Délmagyarország, 1913. szeptember (2. évfolyam, 203-227. szám)

1913-09-16 / 215. szám

1913. szeptember 16. the Lion cimü rug .diairabját, melyneik különös érdekessége, ihogy egyik főszereplője — orosz lám. Shaw uj .darabját, amelyről a bemutató óta Euirópaszierte folyton közölnek tudósítást és képeket a napilapok és az illusztrált újsá­gok, nemsokára a ibudíapesti (közönség is meg fogja ismerni. A iMagyar Színház igazgató­sága ugyanis tegnapelőtt megszerezte .az uj Shaw-darab előadási íjogá ési darabot Andirdk lusz és az orostalán címmel, Hevesi Sándor dir. fordításában, még karácsony előtt be fog­ja mutatni. Az AjnidroMusz és .a.z .oroszlán­nak háirom rövid fölvonása van, ;az előadása nem tölt be egész lestét és ezért a iMagyar Színház a Shaw-bemutatóvál legyütt valószí­nűéin a híres iangoil drámaíró egyik egyiföl­vonásosát is játszani fogja, A Szeged-Alföldi Takarék­pénztár közgyűlése. (Saját tudósítónktól.) A Szeged-Alföldi Takarékpénztár hétfőn tartotta meg hatodik rendes közgyűlését a részvényesek élénk ér­deklődése mellett. A közgyűlésen a távollevő Gerliczy Ferenc báró helyett Jerney Zoltán elnökölt. Az igazgatóság részéről' előterjesz­tett mérleget és a jelentést a közgyűlés vál­tozatlanul elfogadta és mind az igazgató­ságnak, mind a felügyelő-bizottságnak a föl­ment vényt megadta. Elfogadta továbbá az igazgatóságnak azt a javaslatát is, hogy a részvénytőke 1.500,000 koronáról 600,000 ko­ronára szállíttassák le. Az igazgatóság mandátuma lejárván, an­nak tagjaivá megválasztották: Gerliczy Fe­renc bárót elnökké, Jerney Zoltánt alelnökké, fíerger Mórt, a Mercur Váltóüzlet r.-t. ve­zérigazgatóját, Erdély Sándor dr.-t, Kende Ferenc dr.-t, Papp Róbert dr.-t, Pásztor Miksát, Pejachevich Mikó Endre grófot, Reg­don Sándort és Szőke Gyula dr.-t pedig igaz­gatósági tagokká. A kilépett 2 felügyelő-bi­zottsági tag, nevezetesen Ligeti Béla és Mut­ter Károly helyébe pedig Schwarz Gyula és Kellner Béla, a Mercur Váltóüzleti Részvény­társaság cégjegyzői kerültek be. Ezen a közgyűlésen már a Mercur is képviseltette magát Berger Mór vezérigaz­gató személyében, aki ezúttal is hangoztatta, hogy nemcsak a régi üzletek lebonyolításá­hoz nyújtja majd hathatós támogatását a' Szegedi-Alföldi Takarékpénztárnak, de pat­ron ázsába veszi ezt az intézetet és tőle tel­hetőleg mindent el fog követni, hogy uj üz­letek kötésével nemcsak a létét biztositsa, de eredménydus működésével a régi bizalmát is visszahódítsa a részvényeseknek és Szeged piacának is. A magunk részéről annál nagyobb öröm­mel regisztráljuk ezt a tényállást, mert tud­juk, mit jelent az, ha a mai rossz gazdasági viszonyok között akad egy intézet, amely az annyira enervált szegedi piacon az üzletkö­tésektől nem idegenkedik. Ismerve a Mercur rátermettségét és üzleti fölfogásait, remél­hető, hogy a Szeged-Alföldi Takarékpénztár utján piacunkon elhelyezett tőkéi nemcsak neki fognak jól gyümölcsözni, hanem Szeged gazdasági helyzetének megjavítását is nagy­ban előmozdítják. Justh beszámolót mond Makón. Justh Gyuláról ílIZ 'hir terjedt el, hogy a napok­ban Budapestre utazik, hogy a függetlensé­gi párt ügyeiről tanácskozzék elnök társai, val. A Tornyán tartózkodó Justh Gyula ebben a kérdésbon a következőket mondotta: — A csanádimegyei függetlenségi párt október 5-én Makón szervezkedő nagygyű­lést fog tartani és ezt az alkalmat fölhaszná­lom arra, hogy választóim olőtt beszámoló •beszédet mondjak. Természetes, hogy ez 'al­kalommal .a politikai helyzetről és annák minden utjabb eseményeiről nyilatkozni fo­gok. Csak ez után a gyűlés után térek vissza Budapestre állandó tartózkodásra. Ha azon­ban rendkívüli körülmények szükségessé tennék, vagy pedig meghívást kapnék, termé­szetesen időköziién iis felmennek Budapestre, hogy