, A csúszó r katonái-hői, naponta szorgalmas próbák foly­nak a színpadon. Az igazgatósáig öt elsőrendű szerepet duplán osztott ki. Az egyetlen nő­alakot a szombati bemutatón, Szohner Olga játsza, /később SinvJcó Gizi veszi át tölte a szerepet. Épp igy cserélni fog a későbbi elő­adások során Turányi Kőrmenldyvel ós B. Bairóti József Kiiisztinlkoviicli-csal. * Caruso közönsége. A nagy Caruso tegnap este kezdte meg vendégszereplését a bécsi udvari operaháziban a K érmen Don Joiséjánaik szerepében. Az előadásra elkelt mindén jegy és 48.000 Ikoroinla voilt a bevétel. Tegnap reggel már hét órakor nagy töméig sorakozott az Operaház pénztára ellőtt és ili­iba,sorba áldva várta az esti pénztárnyUást. Délelőtt tíz órakor az előcsarnok zsúfolva v olt és az emberek igy várakoztak estiig, hogy lkaméi jegyihez jluissianlalkl. (Termésizetesan mindenki magával vitt elemózsiát is és ott ebédelt s vacsorázott a pénztár előtt, nehogy a niagymebezsn elfoglalt pozíciót feladja. * A szépség színháza. Luigi Sapelli olasz újságíró, aki miint szinházi rendező is jólhangzásu nevet szerzett magának, Rómá­ban újfajta színházat alapit: a szépség szín­házát, iFőkéippen meaedlaralhat fog játszani színházában, olyanfélét, mint A szentivánéji álom és A kék madár és a súlyt arra veti, hogy mind a férfiak, akik szinházában játsza­nák, szépek legyenek. Két híres olasz szob­rászt szerződtetett, akik vele együtt vizsgál­ják és állapítják meg, vájjon a tagok testi szépsége megüti-e a mértéket. Ezért nem is nagyien.kiereshediik a színészeik közt; a szinház tragikáiját és naiiváját például a cirkuszból szerződtette, ahol most mindkettő trapézmű­vésznő. RUFF cukorkaüzlet, Kárász-utca, Ungár—Mager palota. Legjobb gyártmányok, legnagyobb választék. rOGAK ixájpadláá nélkül. Az általam készített rágásra kitűnően használható a valódi fogaktói fel nem ismerhető, az eredeti fogakat teljesen pótolják. Készitek továooá arany koronákat és levehető arany hidakat jutányos árak mellett. Vidékiek 12 óra alatt lesznek kielégítve. Bár­milyen javítást 4 óra alatt készitek. ÜARTA ÁGOSTON fogtechnikust Kígyó-utca 1. sz. SZEGED. KALEIDOSZKÓP Szeged, szeptember 16. VAN-E KOLERA A TISZÁBAN? A ha­tóság megtiltotta a Tiszában való fürdést azon a cimen, liogy kolerás időben életve­szélyes a szabad folyóvíz. Sok szóbeszéd van errő! és a napfürdözés lelkes hivei igyekez­nek a szigorú tilalmat kijátszani, minthogy tényleg nem lehet látni a Tisza vizében sem­mi különöset és a hitetlen ember nem ül föl mindenféle hatósági magyarázatnak. A valóság pedig az, hogy ha még szór­ványosan sem fordul elő olyan kofferameg­betegedés, amely a Tiszaviztől eredt, — a gyárak és városok szennyvizét bordó folyó­viz járványos időben rendkívül sok veszedel­met hord magában. Azt lehet mondani, hogy a kész halál lappang fölszine alatt. Számta­lanszor megfigyelték, hogy épen a kolera ba­ciünsa az, mely a szennyes vizben rendkivüli könnyűséggel és gyorsasággal tud elszapo­rodni. Az első esetek mindig a folyamhajók személyzetéből kerülnek ki. A hamburgi kolera a kilencvenes évek elején tisztára a vizvezetékkel behálózott te­rületen dühöngött. Orosz kivándorlók hozták a járványt hajón, a kikötő vizét megfertőz­ték s onnan fölnyomült a vész a városi víz­vezetékbe. Az első napon robbanásszerű pusztulás lepte meg a világol: ezer megbe­tegedés történt. Az egész járvány alatt ti­zennyolcezer ember kapta meg a kórt és a fe­lénél több belehalt. Mind a víztől. A Tisza vize a legpiszkosabbak egyike. Oyakran lehet benne állati hullákat látni, a melyek a sertésorbánc bacillusait ezerszám­ra tenyésztik. El lehet képzelni, hogy milyen SZÍVÓS kitartással hordja szét ez a sötét, piszkos folyadék a tifusz és kolera baktériu­mait. melyeknek a viz a levegőjük. A ható­ság intézkedését tehát épen nem kell tréfára fogni. Nagyon komoly alapja van annak és senkinek sem ajánljuk, hogy erről a komoly­ságról személyesen meggyőződjék. • AZ ÉRETLEN ALMÁK. Máskép va­gyunk a főmérnök éretlen almáival. A friss gyümölcsben, még ha teljesen éretlen is, semmiféle fertőző bacillus nincsen1. Tény, hogv a nyers és savanykás gyümölcs emész­tetlen tömege bélhurutot idézhet elő, amely állapotban a kolera bacillusai diszponált ta­lajra akadnak és könnyebben megteleped­nek. De ily cimen elkobozni a nem teljesen érett gyümölcsöt meglehetősen naiv dolog. Hiszen a félig érett barack, körte és alma ezekben a napokban keresett árucikk. Csakis belőlük lehet téli befőttet készíteni. Tehát anyagi értékek megsemmitéséről van szó, mellyel a hatóság teljesen jogtala­nul károsit meg esetleg igen szegény em­bereket. A főmérnök ám panaszt emel az al­mái miatt, de a szegény tanyai magyar még ennyi kárpótlást sem szerezhet meg magá­nak, holott teljesen jogtalanul, ismételjük: törvényes alap és igazság nélkül kobozták el a neki anyagi értéket 'képező gyümölcsöt. Furcsa dolog volna, ha a hatóság embe­rei megjelennének a magánkertekben és miá­dén gyümölcsfáról leszednék a még nem egé­szen érett termést. Mert .az is veszélyes. Csakhogy ez a gyümölcs nem terjeszt sem­miféle járványt, a bajt az szerzi (magának, aki az éretlen gyümölcsöt megeszi. Ez pedig két különböző dolog. Tessék elkobozni a Ti­sza vizét, mert az is közveszélyes. Hogy nem

Next

/
Thumbnails
Contents