ott kötelességemnek eleget tegyék. delmagyarorszáq Vámbéry Ármin halála. — A világhirü tudós munkássága. — (Saját tudósítónktól.) Meghalt a világ legnagyobb orientalistája, a nyolcvanegy­esztendős, galambősz tudós, Vámbéry Ár­min. Holtan talált rá ma reggel az ágyá­ban a felesége, regegl félnyolc órakor, mi­kor föl akarta költeni és a reggelijét akarta beküldeni hozzá. Vámbéry életerős ember volt még néhány esztendővel előtt, a sok küzdés és viszontagság, amin a távol Keleten sok esztendőn át keresztül ment, rendkivüi meg­edzette, de most, élete estéjén, néhány hó­nap óta, az öregek betegsége, az érelmesze­sedés támadta meg és ma éjszaka fájdalom nélkül, álmában csöndesen elszenderedett. Vámbéry Ármin óletie, .küzdelme, mara­dandó jelentősége mindenki előtt ismerős. Hogyan lett a nyomorult kanizsai izsidófiiiból a világ legelső orientális szaktekintélyéinek egyike, hogyan .futotta be tövisekkel kirakott pályáját, hogyan lett .dervissé, fakirrá, ho­gyan járta ibe gyalog Törökországot, Ázsiát, mi mindent nélkülözött, anyagiakat, az. embe­rek elismerését, mig végre észre vették ós be­csülni kezdték. Vámbéry .a tudománynak olyan szolgálatokat tett, amelyeket sok más 'kutató .csak apránként tudott volna felihal­fmozná. És amikor elismerték, Wamberger Ár­minból, a szegény zsidófiuból világraszóló kapacitás lett, jőbarátja és tanácsadója a.z angol királynak, Abduil hamidnak, közvetítő­je az annexió elismerésének ia monarchia ós Törökország között, zseniális, .minden 'keleti kérdést leginkább ismerő diplo.rn.ata és udva­ri tanácsos, illetve az utóbbi mégsem, mert e.zt a hangzatos dékórumot visszautasította. Vámbéry Ármin élete .utolsó szakában, 3 óv előtt adta ki chef .d'ceuvrejét, amelynek Életem és szenvedéseim volt a cimie. Ez .a ha­talmas munka egybefoglalása volt egy kivé­telesen nagytudásiu, a famatitkusságig eszmé­in csüggő ós megroppanhatiatlan akaratú fér­fiú korszakos munkájának, amelyet megdöb­benve ós csodálattal olvas az ember. Vámbé­ry t, a kutatót ezen a könyvén (keresztül is­merte meg ,a,z egész világ a maga teljes jelen­tőségében, ami pedig minket, magyarokat érint speoialiter, az az a nagy Jingviisita vita volt, amely Vámbéry, iBudenz és Humlfiafrvy között fejlődött ki s amelyben Vámbéry taga­dásba vette finn-ugor rokonságunkat ós meg­győző érvekkel, szógyűjteménnyel, eltográfiai •emlékeikkel próbálta ibizonyitani, hogy a ma­gyar nyelv török-tatár sarjadék. Sőt néhány éve megtagadta Vámbéry Árpád vezér létezé­sét iis. Két évvel ezelőtt pedig, — ez volt utol­só tudományos szereplése — valósággal fel­korbácsolta a mohamedán szenvedélyeket az az előadása, amelyet a Szakad Egyetemen tartott, s amelyben fejtegette, hogy kultur­képes-e az izlám. A nyolcvaniagyéves Váimlbéry a,z idei nya­rat, mint rendiesen, az allsóausztriai iLiehen­stieinheu töltötte á feleségével. Kora reggeltől késő estig barangolt •egyedül az Alpesieken és mintegy három héttel ezelőtt tért ihaza on­nan. Egészséges volt, 'osa ka lábát fájlalta, •amely egy elcsúszás alkalmával meghibbant. Vele volt a falun a fia is, Vámbéry Rusztem Ítélőtáblai báró, a kiváló büntetőjogász, akivel most, hogy Pesten voltak, .gyakran sétált át Budára. Az aggastyán mindössze két nap ót.a bete­geskedett. Elhivatták hozzá Berend Miklós dr. egyetemi tanárt és Lévy Lajost, a házior­vost, akik minid' a ketten véredényelmeszese­dést konstatáltak. Tegnap ágynak dőlt, de mi­közben feküdt, még egy hosszú angol levelet mondott tollba a fiának. Legutolsó cikke ia Ti­mes ma ideérkezett számában olvasható, az indiai mohamedán mozgalmakról van .benne szó. Vámbéry temetése szerdán délután négy órakor lesz, ia Kerepesi-úti temető halottas­házából a református vallás szertartásai sze­rint. Vámbéry tudvalevőleg előbb a moha­medán vallásra tért át, azután a református­ra. Irodalmi hagyatéka, amely nagy értéket reprezentál, nagykiterjedésű korresponden­ciából áll, amelyet a tudós előkelő személyisé­gekkel, uralkodókkal és államférfiakkal ifóly­5. tátott. Legfontosabb .darabja a hagyatékinak, amelyet posthumus-mükónt fia fog kiadni Vámbéry kívánsága szerint, egy hatalmas ta­nulmány a török-magyar rokonságról. Ujabb koleragyanus halálesetek. — Nem szűnt meg aveszedelem. — (Saját tudósítónktól.) Vasárnap és hét­főn 'délelőtt olyan hirek érkeztek Budapest­ről és az ország vidéki városaiból, hogy a koleraveszedelem elmúlását lehetett várni. E szerint várták, hogy Budapesten megszűnik a kolera. A járványkórházban öt kolerás be­teget ápolnak, egy kolerás beteg, a legidő­sebb Neuráth-fiu, meghajt. Ezen a hat ese­ten kivül hétfőn délutánig nem fordult elő a főváros területén ujabb kolerás megbetege­dés, igy tehát öt napja szünetel a járvány réme. Hétfőn délután aztán nagy izgalmat keltett az a hir, hogy a Podmaniczky-utcán rosszul lett és meghalt Pálos István. Azt hi­szik, hogy ázsiai kolera áldozata. A tegnapi nap folyamán is akadtak em­berek, akiket hirtelen rosszullét fogott el és vagy maguk jelentkeztek a kolerától való féltükben, vagy a járókelők adták őket orvosi kézre. Ezek az esetek csak ilyenkor tűnnek föl. Koleramentes időben senkinek eszébe nem jut a hirtelen rosszulléteknek fontosságot tu­lajdonítani. A hatóság most is csak azért ke­zeli ezeket valóságos kolerás esetek gyanánt, hogy a járvány megújulásának még a lehe­tőségét is elvegye. A bakteriológiai vizsgálat mára megál­lapitotta, ihogy a járványkórházba szállított betegek közül egyetlen sem kolerás. Volt olyan is, akit be sem vittek a kórházba, mert szemmelláthatóan csak a gyomrát rontotta el. A bakteriológiai vizsgálat különben Ma­rosán Gábor gyári munkás esetéről is meg­állapitotta, 'hogy nem kolerás. Marosánt erre szabadon bocsátották, valamint elengedték azt a százötven munkást is, akik Marosánnal együtt dolgoznak s ezért a város egy külön barakkban elszigetelte és élelmezte őket. A belügyminiszter közlése szerint a teg­nap és ma beérkezett jelentésekből kitűnik, hogy a 'bács'bodrogmegyei Csurogon egy, a temesmegyei Delibláton két, a krassószöré­nyi Néramogyoróson egy, Szakiáron egy, a beregmegyei Szentmiklós községben öt, Fel­sövereckén két megbetegedés történt. Szol­nok, Cegléd, Dunapataj, Budafok, Újpest és a temesmegyei Homokos községből jelentett gyanús megbetegedések nem bizonyultak ko­lerának. Munkácsról jelentik: A beregmegyei köz­ségekben a járvány három nap óta szünetel. Egy uj eset fordult elő: A galíciai határ mel­lett fekvő Rákóczi-szállásról jelentettek teg­nap egy kolerás megbetegedést. Az alispán nyomban odautazott és minden óvóintézke­dést megtett. A járvány most már szünőfélben van, de a munkátlanság miatt nagy a drágaság és a nyomor. Az Országos Kereskedelmi Egye­sülés munkácsi fiókja memorandumot intéz Tisza István gróf miniszterdnököz, amelyben sürgős segitséget kér az inség áldozatainak. Popják István beregmegyei kisszénási vasúti őr koleragyanus tünetek között meg­betegedett. Zólyomból jelentik: Nagyócsa község­ben tegnap délután egy Boszniából hazake­rült katona koleragyanus tünetek között meg­betegedett és néhány óra múlva meghalt. Az Ungvár és Radvánc közti cigánytele­pen éjfélkor koleragyanus tünetek között egy cigányasszony megbetegedett és reggelre meghalt. A telepet csendőrök és rendőrök tartják elzárva. Késő éjszaka telefonálják, hogy Nagy­becskereken három ember meghalt kolera­gyanus tünetek között és hogy még egy em­ber fekszik súlyos betegen. A városban az iz­galom igen nagy, mert azt hiszik, hogy ázsiai kolera eseteivel állnak szemben.

Next

/
Thumbnails
Contents